Déli Hírlap, 1981. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

1981-12-22 / 298. szám

/ Fekete fuvar helyett Magántaxik Miskolcon? Ritka az olyan taxiállomás, ahol néhány percen belül ne aakdna egy-egy jólelkű — ma még illegálisan működő — maszek taxis, aki felajánl­ja szolgálatait. Félórás vára­kozás után kényszerűségből elfogadjuk az ajánlatát. Ez érthető is, mivel ma már tud­juk, hogy jövőre legalizálják a magántaxizást. Az új ren­delkezések lehetővé teszik, hogy azokban a városokban, ahol erre igény van, enge­délyt adjanak ki személyfu­varozásra. Hogyan működnek majd a magántaxisok Miskol­con? A 3-as számú Volánnál négyféle variációt dolgoztak ki a magán taxik üz^jnelteté- sére. Küblik Ferenc személy- forgalmi főosztályvezető el­mondotta: előfordulhat, hogy önelszámoló rendszerben fog­lalkoztatják a magánfuvaro­zókat is. A második variáció szerint szerződést kötnek a vállalkozókkal, s ennek alap­ján segítenek nekik a fuvar megszerzésében, lebonyolítá­sában. Esetleg ebben a for­mában foglalkoztatják a ré­gi taxisokat is, akik erre sa­ját autójukkal másodállásban vállalkoznak. A harmadik el­képzelés szerint a Volán égi­sze alatt munkaközösséget hoznak létre, és ennek kere­tén belül üzemelnének a ma­gántaxik. Ebben az esetben a vállalat adja az URH rádió- telefont és a taxiórát. A ne­gyedik terv szerint a Volántól független polgárjogi társulá­sokba tömörülnének a ma­gántaxisok. A négy elképzelés közül részletesen egyet sem dolgoz­tak ki eddig. Az azonban bi­zonyos, hogy egy taxióra 12 ezer forint, egy URH mobil rádiótelefon legalább 50 ezer forint, a körülbelül 100 ezer forint értékű járművet nem is számolva. Most a 8 forintos alapdíjon felül 353 méteren­ként 2 forintot ugrik a taxi­óra A taxizáshoz szükséges beruházást, a forgalomhoz el­engedhetetlen biztonsági fel­szereléseket figyelembe véve, a legális taxizás nem tartozik a nagy jövedelmű vállalkozá­sok közé. Ennek ellenére a tanácsokon már többen jelez­ték, hogy szívesen élnének az új rendelkezés adta lehető­ségekkel. Célszerű tehát mi­előbb rendezni a magántaxi­zással kapcsolatos problémá­kat. Amennyiben ily módon bővülne a város taxiparkja, kevesebbet várnánk a kocsik­ra, és bizonyára megszűnne a sok veszéllyel járó illegális magántaxizás is. (szántó) Fenyő helyett műanyag burkolat Tervezik a sátoraljaújhelyi faipari szövetkezetnél, hogy az egyre drágább fenyő he­lyett a Borsodi Vegyi Kom­binát egyik új termékével burkolják a faházak külsejét. Olyan anyaggal, amely tartós és nem árt neki a napfény, a fagy sem. Az új típusú há­zakat már az őszi BNV-n be­mutatta a szövetkezet. Szükség lenne a szervizre Nemrégiben írtunk róla, hogy városunk tanácsa» nák végrehajtó bizottsága úgy döntött: meg kell vizsgálni annak a lehető­ségét, vajon el lehet-e kez­deni még ebben az ötéves tervidőszakban egy nagy kapacitású gép jármű-javí­tó szerviz építésének élőké, szítését. A szakemberek felmérései egyértelműen bizonyítják, mekkora szükség lenne az új szer­vizre. Személygépkocsi és motorkerékpár javítására hat évvel ezelőtt még 33,8 millió forintot költöttünk, s tavaly ez az összeg már 8 millióval emelkedett. A gépkocsi-állomány növe­kedésével számolva, 1985- re 56 millió forintot jósol­tak a tervezők. Ha ehhez hozzászámoljuk a közüle- tek ilyen irányú igényeit is, az összeg további 9 millióval emelkedik. Ah­hoz azonban, hogy ezt a pénzt úgy költhessük el, hogy ne okozzon fölösle­ges bosszúságot a szerelé­si munkák hosszú időre való elhúzódása, a válla­latoknál pedig ne okozza­nak kiesést az üzemképte­len gépkocsik, megfelelő szervizkapacitás szüksé­ges. Reméljük, a tárgyalá­sok eredménnyel járnak, s anyagi lehetőségeink is megengedik, hogy az el­képzelés valóra válhasson. <k-ó> MISKOLC TÖRTÉNETE 7. A népvándorlás kora Avar övveretek Miskolc környéki lelőhelyből Magyarország a népvándorlás korának klasszikus területe. Év­századokon keresztül áramlottak át rajta asszonyostul, gyerekes­tül felkerekedett barbár népek, melyeket mindig egy erősebb ellenség kényszeritett eredeti la­kóhelyük elhagyására, új haza keresésére. Sokan közülük csak átutazók voltak a Kárpát-me­dencében, számos kis népnek pedig utolsó állomása, örök te­metője lett e táj. Néhányon vi­szont szilárdan megkapaszkod­tak az új haza földjében, és él­tek évszázadokon keresztül a népvándorlás viharában, míg­nem magába fogadta őket egy újabb hóditó néphullám. Az időszámítás kezdete körül érkeztek a Volga-vidékről és a délorosz sztyeppékról a szarma­ták. Lovasnomád nép lévén, az Alföldet szállták meg. Észak- Magyarországot ez időben ger­mán törzsek lakták: quádok és vandálok. Az itt feltárt települé­sek leleteiben e két törzs anya­gi kultúrájának termékei keve­rednek, de kimutatható az is, hogy szoros kapcsolatban álltak a tőlük délre élő szarmatákkal. Bár sok helyen került elő e kor­ból származó leletanyag, csak Miskolcon a következő helye­ken: a Sötétkapu alatt, a Be- tonárugyár területén, az Egye­temvárosban, a Sajó partján, Szirmán, csak a jövő tervszerű ásatásai derítenek majd fényt megyénk e homályos évszáza­daira. A 270-es évek táján érte el a Kárpát-medencét a következő néphullám. A gepidák teleped­tek itt le, hogy aztán túlélve a hullócsillagfényű hun királysá­got, beolvadva a később érke­ző, hóditó avar néphullámba, végleg itt maradjanak. Nem tűntek el nyomtalanul, népme­séink a gepida király, Ardarich nevét Aladárként őrizték meg. Maguk a hunok, akiket a nép­hagyomány testvérnépünkként tart számon, a valóságban mindössze 30-40 évet töltöttek itt. Szállásterületűk központja messze délre esett, azonban ré­gészeti emlékük megyénkben is megtalálható, így pl. Miskolc északkeleti határán, Szirmabe- senyő és a repülőtér között egy homokbányában került elő je­lentős hun sirlelet. Attila halálával összeomlott a hun birodalom. A hunok mara­dékai a gepidák országában él­ték tovább életüket. Ezt a szarmata-hun-gepida, keverék népességet találták itt a VI. szá­zad közepén megjelent avarok, akik maguk is keverék népként érkeztek, Belső-Ázsiából indult hosszú útjuk végén. Észak-Ma- gyarországot az eddig előkerült leletek tanúsága szerint csak az ún. későavarok szállták meg. Az ő lelőhelyeik sorakoznak a folyóvölgyekben. A „szaknyelv" grilfes-indásoknak nevezi őket, a lérlisirok legjellegzetesebb le­letei, az öweretek alapján. Az avar férfi bronzveretekkel gaz­dagon díszített öve rangjelző szerepet töltött be. A díszítésül felhasznált állatalakok és növé­nyi motívumok utalnak az illető férfi származására: annak a törzsnek a jeleit viselte övén, amelyből származott. A veretek száma pedig társadalmi rang­ját jelölte. Ilyen diszöv került elő 1932-ben Miskolcon, a Ve­zér utcában: öntött bronz, ara­nyozott díszítéssel, a teljes öv­garnitúra (csat, szíjvégek, csün­gök, lyukvédő veretek) 40 da­rabból állt. A földmunkák so­rán talált lelet lelőkörülményei­ről, arról, hogy sírban találták-e, volt-e egyéb melléklete is, sem­mit nem tudunk. És így van ez megyénk népvándorláskorI anya­gának nagy részével. Gyönyörű leletek vannak birtokunkban, de ezek nagy része szórványként, különböző munkálatok során, nem hiteles feltárás eredménye­ként került napvilágra. A kővet­kező évek kutatásának feladata lesz a már meglevő lelőhelye! hitelesítése, illetve további te! tárása. LOVÁSZ EMESE + A technológia egyszerű és gazdaságos Poránhabbal Jól szigetel a panel A Mezőpanel mezőgazdasá­gi épületelemgyár, nem nagy üzem, de működésének elmúlt tíz éve alatt komoly hírnév­re, rangra tett szert. A nyék- ládházi gyárban egyszerű, ta­karékos technológiával olyan elemeket gyártanak, amelyek­ből ABC-áruházat, óvodát, la­kóházat, istállót vagy ipari csarnokot lehet építeni. A Mezőpanel konstruktőrei az idén az energiatakarékosság­ra is nagy gondot fordítot­tak. Talán azok is tudják, akik nem építőipari szakemberek, hogy a jelenleg használatos épületszerkezeteinek jó része nem felel meg az energiata­karékosság korszerű alapel­veinek, • belőlük felépített épüle’ tek csak túl nagy hővesz­teséggel fűthetők. Ezért az építésügyi előírások­ban fokozatosan szigorítják a hőtechnikai követelményeket- 1988-ra sok régi építőelem, építőszerkezet hőszigetelését meg kell oldani, illetve úja­kat kell kikísérletezni. A Mezőpanelnál jjc Készül a rácsos tartó új, hőtakarékos falpanel­családot kezdtek el gyár­tani már az idén. Az eddig használatos Nike- cell hőszigetelő anyag helyett a sajóbábonyi gyár Poránhab­ját használták fel. Ez az anyag igen jó tulajdonságok­kal rendelkezik, s a segítségé­vel konstruált panelek is ki­emelkedő hőszigetelő sajátos­ságokkal bírnak. A vizsgála­tok szerint a jelenleg már gyártott pa­nelek öt év múlva is meg­felelnek a szigorított szab’ ványnak. Eleinte a sorházakhoz fej­lesztették ki a hőtakarékos paneleket, de a teljes család alkalmas szociális, kommuná­lis létesítmények felépítésére is. A gyártás technológiáját iá energiatakarékossá tették. Jelenleg is folyik a nyéklád- házi üzemben az ú ; evezett „gőztáskás” belső gőzölésű sablonok szerelése. Folyamatosan áttérnek rá, s minden elemet ilyen sab­lonokkal fognak gyártani. Az új sablonokkal 900 ezer fo­rint évi energiahordozó meg­takarítást lehet elérni, s ami nagyon lényeges: tüzelőolaj a megtakarított fűtőanyag! Az üzem egyébként jó ével zár, várhatóan a tavalyinál 10 százalékkal nagyobbra terve­zett termékmennyiséget is si­kerül túlteljesíteniük A siker egyik titka, hogy a fentiekhez hasonló változtatásokkal jő üzemszervezéssel sikerült az épületszerkezetek árát tartó­san alacsony szint“'- artani, (k—ó) Az utolsó roham Ilyenkor derül ki, hogy milyen kicsi ez a város. Az aján­dékvásárlók sora kilóg a játékboltból, más üzletekben az el­adó őrzi az ajtót: egy ki, egy be... Mintha összementek vol­na az autóbuszok is, s mintha ritkábbak lennének a járatok: olyan nagy a zsúfoltság a kocsikon. És a postán nehezebben mozdul a sor, s talán a fodrászatban sem olyan fürge a ki­szolgálás, mint máskor. Persze, csalódás áldozata vagyok. Ez az ünnep előtti eufória tüntet fel mindent kisebbnek, zsúfoltabbnak, igényszint alat­tinak. Vigaszul ne szolgáljon, de tényként közlöm, hogy más városokban sem más a helyzet Az aranyvasárnap fővárosi ' üzleteiben burleszkfilmbe illő tumultuózus jelenetek játszód­tak le. Ember ember hátán, csomag ütközik csomaggal, s az áhítatos ünnepre való készülődés jegyében olyan vaskos meg­jegyzések hangzanak el, amilyenekre normális időben egyi­kőnk sem ragadtatja magát. A hírközlő szervek folyamato­san tudósítanak arról, hogy az ünnepekre felkészült a posta, a vasút, a húsipar, az édességgyár. Nincs okom a hír hiteles­ségében, őszinteségében kételkedni. De semmiképpen sem szeretnék karácsony táján postás, vasutas, eladó, közlekedési rendőr, pék lenni. (Legfeljebb csillagszóróárus, i>agy szalon- cukorakasztó-kínáló.) Öröm, hogy a zsúfoltság láttán kimondhatjuk: ennyi min denre futja. Lehangoló, éppen a zsúfoltság láttán, hogy áru­val még csak győznék, de kevés és szűk a bolt, s az eladó csak elad és nem kereskedik. Jó dolog az, hogy több helyen többféle fenyőt lehet kapni, viszont elkeserítő, hogy Miskol. határába őröket kellett állítani, a fenyőtolvajokat ellenőr zendő, illetve megbüntetendő. Jó látni, hogy minden bizony nyal fehér lesz a karácsony, de a vasárnapi vásárlók hangú latán (s cipőjén, ruháján) sokat rontott a belváros bokái; érő latyakja. A kétszer háromnapos ünnep előtt most már csak az utolsó nagy roham van hátra. Próbáljuk kölcsönösen elviselhetővc kellemessé tenni egymás számára, hiszen az utolsó benyo­mások nagyon fontosak. És már csak néhány nap van hátra ' az évből. j B. I. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom