Déli Hírlap, 1982. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-28 / 24. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc 3501. Pf. 39. — Tel.: 18-225 Ragaszkodó vevők — avagy vihar két bolt körül Nemrég foglalkoztunk azzal, hogy miért kellett az Árpád utcai 911-es ABC vezetőjét és a bolt személyzetét a Kiss tá­bornok utcai 922-es ABC-be irányítani, az ottaniakat pedig az Árpád utcaiba. Ezzel kapcsolatban, válaszolva Békefi Gyuláné panaszos kérdésére, kifejtette véleményét Ámbriskó Dezső, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat vezetője is. Ez­zel részünkről lezártnak tekintettük az ügyet. Hogy most mégis ismételten foglalkozunk vele, azt az indokolja, hogy gyors egymásutánban két levelet kaptunk, telefonon is el­mondták véleményüket a vásárlók, s megkeresett bennünket a vállalat. Sőt, a vevők a lakókörzet tanácstagját is megkeres­ték. a csere semmissé nyilvánítása érdekében ... Üjabb két levélírónk: Ónodi János (Miskolc, Marx Károly u. 100.) és Dévényi Pál (Miskolc, Árvíz u. 2.) közül Ónodi János a 922-es ABC volt vezetőjét, Dudás Istvánt és személyzetét Veszi védelmébe, mondván: „A bolgárföldi lakók segítségért folyamodtak Szűcs Sándor tanácstaghoz, hogy legyen segít­ségükre a 922. sz. ABC eredeti személyzetének visszakozásá­ban ... Ennek jogosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a bolgárföldi lakók a 101 B-s járat utasaivá váltak, ezzel járnak ki vásárolni a 917-es ABC-be, az általuk megszokott és megkedvelt Dudás István személyzetéhez.” Dévényi Pál így fogalmaz: „Nincs további nyugtalanságnak helye, nem kell a dolgozókat visszairányítani, mert bizonyos fokú cserékre, személyi változásokra időnként szükség van. Ez — véleménye szerint — a vásárlók érdekeit szolgálja.” Hasonló a mi véleményünk is. Nevezetesen úgy gondoljuk, ha a vállalat úgy látta jónak, s nyilván megvolt rá az ok, hogy a két holt személyzetét ki kell cserélni, az egyedül az MÉKV-ra tartozik. Szép dolog mindenképpen, hogy a vevők egy része ragaszkodik a megismert, régi vezetőhöz és személyzethez, ám ennek semmiképpen sem lehet alárendelni vállalati érdekeket. Különben is, ha mindkét gárda olyan kitűnő, ahogyan Békefi Gyuláné és Ónodi János ír róluk, senkit sem kell féltenünk attól, hogy pórul járt, hiszen biztos, hogy' rövid időn belül bi­zonyítanak, azaz megszerzik a vásárlók bizalmát. t?gy gondoljuk: egy-két hét elteltével mindkét tábor pénz­tárcája és szíve is megnyílik majd ismét, az új vezető és az új személyzet előtt is. Ny. L „...a Tiszai pályaudvaron a VIII—IX. vágány között levő „D”-peron meghosszab­bítását 1981 novemberében befejezték. A megftóssz'ábm- tott peron alkalmas a nagy szerelvényekkel közlekedő vonatok fogadására, úgy, hogy az utasoknak nem kell a magas kocsilépcsőkről a feltöltetlen peronra lépni, hanem kényelmesen szállhat­nak le. E lehetőség miatt a korábban a VI. vágányra ér­kező Tokaj expresszvonatot a IX. vágányra irányítottuk át. Az utascsarnokban kapusi szolgálatot teljesítő dolgo­zónk megfeledkezett erről, s tévedésből a IX. helyett a VI. vágányt táblázta ki a Tokaj expresszvonat részére. Dolgozónkat ezért felelősség­re vontuk. Kedves utasaink­tól a kellemetlenségért elné­zést kérünk.” (A választ Mis­kolc Sándortól, a MÁV Mis­kolci Igazgatóságának vasút- igazgató-helyettesétől kaptuk a „Peroncsere, vonatindulás előtt” című panaszra.) „ ... hosszú időn keresztül nagyon sok gond volt a Ba­ross Gábor utcai fűszer-cse­mege bolt kirakatával. Belső alakítgatását sokszor elvégez­tük, próbálgatva a legjobb megoldást, hogyan lehetne valóban kirakatként felhasz­nálni. Végül is bele kellett törődnünk, hogy ez nem le­hetséges. A kirakat nem a bolt eladóteréből van kiké­pezve, hanem a raktárból. Nagy munka árán a rend­szeres beázást sikerült talán megszüntetnünk, de a rende­zés után az elhelyezett áruk — feltehetően az árut szál­lító tehergépkocsik mozgása miatt, hiszen a két kirakat között van a bolt raktári be­járata — szinte egy-két nap alatt összeomlottak. Igaz, ez nem lett volna baj, hiszen a „szigetelt” kirakatablakon keresztül is vastag porréteg rakódott az árukra, s emiatt néhány nap múlva ismét új­ra kellett volna rendezni a kirakatot. Éveken keresztül a legkülönbözőbb módon igyekeztünk árukirakatot csi­nálni — sajnos, sikertele­nül... Ezért döntöttünk úgy. hogy a két, árukirakatként használhatatlan teret rek­lámcélokra használjuk fel, úgy, hogy beilleszkedjen az utca képébe, ugyanakkor a belső téret gazdaságosan, egyéb célokra hasznosítsuk. Az e rovatban nemrég kö­zölt“ fotón láthatóan a raktá­ri bejárat mellett még van két kisebb kirakat. Ezekben most is van áru, mert ezek rendezése lehetséges. Igaz, a jégvirágos ablakon át nem sok látszik az áruból. Ám itt is fennáll a veszély, hogy a megolvadt jégből szárma­zó víz majd aláfolyik, s tönkreteszi azt.” (A választ Mátyás Lajostól, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójától kaptuk JFura kirakat” című cik­künkre.) Mikor jó a kocsonya? Ha benne van minden hozzávaló. Leginkább természetesen a láb, a fej, a fül, esetleg a fa­rok. Mindez azonban már csak — legalábbis úgy tűnik — álom. Mert a kocsonyához való: hiánycikk. Több mint hét hete járom a boltokat, sajnos, eredménytelenül. S nemcsak a hagyományos ko­csonyahúst nem kapom, ha­nem az újabbat, az előre cso- magoltat sem. Tanmesének is beillene .. Megjelent, bevezették, elfo­Köszönöm a gondoskodást 1981. október 7-én kerültem a Semmel weis Kórház bőrgyó­gyászati osztályára. Ott igen gondosan és lelki- ismeretesen kezeltek. De nemcsak ápoltak, hanem gondoskodtak is rólam. Amikor meg­tudták, hogy magamra hagyatva, egyedül élek, segítettek elhelyezked­ni az öregek II. számú napközi kotthonában. Ott is minden előítélet nélkül, kedvesen fo­gadtak, sőt, Jámboráé (Piroska) a lakásomon is járt, megnézte, mi­lyen körülmények kö­zött élek, meghallgat­ta panaszaimat. Azóta is figyelemmel kíséri sorsomat, s mindenről értesíti Annusba veze­tő nővért, aki ugyan­csak mindenben segít. Életemből eddig hiány­zott az emberi szeretet, a megértés, s most ezt a kincset én is birto­kolhatom. Ezért köszö- i netemet fejezem ki j mindazoknak, akiknek ebben része volt. Kazimir Gusztáv a miskolci III. kerületi Nagysándor utcai II. sz. öregek napközi otthonának lakója Ne játsszunk az utassal Január 15-én, a telekről haza­felé jövet jó előre észrevettem, hogy jön az autóbusz. Mivel a iyukói jára.t az esti órákban elég ritkán közlekedik, ugyancsak ne­kiiramodtam. Már-már úgy nézett ki, sikerül elérnem a kocsit — állt a megállóban, mintha rám várt volna , s amikor az ajtó­hoz értem, becsapta azt az orrom eíótt. Nem voltam rest felkeresni őt a Marx téri megállóban. Nem ta­gadta igazamat, de ráadásul még durva hangon is beszélt velem. Nem egyedi eset, jó lenne, ha — tisztelet a kivételnek — nem ját­szadoznának az utasokkal egyes gépkocsivezetők. J. József Miskolc gadtuk, megszerettük, aztán mint a mesében: hol volt, hol nem volt az előre csomagolt kocsonyahús ... Pedig ez a konyhakész áru igazán ked­vezett a dolgozó nőknek, va­lóban megkönnyítette a mun­kájukat. Most már csak re­mény marad bennünk: hátha még a strandszezon beállta előtt ismét megjelenik az üz- letekben. Mert hogy nyáron kapható lesz, abban szinte bizonyosak lehetünk. Cs. É. Miskolc Akadály a járdán Nem ritka látvány Miskolc főutcáján, a Széchenyi úton. a képen megörökített látvány. Vagyis, hogy a köztisztasági vál­lalat dolgozói által kiürített kukák órákon át a járdán marad­nak. Nem kell különösebben magyaráznunk, mennyire aka­dályozza a forgalmat, s be is piszkíthátják a járókelők ruháját. Megtörténhet, hogy az illetékes házfelügyelő éppen nincs ott­hon, ám valahogyan ilyenkor is meg kellene oldani, hogy az üres kukák visszakerüljenek a lépcsőházakba. S. L. Miskolc Mettől medd g van nyitva a vasgyári csarnok? A vasgyári régi vásárcsar­nokon ez látható kiírva: Nyitva naponta reggel 5-től 17 óráig. Ennek ellenére amikor 13.30 órakor be akar­tam menni vásárolni, már mindhárom ajtón lakat volt. Megkérdeztem a csarnok mellett levő virágárusnál, hogy csak véletlen-e ez, avagy mindig így van? Azt a választ kaptam, hogy rend­szertelen a nyitvatartás ide­je. Vagyis szerintem: a nyit­vatartási időt nem tartják be. Tudom, ennek többféle oka lehet, ám az lenne a helyes, ha akkor a nyitvatartási időt is másképpen tüntetnék fel. Mondjuk az .lenne kiír­va, amikor valóban nyitva van a vasgyári régi csar­nok ... Milyen kötelezettségei és jogai vannak az állami telkek használójának? Pető László Miskolc, Fazola H. u. 15. sz. * Naponta tulajdonképpen 12 órát kellene nyitvatartani a vasgyári régi csarnoknak, a kiírás szerint — mondot­ta kérdésünkre Kuremszky A telek használója köteles a neki tartós használatba adott állami telek beépítéséről az- elő­írt módon és időben gondoskod­ni, az rendeltetésének megfele­lően kell használnia, s ennek so­rán a rendes gazdálkodás szabá­lyai szerint kell eljárnia; őt ter­helik a használati joggal járó kö­telezettségek, s ő viseli az azzal kapcsolatos terheket, ideértve az adókat is. A tartós használatba adott állami telken a használó által létrehozott épület, egyéb épít­mény, berendezés, felszerelés, növényzet és általában ottani tevékenységének minden ered­ménye az ő tulajdona. Ha a te­lek használója valapiely szövet­kezet, a tulajdonra/és használa­tára a szövekezetekről szóló jog­szabályok és a szövetkezet alap­szabálya az irányadók. A telek használója a beépítet­len állami telekre vonatkozó használati jogát nem ruházhat­ja át másra, de arról az állam, mint tulajdonos, a javára — a használatba adó útján — le­mondhat. Az ilyen lemondást el kell fogadni, az tehát nem uta- síható vissza. Ha a telek használója az álla­mi telken emelt épületre, lakás­ra, üdülő- vagy garázsegységro érvényes tulajdonjogát adásvéte­lig csere-, ajándékozási, tartási stb. szerződéssel másra ruházza át, a használatba adónak az új tulajdonossal a használati jogra vonatkozóan — a telek területé­nek változatlanul hagyásával — új szerződést kell kötnie. Ilyenkor a használatba adónak —t ha a leendő új tulajdonos kéri — a tulajdonjog átruházá­sa előtt nyilatkoznia kell arról, hogy az új szerződést milyen használatbaadási feltételekkel kö­ti meg. A használatba adó nem térhet el a közölt feltételektől Autósok figyelmébe! Űj típusú benzin- és dízel­motorral működő, személy- és tehergépkocsira egyaránt fel­szerelhető elektronikus for­dulatszámláló műszert gyár­tanak sorozatban a zalaeger­szegi Egyesült Zalavölgye Termelőszövetkezet műsze­részműhelyében. Az integrált áramkörű, számkijelzéses mű­szer segíti a gépjármű veze­tőjét abban, hogy gazdaságos fordulatszámmal üzemeljen a motor, és ne legyen túlfo­gyasztás. Ezen kívül az új műszer folyamatosan jelzi a megszakító állapotát is. A Zalaion nevű műszer már kapható a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat, az Autóker szaküzleteiben és az Ezermester boltokban. az új tulajdonos hátrányára, fel­téve, hpgy az új szerződést a nyilatkozattételtől számított 94) napon belül megkötik. Természetesen az új tulajdo­nossal a használati jogra vonat­kozóan nem kell új szerződést kötni, ha a lakáson, az üdülő­vagy garázsegységen levő tulaj­donjog átruházása nem idéz elő változást az átfúrni' telek haszná­lójának személyében (tehát, ha a lakásnak, az iidüiő- vagy ga­rázsegységnek a tulajdonosa ál­lampolgár, a leiek használója pedig szövetkezet). Az állami telken emelt épület, lakás, üdülő- vagy garázsegység tulajdonjogának átruházásakor az új tulajdonosnak használat- bavétéli díjat kell fizetnie a használati jogért. Kivételt képeznek az alábbi esetek: — ha az új tulajdonos az át­ruházó tulajdonosnak közeli hozzátartozója, illetőleg csere­vagy tartási szerződéssel szerzi meg a tulajdonjogot; — ha az átruházó tulajdonos kötelezettséget vállal arra, hogy 3 éven belül lakást épít, vagy egy éven belül lakást vásárol, a ha ezt nem teljesíti, az őt meg­illető időarányos használatbavé­teli díj és az új tulajdonost ter­helő használatbavételi díj közöt­ti különbözetet a tanács fejlesz­tési alapja javára megfizeti. László, a piacfelügyelőség gazdasági vezetője. — Ezt úgy oldják meg, hogy mind az állami, mind a magánke­reskedők — főleg a forgal­mat figyelembe véve — ma­guk szabályozzák a nyitva­tartás idejét. Amennyiben az árusok bezárnak, a picacot is be kell zárni. Van köte­lezően előírt nyitvatartás, de ezt a délutáni órákban asze­rint hajtják végre, ahogy azt a piac látogatottsága megkívánja. Általában dél­után 3—4 óra között igen gyér a forgalom. A nyári hónapokban azonban „be­hozzák” ezeket a téli kiha­gyásokat, bár az előírt óra­számot így is mindig — a napoktól függően, tehát hét­végeken nyilván tovább tar­tanak nyitva — betartják. Hogyan gondozzuk a szobanövényeket télen? A növények átteleltetésére az olyan helyiség a legalkal­masabb, ahol a hőmérséklet fagypont alá soha nem süly- lyed, de a 14—15 Celsius-fo- kot sem haladja meg. A melegigényes növények­nél nagyon kell vigyázni ar­ra, hogy minimum 16 Celsi- us-fok legyen a hőmérséklet, de ez még a gyakori ajtó- nyitogatásokkal se változhas­son. A növényeket semmi huzat ne zavarja. A kaktuszok számára a 8—12 Celsius-fok az optimá­lis, de a relatív páratartalom 60—80 százalékos legyen. Ügyelni kell arra, hogy +5 Celsius-foknál kevesebb és 15 Celsius-foknál több ne le­gyen a hőmérséklet ott, ahol a kaktuszokat teleltetjük. A pozsgás növények na­gyon fényigényesek. Ezért le­hetőleg mindig ablak közelé­ben helyezzük el őket. Ügyeljünk arra, hogy köz­vetlenül a fűtőtest közelébe ne helyezzünk el virágokat. A száraz, meleg levegő ugyan­is nagyon kiszárítja a föld­labdát, gyökérzetet, illetve az egész növényt. Az öntözést se vigyük túl­zásba. Elegendő, ha annyi vizet adunk növényeinknek, hogy a földjük ne száradjon ki. Az alacsonyabb hőmér­sékleten tartott növények ugyanis kevés vizet igényel­nek. öntözésre mindig állott, illetve ne túlságosan hideg vizet használjunk. ) Nagyon fontos a szellőzte­tés módjának megválasztása. Ügyeljünk arra, hogy a lakás hőmérséklete ne csökkenjen hirtelen. A növények számá­ra a déli órákban a legked­vezőbb a szellőztetés. Fontos a levegő páratartal­ma is. Erre különösen a köz­ponti fűtésű lakásokban kell ügyelni. A fűtőtestre, cserép- és olajkályhákra tegyünk edénybe vizet, s ami elpárol­gott, rendszeresen pótoljuk. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom