Déli Hírlap, 1981. december (13. évfolyam, 280-303. szám)
1981-12-18 / 295. szám
) A lóból is megárt a sok Versenytárgyalás, izgalom nélkül Két óra a fürdési idő a miskolci gőzfürdőben. Senki sem ellenőrzi ennek az előírásnak a betartását, akad aki csak fél óráig, mások viszont három órát is üldögélnek a fürdőben. Az orvosok csak egészséges embereknek ajánlják a fürdőzést. A szívbetegek, a magas vérnyomásban és légzési bántál - makban szenvedők könnyen rosszul lehetnek a gőzfürdőben. A szárazgőzben 70—80 fokos a levegő, és a nedvesben sem sokkal Kevesebb Így aztán időnként — a hosszasan fürdőzők közül —1 néhányan rosszul lesznek. Fürdőorvos nem tartózkodik a gőzben, így ilyen esetekben a mentőket szokták értesíteni. ■if. Csütörtökön volt a váltás a SZOT lillafüredi Palotaszállójában Az új turnus 300 résztvevője a rendkívüli időjárás ellenére is időben megérkezett az ország különböző tájairól. Számukra speciális programot állítottak össze, mivel valamennyien itt töltik a karácsonyi ünnepeket is. Szilveszterre viszont már ismét újabb turnus népesíti be az üdülőt. (Herényi László felvétele) A hazai piacokon ritkán Kamionban utazik a divat Nem akármilyen szövetkezet .. Szinte nincs olyan nap, hogy az Avas Ruházati Szövetkezet előtt, a Palóczy utcában ne állna egy-két külföldi kamion. Nem ritka, hogy egyszerre háromba is pakolják az itt készülő, szebbnél szebb ruhákat. A szövetkezet a termelésének 80 százalékát tőkés bérmunkában végzi, exportra. Az évek során jó kapcsolatot alakítottak ki NSZKbeli, holland, francia és osztrák cégekkel. A megrendelők láthatóan nagyon elégedettek a munkájukkal, amit az is bizonyít, hogy már jövő első fél évi termelésüket is lekötötték. A szövetkezet nyolc részlegében dolgozók ez évben 200 ezer darab ruhát varrtak meg. kiváló minőségben. Az idén először a nagycsécsf, Sa,jómenti Tszszel kooperálnak, 5k 25—30 ezer darabbal „szálltak be” az Avas Szövetkezet termelésébe. Általában női ruhákat vállalnak, de férfi- és női sportruhák is gyakran futnak a szalagokon. Az itt születő öltözékek egy-két évvel megelőzik a magyar divatot. Ebben csupán az a fájó számunkra, hogy mindezekhez hazai üzletekben nem lehet hozzáférni. Igaz, időnként előfordul, mint most, karácsony előtt is, hogy néhány szép darabot a szövetkezet a saját üzleteiben, a miskolci vásárlók számára értékesít. (kerényi) íz árát elveszik, jegyet nem adnak... Pénzkezelő buszvezetők Mi lesz a kishonokkal? sk A nyugati partner minden modellből csak kis szériái kéSokan panaszolták már szerkesztőségünknek is, de magunk is találkoztunk hasonló jelenséggel: a Volán- autóbuszjáratain a pénzkezelő autóbuszvezetők nem egy esetben elveszik a jegy árát, ám jegyet nem adnak. A panasztevők javasolják, hogy tegyék gy akoribbá — esetenként. a buszvezetők által nem ismert ellenőrökkel — az illetékesek az ellenőrzéseket. A panaszt Küblik Ferencnek, a Volán 3. sz. Vállalat személyforgalmi főosztályvezetőjének továbbitottuk, akitől a következő választ kaptuk: Mit látott a kamera? Az elmúlt napokban városunkban járt Ráday Mihály forgatócsoportja, hogy városvédő tévésorozatukban Miskolc műemléki, városképi gondjait, értékeit is sorra vegyék. Aki eddig is nézte a remek sorozatot, annak nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a iorgatócso- port városunkban is ugyanolyan kritikus szemmel nézelődött, mint Budapesten. őszintén szólva, van némi drukk bennem, ha arra gondolok, hogy a miskolciaktól sokszorosan szebb, s jobban védett régi budapesti utcákon is mi mindent észre vett Rádayék „mindent látó” kamerája. Eszembe jutott, vajon mennyit tudtak felfedezni városunkból, be- széltek-e nekik régi épületekről, amelyeknek csak hűlt helyét találhatjuk ma már? Tudomást szerez-e majd az egész ország azokról a régi emlékekről, vagy a meglevő; de kevéssé ismert értékeinkről, amit csak néhány lokál- patrióta városlakó emleget föl mindig, s kardoskodik mellette unos-unta- lan? (k-ó) Miskolci — Vállalatunk 6761 helyi, helyközi járatot közlekedtet naponta. Közúti, forgalmi ellenőrzéseink rendszeresek, így kívánjuk leleplezni a társadalmi tulajdon ellen vétőket. Saját ellenőreink mellett igénybe vesszük a rendőrség segítségét, nem egy esetben titkos ellenőröket küldünk ki a területre, sőt, más Volán vállalattól is ..kölcsönkérünk” ellenőröket. A tapasztalat az, hogy valóban előfordulnak Ilyen visz- szaélések. Kérjük az utazóközönséget, hogy amennyiben ilyet tapasztal, a járat megnevezésével segítse ez irányú munkánkat. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a megelőzésben jelentős szerepet vállalhatna az utazóközönség is, hiszen sokan elősegítik a visszaéléseket azzal, hogy nem kérik, sőt, egyesek nem fogadják el a menetjegyet. Autóbuszvezetőink megfelelő bérezésben részesülnek, nincs tehát szükség az effajta „borravalóra”. Vállalatunk vezetése erőteljesen fellép a társadalmi tulajdon védelmében, s köszönettel vesz- szük, ha az utazóközönségtől bejelentést kapunk visszaélésekről. Nem kellett nyugtától bevennie annak, aki végigülte tegnap délelőtt a szerződéses üzemeltetésre kínált élelmiszerüzletek versenytárgyalását. A formaságokat is betartva. az akció alig negyedóráig tartott, s egy szem izgalom sem volt. Ilyen is van. A Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 28 miskolci bolt megpályázását tette lehetővé. A teremben ti- zenketten ültünk. Fejenként kettőnél több üzlet jutott volna, ha mindannyian komoly vevők vagyunk. Ám, a december 7-i határidőre csak három pályázat futott be. Az egyiket a vállalat vezetői nem fogadták el. Egy versenyző a helyszínen lépett vissza. Írd és mondd: január elsejétől a 602. számú édesség-, kávé-, teaszaküzlet került csak bérbe; vita, licit és izgalom nélkül. Írhatnám, hogy sikertelen volt a vállalat próbálkozása. De nem írom, noha a sokat látott jogtanácsos sem tapasztalt versenytárgyaláson még ilyen érdektelenséget. Gyakran egy határozott NEM is többet ér egy bizonytalan TALÁN-nái. A válasz ugyanis ugyanaz ugyanarra á kérdésre: hogy miért hirdette meg a cég a boltokat, s miért , nem keltek el a boltok. Ügy tűnik, hogy ma Magyarországon nem üzlet élelmiszer-kereskedőnek lenni. Legalábbis nem úgy, ahogy azt a játék- szabályok, a szokások lehetővé teszik. Persze, nemcsak erről van szó. A vállalat vezetői elmondották, hogy a kereskedelem mai dolgozói eladni tudnak. Kereskedni, kockáztatni nem. Az emberek (vevők és eladók egyaránt) elszoktak attól hogy a végleges véleményt a piac mondja ki. Túl ezen: egy jó rendelkezés végrehajtásának, hasznosításának kapcsán az is kiderülhet, hogy nem mindenki egyformán értelmezi az egyetemes érvényű törvényeket. A kiskereskedő a szállítótól (ipar, nagykereskedelem, kistermelő) függ. Habár a bérlő, a szerződéses üzemeltető jogi személy, a partnernak ítélt szállító vállalatok ezt többnyire nem hajlandóak tudomásul venni. Viszonyuk, kapcsolatuk jogilag tisztázatlan. A kisboltok vezetői nem akarnak: kockáztatni, okulva mások tapasztalataiból és az alig burkolt fenyegetésekből. Ezért érthető érthetetlensé- gében is, hogy az egyébként jól menő húsboltokra egyetlen pályázó sem akadt. Marad minden a régiben. Illetve mégsem, hiszen az egy tapasztalattal gazdagabb váll^.at újólag meghirdeti majd boltjait. Remélve azt, hogy több jelentkező lesz; bogy a központban csökkenthető az adminisztráció; hogy a még mindig kínálati pozícióban levő, s csak nevében partnervállalatok is felnőnek, vagy „leereszkednek” az igényeket jobban kielégítő,« a követelményeknek jobban megfelelő, a hatályos rendeletek által szentesített új áruforgalmazási rendszer kialakításához. (brackó) Társadalmi munkásokra vár Megőrizni, amit felépítettünk Városunk jövő évi társadalmi munkaprogramjában külön helyet szántak az elmúlt években társadalmi munkával készült létesítmények fenntartásának, gondozásának. Nem kis büszkeséggel mondhatjuk el, hogy nem kevés az, Kibővített vezetőségi ülést tartott tegnap délután a Magyar Vöröskereszt Miskolc városi Vezetősége. Szászfái Lajosné városi titkár adott tájékoztatást a Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusát megelőző feladatokról, majd a vezetőség értékelte 1981. évi munkáját. Fe l vágó $ fi i A cím nem a kivagyiságra, hanem egy veszélyes, s egyre inkább elharapódzó durvaságra utal: a műjégpályán suhan- cokbói álló bandák szórakoztatják magukat 3 kisebb gyerekek felvágásávai. azaz elgáncsolásával. Kisebb-nagyobb sérülések, és nemritkán begipszelt végtagok tanúskodnak róla, hogy a »ebesen haladé testet tovább repíti a tehetetlenség és a venyige-vékony karok, lábak, megsínylik az ütközést. Szóval nincs rend a jégpályán, de nem is könnyű rendet tartani. Ahhoz túlságosan nagy a tömeg, hogy néhány — idősebb korosztályhoz tartozó — rendező át tudja tekinteni a terepet, és lefülelje a durváskodó suhancokat. Bizony, kinőtte a város a műjégpá’yát, ám addig is, amig majd egyszer megteremtődik a feltétele a bővítésnek, elejét kell venni valahogy a felvágósdinak! Tudom, nehéz dolog szigorúan ragaszkodni hezzá, hogy csak annyi embert engedjenek be, amennyit a pálya tumultus nélkü1 elbír. Mégis ez a célravezető út, hiszen a tömeg sodrásában, állandó ütközésnek kitéve, nem öröm a korizás, különösen az egyébként is bizonytalankodó kezdőknek és a kiszolgáltatott kicsiknek. Beszéltem olyan édesapával, aki este már el sem engedi a gyerekét korcsolyázni. Szomorú ezt hallani, hiszen annyi jó szándék, áldozatvállalás testesül meg a társadalmi úton létrehozott pályában ... Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, mégis megemlítem, hogy — olvasóink jelzése szerint — a jégpálya környékén az utóbbi időben gyakran felbukkannak Iejmoló bandák, öt-tiz fo- r'ntot követelnek a kisebbektől, és ha a kívánság nem teljesül, elcsattan néhány pofon. Ez már nem a sportcsarnok vezetőségének, a jégpálya rendezőgárdájának az ügye! Rendőr- járőrrel viszonylat gyakran lehet találkozni ezen a részen, és mégis... Csak megismételni tudom az említett észrevételekhez fűzött kérést: rendszeres ellenőrzéssel és szigorú fele- lősségrevonással meg kell szüntetni a nyugtalanító jelenséget! (békés) amiről így gondoskodnunk kell. Társadalmi összefogással épült az avasi ifjúsági park, a Szentpéteri kapui KRESZ, park, a Majális-park jó része, a Hejő menti liget, a Ea- radna-völgyi pihenőterület. Hogy az elkövetkezendő években is gyarapodhassanak ezek a létesítmények, sok munkára lesz szükség: gondozni kell a növényzetet, a sporteszközöket, utakat, az erdei bútorokat. Az elmúlt évek alatt minden miskolci megszerette ezeket a parkokat, ligeteket, s minden bizonnyal nem lesz szűkében a jelentkezőknek a munkák szakmai irányítója, a város- gondnokság. Az Állami Biztosító közli, hogy a lakásokban bekövetkezett tűzkárok bejelentésére külön tűzkárbejelentő nyomtatványokat rendszeresített. Különösen a várható kará- csonyfatüzek idején hasznos tudnivaló, hogy a tűzesetet a tűzrendészeti hatóságoknak is be kell jelenteni, különben a károsultak nem kaphatják meg a biztosítótól járó térítést. Ez korántsem felesleges óvatosság, hiszen egy-egy lakástűz olykor észrevétlenül terjedhet tova, és okozhat súlyosabb károkat is.
