Déli Hírlap, 1981. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

1981-12-05 / 284. szám

s)c A Télapó puttonyába meg kell venni a csokicsizmát és a csokimikulást Mit tegyen a puttonyba? Télapó és krampusz Hatodikén jelzi kalendá­riumunk Miklós napját. A Mikulás-napi szokások ere­dete a középkorig nyúlik vissza: Miklós volt a diákok egyik patrónusa. Egyébként a Mikulás-napi ajándékozás cseh és osztrák eredetű ha­gyomány, onnan került hoz­zánk. Télapó és társa, a krampusz alakja főleg a pol­gári társadalom körében élt, és onnan került a nép közé. A germán hitregékben előke­lő helyet foglal el az ördög­figura, a krampusz. Odin is­tennek, a félelmetes gyer­mekfalónak alakját idézi fel előttünk. Régen faluhelyen kis fapálcikákkal összetűzött almákból készítettek pira­mist, melyet fenyőágakkal, égő gyertyákkal, aranyozott diókkal ékesítettek: ez segí­tett elűzni a rossz szellemet. Távolabb lakó rokonainkat, barátainkat képeslapon üdvö­zöljük a szeretet ünnepén Vigyáznak a mesterek jó hírére Tavaly 139 panasz érkezett megyénk iparosainak munkájá­ra. Közös megegyezéssel 52 esetben azonnal rendezték a prob­lémát. Ha bebizonyosodott, hogy hanyag és rossz munkát vég­zett a mester, a KIOSZ megyei vezetői 'figyelmeztették, és kötelezték a hiba megszüntetésére, esetleg a munka újbóli elvégzésére. Érdemes megjegyezni, hogy az idén jelentős mér­tékben nőtt az új iparosok száma, ám a panaszok mennyi­sége korántsem i mutatott ilyen arányú emelkedést. Figye­lemreméltó továbbá, hogy a másodállású iparosok köréből senkit nem kellett elmarasztalni. És még egy beszédes adat: bár az iparosok 21 százaléka a gyengébb nemhez tartozik, kö­zülük alig kellett valakit figyelmeztetni hanyag munka miatt. Diplomáciai érzékükre jellemző, hogy a panaszosok többségét a megyei szervezet közbenjárása nélkül rendezik. Jó tudni: ha valaki kifogásolja a kisiparos munkáját, pa­naszát szobán, vagy írásban közölheti a KIOSZ helyi szerve­zetével. Minden jelentősebb iparágban működik egy szakmai bizottság — amely a egjobb iparosokból áll —, s az vizsgál­ja ki a panaszokat. Éberen vigyáznak a mesterek jó hírére, a második figyelmeztetés után be is vonják az ipariga zol vány t. 4 (szántó) A Hollóházi Porcelán- gyárnak a napokban megnyi­tott új üzletépen is sok szép ajándékot talál a vásárló. (Herényi László felvételei) Aranygyűrű, aranylánc A nevében a város felsza­badulásának dátumát őrző drótgyárban tegnap délután ünnepségen emlékeztek meg a 37 évvel ezelőtti esemény­ről. Ezt követően, a hagyo­mányoknak megfelelően kö­szöntötték azokat a törzsgár­distákat, akik harminc éve dolgoznak a December 4. Drótművekben. Tizenkilencen kapták meg az aranygyűrűt, illetve az aranyláncot. Szirénázó tá^ka Megkezdték a riasztóberen­dezéssel felszerelt táskák gyártását a győri Elektromo­bil Szövetkezetben. Az úgy­nevezettdiplomatatáskák bel­sejébe erősítik a Laposelemek - kei működő riasztóberende­zést, amely megakadályozza, hogy a táska, s annak tartal­ma illetéktelen kezébe kerül­jön. Ha a táskát bárki ki akarja rántani a tulajdonos kezéből, megszakad az áram­kör és a riasztó szirénázásba kezd. Az elektromos szerke­zettel ellátott táskákat az őszi BNV-n mutatták be az érdek­lődőknek, s az év végéig mintegy 9000-et gyártanak belőle. Az új termék már kapható a Skálában, az ára 4030 forint. A magyar sajtó napja Minden évben december 7-én ünnepeljük a magyar sajtó nap­ját. Illendő, hogy ilyenkor ne magunkról, hanem a mindannyiunk által szolgált ügyről, a szocialista tájékoztatásról beszéljünk. A gyors, pontos, s a valósághoz hű tájékoztatás szerepe a közel­múltban rohamosan megnőtt. A társadalmi, gazdasági változások, hazánk s a szocializmus előrelépése, fejlődése elképzelhetetlen a dolgozó tömegek teljes és őszinte tájékoztatása nélkül. Tudjuk, hogy egy-egy cikk vagy riportfilm nem válthatja meg a világot. De segíthetünk abban, hogy otthonosabb legyen ez a vi­lág, amelyben élünk, s az országépitő munkának mindenki cselek­vő, gondolkodó részese lehessen. Annak érdekében, hogy ez valóban így legyen, sokat kell ten­nünk. Nem elég kész sablonokban, frázisokban gondolkodni, így Írni és alkotni. Frissnek és fogékonynak kell lennünk, marxista mó­don elemezve a jelenségek, törvényszerűségek bonyolult halmazát. Ez természetesen megköveteli néha a fájó pontok, az elkövetett hibák, torzulások feltárását, s a tanulságok levonását. De az őszin­teség nemcsak minket, újságírókat kötelez, hanem azokat is, akik tájékoz!' nők bennünket, hisz’ egy ügyért dolgozunk. Pártunk és kormányunk politikája, szocializmust építő munkánk eredményei elismerést váltottak ki szerte a világon. Munkánknak irányt szabó tájékoztatáspolitikai elvek, a nyíltság, és elkötelezett­ség politikája eredményeként a tájékoztatás hitele is megnőtt so­kak számára. Elbizakodottságra persze nincs okunk, hiszen a mi munkánk bol­dogulásunk egyetlen apró mozzanata csupán. De ezt a munkát az elkövetkezendő években is azzal a hittel végezzük, hogy sikerül többet tennünk a közös ügyért. »• Ünnepség a DH szerkesztőségében A sajtónap alkalmából a Déli Hírlap szerkesztőségébe látogatott dr. Kovács László, a városi pártbizottság titkára. Kifejezte jókíván­ságait lapunk munkatársainak, vezetőinek, és kötetlen beszélgetés formájában cserélt véleményt velük az időszerű politikai kérdések­ről, a tömegkommunikáció előtt álló feladatokról. A B.-A.-Z. megyei Tanács V. B. és Miskolc megyei vá­ros Tanácsa V. B. kereske­delmi osztályai — a KPVDSZ megyei bizottságával egyet­értésben — az üzletek nyit- vatartásáról szóló jogszabá­lyokat, valamint a BkM irányelveit figyelembe véve, Mi a mérce? Hild-érmes városok A Hild-érmes városok sora 1981-ben Mátészalkával és Nagykanizsával gyarapodott. Ez ideig az odaítélés sorrendjében Salgótarján, Sopron, Székesfe­hérvár, Győr, Szombathely, Deb­recen, Budapest, Gyula, Zala­egerszeg, Kecskemét, Szekszárd, Szolnok, Eger, Kőszeg, Nyíregy­háza, Szeged és Szentendre kapta meg a kitüntető jelvényt. A Hild-érmeket 1977 óta ünnepi ianácsüléseken adják át. Már a felsorolás is érzé­keltette, hogy nem a városok népességszáma, a termelési, kulturális, kutató, oktató, el­látó folyamat és a népesség­szám, hanem a társadalom egészé által az urbanisztikai célkitűzések érdekében elért eredmények, erőfeszítések nagysága a meghatározó. így mérik az egyéni teljesítmé­nyeket is. Az 1981. évi kitün­tetettekkel együtt, huszon­ötén vehették át eddig a Hild János (Budapest első átfogó rendezési terve alkotójáról elnevezett) emlékérmet. Felmerülhet a kérdés, van­nak-e és mik a városrende­zésnek, a városüzemeltetés­nek azok a normái, előírásai, paraméterei, amihez viszonyí­tani lehet? Igen, vannak ob­jektív mérőszámok a lakóte­rületek formálására, a zöld­felületek kialakítására, a tervszerűség, az ellátás meg­felelő méretezésére, az utak, közművek állapotára. Foly­tatható a sor a védőtávolsá­gokkal, az intézményhálózat­tal, a beépítési százalék elő­írásainak betartásával és a külterületi, az engedély nél­küli építkezésekkel. Ezekből a tényezőkből a városi köz­érzetet befolyásoló, a telepü­léshez, helyhez ezer szállal kötődő, annak értékeit meg­becsülő. mi több. ezen érté­keket alkotó módon tovább­fejlesztő közösségi tudat fej­lődhet. Az 1969-ben várossá vált Mátészalka a nehéz körül­mények között is tervszerű­en és eredményesen fejlődött, mert városrendezési tervet készíttetett, amit tudatosan végre is hajtott. Kapott kor­mánytámogatást a fővárosból kitelepítendő ipar fogadásá­ra, és azt eredményesen hasz­nálta fel ipari park létesíté­sére. Új tanácsháza, bazár­sor, városi könyvtár, kórház- fejlesztés 80 millió forintért, új pályaudvar építése — rö­videsen kezdetét veszi. Szá­mítottak a műszakiak alko­tó munkái ára, és nem csalód­tak. Ápolják és számon tart­ják 1231 óta nyomon követ­hető történelmi hagyományai­két. Büszkék arra, hogy első városrendezési tervüket 1959- ben még nagyközségi szinten hagyták jóvá. Nagykanizsa, a történelmi­leg fontos zalai város fejlő­dése, adottságai eltérnek a szabolcsi Mátészalkáétól, öt­venezer lakosa van, fejlődé­sét a 60-as évekig a határ kö­zelsége visszafogottabbá tet­te. Ipara évi 10 milliárd fo­rint értékű új terméket állít elő. Hatalmas zöldfelületeket és tórendszert hoztak létre a város üzemeinek és lakossá­gának társadalmi munkája, a vállalatok áldozatkészsége révén. A természet közelsé­gét, megbecsülését, tereik, tércsoportjaik esztétikus to­vábbfejlesztését, műemléki épületeik védelmét — ha sok vita révén is — eredménye­sen szolgálták. A település karakterének megtartása, a harmonikus városfejlesztés koncepciójának végrehajtása révén érdemelte ki Nagyka­nizsa a Hild János-emlékér- met. DR. HORVÁTH BÉLA ezüst- és aranyvasárnap a nyitvatartást az alábbiak sze­rint szabályozzák. December 13-án (ezüstva­sárnap): A megye és a városok fő közlekedési útvonalain és ke­reskedelmi centrumaiban le­vő iparcikk- (könyv-, játék-, ajándék-) és ruházati üzle­tek és áruházak 9-től 14 órá­ig tartanak nyitva. December 20-án (aranyva­sárnap): A megye és a városok fő közlekedési útvonalain és ke­reskedelmi centrumaiban levő iparcikk- (könyv-, játék-, ajándék-) és ruházati üzle­tek és áruházak 9-től 16 órá­ig tartanak nyitva. Vetélkedtek a gárdisták A városi Ifjú Gárda szelle­mi vetélkedőjének döntőjét tegnap rendezték meg. A vá­rosunk felszabadulása évfor­dulójának tiszteletére hirde­tett vetélkedő selejtezőit már régebben megtartották. A döntőbe 6, öttagú csapat ju­tott be. Városunk felszaba­dulásával. a KISZ mozgalmi életével, az Ifjú Gárdával kapcsolatos kérdésekre kel­lett válaszolniuk, de számot adhattak általános műveltsé­gükről is. A vetélkedő győztese aa UCM Ifjú Gárda-csapata lett, a második dííat a Villamos- ioari Szakközén! skola csapa­ta érdemelte ki, a harmadik helyezést az ipari szövetkeze­tek Ifjú Gárda-csapata kapta. Szemüvegben, óvatosan! Kvarc-ABC A kvarcolás ibolyántúli suga­rai nemcsak a bőrre, hanem az egész szervezetre igen nagy élettani hatást gyakorolnak. Ál­talánosan erősítik a szerveze­tet, elősegítik a csontképződést, növelik az ellenállóképességet, javítják a közérzetet, élénkí­tik az idegrendszert. Egészséges ember számára tehát minden­képpen hasznosak, de a szer­vezet normálistól eltérő műkö­dése esetén károsak, sőt veszé­lyesek is lehetnek. Számos betegséggel, rend- elenességgel nem tanácsos a kvarcolás. Ilyenek: a magas vérnyomás, anyagcsere-zava­rok, szív- és tüdőbetegségek, fényérzékenység, trombózisra való hajlam, pajzsmirigytúl- tengés, láz, érelmeszesedés, fertőző és bőrbetegségek. Akik rendszeresen szednek gyógyszert, kezelőorvosuk vé­leményét kérjék ki a kvarco­lást illetően, mert vannak olyan készítmények — külö­nösen a hashajtó és nyugtató szerek —, amelyek érzéke­nyek a fényre, és allergiát ekcémát okozhatnak. Ha kizáró ok nem áll fenn, akkor is csak nagy körülte­kintéssel végezhető a kvarco­lás, amelynek menete a kö­vetkező: bőrünket tökéletesen tisztítsuk le, majd vékonyan kenjük be napolajjal, vagy bőrtápláló krémmel; a kvarc­lámpát egy méter távolságra helyezzük el a kvarcolás he­lyétől, s vegyük fel a védő­szemüveget! Vigyázzunk arra, hogy a széle jól illeszkedjen az arc bőréhez; ha rés ma­rad, tömjük ki vattával; kap­csoljuk be a kvarclámpát és fordítsuk a fal felé. Erre azért van szükség, mert csak körülbelül 3 perc múlva su­gároz teljes erősséggel; a be­melegítés után irányítsuk az arcunkra a fényt; első alka­lommal a jobb és bal arcfelet egy percig, aztán a lámpa fe­lé fordulva az arcot szemből fél percig sugározzuk; a be­sugárzási idő letelte után kapcsoljuk ki a kvarckészü­léket, és csak utána vegyük le a védőszemüveget. A kvarcolást minden más­nap ismételjük meg és az egyéni érzékenységnek meg­felelően fél-egy perccel emel­jük az időtartamot. Ha el­érjük a tíz percet, tartsunk 2—3 hét szünetet. Ha egész testünket akar­juk kvarcolni. 2 perces kez- dőadaggai indulhatunk, és ugyancsak másnaponként nö­veljük az időtartamot 20 percre. Ilyenkor arcunkat ta­karjuk el fehér kendővel. Ha a családban többen akarnak kvarcolni, feltétlenül várjuk meg, amíg az égő teljesen ki­hűl, és csak ezután kapcsol­juk be újra. Csecsemők és kisgyermekek kvarcoltatását a gyermekorvos vagy a védőnő utasításai szerint végezzük. II bollok ezüstónapi és araoynnapi »Mása

Next

/
Oldalképek
Tartalom