Déli Hírlap, 1981. december (13. évfolyam, 280-303. szám)
1981-12-15 / 292. szám
3(c Most a megpakolt cekker a divat.. Gazdag karácsonyunk lesz Bejgli, pulyka, fenyőfa Pékek, kereskedők készenlétben (Folytatás az I. oldalról) A Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál Kollár Endre igazgatóhelytettessel beszélgettünk az ünnepi előkészületekről. Elöljáróban megkérdeztük: érződik-e már karácsony előszele az élelmiszerboltok forgalmán? — A decemberi forgalom mindig élénkebb, de ez még nem az igazi. A vásárlók ezekben a napokban még inkább az ajándékokra koncentrálnak. Szeretnénk arra ösztönözni őket, hogy a tartós abb élelmiszereket vegyék meg korábban. De jó volna, ha nem az ünnep utolsó hetére koncentrálódna az élel- miszervásár ... Hogy mi mindennel készültünk fel? Az ünnepi süteményekbe valót, a mákot és a dióbelet már beszereztük, ha még kell, a FÜSZÉRT tud szállítani. (összehasonlításként jegyezzük meg: az üzletekben a mákot kilónként 75 forintért, előre csomagolva 78-ért adják, a szabadpiacon 90— 100 forintért mérik. A dióbél itt is, ott is 120 forint.) Angliában van nagyobb kultusza a pulykának, de nálunk is egyre többen tálalják gesztenyével töltve, ünnepi ételként. Frissen és fagyasztva is lesz az üzletekben az ünnep hetében. Gesztenyemasszából is folyamatos a szállítás, jelenleg is kapható. A pezsgő főleg szilveszterkor durrog a legtöbb asztalnál, de újabban karácsonykor is közkedvelt ital. Pillanatnyilag túlkínálat van belőle; az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat 65— 70 ezer palackot szerzett be, igen nagy választékban. És szükség szerint tudják pótolni a készletet. ♦ ♦ Nagy munka vár a pékekre; nekik csak egynapos ünnepük lesz. Még december 24-én is készenlétben állnak, hiszen a félnapos nyitvatar- tás idején, 11 óráig szállítják az üzletekbe az utolsó tételeket. Hétfőtől csütörtökig kétezer mázsa kenyeret sütnek. Emellett 600 ezer péksüteményt, 16 ezer félkilós kalácsot, 60 ezer bobáj- kát, négyezer mákos bejglit és 150 mázsa leveles tésztát készítenek. Tortából rekordmennyiséget kell sütniük; a tavalyi 14 ezerrel szemben 19 ezer tortalap kerül az üzletekbe. . A hortobágyi halastavakból ponty és harcsa is kerül majd az ünnepi asztalra. ígérik. hogy folyamatos lesz az ellátás. ♦ ♦ ■ A fenyőfát még csak ve- szegetik, — kaptuk a hírt Ábrahám Istvántól, a Zöldért osztályvezetőjétől. Sokan abban a hiszemben hagyják későbbre a vásárlást, hogy akkor frissebb lesz a fa. Holott az erdőgazdaságok dolgozói folyamatosan vágják, szállítják. S a válogatást gyakran meg is sínylik a fenyők. A megyébe 40—45 ezer folyóméter érkezik, ami a tavalyinál körülbelül 10 százalékkal több. Erdészek adJogos a panasz SZÍ ti" Lapunk olvasói közül sokan panaszkodtak amiatt, hogy a Miskolci Sütőipari Vállalat Búza téren levő 4. sz. boltjában a piaci árusokat és az ismerősöket soron kívül kiszolgálják, holott mások hosszú Sorokban várakoznak, míg kenyérhez, péksüteményhez jutnak. * — A panaszt kivizsgáltuk — kaptuk a tájékoztatást a vállalat illetékes vezetőjétől, — s megállapítottuk, hogy jogos. Ezért szigorú figyelmeztetésben részesítettük az itt dolgozókat. Amennyiben hasonló eset előfordul, fegyelmi felelősségre vonást fogunk kezdeményezni. Kérjük vásárlóinkat, hogy az eset megismétlődése esetén jelezzék •zt vállalatunknak. Tvndallvirágok Talán kevesen tudják, hogy a télen befagyó tócsák, tavak jégpáncélja nemcsak jégből áll: benne szabályosan jég és vizré- tegek váltják egymást. Ha sikerül a jégből felső lapjával párhuzamosan- kis lemezkét kivágni, s egy vetítőgép rámájába betenni, csodálatos látványban lesz részünk. A vetítőkörte melegének hatására a jéglemezek közé fagyott vízrétegben csodálatos szép hatszirmú virágok jelennek meg, amelyeket felfedezőjükről, Tyndall fizikusról Tyndall- virágoknak neveztek el. . ták a tanácsot a Zöldért- eseknek, mi pedig továbbadjuk: meg lehet hosszabbítani a fenyő életét, ha olyan vízbe állítjuk, amibe egy gyűszűnyi glicerint teszünk. Szolgáltatások 1985-ig Szervizek, műhelyek, kölcsönzőkéit hs lesz egy lakástakarító cég is A megyei tanács a közelmúltban megtárgyalta és jóváhagyta a fejlesztési alap felhasználási tervét. Városunk szolgáltatásainak fejlesztésére ebből több mint 100 millió forint jut ebben a tervidőszakban: az összeg nagyobbik része a szolgáltató szervezetek, beruházások közvetlen támogatását, s nagyjából az egyharmad az alapellátó hálózat fejlesztését szolgálja majd. A városi tanács a fejlesztési alapból még külön is juttat ezekre a célokra. Az elmúlt öt év alatt 3800 négyzetméterrel bővült Miskolc szolgáltatóhálózata. Talán mégis inkább azoknak a létesítményeknek a neve ragad meg a köztudatban jobban, amelyek vontatottan készültek — vagy készülnek most is —, mint például a Patyolat központi telepe. A részletes tervet —, amely meghatározza. hogy hol, mennyit, s milyen céllal bővítünk. fejlesztünk ebben az ötéves tervidőszakban városunk szolgáltatóhálózatában — nemrégiben hagyta jóvá a végrehajtó bizottság. Továbbra is cél, hogy az ellátatlan területek, az új lakótelepek fehér foltjait a szolgáltatások térképéről eltüntessük. Az elavult, rossz körülmények között működő műhelyeket, telephelyeket, szervizeket, az anyagi lehetőségeinkhez mérten lassabban vagy gyorsabban felszámoljuk. s Helyettük újak épülnek. Csak néhányat közülük: irodagépjavító-bázis, méretes ruházati műhely, motor- kerékpárt javító szerviz, központi fényképész-laboratórium. A városban 1986-ig hat helyen adnak át tyolat-felvevőhelyeket, PaMISKOLC TÖRTÉNETE 6. Időszámításunk előtti vasmunkások Miskolcnak és környékének termékeny, folyókban, forrásokban gazdag vidéke a legrégibb koroktól biztosította a megélhetést a történelem nagy eseményei által ide sodródott embereknek, ide vándorolt népeknek. A különböző kultúrákat hordozó csoportok egymást követő váltásában a kelták az első nép, akiknek nevét is tudjuk, s oz ókori Róma hódításait megelőzve, olyan civilizációt hoztak, amelynek hatása a késő középkorig érződött. Több hullámban érkeztek nyugatról a kelta törzsek hazánk és így vidékünk területére. Ittlétükre az i. e. III. századtól van adat. A temetők, az embertani adatok alapján keveredett népesség, csak kultúrájuk azonos egesz Közép-Európában. Az ókori írók szerint rajongtak a háborúért, félelmetes harcosok voltak, de a lakomákat is kedvelték. Diodoros szerint tetszelegtek a tarka, kockás és csikós ruhákban, gyakran arannyal is átszőtték ezeket, rojttal díszítették. A férfiak ruházata ingből, bő zubbonyból és nadrágból állt. Ezt a ruhadarabot is ők használták először Európában. Keleti eredetű viselet. Csípő fölött a ruhát övvel lógták össze. Válluknál li- bulával tűzték meg. A harcosok vaskapcsokat alkalmaztak, az előkelő nők bronz- vagy ezüst- fibulákot, melyek csodálatos öt. vösmunkák, és korállal, néha vörös zománccal díszítettek. Szerették a karpereceket is, melyek szintén készülhettek vasból, de bronzból is, művészi kidolgozással. A lérfisirokban kevesebb ékszert találunk. A lényeg a fegyverzeten van. Kétélű vaskardot tettek a sírba. Hosszuk általában meghaladta a 80 cm-t. A kardhüvelyen néha kalapált vagy vésett díszítést találunk, ritkán állatmotivumot.. A fegyverzethez tartozott a lándzsa, melynek hossza a fanyéllel együtt elérte a két métert. A korai időkben nyakperecet is viseltek. Az előkelőbb személyek díszesebbet, plasztikus növényi eredetű, vagy maszkszerű motívumokkal ékeset. Ezek a remek kivitelű darabok a kelta társadalomban szinte rangjelzők voltak. Később sima bronz vagy vas nyakpereceket gyártottak, + Kelta vaseszközök végükön pecsétnyomó- vagy gömbvégződéssel. Élelmük kenyérből és vízben főtt vagy rostélyon, illetve parázson sült húsból állt. Nagyon kedvelték a sertéshúst. Gyakran találunk a sírokba tett tálakon sertéskoponyát, vagy bordát. Lakomákon a helyeket méltóság vagy hősiesség szerint osztották el. Szerették a bort, a nép sört ivott. Több bronz asztali készlet maradt ránk. A kelta nép többsége falvakban lakott, fából épült házakban, amelyeket zsúpszalmával fedtek be. Az ásatások tanúsága szerint földbe mélyítettek voltak a házak. A későbbi időben kőalappal építkeztek. A földművelés a házak körül zajlott. Edényeiket agyagból, kézzel hajtott fazekaskorongon készítették. A gabona őrlésére kézzel forgatható malmot használtak. Szekereik kerekét vasalták. A későkelta kohászati technika az egész közép-európai civilizáció alapjává vált. Hamarosan rátértek a vas- és vaskészit- mények tömeges gyártására. A nyersanyagot faszénnel redukálták aknás kemencékben, a végterméket különleges hosszú, két végén csúcsban végződő, 6-7 kg súlyú rudakká formálták. Ezekből aztán gyakran művészi kivitelű lószerszámokat, kardokat, mindennapi használón tárgyakat, pl. gombos végű késeket kalapáltak. A mai Miskolc területén több helyen kerültek elő kelta leletek. Feljegyzések már az 1700-as évekből vannak a Nemzeti Múzeum és a Herman Ottó Múzeum adattárában, s a tárgyak a gyűjteményben. A MÁV-pálya- udvar helyén, a fűtőhöz építésekor korongoit kerámiát, a Selyemréten vaslándzsát találtak a munkásszálló építésekor. Alsó-Hámor és a papírgyár között szintén vaslándzsa került napfényre a század elején. A Sajó melletti homokbányában karperecét, Szirmán táltöredéket találtak. Úi-Diósgyőrböl 1926-ban került a múzeumba több vaskés, lándzsa, vassarló, vascsat, kardok és edények. Veszély idején húzódhattak a barlangokba. Ásatás során találtak kelta edénytöredékeket a Szeleta- barlangban. Erődítményüket Miskolc közelében, Bükkszentlászlón találjuk. Fejlett kereskedelmi életük bizonyítéka, hogy — elsőként Közép-Európában - ún. „barbár" fémpénzt használtak. BARTUSNE HELLEBRANDT MAGDOLNA épül egy új Gelka-szerviz is az Avas-délen. Sokan várják már, hogy városunkban is bővülhessen a kölcsönözhető cikkek köre, ennek jelenleg fő akadálya a szűkös bolt- és raktárterület. 1985-re a Korvin Ottó utca nyugati részén elkészül az új kölcsönzőbolt. Biztosan sok; megrendelőre talál majd a Szinva—Népkert lakótelepen egy év múlva megnyíló lakástakarítást vállaló iroda is. A központi beruházások mellett a magánkisiparnak is komoly szerepet szántak a tervezők. Az elképzelések szerint négy év múlva 300-zal több mester működik városunkban, betöltve a szolgáltatási hálózat hézagait. A VI. ötéves tervidőszakban összesen 360 millió forint értékű szolgáltatásfejlesztő beruházás fejeződik be városunkban, s így a hálózat alapterülete 4750 négyzetméterrel növekszik. Jelenleg annak a lehetőségét vizsgálják, hogy megkezdhető-e még ebben a tervidőszakban egy nagykapacitású gépjárműszerviz építése. Reméljük, a tárgyalások sikerrel járnak. Az ifjúsági háznál Űj villamosmegállót és járdaszigetet építenek ezekben a napokban a Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőház előtt, a Diósgyőr felé közlekedők számára. A korábbi megállónak mintegy 15 méterrel hátrább történő kialakítását az tette szükségessé, hogy itt, az Autóklub műszaki bázisa mögött teremtenek kapcsolatot egy csatlakozó úttal a Győri kapu és az északi tehermentesítő út között. Az új megállót a jövő év első napjaiban adják át. Kazincbarcikáért A fák, virágok és a szobrok városának nevezik fiatal vegyészvárosunkat, Kazincbar- 1 cikát. A lokálpatrióta barci- kaiak évről évre társadalmi munkaórák ezreit fordítják a város szépítésére. A legjobbak erkölcsi elismerésére alapította a tanács a Kazincbarcika városért kitüntetést. A ma délután 2 órakor kezdődő tanácsülésen ketten kapják meg e szép elismerést. áros7 t ni Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját dr. Berkő Péter a Tokaj szolgáltatóházban, 18 órakor. Pénteken tartja tanácstagi fogadóóráját dr. Konczwald Barna, 34. sz. Általános Iskola, Könyves K. u. 2. sz., 17 órakor.