Déli Hírlap, 1982. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-21 / 18. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc 3501. Pf. 39. — Tel.: 18-225 Szálló mellett. Magának bajt, másnak kellemetlenséget Január 17-én, vasárnap délután 3 óra körül, a 18 fokos hi- degucu a uauui ns.it u. iá. sz<unu iiazoan, a töidszint 2-es aj.u itibwucu at egyszerre csati eiKezuett toiyni a szennyvíz, elárasztva a tepcsouazat. A lakas beiso helyiségeit aksorra mar eiontotte a szennyes lé... Óriási naaaiom, maja gyors telefon a MIK hibaelhárító résziegeuez. A víz vezeteti-szerelők jo óra múlva megérkeztek (mint monutaa, aznap nagyon sok uelyre kellett kimenniük), s inegttezuiett a munkát, caso dolguk volt annak megállapítá­sa, mi ónozta a dugulást. Ehhez Ki kellett bontani a szenny­vízelvezető rendszert, ami két óra megfeszített munkával vi- került is. A lakók közül többen is ott voltunk, s nagyon szo­morúan vettük tudomásul, mi okozta a hibát: a szennyvíz­elvezető rendszerbe kíiogramninyi, jó vastagon hámozott krumplihéj, ezenkívül tyuktoll s egyeb házi szemét került. Aminek a Kukában lett volna a helye! Ám valamelyik bérlő, akinek nem akaródzott a kukáig elmenni, mindezt a W. C.- kagylóba dobta, majd lehúzta. Rögtönzött gazdasági tanácskozást tartottunk, s a követke­zők derültek ki. A házban levő másfél szobás lakás havi bérc 264 forint. A dugulás megszüntetése — amennyiben a MIK szakemberei végzik — mintegy 300 forint. Ha viszont kisiparossal kell el­végeztetni a munkát, akkor kb. 500 forint. Vagyis: egy olyan hanyag ember, aki esetünkben a VV. C.-kagylóba dobott házi szeméttel dugulást okozott, két hónapig ingyen lakik! Arról már nem is beszélve, hogy az ilyen hanyagságok esetleg más, súlyosabb hibák elhárításától vonják el a szakembereket. Az lenne ildomos, ha ezeket a költségeket át lehetne hárí­tani a baj okozóira. Akkor talán ők is gondolkodóba esnének, hogy jobban vigyázzanak a köz vagyonára, lustaságból ne okozzanak másoknak kellemetlenséget — s maguknak is bajt. Hiszen a szennyvízzel elárasztott lakásban tönkrement a fal­festés, a tapéta, a szőnyeg, a lakást elárasztó „illatról” már nem is beszélve. A szerelők jó munkát végeztek, köszönet erte. Am nem kö­szönjük meg a lusta, feledékeny, felelőtlen lakótárs „közre­működését” ebben a vasárnap délutáni, soron kívüli prog­ramban. _. ___. Tiser Gyula nyugdíjas Miskolc, Dankó P. u. 19.1/3. Nemcsak a pénztárcánk nyílt ki... Elpocsékolt fenyőfák Az elmúlt év végén az igényeket meghala­dó mennyiségű kará­csonyfát rendelt a ke­reskedelem. Ez persze még mindig jobb, mintha hiánycikk lett volna. Csakhogy ... Csakhogy az embe­rek mostanában, ami­kor úton-útfélen taka­rékosságról beszélünk, nem szeretik látni a pazarlást. Nos, erre utaló jel a vasgyári piacon hatalmas ha­lomba gyűjtött, s ka­rácsony óta ott heverő több száz megmaradt fenyőfa. Ez a látvány már sok a szemnek, szembetűnő, kiabál, s pocsékolásról árulko­dik. Jó lenne azt a nagy halom karácsonyfát mielőbb elvinni onnan! Legalább ne idegesít­sen bennünket — ha már nem használták fel ésszerűen, legalább a virágkötészetekben_ Ny. I. Miskolc-Tapolcán, városunk egyik legszebb részén télen is sok a hazai és külföldi vendég. Akik például az Anna-szálló- ban laknak, amikor elindulnak egy-egy ebéd előtti vagy utáni sétára, óhatatlanul eljutnak a szállónak a felvételünkön is lát­ható hátsó oldalához. S itt nem éppen szívderítő látvány fo­gadja őket. Higiénikusabb körülmények között is lehetne tá­rolni azt a szemetet! F. I» Miskolc A diósgyőri városközpont­ban található a 917-es ABC- áruház. A környéken lakók, az ott vásárlók nevében mondhatom, hogy mindig ki­magaslóan jó ellátásban ré­szesültünk itt. A bolt kol­lektívája Fükő Dezső irányí­tásával nemcsak a bő áruvá­lasztékot biztosította. Ebben a boltban nemcsak a pénz­tárcánk, a szívünk is kinyílt, mert érezzük, hogy a keres­kedők udvariasságát a vá­sárlók megbecsülése vezény­li. S most szomorúan kellett tapasztalnunk, hogy — nem tudni mi okból —, ezt a kedves kollektívát a vállalat elköltöztette az Árpád utcá­ból a Kiss tábornok utcai 922-es ABC-be. Szeretnénk, ha a vállalat visszairányíta­ná őket hozzánk. Amíg ez meg nem történik, mi, törzs­vevők a Kiss tábornok utcába is utánuk megyünk. Békefi Gyuláné Miskolc, Árpád u. 44. Miért kellett elvinni a 917- es ABC dolgozóit? — kérdez­tük a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat osz­tályvezetőjét, Ambriskó De­zsőt. — Nem azért, mert nem voltunk elégedettek mun­ÉmM&üÉrni •yy.yy. yy.yyyyyyyyy^yy. Mizenetell i „Egy lyuttósi dolgozó** (Mis­kolc) : Sajnos, mivel a levelet nem ír­ta alá, nem közölhetjük rova­tunkban. Ennek ellenére hiszünk önnek és társainak, s ezért az üggyel foglalkozunk. Kérjük azonban, hogy mielőbb fedje fel kilétét. Kocsis Jánosné (Miskolc): örülünk annak, hogy tetsztést váltott ki önben és ismerősei kö­rében a Mit süssünk, mit főz­zünk? című új rovatunk. Kérdé­sére válaszolva közöljük, hogy az eddigi receptírók közül Kop- csik Lajos, a Borsodi Ven­déglátóipari Vállalat mestercuk­rásza, a kazincbarcikai cukrász- üzem vezetője; Válki Tibor mes­terszakács a Borsodi Vendéglátó- ipari Vállalat sajószentpéteri Tu­lipán éttermének vezetője; Kan­dik Ferenc hidegkonyhai szakács pedig a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat központi hidegkonyha­üzemének vezetője. Mindhárman a szakma jeles művelői, több rangos hazai és nemzetközi ver­seny győztesei. (Egyébként ter­vezzük más cukrászok és szaká­csok szerepeltetését is.) kájukkal, sőt... Csakhogy a 917-es 3 millió, a 922- es pedig 5 milliós forgalmat produkáló egység. Ráadásul az utóbbi helyen gondjaink is voltak. Ezért született meg a döntés — a dolgozókkal egyetértésben —, hogy a 917- es jó kollektívájára a koráb­binál nagyobb feladatot bí­zunk. őszintén reméljük, hogy a kívánalmaknak meg is felelnek az új helyen, a 922-esben. Ugyanakkor bí­zunk abban is, hogy a 917-es ABC új személyzete is ha­mar megszeretteti magát a vevőkkel, s csakhamar hoz­zájuk is úgy fognak ragasz­kodni a vásárlók, mint Fükő Dezső kollektívájához. itt mörtlpl a Kártalanítás telekrendezéskor Ha a telekrendezés miatt vala­mely földrészlet megszűnt, ille­tőleg terjedelme csökkent, a volt tulajdonost a földrészletért, vagy területrészért kártalanítás illeti meg. Ha a földrészlet területe meg­növekedett, az új tulajdonos a kapott területrésznek és a rajta levő növényzetnek az értékét kö­teles megfizetni a volt tulajdonos­nak. Ha a telekrendezésbe beépített telket vontak bfe, a földrészletnek az a része, amelyen lakó-, vagy üdülőépület áll, csak a tulajdo­nos beleegyezésével adható más­nak a tulajdonába. Ha ehhez a tu­lajdonos nem járul hozzá, vagy ül §É1I ci&ölták. „...a lapjukban Kályha­csempét a gyártól cím alatt megjelent cikk hatására töb­ben megkeresték vállalatun­kat cserépkályha-vásárlási szándékkal — hivatkozva az újságcikkre. Mi azonnal írás­ban kértük a gyárat, évi 1500 darab komplett cserépkályhá­ra való csempe szállítására. Megrendelésünkre a Komá­rom megyei Kályhacsempe­gyártó és -építő Vállalat így válaszolt: -A gyártott kály­hacsempék jelentős részét sa­ját üzemünkben használjuk fel hordozható cserépkály­hák építéséhez, amelyeket kizárólag a nagykereskedelmi vállalatok hoznak forgalom­ba. A megmaradó kályha­csempék egy részét exportál­juk, illetve a jelentősen meg- növekedebt helyi lakossági igények kielégítésére hasz­náljuk fel. Kapacitásunk így hosszú időre le van kötve. A fentiek miatt az Önök meg­rendelését nem tudjuk elfo­gadni.« A fenti levél alap­ján sajnos nekünk is nemle­ges választ kell adnunk cse- répkályhacsgjnpe iránt ér­deklődő ügyfeleinknek.” (A választ Cservák Ferenctöl, az Észak-magyarországi Tü- zép Vállalat igazgatójától kaptuk.) Mindehhez hadd fűzzük hozzá az alábbiakat: rovatunkban a vállalattól szerzett információk alapján azt javasoltuk, hogy a Borsod megyei Tüzeléstechnikai és Kéményseprő Szolgáltató Vál­lalat (KÉTÜSZ) gyárthatná a csempéket Miskolcon, vagy Miskolc környékén. A válla­lat ez ügyben meg is kereste a borsodsziráki Bartók Béla Mgtsz-t, ahol látnak fantá­ziát a dologban, s szívesen társulnának a KÉTÜSZ-szel. Csakhogy a cserépkályha- csempe-gyártás jó pár millió forintos beruházással jár, amihez a KÉTÜSZ fejlesztési alapja kevés. Mindenképpen tanácsi támogatást kellene kapnia a vállalatnak, esetleg a megyei szolgáltatásfejlesz­tési alapból, vagy a megyei tanács fejlesztési alapjából. Továbbra is az a vélemé­nyünk, hogy a megye illeté­kes vezetőinek érdemes len­ne fontolóra venni annak le­hetőségét, hogyan lehetne megvalósítani a cserépkályha- csempe-gyártást Borsodban­a telket más nem fogadja el, a lakó-, vagy üdülőépülettel be­épített, kialakított telket a tulaj­donos tulajdonában kell hagyni. A más földrészlethez kerülő te­rületrészen álló lakó-, vagy üdü­lő- és melléképületért, mellék- építményért az új tulajdonos kö­teles kártalanítani a volt tulaj­donost. Előfordulhat, hogy a telekren­dezés miatt valamely épületet (épületrészt, melléképítményt) Je kell bontani. Ilyenkor a tulajdo­nost az épületért is kártalaníta­ni kell. A kártalanításnak a kötelezett­sége: — kérelemre indült telekrende­zéskor (akkor is, ha az annak során hozott határozat az ér­dekelt tulajdonosok megállapo­dásának hiányában nem hajtható végre, s ezért a telekrendezést vé­gül is hivatalból rendelték el) az érdekelteket, — hivatalból elrendelt telek­rendezéskor pedig a tanács vég­rehajtó bizottságát terheli. Nem kell kártalanítást fizetni az olyan — telekrendezés miatt lebontandó — épületért (épület­részért, melléképületért és mel­léképítményért), amellyel kap­csolatosan az építést, a haszná­latba vételt vagy a fennmaradást engedélyező jogerős határozat a későbbi lebontás esetére a kár­talanítást kizárta; illetőleg amely . használhatatlan rom. Ezekben az esetekben a tulaj­donos az épületet (épületrészt, melléképítményt) saját költségén lebonthatja, s a bontási anyagot elviheti. Ha telekrendezési eljárás ké­relemre indult meg, a kártala­nításra jogosultakat, a fizetésre kötelezetteket és a kártalanítás­nak az összegét az érdekeltek­nek a polgári jog szabályai sze­rint kötött megállapodása hatá­rozza meg. Az eljárás költségei az érdekelt tulajdonosokat terhe­lik. Ha a telekrendezést hivatalból rendelték el, a kártalanításra jo­gosultakat és a fizetésre kötele­zetteket az érdekeltek között lét­rejött egyezség, ennek hiányá­ban pedig a bíróság állapítja meg. Ilyenkor a kártalanítás ösz- szegére vonatkozóan a kisajátítá­si kártalanításnak a szabályai ér­vényesek. Az építésügyi hatóság megkí­sérli, hogy az érdekelteknek (a tulajdonosoknak, * a haszonélve­zőknek, a hasznáVknak stb.) a bevonásával — a kártalanítás te­kintetében — egyezséget hozzon létre. Az egyezségi tárgyalásról jegy­zőkönyv készül, s ebben a létre­jött megállapodást is rögzítik. Ha az érdekeltek nem jelentek meg az egyezségi tárgyaláson, vagy nem jött létre közöttük megálla­podás, a kartalanítás megállapí­tását — az egyezség meghiúsulá­sától számított 30 napon belül —- a bíróságtól kérhetik. A hivatalból elrendelt telekren­dezés eljárási költségei a tanács végrehajtó bizottságát terhelik. Miért kapja későn a tejet az avas-déli 3. sz. iskola? Több mint félezer iskolás­gyermek problémája. miatt hívta fel telefonon szerkesz­tőségünket Tóth hajosné, az avas-déli 3. sz. iskola kony­hájának vezetöhelyettese. El­mondotta, hogy ez év eleje óta rendszertelenül látják el az iskolát tejtermékkel. Gyak­ran előfordul, hogy a tízórai­ra rendelt kakaó, karamellás tej nem érkezik meg, s a gyerekek éhen maradnak. Kedden például még az ebé­det sem tudták időben feltá­lalni, csak megkésve, mert a megrendelt tejföl fél 3-kor érkezett az iskolába. A szom­szédos óvoda már reggel 7 órakor mindennap megkapja a tejet. Miért kezelik őket ilyen mostohán? Az iskola konyhája a Miskolci Vendég­látóipari Vállalat 131. sz. üzemegysége, s a szállításért felelős Zsűri Tibor szinte naponta reklamált a Tejipari Vállalatnál. ígéretet kaptak ugyan a hibák megszünteté­sére, azonban mindeddig nem tapasztaltak javulást. lzsépi Bélát, a Tejipari Vál­lalat üzemigazgatóját keres­tük meg a panasszal: — Először is elnézést ké­rünk, hogy a fent említett problémák éppen egy gyer­mekintézménynél fordulhat­tak elő. Hiszen célunk min­denekelőtt ezeknek az ellá­tása. Intézkedtünk, hogy ez­után a befizetett tízórait, ebé­det, uzsonnát időben kapják meg a gyerekek. A Tejipari Szállítási Szolgáltató és Kész­letező Vállalatnak körülbelül 50 kocsija fut áruinkkal a megyében. A hetek óta tartó havas, hideg idő azonban na­gyon próbára teszi mind az embereket, mind a kocsikat. Nem mentségként mondom, de ez a panasz oka; a tarta­lék kocsik is kevésnek bizo­nyulnak. Intézkedtünk, hogy a Volántól is kapjunk tarta­lék kocsikat, amennyiben ar­ra szükség lesz. Egyszóval, ígérjük: hasonló eset többet nem fordul elő. Csúszik a járda Ezekben a napokban a mis. kolciak ezrei tapasztalhatták ismét, hogy a város számos részén semmibe veszik az in­tézmények a járdatakarítási kötelezettségeiket. A belvá­rosban, a Győri kapuban, vagy Diósgyőrben boltok tu­catjai előtt nincs elsöpörve a hó. S mi több, a gyerekek sinkókat alakítottak ki, ame. lyelien az idős emberek el­csúsznak. Jó lenne, ha az ai ra illetékesek jobban odaf gyelnének erre, s gyakrabba ellenőriznék, hogy teljesítik- ilyen irányú kötelezettsége két az intézmények, kereske delmi és vendéglátó egyse gek, vagy éppen háztulajdc nosok. G. Miklós Miskolc, Győri kapu.

Next

/
Oldalképek
Tartalom