Déli Hírlap, 1981. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

1981-12-02 / 281. szám

tbizlosíií Az utóbbi években egyre gyakoribbá vált — különö­sen a fiataloknál —, hogy nagy összegű, hosszú lejára­tú hiteleket vesznek igénybe. Ennek leggyakoribb példá­ja a lakásépítési kölcsön. Előfordul azonban, hogy a családfenntartók közül vala­melyik, baleset, vagy beteg­ség következtében meghal, még mielőtt a hosszú lejára­tú hiteleket visszafizetnék. Ilyenkor az OTP-törlesztés aránytalanul nagy terhet ró a családra. Ezt a gondot hi­vatott feloldani a hitelfede­zeti életbiztosítás. Ez az új biztosítási forma alacsony havi díjért lehetővé teszi, hogy a még hátralévő tarto­zást a biztosítás alapján járó összegből kiegyenlítsék. A szerződést megköthetik egye­dül élők Is. A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol A Gyermekváros patrónusai A köztünk élő — s egyre növekvő számú — veszélyez­tetett gyermek- és fiatalko- rúakról rendezett Fórum­adást hétfőn a Magyar Rá­dió miskolci stúdiója. Szak­emberek válaszoltak a hall­gatók által feltett kérdésekre. Többen érdeklődtek a Gyer­mekváros élete iránt. A meg­válaszolatlanul maradt kér­dések közül e témakörből vá­lasztottunk. • Csabai LászIAné, a diósgyőri városközpontból kérdezte: Ol­vastam az újságban, hogy szo­cialista brigádok patronálják a Egykoron a Korona Felújítják a szállodákat Egykoron Miskolc büszke volt szállodáira: a Korona neve például fogalom volt az utazók körében. Az átmenő turistaforgalom és a néhány napot városunkban is eltöltő idegenek számára nem pa­naszkodhatunk ma sem. Ami a szállodákat illeti — kivéve a Júnót — bizony kevésbé adnak elégedettségre okot. Az Avas és a Pannónia bi­zony megöregedett, rájuk fér a tatarozás, a felújitás. A szállodák gazdája a Hun- garhotels, az elkövetkező évekre tervezi, hogy újjáva­rázsolja patinás miskolci szál­lodáit. Az eredeti terv az volt, hogy az Avas szállót szakaszo­san újítják fel, s így közben nem kell majd bezárni. Később azonban — a tervezőkkel konzultálva — más megoldás mellett dön­töttek. Először a Pannónia szállóra kerül sor. Ha befe­jeződik a Széchenyi út 3—5. szám alatti szolgáltatóház építése, lehetőség nyílik rá, hogy a szállodát hozzákap­csolják a távfűtési rendszer­hez. A tervek szerint 1983-ban zárják be a Pannóniát, s az öreg épületet minden ízében átvizsgálják, korsze­rűsítik. A Pannónia után követke­zik az Avas-szálló. Itt nem egyszerű felújításról lesz szó, hanem új épületet is szeretnének emelni a szálloda Patak utcai frontján. A tervek most készülnek az ÉSZAKTERV irodáiban, de a Hungarhotels illetékeseitől annyit megtudhattunk, hogy valószínűleg a főbejárat is a Patak utcára kerül. Az újjáépített szálloda a há­romcsillagos kategóriába tar­tozik majö (k—ó) Közgazdászok rangja A költő Garai Gábor vasárnap este a televízióban azt fesze­gette, hogy mit tehet a költő, mi haszna a versnek. Cáfolta azt a voluntarista nézetet, mely szerint a szép szó anyagi erővé válhat, gépet hajthat, kenyeret adhat az éhezőknek. Ezen a szálon indulva, tanulmányoztam át a közgazdászok múlt heti közgyűléséről kiadott közleményt. Mit tehet a közgazdász? Mi haszna van. lehet a munkájának? A közgyűlésről kiadott kommüniké közli, hogy az alapsza­bály módosítása szerint a Közgazdasági Társaság a jövőben társadalmi alapon szervezett, felelősségteljes vitafórumok működtetésével is elősegíti, hogy a közgazdászok a fő gazda­sági és társadalompolitikai célok alternatíváinak kidolgozá­sában aktívabban vegyenek részt... Helyénvalónak tűnik ez a törekvés, hiszen össznépi gondjaink gazdasági eredetűek, s a kibontakozás és a boldogulás kulcsa is a gazdaság. Az utóbbi másfél évtizedben hihetetlenül sokat fejlődött a magyar ál­lampolgár közgazdasági fogékonysága, s a korábbiakhoz ké­pest felértékelődött a közgazdászok rangja. Volt idő, a feszes vonalvezetésű, tervutasításon alapuló irányítási rendszer évei alatt, amikor az egyik miskolci vállalatnál kollektív szerző­désben rögzítették, hogy az egyébként felsőfokú végzettség­hez kötött gazdasági irányítói posztokat egyetemi végzettség nélküli munkavállaló is betöltheti. Azóta változtak az idők. A vállalati önállóság növekedése, a hatékonyabb termelés és elosztás szorgalmazása a „mit? miért? mennyiért?” kérdések hármas egységét vetette fel, s erre jól megfelelni csak szak­értelem. ökonomikus képesség birtokában lehet. Ismerek öt- venvaiahány éves fejjel közgazdaságtanból doktorált vállalat- vezetőt, vendéglátó-igazgatót, párttitkárt. A nagy nekibuzdu­lás a 68-as reformmal vette kezdetét, de a kereslet lanyhult a hetvenes évek derekán, éppen a mechanizmusba rakott utó­lagos fékek nyomán. Az okleveles közgazdák ekkor inkább az adminisztratív irányító apparátusba áramlottak. Hogy a változásokra roppant érzékeny, s a tévedéseket mar­kánsan visszatükröző borsodi gazdaság hány közgazdászt tud­na még felszívni, azt csak találgatni lehet. A borsodi diplo­mások több mint egyharmada mérnök, s csak egyhuszada köz­gazdász. A megyei tanács idén végzett harminc ösztöndíjasa közül esek egy járt a közgazdaságtudományi egyetemre. Alig­ha szorul bizonyításra, hogy több kellene. Hiszen más dolog utólag megérteni és elfogadni az élet minden területére kiható gazdasági jellegű történéseket, s megint más szakértelemmel felvértezve a dolgoknak elébe menni, jövőt prognosztizálni s a gazdasági folyamatokba a siker reményével beavatkozni B. I. Gyermekvárost. Személyre szó­lóan a gyerekeket, vagy magát az intézményt támogatják a kol­lektívák? Sarka Ferenc, a Gyermek- város igazgatóhelyettese vá­laszol : — A Gyermekváros patro- nálását egy 12 tagú társadal­mi bizottság irányítja. Több­nyire nagyvállalatok és in­tézmények szakszervezeti bi­zottságának titkárai, akik egy-egy évre munkatervet ké­szítenek. A patronálásnak több formája van. Sok bri­gád szaki pari segítséget ad; otthonosabbá teszik a neve­lőotthont és az óvodákat, kor­szerűbbé az iskolát. A gyer­mekek számára az a legna­gyobb öröm, amikor brigá­dok, úttörőrajok vagy osztá­lyok köszöntik őket névnap­jukon vagy születésnapjukon. Rendkívül nagy segítséget ad­nak a hetedik-nyolcadik osz­tályos tanulóinknak a pálya- választáskor. Amikor szak­munkásképzőbe kerülnek, meglehet, hogy már a jól is­mert brigád fogadja védő­szárnyai alá őket. Ezen az eszmei támogatáson túl anya­gilag is segítenek. Ez teszi le­hetővé a gazdag Mikulás-ün­nepséget, hogy karácsonykor minden csoportnak külön fe­nyőfát állíthatunk, azt, hogy a szeretet ünnepén személyre szóló ajándékot is kaphatnak. Megvan az egyéni patroná- lás lehetősége is: ennek az a feltétele, hogy csak azok a gyerekek alakíthatnak ki ér­zelmi kapcsolatot ilyen kívül­álló felnőttekkel, akiket a vér szerinti hozzátartozójuk nem látogat már legalább egy éve. Az itt élő gyerekek közül már 26 gyereket várnak szeretet­tel patronáló családok a té­li, illetve a nyári szünetre. S még van 15—20 olyan gyerek, akiket ily módon vendégül lehetne látni, a családi életre nevelni. Szőtőskertek királynője Neve ismerősen cseng a szőlősgazdák, s a bor­szakértők körében. Ma- thiász János műked­velő kertész és szőlő­nemesítő volt, de ered­ményei felértek sok hi­vatásoséval. Kísérleti gazdaságával hamar ui- lághírnévre tett szert, nem is csoda, hiszen 1320 szőlőfajtát kísér­letezett ki. Közöttük van a talán legízlete- sebb s legismertebb magyar szőlőfajta, a Szőlöskertek királynője is. A szőlőnemesités tudósának születésnap­ját holnap ünnepeljük. jjc Átadás előtt áll a Berekalján a házgyári elemekből készült sorház. Van a Márton bíró utca sarkán... • Családi ház panelből • Megmozdult a magánerő • Változatosabb terveket! Van a Márton bíró utca sarkán egy érdekes családi ház. Az első pillantásra elüt a környezetében álló hagyományos, sá­tortetős „villáktól”. Más a formája és más az anyaga: házgyá­ri panelekből készült. Annak a két épületnek az egyike — a másik a Huba utcában áll —, melyet a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat szerelt össze saját tervei alapján és min­tának szánt. Ide vezetett az első útja annak a népes társaság­nak, melyet a városi pártbizottság hívott meg a város külön­böző pontjain folyó magánerős építkezések megszemlélésére. Részt vettek a szemlén többek között a városi tanács képvi­selői, az építkezések tervezésében, kivitelezésében, lebonyo­lításában érdekelt vállalatok, pénzintézetek vezetői, szak­emberei. Drótos László, a városi pártbizottság első titkára út- ravalóul elmondta, hogy a mögöttünk hagyott 15 évben egyetlen tervciklusban sem érte el a 20 százalékot a ma­gánerős építkezés aránya vá­rosunkban. A VI. ötéves tervben, azaz 1981. ás 1985. között viszont a Miskolcon épülő összes lakásnak 40 százaléka lesz magánerős, szám szerint 3 és fél ezer. Túlnyomó többségük telep­szerű sor- és társasház for­májában készül — a nagy­város adottságaihoz igazod­va. Aki kertes családi házra vágyik, annak inkább a vá­ros határain kívül kell ke­reskednie. És aki keres, az talál, hiszen a megyei tanács az agglomeráció 13 községé­ben segíti elő a közművelő­dést jelentős anyagi ráfor­dítással, sőt telkenként 50 ezer forint vissza nem térí­tendő támogatást is nyújt az építkezőknek, így a miskol­ci fészekrakóknak is. Nem túlzás tehát azt mon­dani, hogy lépésváltás tör­tént, ha sok évig el is hanya­golta kissé a magánerős építkezéseket a városi tanács, a VI. ötéves tervben eléri, Használt fagyállóból újat Fagyálló hűtőfolyadékok regenerálására dolgozott ki hatásos módszert a Ferroké- mia Ipari Szövetkezet. A nálunk előállított fagy­álló folyadékok importalap­anyagra: etilénglikolra épül­nek. Ennek ára évről évre kúszik felfelé a világpiacon: az utóbbi négy év alatt csaknem kétszeresére emel­kedett. Jelenleg mintegy 3000 tonna etilénglikolt importá­lunk évente, 120 millió fo­rint értékben. Drága mulat­ság tehát a fagyállót egy­két év használata után a csatornába önteni, ugyanak­kor veszélyes is, hiszen a környezetet szennyezi. Ezért a Ferrokémia szakemberei olyan műszaki megoldást —• szolgálati találmányt — dol­goztak ki, amellyel teljes ér­tékűvé tehetők az ez MeiV kiöntött fagyálló folyadéké' , vagy legalább megközelíti az országos átlagot. A kezdet biztató, de — mint Drótos László hangsúlyozta — elé­gedettségre semmi ok. A kí­vántnál még mindig nehe­zebben halad a területek előkészítése, és a tiszteletre méltó kivételektől eltekint­ve, a vállalatok sem tesznek meg mindent azért, hogy megoldódjon dolgozóik lakás­gondja. A jó kivételek közé tartoznak azok, melyek az Almáskertnek nevezett vá­rosrészben összefogva közmű- vesítik dolgozóik építkezési területét. Így gyorsabb és fő­leg olcsóbb. Az utóbbi szem­pont pedig korántsem elha­nyagolható, hiszen a ked­vezményes hiteleket, szociá­lis és vállalati támogatást figyelembe véve is nagy anyagi terhet vállal magára, aki magánerőből építkezik. A bevezetőben említett Márton bíró utcai panelház — igaz. hogy csaknem há­romszor annyi lakótérrel rendelkezik, mint egy két­szobás házgyári otthon — 920 ezer forintba kerül. Pon­tosabban, ennyibe került volna, ha a tulajdonosa, a BÁÉV dolgozója, saját ma­ga el nem végez tetemes ér­tékű belső szakipari munkát, ö szakember, megtehette. Bár a szükség mindenkiből kőművest, asztalost, festőt és tapétázót csinál — erről győ­ződhettem meg a közelmúlt­ban, amikor a Berekalján épült magánlakások tulaj­donosaival beszélgettem. De akárhogy is ügyeskednek, 700 ezer alatt ma nemigen lehet olyan telepszerű társasház­hoz jutni, amilyenek manap­ság épülnek. Mert nem ol­csóbb a panelból készült sem! A Márton bíró utcai egye­dülálló családi házat, vala­mint a Berekalján épült pa­neles sorházat kivül-belül megtekintve, a szakemberek­nek az volt a véleménye, hogy tovább kell még csi­szolni a terveket. A panel vitathatatlanul alkalmas ar­ra is, hogy a magánerős ott­honok építőanyaga legyen. Ám az eddig Miskolcon megjelent konstrukciók — különösen ami az esztétiku­mot illeti — egyelőre elma­radnak a hagyományos anya­gokból készült sor- és tár­sasházaktól. Tiszteletre mél­tó a BÁÉV buzgalma, de azért jó lenne, ha a jövő­ben nemcsak a saját tervező­részlege által kidolgozott tervek alapján építene pane­les lakásokat. Jussanak szó­hoz, illetve megbízáshoz az Északterv szakemberei is! (békés) A Márton bíró utcai családi otthon házgyári -elemekből ké­szült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom