Déli Hírlap, 1981. december (13. évfolyam, 280-303. szám)
1981-12-23 / 299. szám
Közművelődési tervekről a megyei tanács ölesén Kevés beruházás, több felújítás (Folytatás az 1. oldalról) A megyei tanács 1975 márciusában fogadta el azt a határozatot, amely hosszú távra meghatározta a köz- művelődés céljait és feladatait. Az utóbbi egy-két év indokolja a tegnapi tanácsülés elé terjesztett tájékoztató egyik legfontosabb megállapítását: ha léptek előre, akkor az a szemléletváltozás következménye. Azé tudniillik, amely a gazdasági viszonyok megváltozásával egy időben, ismerte fel, hogy kultúra, közművelődés nem a gazdaság hátán levő fölösleges púp; a termelési eredmények alapfeltétele, hogy mi van az emberi fejekben. • ISKOLA ÉPÜL A tanácsülések rendje szerint tájékoztató fölött nem indítanak vitát; a tájékoztató mindig egy folyamat pillanatnyi állásáról számol be. A hozzászólások is csak arra szolgáltak, hogy az írásos anyag szűk szavú megállapításait pontosítsák. A többi között például azt, hogy valóban lehetne sokkal jobb a közművelődési intézményhálózat (Miskolcon, a nagyvárosban és a kis településeken a legrosszabb), de tudomásul kell venni, néhány nagyberuházáson (korábban a Vasas Művelődési Központ, sárospataki művelődési ház, egyéb) kívül újabbat nem terveznek, ami nem tűr halasztást, azt felújítják, építeni csak óvodát, iskolát építenek. Nincs pénz, de lehet gondolkodni. Arról például, hogy akármilyen egy kicsi falu vagy egy nagyváros intézményellátottsága, a közösségi élet színtereit meg kell teremteni. Iskolaügyben vitatta a megyei NEB például legutóbb, hogy mihelyt elkezdték keresni, megyeszer- te hatvan tanteremre való más helyiséget találtak. A délutáni, esti találkozásoknak is fóruma lehet az iskola, vagy a közművelődés Könyvespolc Budapest nagykávéház Többszer üldögéltem együtt ifjú újdondászként Nagy Lajossal, a Liszt Ferenc tér és a Népköztársaság útja sarkán levő, egykori japán kávéliázban. Major Henrik hires karikatúrái alatt, (amelyek az így irtok ti című Karinthy-kötethez készültek). Nem messze ült Major Henrik testvére, Major Dezső filmes, elváihatatlan barátjával, Reiter László illusztrátorral, vörös Géza festőművésszel. Szóba került az asztalnál a magyar kávéházi élet akkoriban legpontosabb ..térképe", a Budapest nagykávéház, Nagy Lajos nemrégiben megjelent regénye. Most, hogy a könyvet újra kiadták — Nagy Lajos művelnek gyűjteményes kiadásában —, megállapíthatjuk, hogy a regény ma is legpontosabb leírása marad a budapesti kávéházi életnek. Hogy mi a titka ennek? Talán egyedül Nagy Lajosnak sikerült minden nosztalgikus romantikát, polgári idealizálást kerülve képet festenie a városi polgárságról. Pontosan úgy, ahogy valamivel előbb Kiskunhalom című művében írt a faluról. Annak a szociológiai munkásságnak, amit Jászi Oszkár folyóiratában, a Huszadik Században Braun Róbert kezdett el, és amit később az ellenforradalom igyekezett kiirtani 1920 után a magyar irodalomból, Nagy Lajos volt első méltó folytatója. Már alkalmazta ebben a könyvében Dos Passos közben nálunk is megismert szimultánista módszerét, de beleolvasztotta ezt a maga tár- gyilagosabban pontos egyszerűségébe. Bemutatja a forradalmi jelszavakat hangoztató „irodalmárt”, aki néhány pengőre próbálta „levágni” a bejáró, jól kereső kereskedőt, megismerjük a helyet, ahonnan az álhírlapíró kölcsönöket próbált zsarolni telefonon a bankigazgatótól azon a címen, hogy megír róla „valamit” sóira meg nem jelenő lapjába (lapalapításhoz ugyanis soha nem tudott eleget összetarhálni, még zsarolással sem). Ide járt új ruháját mutogatni a kereskedő, vagy az ügynök felesége, hogy habos kávé mellett pukkasz- sza szegényebb sorsú húgát, akinek erre nem telt. Vendég volt itt a szolid kis tisztviselő, hogy a kávéház ablakából mustrálja a mellékutca „szépeit’:, akiket megvásárolni soha nem mert. Félt ugyanié az otthon hagyott asszonytól, sőt, saját szolid polgári lelkiismeretfurdalá- sától is. Ezért aztán úgy nézelődött., hogy közben fennhangon háborgott az „erkölcstelenség” láttán. Ma, amikor egyre több nosztalgikus műsor szól erről a kávéházi vagy kabaréviiág- ról, Nagy Lajos könyve minden érdeklődőnek kitűnő kalauz. MAT® IVAN legjobb körülmények között működő intézményhálózata, múzeum és könyvvásár. • LAKÁS VAN, MOZI NINCS Valamiféle megoldásnak kínálkozik mindez, keresni pedig azért kell, mert a kultúra intézményei helyett lakást építettünk az elmúlt esztendőkben, összességében nézve (ahány település, any- nyiféle árnyalat igaz ebben egyébként) ez volt a legfontosabb, és az ára így is mérhető: ahol nem volt, nem lesz kultúrház, máshol a meglevőt fokozatosan felújítják. Alig-alig lehet meg- újítgatni viszont a mozihálózatot, a heterogén nagyváros, Miskolc népességét nem lesz könnyű városlakóvá tenni, a falun élő lakosság tudat- és szemléletbeli változása sok időt kíván. Az ideális mércéhez képest egyébként, mert sok minden változott az elmúlt esztendőkben, sok minden nem volt rossz. • NEMCSAK A PÉNZ HIÁNYZIK A nagy hagyományú amatőr művészeti csoportok megújulása várat magára, de falun a legjobbak a honismereti körök. Miskolcon sok, közösségi életre alkalmas színhely hiányzik, de legalább ekkora baj, ha hiányzik a meglévőkbe illő, még ki nem talált program. Sokszor hiányzik a pénz is; de a legjobban az az okos megfontolás hiányozhat, amely a meglévővel bánni tud. Azoknak az embereknek, mondjuk tanácstagoknak nem szabad hiányozni, akik időnként elmennek a könyvtárba például egy kis statisztikáért: a megye lakosságának körülbelül egy- harmada számít könyvkiadásunk vevői, a könyvtárak olvasói közé. M— Dzsesszkoncert a pince, *ben A Dzsesszpince legújabb koncertjére valóságos kis fesztivált hoztak össze a rendezők: tizennégy zenészt vo» nultatnak fel a december huszonhatodiki estén és éjszakán. A dzsessz-karácso- nyon három csapat vesz részt: Jávori Vilmos és együttese, a Gárdonyi László —Lakatos Antal quartett és Balogh Gyula triója. A műsorban lehetőség nyílik az egyéni bemutatkozásra, az önálló zenei blokkokra, de a csemegét az éjjel két óráig tartó együttes zenélés, a jam session jelenti majd a zenerajongóknak. A koncert kezdési időpontja: este 7 óra. Jegyeket elővételben az Aranyosi llag étteremben lehet kapni, de árusítanak belépőket a koncert előtt, a helyszínen is. 4c Karácsony (Feledy Gyula rajza) Diszkó a Vasasban Danyi Attila, Éliás Gyula és Keresztes Tibor disc- jockey-k adnak műsort szom- baton a Vasas Művelődési Központban. A karácsonyi diszkó este 6 órakor kezdődik. December huszonha- todika a regölések napja. A regölés — írják a néprajzkutatók — egyike a legrejtelmesebb népszokásainknak; igazi eredetét, okait máig sem tisztázták. Annyi bizonyos, hogy az ünnep másnapján fiúkból álló csapatok indultak regölni, a házaknál bebocsátást kérve, hogy elrho'ndhaSsák ’mondó- kájukat. Az egyes vers- szakok végén refrén- szerűen hangzik el: hej, regö-rejtem. A tudósok szerint a mondóka s az azt kisérő ütemes zaj a régi sámánvarázslások csökevénye, mai Karácsonyi lap —«1866-ból Az ország sz alkotmány teljes visszaállításának reményében várta az IS«», esztendő karácsonyát. Szükebb pátriánkban, Miskolcon különleges nevezetességű helyi esemény is foglalkoztatta a felcsigázott érdeklődésű közvéleményt. Előretekintő időzítéssel, közvetlenül az ünnepek előtt dobta az utcára Rácz Adám, tekintélyes nyomdatulajdonos és városatya az első miskolci hírlap — a „Miskolezi Értesítő” alcímet viselő — BORSOD mutatványszámait. Rácz Ádám szerkesztői beköszöntőjében kendőzetlen — azaz korántsem rózsaszínű — képet rajzolt Miskolc akkori állapotáról: „ ... városunk a szegénység vaskarja alatt nyög, s alig bír csak egy pár közintézetet is fölmutatni, holott egynémelyekre már az alap is megvolna, de a téves kezelés és más égető és nem égető szükségesekre fordítás által a kitűzött céltól elvonatott, — Szóval valljuk meg; számtalan a seb. mely mindig sajog...” Példaként említi, hogy „azon megye, mely egykor- nemzetünk csecsemő színészetét keblén rengetve növelé föl, annak oly régen hajlékot épített, ma már mostoha gyermekeként nézi.” Pedig a színház a mostoha körülmények ellenére is igyekezett megfelelni annyiszor felemlegetett dicső hagyományainak, hiszen ugyanebből a mutatványszámból tűnik szembe a hír. hogy „Körösi Mária jutalmául. . adatni fog Szentiványi (!)- éji álom, nagyszerű bohózat Shakespearetől, zenéjét írta Mendelson. Reméljük, hogy a jeles mű előadása alkalmával közkedvességű színésznőnket számos látogatásával fogja jutalmazni a n. é. közönség.” A szerkesztőhöz intézett Nyílt levél írója, Kun Miklós azt javasolja, hogy a BORSOD legyen „a szó teljes értelmében vidéki lap; azaz vidékünk szellemi s anyagi érdekeit mozdítsa elő. Nem szükséges, hogy külföldi közlemények, politikai vitatkozások foglaljanak benne helyet. Hagyjuk azokat hazánk fővárosa lapjainak. Vannak előttünk temérdek sok [olyan] tárgyak, melyek bennünket legközelebbről érdekelnek.” Mindenekelőtt szükséges, „hogy tudjuk a városnak minden jelen körülményeit, kiadásait, bevételeit részletesen. Akkor gondolkozhatunk róla, hogy lehetne a költségeket kevesíteni, a jövedelmet pedig szaporítani.” „Miskolcnak és vidékének egyik égető szüksége” című cikkében Lichtenstein József a „Pest—miskolci egyenes vasútvonal... mihamarabbi létesítését” sürgeti. Nyomós érvként említi, hogy ezt a vasúti pályát törzsvonalnak jelölte ki már 1848-ban gróf Széchenyi István, Magyarország első közlekedésügyi minisztere. A Helyi és vegyes hírek rovat első helyén olvashatjuk, hogy a helytartó tanács megadta az engedélyt „a Miskolcon keletkezendő gázvilágításra”. s tavasszal „a munkálatok okvetlenül meg fognak kezdetni. Üdv sötétségből! kibontakozásunknak, habár csak lámpa dolgában is.” Nem hiányozhatott a mutatványszámból az időjárásjelentés sem, miszerint 1866- ban december derekán Miskolcon „a tartós nedves idő... hidegebbre fordult, havat hozott” — s nyomban ezután olvasható a gazdasági következmény: „gabonaüzletünk emelkedett, — boraink szintén meglehetős kelendőségnek örvendenek, egy gönci hordó 25—27 frt.” A hirdetési oldalon Frankel B. könyvárus nemcsak „legszebb s leghasznosabb karácsonyi ajándéknak” kínálja a könyvkereskedésében található magyar, német, francia s angol klasszikusokat díszkötésben, hanem „egyszersmind ajánlja a hosszú téli esték kellemes s hasznos betöltésére a . legújabb művekkel szaporított. 4000 kötetből álló kölcsön- könyvtárát, a lehető lesju- tányosabb feltételek mellett.” BERECZ JÓZSEF Ruílkai Éva kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa eredményes művészi munkássága elismeréseként Ruttkai Éva Kossuth-díjas színművésznőnek, a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A MAB pályázati jutalmai Dr. Zambó János, az MTA xejid&s t<agja, a MAB elnöke a napokban adta át a Miskolci Akadémiai Bizottság 1981-es pályázatkiírásaira beérkezett tanulmányok jutalr mait. A „Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezet- és természetvédelmének hosszútávú koncepciója” c. témában, ..ökológia *81” jeligével Dankó Gyula (Miskolc); ,,Chronikus, nem fertőző megbetegedések epidemiológiai elemzése Borsod-Aoaúj-Zemplén megyében” c. témában „Kyperten- sio” jeligével dr. Sárady Kornél (Miskolc); „Az újonnan megkutatott ezénvagyonokhoz tartozó termelési és költségoptirnumnak meghatározása, az aknák országos rangsorolása” c. témában „Energiaprogram” jeligével Székely Tibor és dr. Simon László (Miskolc); „Gyártás-, gyártmányfejlesztési és gyártásszervezési megoldások kidolgozása” c. témában, „Optical cables” jeligével Jászai Sándor (Miskolc) ; ,.A diagnosztika, therápia és a gyógyszerészet aktuális kérdései” c. témában, „Renard-idézet” jeligével tír. Szántó Dezső (Miskolc), ilLr „Negfcun” jeligével tír. Asztalos Béla (Balassagyarmat); „Az SKÜ Ripoche-kemeneéinek védősisakjára vonatkozó reális javaslatok kidolgozása, hogy az élettartam legalább 50 százalékkal növekedjék és a hőátadási viszonyok javuljanak” c. témában, „49—51” jeligével dr. Kúti István és Simon Sándor (Salgótarján); „Az SKÜ acélhuzal-horganyzó acélkádjaira vonatkozó reális javaslatok kidolgozása, hogy az élettartam kétszeresére növekedjék és közben energiamegtakarí- tás is megvalósuljon” c. témában, „Olcsón és egyszerűen” jeligével Hegyi Gyula (Salgótarján) ; „Az istenmezeje! felszín alatti bentonitbányászat technológiájának legkedvezőbb megoldása” c. témában, a „Harc a fejtés teljes gépesítéséért” jeligével Varga Ernő és Túri László (Pécs), a „Fiatal szakemberek” jeligével Acs György, Bíró Gábor, Ivády Zoltán, Nagy Ferenc, Radoviís László és Sonkodi Péter (Eger), ill. „Reális alapokon” jeligével Gräff József és Marosy György (Eger) nyert el különböző összegű jutalmat. Lackó, Titilla es barátai Bors néni születésnapjára készül- nek. Az ajándék, amit átnyújtanak, barátságuk felidézése. 4 gyerekeknek szóló zenés játékot Nemes Nagy Ágnes írta. a tévéváltozat az Egyetemi Színpad előadása alapján készült. Bors néni szerepében Dayka Margitot láthatjuk — képünkön —, partnerei: Verebes István. Kútvölgyi Erzsébet, Novak János, Horváth Péter. Közreműködik a Dimenzió és a Talla-Gal- la együttes. A műsor holnap délután 5 óra 10 perckor kerül a képernyőre.
