Déli Hírlap, 1981. december (13. évfolyam, 280-303. szám)
1981-12-14 / 291. szám
Mi vihető k A Magyar Nemzeti Banknak két közérdekű közleménye jelent meg a Magyar Közlöny 71. számában. Az egyik közlemény szerint ezentúl a külföldre utazók személyenként fogyasztásra közvetlenül alkalmas élelmiszerből útiélelemként száz forint értékűt, cigarettából 200 darabot, vagy szivarból 50 darabot, vagy dohányból 200 grammot, továbbá két liter bcrt és egy liter egyéb szeszes italt vihetnek magukkal. Dohányáruk és szeszes ital kivitelére 16 éven aluli személyek nem jogosultak. A Magyar Nemzeti Bank másik közleménye egyes árucikkek külföldre küldési, illetve utasforgalomban ajándékként, devizahatósági engedély nélkül nem küldhetők és nem vihetők külföldre az alábbiakban felsorolt árucikkek : — valamennyi élelmiszer (ideértve az alkohol tartalmú italokat, kávét és teát is); cigaretta és dohányáru: gyógyszer; mosó- és mosogatószer; baba ápolási termékek; autoszifon és habszifon készülék ; papírzsebkendő, egészségügyi papír; Lego-játékok, kötött alsóruházati cikkek, gyermek tréningruha, gyermeklábbeli, harisnya, zokni, harisnyanadrág, függöny, szőnyeg, csecsemőruházati cikkek, fényképezőgép, filmfelvevő és vetítő, barkács- gép, rozsdamentes evőeszköz, zománcozott edények. Megyénkben 101 termelő- szövetkezet, hat szakszövetkezet, és öt szövetkezeti vállalat tagja a Mezőgazdasági Szövetkezetek Megyei Szövetségének. A TOT kongresz- szusa előtt végzett felmérés tanúbizonysága szerint megyénk mezőgazdasági szövetkezeteinek termelése az ötödik ötéves terv időszakában az országos átlagot meghaladóan növekedett. Ez annál is inkább értékes eredmény, mivel a statisztika azt is kimutatta. hogy a szövetkezetek fele kedvezőtlen természeti és közgazdasági viszonyok között gazdálkodik. Nem az építők a hibásak Mi történt a kórház fáival? Sokan tapasztalhatták őszinte megdöbbenéssel, hogy a Semmelweis Kórház udvarán a főbejárattal szemközt levő két fasort először megcsonkították, majd a fákat koronájuktól is megfosztották. Mindenki az építőkre gyanakodott, hiszen ők mozogtak da- rujaikkal, autóikkal a fák tövében. a sebészet épületén dolgozva. A fák sorsa — mint utólag kiderült — mégsem az építkezéshez kötődik. Két évvel ezelőtt, 1979-ben elkészült egy terv, ami a kórház fogadóterének — a sebészet és a belgyógyászat közötti kis park — rekonstrukcióját tartalmazta. A tervező úgy döntött, hogy a fákat ki kell vágni. A szakvélemény kimerítően indokolja, hogy miért kell elbúcsúzni a sok évtizedes fáktól a kórházudvaron. Több mint 80 éves japánakácokról van szó, amelyeknek törzsein, vastag ágain már mutatkozott az öreg fák halálos betegsége, az od- vasodás, s az elhalás. A japánakác egyébként is törékeny ágú fafajta, s öregkorban ez a tulajdonsága egyre inkább előtérbe kerül. Nagyobb szél esetén be-betör- ték az elszabaduló gallyak a szomszédos épületek ablakait. Szerencsésen végződő, de könnyen nagyobb bajt okozható baleset is történt már a lezuhanó faág miatt. Ám más gond is van a tervező szerint. Ez a park a betegek pihenését, felüdülését szolgálná, de a szorosan záródó lombkoro- nák nedves, hűvös zuggá tették a kis kertet. A kórház műszaki emberei azt is állítják, hogy az épületek falain nedvesedés lépett föl a fák közelsége miatt. Tehát így indokolt a szak- vélemény, s megoldást is ajánl. Az öreg fák alá újakat Szolgáltatások A fogyasztási szolgáltatások teljesítményértéke városunkban erőteljesen emelkedő tendenciát mutat. Míg 1975-ben összesen maid háromszázmillió forintot tett ki az az ösz- szeg, amit különféle fogyasztási szolgáltatásokra fordítottunk — textiltisztítás, ipari javítás, autószerviz és sok más —, tavaly ez már négyszázhatvanötmillióra kerekedett. A hatodik ötéves tervidőszak végére további másfélszáz milliós növekedésre számíthatunk. jjc Sajnáljuk a fákat, de a csonkításnak nyomós okai voltak # Nagy ünnepre készül a kisüzem Kétszáz év és öt nap (Laczó felv.) A fehérmívesség mesterei kell telepíteni, gyorsan növő nyíreket, árnyékot adó, s termésével, levélszínével díszítő díszalmákat. A megvalósítás sajnos nem követte teljes mértékben a tervet: az új fák csak jövőre kerülnek a helyükre. Igaz, a késedelmet korrigálandó, túlkoros fákat vásárolnak majd, amelyek rögtön lombkoronát, árnyékot tudnak produkálni. Egyébként a kórház más területein is hosszú ideje foNem tudom, felfigyeltek-e rá, hogy számos régi népszokás újjáéled napjainkban, csak egy kicsit más formában. Itt van mindjárt a magunk mögött hagyott Luca napja. December 13-tól egészen karácsonyig kellett faragni a Luca-széket, mert csak a szép, lassan, komótosan összebarkácsolt ülőalkalmatosságra ereszkedve látta meg az ember, kik a boszorkányok a faluban. Több miskolci kivitelező vállalat ápolja tiszteletre méltó módon ezt a hagyományt. Úgy is, hogy szép lassan, lassacskán építget és úgy is, hogy az év utolsó heteire hagyja a munka javát. Hóesésben betonozni, zimankóban csatornázni — nálunk megszokott dolog. Megszokott, csakúgy, mint a betlehemezés. Természetesen, nem jászolt és kis jézuskát visznek a hónuk alatt a mai háromkirályok, s nem is szentes szöveget kántálnak. Három király, kis király, nagy király, az év végén körbejár, és mondja kórusban a jól begyakorolt szöveget: mindent megmagyaráz, kimagyaráz, elfogadtat. Még azt is, hogy mi*"* kénnel- rorra rendre a lyik a növénytelepítés, ugyanis pótolni kell az épületek terjeszkedése miatt kivágott fákat, bokrokat. Sokat köny- nyítene ezen a munkán, ha kész lenne már az a beépítési terv, ami tartalmazná a későbbi bővítéseket. Eiinyi az, amit a fák sorsáról jelenleg el lehet mondani. Reméljük, hogy az elültetendő újak valóban gyorsain nőnek. _ <K—éfj beruházások. Adományul nem vár mást, mint naiv hitet és megbocsátást. Legfeljebb még prémiumot, jutalmat, s egy ici-pici kitüntetést a suba elejére. Nekem tetszik a karácsonyi böjt is, ám csak az eredeti formájában. Az idősebbek még bizonyára tudják, netán gyakorolják is ezt a népszokást. Az éjféli miséig nem volt szabad csak egyszerű, bojtos ételeket enni. Egyes vidékeken a mákostészta, mákosguba járta. Ugyanezen a napon csak a legszükségesebb munkát végezte el a falusi ember, legfeljebb megetette, megitatta az állatokat. Tetszik érteni? Kevés munka kevés koszt. Ma ezt valahogy másként csináljuk. Feléledt egy szilveszteri népszokás is. Arra gondolok, amikor a gombócba belegyúrták az eladólányok a számba jöhető legények nevét, és aztán kíváncsian lesték, melyik gölödint veti föl legelőször a főzővíz. A legkönv- nyebb gombócot gyorsan kikapták, mert a benne rejlő cédula elárulta, ki lesz a jövendőbeli. Mire emlékezteti ez önöket? No, jó, nem bánom, segítek egy kicsit gonA fehérmívesség mesterei ünnepre készülnek. Jövőre lesz kétszáz éves a Diósgyőri Papírgyár. A jó emlékezetű Csejtei Martinyi Sámuel 1782_ ben létesített papirniálmot a Szinva partján. A késői örökösöket, e nagy hagyományú mesterség mai folytatóit nem éri váratlanul a jubileum. Javában tár. tanak az előkészületek a májusi ünnepségsorozatra. Lesz kiállítás, a Kner Nyomdában már nyomdakész a reprezentatív gyártörténeti monográfia, kicsinosítják az öreg műhelyeket. s berendeznek egy meri tőműhely t is. Farámával meregeéett Volt szerencsém megtekinteni a merítőműhelyt. A hőskorban így készült a papír. dolkodni. Több ember közül kell egyet valamilyen célra kiválasztani. Látszólag a sorsra bízzák a hajadonok, ki lesz a befutó, valójában azonban a fajsúly dönt: minél könnyebb a gombóc, annál gyorsabban kerül a felszínre. Most már leesett? . . . S ha már a szilveszternél tartok, hadd említsem meg azt a kedves néphiedelmet is, hogy amit újév napján csinál az ember, azt csinálja majd egész évben. Tehát, ha például kölcsönkér, akkor így tesz majd januártól decemberig, mígnem nyakára nem megy a végrehajtó. Nyulat enni nem tanácsos, mert elszalad a szerencsénk, csirkét falatozni ugyancsak nem jó, mert vagy elkaparja, vagy elrepíti a jó sorsunkat. Vigyázni kell tehát nagyon, és a magyar ember vigyáz is, így tiszteli a népszokást. Mit is csinálunk elsején? Hát először is nem dolgozunk. Inni viszont iszunk, amennyi csak belénk fér. Lehet-e csodálkozni, hogy valahogy így alakul aztán az egész évünk?! (békés) A híres békéscsabai nyomdász, Tevan Andor így írja le a klasszikus technológiát: „Rongyokat áztattak vízben, majd — fehérítés céljából — mészoldatban addig főzték és kalapálták, amíg minden rostjuk különvált, és sűrű, tejszínű pép lett belőlük. Ebből a pépből a papírkészi- tő mester egy farámával meregetett, amelyre rézdrótból készített szita volt feszítve. A rámának fedele is volt. Amikor a mester a rámát kihúzta a folyadékból és ráhajtotta fedelét, a szita alján kicsurgott a felesleges víz. Az így nyert papirost lepréselte, hogy nedvességét teljesen eltávolítsa, majd kiteregette száradásra. Száradás után enyvvel vagy keményítővel kezelte, hogy csökkentse a papír szívónedvességét.” A hazai termelés tavaly 440 ezer tonna papír és karton volt, ám az igényeknek ez alig több mint a felét fedezte. Sok papírt importálunk, s az egy lakosra jutó papír- fogyasztás megháromszorozódott az elmúlt 15 esztendő alatt. A hetven kilogrammos papírfejadag a korlátozó, takarékoskodó intézkedések dacára is várhatóan nőni fog. A Dósgyőri Papírgyár a maga évenkénti hatezer tonnás termelésével nem pályázik, nem pályázhat a meny- nyiségi rekordok babérjaira. De a kis gyár is jó gyár. Speciális termékeivel megél a piacon. Egyedül Miskolcon készül a pénzpapír, a kártyakarton, az értékpapír, s any. nyi szépmívű könyv tölgyfalombos, dióleveles vízjelű, bordázott papírja. Csak ami kiváló Mozgalmas, jó évet zárnak a Szinva-parti patinás üzemben. Dr. Lendvai Mihály igazgató elmondotta, hogy az év első tizenegy hónapjában három-négy százalékkal túlteljesítették a terveket. Nemcsak ennyivel több terméket állítottak elő és dolgoztak fel, hanem a gazdálkodási eredAz ország első hőállóedény- szaküzletét tegnap délelőtt nyitotta meg az Amfora- Üvért Budapesten, a VIII. kerület József körút 63-ban. Az új boltban teljes választékban árusítják a hazai átmények is ennyivel javultak. És ez már minőségi kérdés. Az év elején elhatározták, hogy megállítják a minőség- romlást. Szigorították a tecn- nológiai fegyelmet, s olyan információs rendszert dolgoztak ki, amelynek révén menetközben nyílt lehetőség a hiba korrigálására. Csak kifogástalan minőségű termék hagyhatta el a gyárat. Igaz, ennek következtében átmenetileg nőtt a hulladék mennyisége, azaz több lett a veszteség, de az áldozatok bőven megtérültek. Az idei esztendő krónikájához tartozik, hogy bevezették abban, hogy az átmenet zökkenőmentes legyen, ne csökkenjen a termelés és né romoljon a minőség. Hír és érem Az igazgató dicsekvés nélkül, de alig leplezhető elégedettséggel regisztrálja, hogy az ötnapos munkarendre való átállás sikeres volt. A négyszáz dolgozót foglalkoztató gyárban fél év óta a folyamatos üzemben dolgozók negyven, az egyműsza- kosok 42 órát teljesítenek hetenként. Az átlagosan 13 többletszabadnap biztosítására — központi engedéllyel — hét új dolgozót vettek fel. Nem titok: a papírgyártó mesterek átlagéletkora nő. vekszik. Félő, hogy nagyon elöregszik a szakma. Ez a munka sosem volt könnyű, s a mai megítélésben a szombatok és vasárnapok annyira felértékelődtek, hogy hétvégi munkára többszörös bérért is nehéz embert kapni. Persze, azt ötnapos munkarend igazi próbája — vélekedik az igazgató — a teljes évnek számító 1982 lesz. A gyár alapításának kétszázadig évfordulója. Olyan ünnep lesz ez, amelynek nyoma marad a krónikákban. Fennmarad a híre, mint annak az azóta elkallódott aranyéremnek, amelyet a párizsi világkiállításon nyert a márkás diósgyőri papír. BRACKÓ ISTVÁN | látszó és opál hőálló üvegedényeket. s bőséges kínálattal állnak a vásárlók szolgálatára csehszlovák és szovjet importtermékekkel, valamint cserép sütőtálakkal és más hőálló edénykészletekkel. fonákja Tovább élő népszokások Hőálló edények boltja
