Déli Hírlap, 1982. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-21 / 18. szám

Ipar ’81 és ’82 A felismerés tél siker Egy-egy jelentős mű, vagy életmű metatásának sokféle jelzője lehet. A leghízelgőbb szókombináció ez: töretlen és íve van. Iparunk utóbbi években tapasztalt általános fejlődé­sét sem lehet másként meg­ítélni: annak ellenére, hogy az átlag mögött nagy a szó­ródás, hogy az egyensúlyra való törekvés nagy egyen­súlytalanságokat takar, hogy a közvéleményt gyakran ok­talanul heccelik borús gaz­dasági jóslatokkal. Jó jel A messziről jött ember hihetné, hogy a Magyar Rá­dió szilveszteri kabaréját jobbára közgazdászok írták. Pedig olyan humoristák mű­ve volt ez az egyébként jól sikerült műsor, akik fogé­konyak a valóságra, a köz­vélemény érdeklődésére. Szóval, kicsit mindnyájan közgazdászok vagyunk, illet­ve azzá lettünk. Nagyobb távlatból talán ítéletünkben, vélekedésünkben is bizto­sabbak lehetnénk, de most csak a tényekre szorítkozha­tunk. Az oly sokat hangozta­tott gondok, nehézségek és balsikerek ellenére két re­ménykeltő pozitívummal szolgált az elmúlt esztendő. Egyrészt felerősödtek azok a hangok és azok a szándé­kok, amelyek szokatlanul kíméletlen keménységgel em­legetik föl mulasztásainkat (Ismerve a magyar gyakor­latot és mentalitást: ez már jó jel!) Másrészt az átme­net (1981 az új tervciklus indító éve volt) a két gaz­dálkodási periódus között soha nem volt ennyire zök­kenőmentes. A szakemberek szerint gazdálkodásunk mélypontján már túljutottunk. Igaz, ezt a vélekedést még nem min­denütt támasztják alá a ter­melékenységi, hatékonysági, dollárkitermelési mutatók. De erényt tudtunk csinálni a szorongató szükségből, s nemcsak azt tudtuk, hogy mit nem szabad, hanem egy­re jobban tisztában leszünk azzal is, hogy mit kell ten­nünk. A felismerést és a változta­tás szándékát jelzi néhány meghökkentően új jogsza­bály. Még inkább barátko­zunk a szerződéses bolt fo­galmával, találgatjuk, hogy milyen lesz az új vállalko­zási forma, s ennek is egyik régről újjáélesztett variánsa, a leányvállalat. A gazdálko­dás szabályai egyre inkább egységessé válnak, de ez a harmónia nagyobb lehető­séget teremt annak, aki töb­bet csinál és többet ígér. Rugalmas terv Ám nemcsak az újmódi rendelkezések ösztönöznek. A vállalatok jól felfogott anyagi érdeke is, hogy reme­ket gyártsanak. Megszűnt az a pozíció, az olyan állapot, amelyben az ipar egyedural- kodóan diktált. A kínálat túl­súlya miatt az építők, terve­zők, gyártók, s talán előbb- utóbb a szolgáltatók is: futnak a pénzük után. Ezért aztán a legtöbb helyen csak úgyne­vezett kerettervek készültek középtávra. Olyanok, ame­lyekbe menet közben bele­fér még a piac és a szük­ségletek diktálta változás. Különben is: nagyon lerövi­dült az az idő, amely alatt a hiba, a tévedés kiderül. Generális változtatásokról eltekintve ez alig néhány hónap, legfeljebb fél év. így nincs mit csodálni azon, hogy jó néhány miskolci vállalat év közben mó­dosította a tervet, vagy ép­pen év közben csoportosítot­ta át a tervezett nyereség eléréséhez szükséges eszkö­zöket. Az eredmények így talán kevésbé látványosak, de tisztább a kép. Kezd megszűnni a statisztikával való bűvészkedés. Túl a hullámvölgyön Az acélgyártók azt mond­ják, hogy 1981 a kohászat fekete éve volt. Ám a hú­zott és hőkezelt termékeket előállító cégek csak mérsé­kelten panaszkodnak. A gépgyárak (két éve még tra­gikusnak tűnt a helyzet) többnyire a biztos piac re­ményében produkálhatnak. Ügy látszik, az építőipar is túljutott a hullámvölgyön. Ebben nemcsak az játszott közre, hogy a korábban mo­nopolhelyzetben levő kivi­telező vállalatok a boldogu­lás és a megélhetés új út­jait keresték, hanem annak a fölös óvatosságnak a (vár­ható) megszűnése is, amely a beruházásokat a népgaz­dasági elvárásoknál és lehe­tőségeknél is szűkösebben szabta meg. Helyi és viJápiaci ismere­tekkel egyaránt felvértezett gazdaság-futurológusok sze­rint a magyar ipar kiegyen­súlyozottabb éve, hosszú idő után, 1983-na várható. De ehhez kell, kellett 1980. és 1981, a nagy „nekikesere- dés” és a nagy nekibuzdu­lás időszaka. B. L A kóbor áram ellen Csak a jól gondozott ak­kumulátor képes a jéghideg motort beindítani. Ilyenkor télen különösen fontos a sav. koncentráció biztosítása, . ezért a savösszetételt, a sav­erősséget szakműhelyben cél­szerű ellenőriztetni — java­solják az Autóközlekedési Tanintézet munkatársai. Ügyeljünk arra, hogy az ak­kumulátor kívül is tiszta le­gyen, mert a felületére ki­folyt sav és az egyéb szeny- nyeződések utat adhatnak a feszültségcsökkenést kiváltó kóbor áramoknak. Nagy gondot kell fordíta­ni a póluskivezetőket átfo­gó saruk tisztaságára — sav­álló zsírral kell bekenni őket — és arra is, hogy a saruk mindig feszesen, meghúzott állapotban, körkörösen érint­kezzenek a póluskivezetőkkel. Gondos kezeléssel, üzemelte­téssel akár négy-öt évig is elláthatja feladatát az akku­mulátor. $ Téli tréfák (Mező István rajza) Két év múlva kétcsillagos lesz Felújítják a Pannónia szállót Január 1-től 31-ig zárva van a Pannónia Szálloda. Ez idő alatt tataroznak, festenek, felújítják a vendégszobákat. A mostani rekonstrukciót az év végére újabb követi, ami­kor is másfél évre bezárják a Pannóniát. Az elképzelések szerint emeletet húznak az épületre, és 40—50 millió fo­rintos költséggel a szobák számát 45-ről 70-re növelik. Ezzel egyidőben a vendég­szobáknak a felét fürdőszo­bával látják el, s így kétcsil­lagos szállodává léptetik elő a Pannóniát Leszerelik az épület alatti kokszkazánt, s a szomszédos épület távhőveze- tékéhez csatlakoztatják saját fűtési rendszerüket ben. Szabály, hogy az épít­kezés munkaterületétől öt­száz méteren belül lenni kell fűtött melegedőnek, étkezőhelyiségnek. Nincs könnyű dolguk a váltókezelőknek sem: a szer­kezet egyaránt kényes a nagy hidegre, s a hóra is. Ilyenkor bizony jólesik há­rom-négy váltó megtisztítá­sa után visszaülni pár perc­re a melegedőbe. A piaci árusoknak nincs melegedőjük, legfeljebb egy helyben topogva tudják magukat melengetni egy kicsit. S persze ilyenkor felszed mindenki magára annyi holmit, pulóvert, al­sóneműt, amennyit csak bír. Az ő véleményük eny- nyi: attól, hogy hideg van, még lehet jó piac is! (k—ó) Fagy van, szabadság nincs Együtt dideregtünk A fagyszabadság már a múlté: a BÁÉV-nél jó ide­je folyamatosan dolgoznak télen is, függetlenül attól, hány fokot mutat mínusz­ban a hőmérő. Persze ez nem azt jelenti, hogy min­denkinek állandóan kint kell dideregnie a csikorgó hidegben. A tői időszak beállta előtt számba vés zik a mun­kahelyeket, s amelyiket le­het, téliesítik: fólia kerül az ablakokra, farostlemez falak védik a széltől a munkásokat. A lakásépítés­ben ilyenkor végzik a bel­ső munkákat, de a szerke­ze tszerelés folytatása bizony az időjáráson múlik. Hiába szorít a határidő, mínusz húszfokos hidegben nem le­het jól hegeszteni a to­ronyházak tetején. Jelenleg a Szinva—Népkert és az avas^déli lakótelepen dol­goznak az építők, s ha lehet, engedi az idő, külső mun­kákat is végeznek. A védőitalról a cég gon­doskodik: forró tea min­denkinek jár, s a meleg ét­kezés is a fűtött ebédlők­Pothornik István köszöntése Nyolcvanötödik születésnap­ja alkalmából köszöntötték ma délelőtt lakásán Pothor­nik István elvtársat, a mun­kásmozgalom régi harcosát. Pothornik elvtárs életútja szorosan kapcsolódott a bá­nyászok munkájához. Salgó­tarjánban részt vett a Ta­Nemcsak rögzíteni!... Egyre több irodában, ügyfélszolgálatnál jelenik meg a tele­fonügy elet-rögzítö készülék. A találmány nem új, s a hazai gyártás sem a közelmúltban indult meg: mégis csak az utóbbi időben lett népszerű ez az igazi XX. századi találmány. Az okok érthetőek, hiszen a masina munkaerőt takarít meg, nem i> túl drága, ugyanakkor a nap bármelyik órájában képes rög­zíteni a bejelentéseket, panaszokat, észrevételeket. S még va­lami: garantáltan türelmes, nem lehet felidegesíteni, nem él telki életet. Az üzenetrögzítő azonban csak akkor ér valamit, ha a sza­lagján feljegyzésre kerülő panaszok azután gyorsan elinté­ződnek. Vajmi keveset jelent ez a szolgáltatás, ha többször is utána kell telefonálni — valódi, élő ügyintézőt keresve — an­nak, hogy történjék is valami sérelmes ügyünkben. Talán az lenne az igazán jó megoldás, ha a hazai elektronikai ipar rá­állna egy új készülék, az ügyintéző berendezés gyártására. (k—ó) nácsköztársaság védelmében. 1920-ban Tatabányán aktív résztvevője és szervezője volt a bérsztrájkoknak, felvonu­lásoknak. 1933-ban tagja lett az illegális kommunista párt­nak. Baloldali tevékenysége miatt több esetben letartóz­tatták, bebörtönözték. A fel- szabadulás után nyugdíjazá­sáig, betegsége ellenére is, rendszeresen végzett párt­munkát Tatabányán. 1977- ben költözött Miskolcra. Több évtizedes munkásmoz­galmi tevékenységét Tanács­köztársasági Emlékéremmel, Szocialista Hazáért érdem­renddel, a Haza Szolgálatá­ért érdeméremmel ismerték el. Vince és pince Holnap lesz Vince napja, s az ehhez kap­csolódó népi regulák egész Európában isme­retesek, hiszen Vince volt a középkori szőlős­gazdák egyik védő­szentje. Mivel Vincére jól rímel a pince, így szól a mondás: ha cso­rog a Vince, teli lesz a pince. Azt azonban minden szőlősgazda tudja, hogy hiába van enyhe idő január 22- én. ezernyi baj elviheti még a jövendő termést, a jégveréstől kezdve a peronoszpóráig. A lengyel alföldön A Vörösmarty Művelődési Ház ifjúsági klubjában ma délután fél 4-kor Bogsán Gyula tart előadást Keresz- tiíl-kasul a lengyel alföldön címmel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom