Déli Hírlap, 1981. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

1981-12-21 / 297. szám

Ajándékok — négyszáz brigádul Karácsony a Gyermekvárosban jfc Mese Marikáról, Holle anyáról, a szorgalomról és a lusta­ságról. Nagy tapsot kaptak a kedves produkcióra a gyerekek. Vastapsok jutalmazták az egyes müsorszámokat, természe­tesen az óvodás csoportoknak volt a legnagyobb sikerük. Da­lok, versek, mondókák, és még egy kis „színmű" is, jelenet a mostoha lányról, aki lusta test­vérével szemben elnyeri jutal­mát, Holle anyó gazdagon meg­ajándékozva engedi haza. Nem volt kisebb az aján­dékozók öröme a gyermekvá­rosi fenyőünnepen, mint a megajándékozottaké. Körül­belül 400 brigád, szakszerve­zeti bizottság küldött és vitt játékokat, szánkókat, édessé­get a miskolci Gyermekváros lakóinak, annak a csaknem 300 óvodásnak, kis- és nagy­diáknak, akik közül csak ke­vesen töltik majd az „igazi” karácsonyt családi körben. Egyébként is: itt ez volt az igazi karácsony, a múlt hét péntekén este, már napok, he­tek óta készültek rá a gyere­kek. Az ebédlőben feldíszített fe­nyőfán kívül a nyolc nevelő- otthoni és négy óvodai cso­portnak és a betegszobának is külön fája volt. A közös ün­neplés után az ajándékozók — a vendégek — csoportot választottak — vagy már ré­gebben megvolt az ismeret­ség, a kapcsolat, és tudták, hová várják őket —, izgatot­tan lesték, amint a gyerekek birtokukba veszik a babákat, autókat, logikai és ügyességi játékokat, felpróbálják, vagy csak szeretetteljes pillantá­sokkal „simogatják” a házi­papucsokat, díszes mellényké­ket. (Természetesen ezek az ajándékok kis gazdáik saját tulajdonát képezik, a szánkó­tól az űrhajóig, a barkács- készlettől az arasznyi baba­kocsiig.) Akiknek volt hová haza­menni a szünidőre, azok a hét végén már elutaztak. Akikért nem jött rokon, azoknak kü­lönös gonddal állítják össze a programot a nevelők. A gye­rekek járnak majd a műjég­pályára, szánkókirándulásra mennek, a város művelődési házainak gyermekrendezvé­nyein is ott lesznek. Szilvesz­terkor pedig éjfélig fennma­radhatnak, a tánc, tévénézés, dínom-dánom itt sem ma­rad el. A karácsonyi ünnepség ven­dégei között volt Horváth Izi­dor. Feleségével és 11 hóna­pos kislányával, Klaudiával jött el. A fiatalember három éve még a Gyermekváros la­kója volt, most lyukói bá­nyász. Albérletben laknak, hamarosan megkapják a la­kást. Szinai István viszont munkásszállón él, ő is a Gyer­mekvárosban cseperedett fel. Engedélyt kért és kapott dr. Dobos László igazgatótól, hogy az ünnepekre visszaköl­tözzön ide, egykori otthonába. A karácsony és a gyermek­nap fokozott segítésre buzdít­ja azokat, akik tudják, hogy milyen örömmel, szeretettel várják őket a Gyermekváros­ban. A nevelők, a pedagógu­sok az év minden napján megpróbálják pótolni a pótol­hatatlant, a családot. Ilyen­kor, az ünnepeken akár saját családi életük rovására is. A Gyermekváros lakói és vendégei közösen nézték meg az ünnepi műsort. Az ajándékok már a fenyőfák alatt várják kis gazdáikat. (Kiss József felvételei) Hangverseny a Bartók-teremben A Miskolci Szimfonikus Zenekar kamarazenekara és a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola női kara ad hang­versenyt holnap este a Bar- tók-teremben. Britten Kará­csonyi dalok, Vivaldi A négy évszak és Pergolesi Stabat Mater című szerzeményét hallhatják az érdeklődők. He­gedűn közreműködik Lenkey Csaba, vezényel Kováts Zol­tán. A koncert 7 órakor kez­dődik. B'3 a Mazsola és Manócska cím­mel óvodásoknak ad műsort az Állami Bábszínház a Va­sas Művelődési Központban. Az előadás holnap délelőtt 10 órakor kezdődik. Ugyancsak holnap — délután fél 4-re — az 5—14 éveseket várják az Állami Bábszínház művé­szei a Vasasba; az Együgyű Miska című bábjátékot mu­tatják be. az ötezer levelet adott fel ré­gi hallgatóinak a Veszprémi Vegyipari Egyetem, hogy ek­ként tájékoztassa őket az in­tézmény életéről, tevékeny­ségéről, hazai és külföldi 'kapcsolatairól, és az általa szervezett továbbképző kur­zusokról. A tájékoztatóra vá­laszt is várnak, hiszen az egyetem vezetői azt szeret­nék tudni, hogy végzett mér­nökeik miként hasznosítják az egyetemen tanultakat, és kíváncsiak javaslataikra, amelyek alapján bővíthetnék, s jobban a gyakorlati köve­telményekhez, szükséglethez igazíthatnák az oktatást, to­vábbképzést. A névtelen vár Talán már nem tűnik korai­nak (a befejezést természetesen nem árulom el), ha erről a négy hete csordogáló sorozatról vé­leményt alkotunk. Azt, hogy nem ez Jókai legrctnekehoe szabottabb regénye, minden, érettségiző diák tudja. A gya­korlott tévénéző viszont azt is tudja, már, hogy az irodalmi „alapanyag” és a tévéproduk­ció minősége között semmiféle összefüggés nincs. Remekmű­veket láttunk már zanzásítva, felvizezve, dramaturgiaiutg kifi­camítva, tönkretéve, hogy sírva bánta meg a regény szerzője, hogy a világra Jött. Jókai már aligha tiltakoz­hat, de ha ő is rendszeresen nézné a tévét, talán nem is tenné. Eázéze jutna, hogy mi­lyen nagy sikere volt Zsurzs Évának, A névtelen vár ren­dezőjének „az” Abigéllal, Sza­bó Magda harmatos leányre- , gényével. Megnyugtatná, hogy j a sorozatok legrutinosabb szakembere írta át (Molnár Gál Péterrel közösen) ezt, a különben a feledés homályá­ban lappangó regényét, a fő­szerepet pedig az ügyeletes daliás színészünk; Koncz Gá­bor alakítja. Ezek szerint minden felté­tel adott az újabb sikerhez? Nos, nem egészen, mert amit Jókai nem írt meg, halvá­nyan ábrázolt, azon a forgató- könyv sem sokat segített. A történet körülményeskedve, lassú fordulatokkal cammog, hogy a néző percekre előre kiszámíthatja őket, illetve semmit sem veszít, ha közben kimegy kávét főzni. Példát a legutóbbi (negyedik) részből veszek. Hosszú-hosszú percek teinek el azzal, hogy Vavel gróf „visszaadja a vizitet” De Fervlans márkinak, a francia rendőrminiszternek, aki — lám-lám! —, osztrák egyen­ruhában bukkan fel Magyar- országon. Shakespeare egyik • darabjában (Ahogy tetszik), szellemes riposztban oktatja ki fiatalabb társát az egyik udvaronc, hogyan sérthet meg egy úriembert „Ha én azt mondom, akkor ő azt mondja, mire én” — és így tovább. A nagy angolnál azon­ban ez amolyan pihentető fricska, játék, dramaturgiai funkciója nincs. Kitűnő szí­nész előadásában jó móka is, példa az udvaroncerkölcsre, és hablatyolásra. Mi azonban egy romantikus regény adap­tációját látjuk, s ha úgy tet­szik, kicsinyített színpadon. Ennek pedig az a furcsa „szo­kása” van, hogy minden dramaturgiai bakit felnagyít. Csak a burieszkben viseljük el a hasonló jelenetek ismét­lődését — igaz, ott felgyorsít­va kapjuk. A másik példám: szegény Hány Istók. Jókai mindig kedvelte a íoiklorisz- tikus elemeket. Ezeket a ro­mantika receptje szerint fel­nagyította, titokzatossá tet­te. Nos; erről a „lápi szörny­ről” csak az juthat eszünkbe, hogy az őt alakító színész: Szakács Géza, ugyan megdol­gozik a gázsiért a hideg víz­ben. Ugyanakkor elsikkad az a poén, Jókai fricskája, amely- lyel Napóleon ellen oly csú­fos kudarcot valló magyar sereget akarta kifigurázni. Jókai hőseit a lobogó szen­vedély viszi kalandokba, egé­szen a halálba. Ebből a lo- bogásból vajmi keveset kap a néző, csupán egy (magyar mércével) közepesen megol­dott Jókai-penzumot, amely akár altató helyett is megte- j szí .— (horpácsi) Könyvespolc Szakmám a lelkiismeret Gergely Mihály tanulmánykötete Ez a táj és a városnak ke­nyeret adó nagy gyár nevelte íróvá Gergely Mihályt. Itt volt előbb munkás, majd tisztviselő és újságíró, míg a nagyobb le­hetőségeket kiváltó főváros őt is el nem vonzotta (a rádiónál kapott akkor állást). Tanul­mánykötete, a Szakmám a lel­kiismeret a legjobbkor került a könyvesboltokba, éppen, ami­kor átvehette a megyei tanács irodalmi díját. Ám félreértel­meznénk a szerző szándékát, a könyv mondandóját is, ha csu­pán az évfordulós alkalom — a hatvanadik születésnapjára jelent meg — gesztusát látnánk benne. A három ciklusra tagolt tanulmányok nagyon is súlyos társadalmi gondokat boncolgat­nak. A Jegyzetek a falumról az ötvenes évek rossz közérze­tének okait elemzi. Azokat az eljárásokat-, a bürokrácia elembertelenedett módszere­it, amelyek előbb keserűen kiábrándították, majd a köz­élettől visszahúzódóvá tették Varbó lakóit. Minden túlzás nélkül érvényes erre az írás­ra, hogy a cseppben mutatja be a tengert, hiszen a kis bük­ki település ezer szállal kap­csolódott a környék bányái­hoz, Miskolchoz, s az ország­hoz is. A kötet kétségtelenül legsúlyosabb írása a Röpirat az öngyilkosságról. Szomorú megállapítani, hogy ez a ta­nulmány (háromszor jelent meg) Gergely Mihály legköz­ismertebb írása. Örömmel mondanánk azt is, hogy meg­írása (1967—69) óta elévült, mert megfordult a benne le­írt folyamat, de nem tehet­jük. A téma egyre aktuáli­sabb, hiszen az elmúlt öt év­ben — s éppen a fiatalok kö­rében — ugrásszerűen nőtt az öngyilkossági kísérletek száma. Gergely Mihály sokol­dalú elemzése megjelenése­kor valóban újdonságot je­lentett azzal, hogy sok ténye­zőt vett számba, és felelős­ségünkre figyelmeztetett. Nem kevésbé érdekes, amit a neurózisról, az újítómozga­lom válságáról mond, s nem is olyan nehéz összefüggése­ket felfedezni a tanulmányok­ban feltárt jelenségek között. A könyv csaknem felét az eszperantó nyelvért vívott küzdelem dokumentumai te­szik ki. Ezek az írások is ér­dekesek, de nem annyira meggyőzőek. Sok bennük az ismétlés, amit a figyelmesebb szerkesztés kiküszöbölhetett volna. A legszebb írás azonban minden bizonnyal a Pieter Bruegel pályafutását, életmű­vét elemző tanulmány. Példa is lehet arra, hogyan lehet alapos utánajárással, figye­lemmel évszázados művészet­történeti legendákat megcá­folni és eloszlatni. Ebben a tanulmányában a realista író alkotási módszereivel is meg­ismerkedhet az olvasó, amely mindenkor a valósággal és a tapasztalattal szembesíti az elméletet. H. S. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyes- ina? — 12.30; Válaszolunk hallgatóink­nak. 12.50: Zened érdekességeik az elmúlt hét műsorából. — 14.44: Kötelesség. — 14.54: Édes anya­nyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 15.10: Holborne; Erzsébet korabeli tán­cok. — szvit. — 15.20: Vendégünk: Sziriusz kapitány. — 16.00: Út­közben. — 18.0S: Kóruspódium. — 10.is: látogatóban. — li.00: Hí­rek. Útközben. — 17.10: Bartók Béla zongorázik. — 17.44: Éneik az esőben. — 17.55: Gyógyvizeink egészségkultúránkban. — 18.15: Esti mese. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: A Rádiószínház bemuta­tója. — 20.01: Aranylemezek. — 21.00: Fehéren, feketén. — 22.00: Hírek. Sport. — 22.20: Tények, érvek, félelmek. — 22.30; Kana­dában jártam. — 23.24: Vokális muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Presser Gábor táncdaiaíbél Petőfi rádió: 12.00: Balogh Ele­mér cimbalmozik, Oláh Kálmán népi zenekara játszik. — 12.30: Hirek. — 12.33; Kis magyar nép­rajz. — 12.33; Tánczenei koktél. — 13.30: Táncrend. — 14.00: Ket­tőtől ölig. — 17.00: „Ami ismert, az még nem megismert”. —’ 17.30: Ötödik sebesség. — 18.30: Hirek. — 18.33: Nóták — 19.25: Népsze­rű operettjelenetek. — Í9.55; Tá­volról a Mostba. — 20.30: Hírek. — 20.33: Senki többet? Harmad­szor! — 21.50: Nemzetiségeink ze­néjéből. — 22.30: Victor Máté szerzeményeiből. — 23.00: Hírek. Sport. — 23.20; legény búcsú. — 24.00: Hirek. Ma kivételesen kilenctől A Miskolci Kabaré ma esti előadása kivételesen 9 órakor kezdődik. Egyébként minden hétfőn este 8 órára várják a műsor iránt érdeklődőket a Tokaj vendéglátóházba. 3. műsor: 12.16: A pünkösdi királyság. — 13.00: Hírek. — 13.07: Zsebrádiószínház. — 13.20: Big­band-felvételekből. — 13.58: Mo­zart kamaramüveiből. —* 15.00: Zenekari muzsika. — 16.30: A hét zeneműve. — 17.00: Harminc perc beat. — 17.30: Gregor Jó­zsef operaáriákat énekel. — 18.00: Új kamarazene-felvételeinkből. — 19.00: Hírek. — 19.05: Vladimir Horowitz zongorázik. — 19.30: Az Országos Egészségnevelési Inté­zet műsora. — 19.35: Barokk mu­zsika. — (Közben: A kun Mi­atyánktól a díszpolgárságig) — 21.25: Operaáriák. — 21.47: Üj le­mezeméből. — 22.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, idő járás-jelentés. — 17.06: Héti­ről hétre, hétfőn este. A miskolci stúdió zenés magazinja. Telefon­ügyelet: 35-510. Szerkesztő: Hor­váth Kálmán. (Közben: El szeret­ném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete.) — Válaszolunk hallga­tóink leveleire. Gyárfás Imre összeállítása. — 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. (A Nógrád megyei Tanács V. B. üléséről. — Tejesbárányok karácsonyra Afri­kába. — Szünidei foglalkoztatás gyermekeknek a miskolci Herman Ottó Múzeumban.) — 18.15: Sport. — 18.25—18.30: Hírösszefoglaló. Szemle az Észak-Magyarország, a Déli Hírlap a Heves megyei N'­újság és a Nógrád keddi számá­ból Szlovák televízió: 15.35: Műve­lődési híradó. — 16.05: Hírek. — 16.10: Honvédelmi félóra. — 16.40: Jégkorongmérkőzés Moszkvából. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv- hínáció. — 20.00: Vendég a kará­csony esti asztalnál. — 21.30: Dokumentumfilm. — 21.55: A rendőrség nyomoz. — 22.00: Hu­szonnégy óra a világban. — 22.15: Folklórí-eszitávál. — 22.40: Hírek. Miskolci Játékszín. (7): A tri­bádok éjszakája* Kiállítások: Mini Galéria (70— 18): XI. országos grafikai bien­nale. — Bálint István grafikai. — József Attila könyvtár (12—20): XL országos grafikai biennále. I Filmszínházak: Béke (f4, hn6. I 8) : Hurrikán (színes amerikai j film. 14 even felülieknek, II. hely- ! ár)! — Béke kamramozi (4) : Se- | verino {mp. román—NDK film). I — (6): Szandakan 8 (japán film, i 18 éven felülieknek!). — Kossuth (f3, hn5, 7): Az amatőr (színes lengyel film). — Hevesy Ivan Filmklub (f5, f7): Húsz nap há­ború nőikül (szovjet film). — Táncsics (f4, fti, f8); A kék la­gúna (színes amerikai film, 14 éven felülieknek, II. helyár!). Táncsics kamaramozi (6) : Sakk- novelLa (színes NSZK film) — Szikra (3, 5, 7) : A XX. század kalózai (mb. színes szovjet film, II. helyár!) — Fáklya (f4, f6) : A kék gallér (színes amerikai film, 16 óven felülieknek!). — Fáklya Filmklub (f8): Húsz nap háború nélkül (szovjet film). — Petőfi (f5, f7): Jesse James balladája (színes amerikai film, 14 éven felülieknek, II. helyár!) — Ta­polca, Ady (7): Jesse James bal­ladája (színes amerikai film, 14 éven felülieknek, II. helyár!) Görőmböly, Krúdy (6): Dédelge­tett kedvenceink (színes magyar film, 14 éven felülieknek!) — Tokaj vendéglátóház (f8): Luxus- bordély Párizsban (mb. színes francia film. 16 éven felülieknek!) — Szirma (f6) : ... és megint dühbe jövünk (olasz film, III. helyár!). — Hámor (6): . . . és me­gint dühbe jövünk (olasz film, Hl. helyárl) KHDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Mai kulturális programok. — 8.27: Távolról a Mostba. — 9.02: Nótacsokor — 9.44 : Rímek és ritmusok. — 10.00: Hírek. — 10.05: MR 10—14. — 10.35: Périehole. — 11.44; Glemba (regény). Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Kórusművek magyar költők verseire. — 8.20- Tények, érvek, félelmek. — 8.30: Hírek. — 8.33: Társalgó. — 10.00: Zenedélelőtt. 3. műsor. 8.57: A kiállítóter­mek programjából. — 9.00: Ope­ranégyesek. — 9.20: Szimfonikus zene — 11.00: Hírek. — 11.05: Nagy mesterek kamarazer'

Next

/
Oldalképek
Tartalom