Déli Hírlap, 1982. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-12 / 10. szám
műsor M ű vészbejáró Polgár Géza jjc Negyedóra burleszk. Címe: Háborúra derű. Szereplői: Basi Udes Zoltán, Bencze Ferenc, Besenczy Árpád, Gera Zoltán, Harsányt Gábor (képünkön) és Pécsi Ildikó. A tévés vidámságot vasárnap este 20.55 órától láthatjuk. JSézze meg, hallgassa meg... Székely Éva válaszol Most Csíki László: Álarcok című darabját próbálja A napilapok rövid hírben közölték annak idején, hogy Polgár Géza nívódíjat kapott a tévétől Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámájában Bönge szerepében nyújtott alakításáért. Nem ez volt a Jászai-díjas művész első tévés elismerése: 1974-ben ő nyerte el a legjobb férfialakítás díját a veszprémi tévéfesztiválon (akkor Urbán Ernő írott malaszt című tévédrámájában szerepelt). Nem adatik meg mindenkinek. hogy színházban, filmben. tévében is szerepelhet. Hol dolgozik szívesebben? — Hivatásom minden műfaját szívesen csinálom, kivéve a pódiumot és a szinkront. Ilyen feladatokat nem is vállalok. Tizennyolc éve önálló estet tartottam a Földesben, s egy olyan versbe belesültem, amit két-háromszáz- szor mondtam már. Akkor nyilvánosan megfogadtam, hogy többször fel sem lépek. A szinkront pedig, kivételes esetektől eltekintve, nem tartom művészetnek. A kérdezett mindhárom műfajt szeretem. Nem rangsorolom. A tévében, filmben is ugyanúgy kell játszani, mintha ott lenne a közönség. S nincsenek kedvenc szerepeim. Sokszor volt, hogy dicsértek valamelyik alakításomért, amit utáltam. Nincsenek szerepálmaim se. Bízom annyira a rendezőben, hogy a képességeimnek és lehetőségeimnek megfelelően foglalkoztatnak. A szerepeket a színpadi súlya és nem a szöveg meny- nyiségéyel ménem. — Milyen szerep volt Bönge? Szívesen játszott Szabó Magda darabjában? — Nehéz körülmények között csináltuk, az utazások és a próbák miatt. A szöveg fennkölt, de a rendező azt kívánta, hogy teljesen naturálisán játsszunk... Szabó Magoa tíz évig kutatott a darab megírása előtt. Adatai hitelesek. Mint ismeretes, a Szent István koronázása előtti napon játszódik a történet. Géza egész életműve benne van, ahogyan meg akarta menteni a magyarságot az augsburgi katasztrófa után. A régiek és az újak összecsapásáról szól a dráma. Bönge képviseli a sámánizmushoz, az ősi hithez való ragaszkodást. Szerettem ezt a figurát, meg is kínlódtam vele. Nekem meg kell dolgozni minden szerepemért. — Miben láthatjuk legközelebb? — Csíki László erdélyi író Álkulcsok című drámáját kezdtük próbálni Szűcs Jánossal. Ősbemutató lesz. Érdekes, négyszereplős darab, amelyben mindenki szerepet játszik, — játék a játékban. A történelmi színhely 1848 Erdélyben. Gábor Áront alakítom, szerepel még Petőfi, egy ifjú és a felcser. Az alapkérdés az, hogy hősök legyünk-e, vagy túléljük a történelmet. Legendává, vagy árulóvá váljunk? A Dunaújvárosi Bemutató Színpad legújabb produkciójában is játszom, hétfőnként. Ezt Csiszár Imre rendezi. Déry Tükör című darabja is játék a játékban. Egy képzeletbeli rádióadásról szól, amelyben rejtett mikrofonokkal egy családot „lesnek meg”, aki hallgatja a rádiót, s nem tudja, hogy a darab róluk szóL — Több vidéki városban élt, dolgozott, önként adódik a kérdés: hol jobb színésznek lenni? — Ott, ahol megközelítőleg azonos képzettségű, látókörű, eszmeileg hasonló művészek alkotnak csapatot. Ott, ahol a közönség úgy érzi, hogy övé a színház, s nem azért vesz bérletet, hogy tulajdonosa legyen valaminek, amit nem használ fel. Soha nem szakadtam el MiskolctóL Azért jöttem vissza, mert itt és most szeretnék a színházban olyan színházat csinálni, hogy ne kelljen Pestre utazni, ha valaki jó produkciót akar látni. Rá akarjuk döbbenteni az embereket, hogy vidéken is lehet élni. Ebben a színházban legalább tíz, országosan elismert színész van, de nem mennek el, pedig hívják őket Pestre. Az elképzeléseinket itt, vidéken j akarjuk megvalósítani, nem Pesten. (horpácsi) Pár perc híján egy órát tölthet börtönben az, aki kíváncsi rá, hogy milyen a világ ott túl a rácson. A kékfényes Agárdi Tamás a szerkesztőriportere a Belépés csak tévénézőknek mai műsorának, mely a büntetésvégrehajtási intézeteket mutatja be. A riportfilm 10 óra előtt 5 perccel kezdődik. Garas Dezső, Pécsi Ildikó, Törőcsik Mari — nem akármilyen névsor. Ök a főszereplői a Déry Tibor írása nyomán készült Vendéglátás című tévéfilmnek. Rendező Makk Károly. A filmet holnap este 8 órától sugározza az 1-es program. A Szórakoztató antikvárium csütörtöki műsorában — egyebek között — Kapossy Miklós Kiadom a levelezésem című kabarémonológja hallható (Major Tamás előadásában), Edith Piaf, Charles Az- navour énekel, és elhangzik Francoise Sagan Szereti Brahmsot? című' regényének rádióváltozata. A Gyenes György szerkesztette műsor délután 2 órakor kezdődik a Petőfin. Este — ugyancsak a Petőfin — fél 9 után 3 perccel jelentkezik ismét a Hívja a 33-43-22-es telefonszámot, a hallgatók vendége Székely Éva és Szász Péter. Diákok közreműködésével folyik a Disputa pénteken délután 5-től á Petőfin és este 7 óra 5 perctől a 3. műsorban, arról, hogy társadalmi-e a társadalmi munka. A 75 éves Ferencsik Jánost köszönti vasárnap este a televízió. Horváth Ádám rendezte a Ferencsik János nyomában — januártól januárig című filmet, amely — természetesen — sok-sok zenével mutatja be a neves karmestert. KEDD Kossuth rádió; 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: A Rádió Dalszínháza. A mosoly országa. — 14.27: Délszláv táncmuzsika. — 14.40: Élő világ- irodalom. — 15.00: Hírek. — lő.Oö: Weiner: Pastorale, fantázia és fúga. — 15.2«: Nyitnikék. — 16.00: Ütközben. — 16.05: A kamarazene kedvelőinek. — 17.00; Hírek. Ütközben. — 17.12: Tenger és sirály. Novella. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Esti mese. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: De Falla: Pedro mester bábszínháza. Egyfel- vonásos opera. — 19.43; Tények és tapasztalatok. — 20.13: Nóták. — 20.50: Tudomány és gyakorlat. — 21.20: Emest Ansermet vezényli a Suisse Romande Zenekart. — 22.00: Hírek. Sport. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Csehszlovák művészek operafelvételeiből. — 22.58: Késő este. — 23.0«: Űj lemezeinkből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Csárdások. Petőfi rádió; 12.25: Gyermekek könyvespolca. — 12.30: Hírek. — 12.33: Melódiákoktól. — 13.30: Francia muzsika gyerekeknek. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.00: Tiptop parádé. — 18.30: Hírek. — 18.33: Beszólni nehéz. — 18.45: Népdalok. — 19.23: „Mondd utánam 1” — 19.33: Csak 'fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Színház. Regény. — 20.57: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. — 21.37: A tegnap slágereiből. — 22.40: Népdalok. — 23.00: Hírek. Sport. — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 13.00; Hírek. — 13.07: A Kodály Vonósnégyes játszik. — 14.09; Fiatalok stúdiója. — 14.34; A Pénzügyörzenekar játszik. — 15.00: Arpádházt királyok. — 15.30: Ml újság a magyarországi operaszlnpadokon? — 16.30: Mertz: Hazai virágok. — 16.40: Mi a véleményed? — 17.00: Híres előadóművészek lemezeiből. — 18.00; Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. — Kb. 18.45; Salvatore Accardo Paganini-caprice-okat hegedül. — 19.00: Hirek. — 19.05: Iskolarádió. — 19.43: A Berlins Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenye. — 21.20: Rádiószínbáz. Milyen szép napunk lesz. — 22.08: Lajtha László müveiből. — 22.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárásjelentés, tartalomismertetés. — 17.05: Zenedoboz. A stúdió zenés kívánságműsora. Szerkesztő: Beély Katalin és1 Zakar János. — 17.45; Egészségünk védelmében. A megfázásról. Dr. Pénzes Géza előadása. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (Átadták a jutalmakat Borsod megye legjobb hulladékgyűjtő úttörőinek. — Megyei gazdaság- politikai aktívaülés Egerben.) — 18.25—185)0: Lap- és müsorelő- zetes. Televízió, L műsor; 16.10; Hírek. — 16.15: Gólyavárt esték. — 17.00: Sakk-matt. — 17.20: Még- egyszer. — 17.55: (Helyünk a világban. — 18.20: Müvésztelepek. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Nem keU mindig kaviár. NSZK tévéfilmsorozat, 2. rész. — 20.55: Stúdió '82. — 21.55: A rácson túli világ. — 22.50: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01; Filmgyártás vagy filmművészet. — 20.40: Szülök klubja. — 21.10: Tv- híradó 2. — 21.35; Rendező: Lakatos Vince. Szlovák televízió: 11.30: A rendőrség nyomoz. — 16.05: A tudomány és a technika világa. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-hir- adó. — 20.00: NDK tóvéíiim. — 22.00: Hangverseny. Miskolci Nemzeti Színház (10): Május 35. (Bérletszünet.) — (3): Május 35. (Bérletszünet.) Kiállítások: Mini Galéria (10— 18); Berki Viola festőművész kiállítása — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Kiss Miklós dédestapolcsányi körzeti állatorvos ksménycserép- gyűjteménye. — Ikonok magyarországi gyűjteményekből. — A természet három országa. — Miskolci Képtár (10—18): Két évszázad magyar festészete. — Borsod—miskolci Múzeum (10—18): Kondor Béla-emlékkiállitás. — Megyaszói festett asztalosmunkák 1735-ből. — Banga Ferenc kamarakiállítása. — A szentendrei grafikai műhely kiállítása. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Központi Kohászati Múzeum (9—17): A nyersvasgyártás története. — Acélgyártás. — Kovácsolás. — Hengerlés. — Massa Múzeum (»—1*,30): A diósgyőri kohászat története 1870-lg. — A kohászatban használt kéziszerszámok. Filmszínházak: Béke (f4); A szultán fogságában (szovjet film). — (hn6, 8) : Kóma (mb. szí. amerikai film. 1« éven felülieknek, m. helyár!) — Béke kamaramozi 4): Volt egyszer egy vadnyugat I—n. (amerikai film, 14 éven felülieknek! Dupla és n. helyár!) — Kossuth (f3): Csillagok háborúja I—n. (szí. amerikai film. dupla és HL helyár!) — «6, f8): A macska rejtélyes halála (szí. olasz film. 14 éven felülieknek 1 Hl. helyár!) — Hevesy Iván Filmklub (f5, 17); Kígyótojás (mb. szí. NSZK—amerikai film, 18 éven felülieknek I) — Táncsics (4): Saj szárny (szí. angol film). — (6): Mephisto I—n. (szí. magyar—NSZK film. 14 éven felülieknek í Dupla helyár!) — Táncsics kam—r—mozi (6): Isten hozta Mr. ... (szí. amerikai film). — Szikra (4): A 24—25-ös nem tér vissza (mb. szovjet film). — (6): örült nők ketrece (mb. szí. francia-olasz film. 16 éven felülieknek! ni. hely ár!) — Tokaj vendéglátóház (f8): Hurrikán (szí. amerikai film, 14 éven felülieknek!) SZERDA Kossuth rádió: 8.00; Hírek. — 8.20: Mai kulturális programok. — 8.27: Világablak. — 8.56: Beszélni nehéz. — 9.08: Verbunkosok. nóták. — 9.47: Kis magyar néprajz. — 9.52: Tarka mese, kis mese. — 10.00: Hírek. — 10.05: Diákfélóra. — 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.50: Szimfonikus zene. — 11.30: Indulók, táncok — fúvószenekarra. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05 : Bodza Klára népdalokat énekel. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Idősebbek hullámhosszán. — 9.28: Operettkettősök. — 10.00: Zene- délelőtt. — 11.30: Hírek. — 11.33: A Szabó család. 3. műsor: 8.57: A kiállítótermek programjából. — 9.00: Is- kolarádló. — 9.30; Triólemezeinkből. — 10.40: Zenés iátékokból. (Közben 11.00- Hírek.) — 11.30: Zenekari muzsika. Televízió. X. műsor: 8.00: Tévé- torna. — 8.06: Iskolatévé. — 10.00: Delta. — 10.25: Minden róla szól. — 11.30: A fény hegyet Színdarab, nyugdíjkorban Nyugdíjas korhatárt ér mer* Schnitzler Arthurnak, egykor Bécs legdivatosabb írójának, Körbe-körbe című színműve, amikor újra bemutatják Svájcban. A dialógusokból álló jelenetsor a monarchia Bécsének erkölcsrajza volt szerelmi párbeszédekben, az utcalánytól kiindulva a legfelsőbb körökig és végül vissza a perditáig. Érthető módon irritálta az előkelő köröket, úgy, hogy megírása után csak évek múlva, éppen hatvan esztendeje mutatták be Reinhardt választása alapján» de mondanivalója miatt le kellett venni a műsorról. Az ötvenes években Simone Signorét, Lili Palmer, és végül jane Fonda szereplésével készült róla három filmváltozat, de színházban most mutatják be újra először — amikor elérte a nyugdíjkort. (máté) 2)c Egyik kézben a villa és a kanál, másik kézben a tál: az asztal mellöl csak a vendég hiányzik, aki az ételt rendelte. Gyakorlat teszi a mestert a vendéglátó szakmában is: képünk a Berzeviczy' Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola gyakorlati óráján készült. (Kiss József felvétele) lulterhelt gyerekek? Igaz-e, hogy az iskolában túlterheltek a gyerekek ? Nem tudom. Tény, hogy sok a fáradt, koravén, kedvetlen gyerek. Akiket én ezek közül ismerek, azok az iskolára hivatkoznak. S meggyőződésem, hogy igazat mondanak. De nincs igazuk! Egyrészt, mert olyan gyerekekről van szó, akik nem szeretnek tanulni; másrészt olyanokról, akiknek a képességét nem pótolja a vasszorgalom se. A szülők azonban az egyiket is, a másikat is kényszerítik a tanulásra, s akarva, akaratlan idegi károsodáshoz vezet a túlzott szigor. Hangsúlyozom: észrevételem egyedi, lehet, hogy nagy általánosságban más a helyzet. Talán nem tévedek, ha mégis úgy gondolom, hogy ez a szűk körben szerzett tapasztalás jelez valamit, ami általánosítható. Kevés olyan szülővel találkoztam még, aki a gyerekét kohásznak, esztergályosnak, marósnak, egyszóval fizikai munkásnak szánja. Legfeljebb, ha minden kötél szakad, el tudja képzelni gyermekét valamelyik ma „jól menő”, divatos szakmában. De csak itt és nem máshol. Mindenkinek joga van rá, hogy gyermekének a legjobbat, a vélt legszebbet szánja Dehát mindenáron? Olyan áron is, hogy gyötri a gyerekét? Bármi lehet belőled, magyarázza az apa a fiának, csak előbb szerezz akármilyen diplomát. És esetleg igazat mond. Más kérdés, hogy a fia milyen árat fizet a diplomáért. S ha ki is izzadja magából, alkalmas lesz-e egy erőltetett menet után arra, amihez soha nem volt kedve? Már-már úgy tűnt, hogy a társadalmi fejlődés és a társadalmi munkaerő-szükséglet egy bizonyos pontján véget ért — minek is nevezzük — a rangkórság. A társadalmilag szükséges munkaerő toborzása különösen szembetűnő ebben az ipari városban. Tegnapi lapszámunkban teljes hirdetési oldalon közöltük a Diósgyőri Gépgyár felhívását: várják a leendő szakmunkásokat, az esztergályosokat, marósokat, kovácsokat, hegesztőket, villanyszerelőket. Ugyanez a helyzet más ipari üzemek esetében is. Nem ma, sem tegnap, hanem évek óta. S milyen paradoxon: diplomások hirdetik magukat — például gépkocsivezetőnek —, elszegődnének kisiparoshoz, magánkereskedőkhöz. Ezért kár volt a diploma... Dehát megszerezték, feltehetően a szülői rang-prés nyomására. A tehetséges — mellé szükségeltetik természetesen a szorgalom is! — feltétlenül tanuljon, és ha kedve, hivatottsága van hozzá, szerezzen diplomát. És életében csinálja azt, amire tizenhat-tizennyolc évig készült. Csakhogy ... csakhogy ideje volna végre a szülők és a gyerekek tudatában mélyen gyöke- reztetni azt a tényt, hogy a nemzeti jövedelem nagyobb részét a munkapadoknál, a szakmunkások termelik meg. A társadalmi megítélés szempontjából a fizikai munkának semmivel sem kisebb a rangja, mint a szelleminek. Hogy esetenként a fizikai munkából nincs olyan jövedelem, mint egyik-másik szellemiből? Ez is igaz. De végtére is nem lehet mindenki az, amihez kedve volna. A rátermettség, a képzettség és a munka az, ami egyenlőségjelet tehet szakma és szakma között. Ez a tény csak azért tűnik sántának, mert közhellyé vált. Sokszor elhangzott már, hogy nem lehet mindenkiből mérnök, orvos, tanár. A fordítottját, azonban még sohasem hallottam: nem lehet mindenkiből (jó!) esztergályos, öntő, marós. Hosszan lehetne ezen morfondírozni, de mondandómnak nem ez a lényege. Fogalmazzunk úgy: nem lehet minden gyerekből az, aminek a szülője szánja. Rá kell bízni a gyerek képességére, tehetségére, szorgalmára. A kedvcsinálásnak persze helye van, de csak a bölcs szavak mértékéig. A kényszerítés — tilos! Mert ha nem megy, könnyen ráhúzzuk az iskolára: túlterheli a gyerekeket Mindig csak a valóban — az elmondottaknál fogva — túlterhelt gyerekeket kérdezik meg. A tehetséget, az eminenst alig-alig. Az iskolaorvosok a megmondhatói, melyik gyermeknek miért fáj annyiszor a feje. miért szétszórt, fáradt, ingerlékeny. Ezek azok a gyerekek, akik egy-egy dolgozatírás előtt leizzadnak éjjel, vagy — van erre példa elég! — iskola helyett elcsavarognak. Szóval: az a szülő, aki gyermekét szereti, próbálja tárgyilagosan értékelni képességeit, s annak megfelelően lássa el tanácsokkal. Így természetes, így nem keletkeznek konfliktusok sem a gyerek lelkében, sem a környezetében. Nehéz a „lemondás”. De a gyerek érdekében ezt is kell vállalni, ha szükséges!... —a