Déli Hírlap, 1981. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

1981-12-08 / 286. szám

Rakamazi csizma Bár a gépsorokon ezekben a napokban még az idei téli « szezon csizmaújdonságait ké­szítik a rakamazi Racita Ci­pőipari Szövetkezetben is, szakembereik már a jövő esztendő telének modelljeit tervezik. A sietség érthető, hiszen a napokban várják az észak-amerikai és az angliai kereskedők érkezését, s az üzletfelek az 1982-es csizma­divat szerint készült lábbeli­ket akarják szemrevételezni a szabolcsi nagyközségben. A modellekből több mint százat ajánlanak; tervezőik szerint jövő ilyenkor a ke­csesebb és a rövidülő sarok lesz a módi, színben pedig a fekete és a bordó mellett a szürke különböző árnyalatai jönnek divatba. A nyugat­európai piacon feltehetőleg divatosak lesznek a metáll-, azaz fémszínek is. zfc A nagyvárosi utcaképhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a villamos: a sárga-fehér szerelvények felújítását folyamato­san végzik a Miskolci Közlekedési Vállalat javítóműhelyeiben. A selejt gépkocsiabron- csok népgazdasági hasznosí­tásának egyik ötletes mód­szerét, a gumipaneles vízépí­tési és talajvédelmi technoló­giát dolgozta ki egy lelemé­nyes vízügyi szakember, Nagy Géza, a Közép-Tisza-vi- déki Vízügyi Igazgatóság üzemmérnöke. A találmány ként benyújtott ötlet lénye­ge, hogy az elhasználódott gumiabroncsokból különféle olyan fonatok készíthetők amelyek alkalmasak folyók, tavak, tározók, vízfolyások, csatornák medrének és part­jának védelmére. A gumifo­nat alkalmazása harmadá­val, kétharmadával keveseb­be kerül, mintha követ, be­tont, műanyagot használná­nak partvédelemre, élettar­tama 20—25 évre tehető, leg­alább ötszöröse a műanyag és rőzseburkolatoknak. Á módszert elsőként a Tisza nagykörei szakaszán próbál­ták ki. A gumipanelek a többszöri magas árhullámot és az erős jégzajlást károso­dás nélkül viselték. Késett a tej # Mi volt aa oha? Többen telefonáltak szer­kesztőségünkbe tegnap reg­gel, hogy a diósgyőri üzletek­be nem érkezett meg időben a tej. Mint megtudtuk, ennek több oka is volt. A nagy ha­vazás miatt késtek azok a Volán-járatok, amelyeken a tejszállító gépjárművek ve­zetői munkahelyükre utaz­tak. Végül a szokásos hajna­li egy órával szemben csak fél három után kezdték meg a tej és a tejtermékek kiszál­lítását. A város boltjainak többségébe azonban hajnali 4 és fél 6 között már megér­kezett a tej. A tejipari válla­latnál elmondották, hogy ha­sonló esetek megelőzésére hétköznap esténként — igény szerint — kihordják a tejet. Vasárnaponként azonban er­re nincs lehetőségük, és saj­nos a mostani időjárás isme­retében bármikor előfordul­A közrendről Borsodnádasdon A közrend és a közbizton­ság falun belüli helyzetéről is beszámolnak holnap dél­után a Borsodnádasd nagy­községi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésén. A be­számoló után megvitatják a végrehajtó bizottság jövő évi munkatervét, s előkészítik a következő tanácsülést is. Szelíd szeder A jövő ígéretes gyümölcse a megszelídített — tüskétlen- né nemesített — erdei feke­teszeder, amely júliustól szeptember végéig folyama­tosan terem, s tövenként 5—7 kiló termést ad. A különö­sebb gondoskodást sem igény­lő gyümölcsfajtából — a kí­sérleti eredmények alapján az idei őszön már öthektár­nyit telepítettek a zalaeger­szegi hegyközségi szövetkezet gazdái. hat hasonló probléma. Ezért előre elnézést kémek.-a. vá­sárlóktól. Ünnepi forgalom Karácsonykor 161, az év végén 117 mentesítő vonatot állít forgalomba a MÁV. A karácsonyi mentesítők de­cember 18-tól december 27- ig, az év végi mentesítő vo­natok december 30-tól 1932. január 4-ig közlekednek. Az ünnepi személyforgalom sza­bályozásánál és menetrendjé­nek összeállításánál a MÁV a rendeletileg áthelyezett munka- és pihenőnapokat vette figyelembe. A legtöbb karácsonyi és év végi mentesítő vonat, szám szerint 56, Budapest és Mis­kolc között közlekedik, a nyíregyházi vonalon 55, Bu­dapest—Nagykanizsa között 35 mentesítő vonat enyhít a zsúfoltságon. A MÁV ezúton is kéri az utazóközönséget, hogy korábban, az ünnepi forgalom, az utazás előtt vált­sa meg menetjegyét, helyje­gyét, mert ezzel nagymérték­ben elkerülhető a pénztárak előtti sorbanállás,. .tolongás, idegeskedés. Késleltetett öngyilkosság Szabálytalan beszélgetés az alkoholizmusról Mennél többet beszélünk róla, annál inkább van, s mennél inkább van, annál többet beszélünk róla. Téma — az alkoholizmus. Hétfőtől — több mint két héten át — rangos programsorozat tart­ja napirenden Miskolcon: az SZMT és a Magyar Vöröske­reszt megyei vezetősége hir- dette-szervezte meg az alko­holizmus elleni napokat. Is­mét nagyító alá kerülnek az alkoholizmus okai, kárai, megelőzésének és gyógyítá­sának lehetőségei, és — kö­vetkeznek a hétköznapok ... Dr. Balogh Gizellától — a megyei kórház II. sz. ideg­osztálya addictios részlegé­nek főorvosától — jó hírű belgyógyász is megkérdezte már: „Mondd, egyáltalán mit csináltok ti az osztályra ke­rülő alkoholistákkal?” A keztudatban ferde elképzelés él az elvonókúráról. Valami olyasmi terjedt el, hogy nem áll egyébből, mint az alkohol elleni undor keltéséből. S nyilván nem véletlen ez a hiedelem. Betegség! — Még mindig kevesen fo­gadják el, hogy az alkoholiz­mus betegség. De, ha elfo­gadják is, többnyire szégyen­letesnek tartják, megveten- dőnek ... Szinte „tudathasadásos” a megítélés: a nagyivó dicse­kedhet is, környezete cset- tintve elismeri, ez igen, ez aztán bír inni! S amikor már MISKOLC TÖRTÉNETE 5­őskori agyagművesek „Magyarországnak az a vi­déke, amelyet a Bodrog és a Sajó határol, egy külön tarto­mányt jelez a neolit korban, amelynek lakossága az agyag- művesség nagy mestere volt... Ős, eredeti művészete ez a Bükk hegység neolit kori lakos­ságának." Bella Lajos tudós, a Miskolc környéki régészeti anyag jeles ismerője tette ezt a megállapítást 1916-ban, s az általa meghatározott, körülha­tárolt műveltséget a mai napig is bükki kultúrának nevezzük. Az újkőkor (neolitikum) al­földi vonaldiszes kultúrájának egy késői csoportja a bükki kultúra, amelynek nagyszámú lelőhelyét ismerjük megyénkből, illetve Miskolc környékéről. Azok, akiknek nem ismeretlen ez az emlékanyag, szívesen ne­vezik a kultúrát „barlangi neo- lif'-nak, a kultúra emberének lakhelye alapján. (Azonban nem keverhető össze az őskő­kori Szeleta-kultúrávall) Az újkőkorban bekövetkezett forradalmi változások gyökere­sen megváltoztatták az embe­rek életmódját. Fokozatosan áttértek a gyűjtögetésről az élelemtermelésre. Ez biztosabb megélhetést jelentett, s tartós letelepedést kívánt. Ilyen lete­lepedésre utaló nyomokat is merünk például az aggteleki Baradla-barlangból, a Büdös pest-, a Herman Ottó-, a Hille brand-, a Kecskelyuk-, a Szele ta-, a Szentkereszthegyi-, a Vid róczki-barlangokból, ahonnan szintén előkerültek e kultúra jellemző tárgyai. A feltárások során olyan leletek kerültek napvilágra, omelykk hű képet festenek a bükki kultúra embe­rének hétköznapjairól: tűzhe­lyek a házakon kívül és belül is, építményekre utaló nyomok, cölöprendszerek. Csonteszkö­A bükki kultúra kerámiája zök, kovapengék, edények. A telepektől ekkor még nem kü­lönültek el a temetők, igy a sírokat sok esetben a házak között találták meg. A barlan­gi telepeknél természetesen a barlangban. Az újkőkor vallási élete, a korszak emberének hit­világa igen érdekes. Külön említést érdemelnek a barlangi kultuszok: az aggteleki Barad- la-barlangban például áldozati helyet találtak a feltárások so­rán. A bükki kultúrát művészi fok­ra fejlesztett edényművessége kiemeli a környező kultúrák kö­zül. Vékony falú, rendkívül fi­nom kidolgozású, fényezett fe­lületű, gazdag díszítésű kerá­mia jellemző fazekasságukra. Párhuzamosan futó, bekarcolt vonalkötegek, spirálisok, lép­csőzetesen futó és sakktábla­nem bír, de mégis iszik, el­húzódnak tőle, magára hagy­ják, noha addig lelkesen asz- szisztáltak hozzá, hogy szo­kásává rögzüljön az ivás. S a környezetnek nincs — csak a betegnek! — bűntudata ... 2 öbbségük önként AII. sz. idegosztály kollektí­vája — melynek vezető fő­orvosa, dr. Tass Gyula — szervezte-alapította a mai formájára az alkoholelvonó részleget, két évvel ezelőtt. Azóta csaknem másfél ezer alkoholista beteget kezeltek, kezelnek, többségük — két­harmaduk — önként jelent­kezett, gyógyulást keresve. Ideggyógyász, pszichológus, pedagógus és jól képzett szakápoló együttes fogadja, kezeli őket. Ha valahol, itt igazán alapvetőnek tartják a beteggel szemben a megértő együttműködést. Teljes gyó­Telefonon — alkoholos ügyekben Az alkoholizmus elleni napok keretében tegnap reggeltől él az a két tele­fonszám, amelyen felvilá­gosítást és tanácsokat ad­nak a hívóknak. Decem­ber 2-i lapunkban jelent meg erről egy hír, de a 35-351-es telefonszám mel­léke pontatlan volt. He­lyesen a ISO-es melléken jelentkezik Abaffyné dr. Kökényes Ilona. A másik telefonon, a 18-006-oson dr. Kása Miklós főorvos. Valószínű, a telefon­segélyszolgálat hire nem jutott el sok érdekelthez, vagy egyszerűen nem ta­lálják a módját az alko­holtól vagy az alkoholista embertől szenvedők, hogy kínos kérdéseikre választ, tanácsot kérjenek. Tegnap délig ugyanis egyetlen hí­vás sem futott be e két számra. Lehet, hogy töb­ben ezután veszik a bá­torságot, ezért jó, ha tud­ják : jogi tanácsokkal szolgálnak a szakembe­rek. Elmondják, mi az útja-módja, hogy az al­koholista ember elvonó­kúrára kerüljön. Ezenkí­vül életmódi tanácsokat is tudnak adni azoknak, akik még nem kimondot­tan alkoholisták, csak iszákosok, hogy megelőz­zék életük komolyabb konfliktusait. A telefon­segélyszolgálatot egyéb­ként december 17-ig le­het hívni, munkanapokon 8-tól 16 óráig. gyulás ugyanis csak annál remélhető, akinek ez a „gyó­gyító csapat” vissza tudja adni a tartását. — Az alkoholista terápiája nem uniformizálható. A gyógyeljárásnak személyre szabottnak kell lennie. Hi­szen végül is a széteső sze­mélyiségszerkezetet kell is­mét „összeszedni”, a beteg aktív közreműködésével, s a rossz beidegződést, az ivás szokását nem csupán a fizi­kai undor keltésével, de a morális tartás újraépítésével rombolni le ... A pszichoterápiának egy­szerű a nyitja: le kell ülni a beteggel, s elfogadtatni vele a gyógyuláshoz vezető utat. De el kell — el kellene! — fogadtatni a hozzátartozói­val, s környezetével is ... Ördögi kör A derék, s aranykezű víz­vezeték-szerelőt imádják a falubeliek. Szíves szóval és szeretettel várják minden portán. És itallal... és meg­ölik vele. Miért nem pénzt adnak neki?! Nem akarják „megsérteni” __ A buszvezető önként érke­zett. S amikor kitudódott, hogy munkája végeztével rendszeresen és már mérté­ket vesztve italozott, munka­helyén úgy határoztak, hogy eltiltják a vezetéstől. Attól, ami értelmet adott a gyógyu­lásának. S akkor, amikor gyógyult... A brigádtag félt vissza­menni a szocialista brigádba. „Ha nem adóm be a közi» kasszába a havi betétet, s nem poharazok a. csapattal, kiközösítenek...” A brigád­kirándulások elképzelhetet­lenek autónyi sör nélkül. Ki tudja, mi volt előbb: az alkoholista férj vagy a neu­rotikus feleség? Vagy a „nagymenő” féri, s az otthon magára maradt feleség, aki lelki kínjában a legrosszabb vigaszhoz, a pohárhoz for­dul? — Az alkoholizmus sok szakember véleménye szerint az öngyilkosság egyik for­mája is. A késleltetett ön- gyilkosság. S mint az, ez is segélykiáltás. Cry for help! De ezt a segítségkérést még keveseknek van fülük meg­hallani ! Megelőzni — könnyebben lehetne. Gyógyítani — min­denkit lehet. Felkutatni a veszélyeztetetteket... De hát kik azok a veszélyeztetettek?! — Mindannyian azok va­gyunk, ha nem figyelünk! — sommázta dr. Balogh Gizella főorvos. * (r) minták, pontkörök, cikcakk­ban futó vonalak, koncentrált körök a legáltalánosabb díszí­tési módok. Sokszor vörös és fekete festett sávok emelik az edények szépségét. A durva kerámiát perem alatti díszíté­sekkel látták el. Edényeik való­színűleg fontos kereskedelmi cikkek voltak jó minőségük, mű­vészi kivitelük miatt, ezt bizo­nyítják a környező országokból, ; (Jugoszláviából, Csehországból, i Ausztriából, Erdélyből) előkerült kerámia-exporttermékek. Az újkőkori agyagművesség mestereinek, a bükki kultúra népének mai szemmel is meg­kapó kerámiáiból emeltünk ki egy jellemző edényt, mely szé­pen példázza a kor diszitőmű- vészetének magas színvonalát. KOÚS JUDIT Beton a fű helyett? Tegnapi számunkban írtunk arról, hogy gondot jelent i Prometheus Tüzeléstechnikai Vállalat Vörösmarty utcai te lephelye előtt parkoló piros szolgálati kocsik elhelyezése. Je lenleg ugyanis akadályozzák a közlekedést, zavarják a szom szédos utcákból való kifordulást. Szóba került, hogy a vállala szerelői lakásuk előtt tartják a gépkocsikat, de ez gazdaságta ián megoldás a vállalatnak, valamint a műszakkezdés élőt úgyis valamennyi kocsinak fel kell sorakozni a telephely lőtt. A megoldás végül is megszületett: lebetonozták a mos' lani zöldterületet, ez lesz a vállalat parkolója. Lehet, hogy ez a variáció jó a Prometheusnak, s megfelel i kocsival arra járóknak is, de szöges ellentétben áll az ottla kők, s minden miskolci polgár érdekével. Elvenni egy újabl részt az amúgy is csak zsebkendőnyi foltokból összeálló bel­városi zöldterületből, ez városunk esetében valóságos hűn lúggal mondhatnák, hogy ez a pár négyzetméter fű nem eny- úti Miskolc zöldéhségét. A tervek már elkészültek, csak azt nem sikerült eldönteni ki viselje a parkoló építésének költségeit. Mindenesetre jobl lenne, ha a vita inkább arról folyna, hogyan lehetne a zöld­területet megkímélni. Talán a reggeli sorakozót meg lehetne másképpen is szervezni?! (k—ó)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom