Déli Hírlap, 1981. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

1981-12-29 / 302. szám

Túl szép a kép! Valójában nincs rend a jégpályán Több gyermekbaleset tör­tént az utóbbi időben a nép­kerti műjégpályán. Szülök panaszolták, hogy gyerme­keiket nem merik felügyelet nélkül elengedni ide. Sok fiatalnak úgy „betartottak” a jégen, hogy eltört a karja vagy a lába. Hogyan ügyel­nek a rendre? — kérdeztük Menyhért Lászlótól, a sport- csarnok igazgatójától. — A rend fenntartása ér­dekében öt nyugdíjas rende­zőt alkalmazunk a jégpályán, s három jéghokizót is, akik korcsolyával a lábukon, a jégen ellenőrzik a gyerme­keket. Nehéz rendet tartani, mivel gyakran előfordul, hogy egyszerre ezer jegyet adunk ki. (!) Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ilyenkor ezer ember rója a köröket. Számításaink sze­rint ugyanis ez esetben leg­alább háromszázan a mele­gedőben várakoznak. Úgy tudjuk: a legnagyobb zsú­foltságban sem történt ná­lunk töréses baleset. A ren­dezők segítségével időben ki­szűrjük a rendbontókat és kivezetjük őket a pályáról. Súlyosabb esetben a hely­színen tartózkodó rendőrök segítségét kérjük. Az utóbbi időben azonban nem sok dolguk akadt a rendezők­nek. A legnagyobb vitánk mindössze annyi volt, hogy egy-egy vendégünk panasz­kodott a korcsolyázási idő rövidsége miatt. A nyitva­tartási időt- természetesen nem hoszabbíthattuk meg, így aztán ráírtuk a jegyre: ,Még egyszer felhasználha­tó”. * A sportcsarnok igazgatója kedvezőbb képet festett a műjégpályán uralkodó álla­potokról, mint amilyen az a valóságban. Sajnos, több tö­réses baleset történt, és szo­morú tény, hogy azok a su- hancok, akik a jeget ural­ják, leszorítják, elgáncsolják a kisebb, még kevésbé gya­korlott korcsolyázókat. (sz. i.) A Mezőpanel jó éve Jó évet zárt a Mezőpa- rel nyékládházi gyára: a 10 százalékkal megemelt idei tervet is sikerül túlteljesíte­niük. A jó eredmények a töb­bi között apnak köszönhetők, hogy a népszerű épületszer­kezeti családok árát tovább­ra is alacsonyan tudják tar­tani. A növekvő energia- és nyersanyagárakat a jó mun­kaszervezéssel, a folyamatok energiatakarékossá tételével ellensúlyozzák. A jövő év első negyedének kapacitását egyébként már most lekötöt­ték a megrendelő beruházók, vállalkozók. MISKOLC TÖRTÉNETE 8. Beutaló nélkül üdülnek Valóságos téli madárüdü­lővé vált a híres dunántúli gyógyfürdőhely, Harkány. A zord idő beköszöntővel a fá- zós madarak százait vonzza a meleg víz, és a párájától enyhe levegő. Nemcsak a hi­deg elől találnak menedéket a településen, hanem eleség- hez is jobban hozzájutnak. A strand elfolyó meleg vizében, a Lanka-patakban főleg vízi­csibék és vadkacsák találtak menedéket. A víz a legna­gyobb hidegben sem fagy be, így mindig menedéket és eleséget nyújt a víziszárnya­soknak. Meddig élünk? • A gerontológusok ! szerint jelentős tartalé- i kaink vannak az embe- J ri életkor meghosszab- i bitására. Elérhetőnek f tartják a 150 éves kort. ■ Vannak azonban óva­tosabb kutatók is, akik ■ nem tartják valószínü- i nek a 75 éves átlagos , életkor elérését sem. J Arra hivatkoznak, hogy • az orvostudomány nagy • eredményeket ért ugyan i el, de a szív- és ér- i rendszeri, valamint az [ idegrendszeri és a da- 1 ganatos megbetegedé- i seket nem sikerült i visszaszorítani. A város kezdetei Csaknem nyolc évszázada an­nak, hogy Béla király máig ti­tokzatos homályban maradt jegyzője leírta — először — Mis­kolc nevét. Miskolc löldje mát akkor is jókora darab területet jelentett, amely a Tapotca-pa- taktól a Sajóig terjedt. Az a Bors ispán, akiről a névtelen jegyző is említést tett, a Sajó völgyé­ben és a Bükk vidékén kialakult királyi megye első ispánja volt a X-XI. század fordulóján. Az ő vára, Borsod — ma Edelény határában — lett a megye köz­pontja. Ennek a Borsnak leszár­mazottja Miskolc —, egy nemzet­ség névadója. Leszármazottait nevették Miskolcinak is, utalva arra, hogy a nemzetség ősapjá­nak nevét egy Sajó menti tele­pülés is fölvette, mint a nem­zetség ősi birtoka. A pogány, Bors leszármazottja keresztény nevet kapott, de a Mihály név­nek nem eredeti, hanem becéző alakját (Miskóc, Miskolc) visel­te, amely olyan régi becenév, mint például a Miska, csakhogy utóbbi máig is él, a Miskolcra viszont csak a várbsnév utal. Miskolcra vonatkozóan az ok­levelek a XIII. századtól kezdve maradtak meg. Ekkor a Miskolc nemzetség már ágakra szakadt, a Miskolc nevű település egyes részeit adták-vették egymás kö­zött. Minden bizonnyal elérte a tatárjárás pusztítása Miskolcot 1241-ben, de erről közelebbi adat nem maradt fönn. Miskolc falva a XIV. század elején sem vált ki különösebben a vidék birtokai közül. A közép­korban egy-egy birtokosváltozás mindenfajta fejlődés meghatá­rozója volt. Jól illusztrálja ezt Miskolc példája is. A Miskolc nemzetség tagjai Anjou Károly királlyal szemben Csák Mátét és híveit támogatták. Károly — ahogy hatalma megerősödött - kemény kézzel lesújtott. 1312- ben az egyik, 1322-ben a másik nemzetségi ág birtokait - köz­tük Miskolcot — kobozta el a Mi:' ' ' , s a Górnod ’’ származó Balog nembeli Szé- csieknek adományozta. 1325-ben Szécsi Dénes a szomszéd birtokosok és királyi emberek jelenlétében hivatalo­san megállapittatta Miskolc ha­tárait. A határnevek közt sok máig is élő. Sajúkeresztúr irá­nyából nyugat, majd dél felé haladva, többek közt a követ­kező nevekkel találkozunk: Lyukó, Mély-völgy, Nyires, Kis- Golya, Poklostelek, Nagy-Gatya, Kékmező, Kisgyör, Kisaranyos stb. 1327-ben még tiltakoztak a Szécsiek birtoklása ellen Mis­kolci Fábián fiai — eredményte­lenül. A mai városnak nevet adó nemzetség emlékét a néven kí­vül ma már talán csak az avasi templom ásatásánál előkerült korai sírkő - rajta kereszt alak­ja látható — őrzi. Az 1335-35 közötti időszakból szerencsésen megmaradt a pá­pai tizedjegyzék. Az egyházak által a pápának fizetett összeg nagysága egy-egy település né- oességét jól mutatja: az egyet- 'en adat összemérésükre. Mis­kolc korántsem volt még akko­riban a megye első települése: 18 garast fizetett, viszont a „rangelső" Sajókaza csaknem a dupláját, 35-öt, Szendrő is csak­nem annyit, s nem sokkal ma­radt el a harminctól Sajószent- páter és Edelény. Felsőzsolca, Harsány, Püspöki is megelőzte Miskolcot, amely alig múlt felül olyan helységeket, mint Németi, Keresztúr vagy Papi. A falvak átlagából minden­eseire már ekkor kiemelkedett, elsősorban fekvése révén. A hegyvidék és az Alföld találko­zásánál települt, fontos utak fu­tottak itt össze, ami törvénysze­rűen arra vezetett, hogy előbb- utóbb vásárhellyé, kereskedelmi és ipari központtá váljon. A Miskolctál a tiszántúli Ohatra vezető fontos utat először egy 1332-ben kelt oklevél említi. A döntő változást azonban a XIV. század közepe hozta, mi­kor bíráskodási jogot szerzett a község, majd 1364-ben királyi birtokká vált, DR. CSORBA CSABA jjc A Szinva—Népkert lakótelep új iskolája, a hetet. Mi készült el? Beruházási körkép Az Avas-délen átadták a régen várt intézmény központot: az épületben a szolgáltató- és kereskedelmi egységek kapták a legnagyobb alapterületet. Többször is írtunk már ar­ról, hogy az idén a lakások, valamint a kereskedelmi és a szolgáltató létesítmények nem megfelelő ütemben épül­tek eddig, sok helyen jelen­tős lemaradások tapasztalha­tók. Most azt vesszük szám­ba, hogy 1981-ben milyen ta­nácsi beruházásokat sikerült befejezni, hol hoztak tető alá új óvodát, iskolát, boltokat. Az elmúlt évben az Avas­délen és a Szinva—Népkert lakótelepen építettek általá­nos iskolákat, összesen 36 tanteremmel gyarapítva a meglevők számát. Óvodát és bölcsődét szintén az Avas­délre terveztek 1981-ben. A kétszáz férőhelyes avasi óvoda nemrég készült el, a 80 csöppségnek helyet adó bölcsőde pedig jövőre fo­gadhatja első „vendégeit”. Sokan örültek annak, hogy orvosi rendelő lett végre az Avas-dél II. számú negyedé­ben: összesen 475 négyzet- méter hasznos területen ka­pott helyet a nélkülözhetet­len intézmény. Ha a kereske­delmi egységeket vesszük sor­ra. újból az Avas-délről kell szólni. Összesen 945 négyzet- méternyi új boltot, raktárát adtak át. Ugyancsak az Avas­délen az elmúlt évben "00 négy­zetméterrel gyarapodott a i szolgáltatóegységek alap- j területe. Nemcsak új épületeket emeltek 1981-ben városunk­ban, hanem gondoskodtak út­hálózatunk korszerűsítéséről, fejlesztéséről is. Ebben az évben fejeződött be a 3. sz. fő közlekedési út városi sza­kaszának építése, s a Kinizsi utca korszerűsítése. Mind­kettő még az előző években elkezdett vállalkozás volt. Ebben az évben kezdődött viszont a lillafüredi Erzsé- bet-sétány hídjának átépí­tése, amit be is fejeztek az építők, másfél millió forint értékű munkát elvégezve. Sikerült megbirkózni a forgalomirá­nyítás karbantartási felada­taival is: több mint 1 millió 700 ezer forintot költöttünk el erre a célra. Halomba a fenyőket! Bár még ilyenkor javában zöldellnek otthon a feldíszített fenyőfák, mi mégis jó előre szóba hozzuk, ami minden évben ismétlődő gond ... A jól fűtött szobákban nem sokáig „élnek” a fák: egy-kettő elkezdenek potyogni a túlevelek, s ha hozzájuk érünk, egész eső zúdul le belőlük a szőnyegre. Ilyenkor nincs mentség, ki kell dobni a fát... Sokan szó szerint veszik ezt: ablakon, erkélyen át repülnek a lekopaszitott fenyők, le az udvarra, a járdára, s legtöbbször ott is maradnak. A január eleji utcaképhez szinte elengedhe­tetlenül hozzátartoznak már a fenyőfa-csontvázak halmai. Hogy az idén ez ne legyen így, a Miskolci Köztisztasági Vál­lalat január hatodikától tizenötödikéig elszállítja a fenyőfá­kat. Elég, ha szépen kupacba rakjuk őket a szeméttároló edé­nyek mellett. Bár attól tartok, lesznek bőven olyanok, akiknek ez is túl nagy kötelesség... (k—ó) A szakma ifjú mesterei Az idén a Tiszai Vegyi Kombinátban A szakma ifjú mestere mozgalomban a laka­tos- és a forgácsoló-szakem­berek versenyeztek. A vegy­ipari szakmunkások 1982-ben | mérhetik össze tudásukat ügyességüket, összesen 17-er vehették át decemberben A szakma ifjú mestere megtisz telő címet Lalíásriasztó Megkezdték a lakásriasztő- berendezés gyártását a győri Elektromobil Szövetkezetben. Az ügyes kis készüléknek van egy rejtett kapcsolója, amely néhány másodperccel a lakás­ajtó kinyitása után működés­be hozza a riasztót. A beren­dezés szirénázni kezd, és fel­hívja a környezet figyelmét arra, hogy illetéktelen hatolt a lakásba. A kapcsoló időzí­tett, így ha a lakástulajdonos érkezik haza, van ideje ki­kapcsolni, azaz semlegesíteni a berendezést. A készülék konstruktőrei gondoltak arra is, hogy főként akkor tehet jó szolgálatot az elektromos szerkezet, amikor a lakók hosszabb időre távoznak ott­honukból, s ilyenkor általá­ban áramtalanítják lakásu­kat. Ezért a riasztót úgy szer­kesztették meg, hogy lapos­elemmel is működtethető le­gyen. Értékesítését rövidesen megkezdik a műszaki boltok­ban. * A hagyomány szerint: töredék a Miskolc nemzetség Árpád- tcori síremlékéből. ________________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom