Déli Hírlap, 1981. november (13. évfolyam, 256-279. szám)

1981-11-17 / 268. szám

Itt a kátyú, itt a sár Üveggyár, töretlenül Felnőtt a kis gyár a gazda? Talán túlzás is útnak ne­vezni: ugyanis az út jármű­vek közlekedésére szolgál, s a szóban forgó, kátyúkkal tarkított dűlőn istenkísértés bármilyen autóval befelé in­dulni. Pedig eg"S7 tly-i -aes forgalma van a Besenvöi út­ról nyíló Sajószigeti utcának. Ezen lehet megközelíteni a Tigáz épületét, a végén van az MHS7 gépi ármű vezet ói iskoláin. Itt épül a Patyolat, s végül erre az utcára nyílik a drótgyár egyik üzemi be­járata is. Sokan használják tehát a földutat, mégsincs gazdája. Bizonyos, hogy hosszú vitát lehetne róla indítani: kinek lenne a kötelessége helyreál­lítani, vagy helyreállíttatni az utat. Hasonló ügy hosz- szú évtizedeken keresztül hú­zódott a Baross Gábor utcai laktanya területén levő vál­lalatok, s á tanács között. Jó pár évbe beletelt, míg addig eljutottak, hogy a régi épü­letek között elviselhető út húz Hk, s a parkolóban sem lehet friár elakadni. A Sajószigeti utca állapota nemcsak a környezetet csú­fítja, hanem jól mérhető kárt is okoz. A nap mint nap ki- bebukdácsoló személyautók hamarabb használódnak el, a sarat a vállalatok területére s a város közútjaira hordják. Nem valószínű, hogy az utat használó vállalatok, in­tézmények közül bármelyik­nek is túlzott mértékben megterhelné a költségvetését, ha közös erővel járhatóbbá tennék ezt a pár száz métert. <k—ó) Kocsi legyen a talpán, amelyik ezt mindennap elviseli... w Újítók magazinja •• Otletehet hérnek a vállalatok A jövő év januárjától meg­jelenik az Cjítási Magazin — adtuk hírül nemrégiben. Az új kiadványban nemcsak a vállalatok közötti cserére fel­ajánlott újítások szerepelnek majd, hanem azok a műszaki problémák is, amelyekre újí­tási javaslatot kér valame­lyik üzem, vállalat A magazin mutatványszá­mában olvastuk: a Székesfe­hérvári Könnyűfémmű egy olyan csőállvány-készlet ter­veit szeretné megkapni, ami bármilyen típusú csarnok- darura felépíthető, amikor valamilyen karbantartási munkát végeznek. Ugyancsak jó lenne, ha valaki kiötölne egy olyan hidraulikus próba­padot, amin a targoncák hid­raulikus elemeit beszereli előtt ki lehetne próbálni. / Bakonyi Bauxitbánya Válla lat lejtős aknai szállítószala gok túlterhelés-védelmén keres megoldást, valamin egy speciális emelőberende zésre. A Fejér megyei Bauxit­bányák Vállalat könnyen gyorsan szétszedhető, össze­állítható tűzvédelmi gát ter­vezésére hívja fel az újító­kat. A javaslatokat december 31-ig lehet beküldeni. A recept rém egyszerű: végy homokot, szódát, nát­riumszulfátot, mészkő- és do­lomitlisztet, bórsavat, hamu- zsírt, különféle fémoxidot, s az összezúzott keveréket he­vítsd 1400 Celsius-fokra. Kész az üveg. Ilyen egyszerű len­ne? A miskolci üveggyárban, ismerve persze a klasszikus recept előírásait, másfajta módszerekkel is kísérletez­nek. De itt és most nem új gyártási eljárásokról van szó. Az újdonság a termelésszer­vezésben, az értékesítési munkában, a gyári hangulat javításában keresendő. A miskolci üveg akkor is jó portéka volt, amikor a gyárnak rosszul ment. Nem az áruval volt baj, hanem an­nak hazai kelendőségével. Az Üvegipari Művek vezérigaz­gatója néhány évvel ezelőtt Miskolon járva keseregve ál­lapította meg, hogy a hazai építőipar még mindig nem fedezte fel az üveget... Nos, azóta történt egy és más, s a külföldön sikerrel szereplő színes, mintás üveg itthon is csatát nyert. A miskolci gyár 1978-ban (kerek számokban mondva) 1,7 millió négyzet­méter törékeny árut állított elő. Ez a szám az idén várha­tóan meghaladja a 2,1 millió négyzetmétert. Forintban szá­molva, az 1978-as értékesítés 209 milliót tett ki, az idén a gyár várhatóan 315 millió fo­rint értékű üveget ad el. Az export megközelíti az ötven­millió forintot, s ez csaknem másfélszerese a négy év előt­tinek. A számoknál is beszéde­sebb, hogy jól összekovácso- lódott az óriási kohászat ár­nyékában meghúzódó kisüzem kollektívája. A gyár dolgo­zóinak több mint egyharma- da fiatal, s a közelmúltban tartott ifjúsági parlamenten a jogos büszkeség mondatta ki, hogy a fiatalok egynegye­de törzsgárdista. Nagy szó ez. mert azt jelenti, hogy a gyár megtartó ereje nőtt, s nem­csak a kereseti lehetőségek biztosításában, hanem a jö­vőkilátások tekintetében is felveszi a versenyt a nagy­üzemekkel ..1 És végezetül még egy számszerűsíthető, a munka termelékenységének növekedését jelző mutató ar­ra, hogy felnőtté vált ez a nagy múltú kis gyár. Az egy dolgozóra jutó termelési ér­ték majd’ háromnegyed mil­lió forint. Négy évvel ezelőtt félmillió forint sem volt. Ilyen produkcióval kevés miskolci cégnél dicsekedhet­nek. B. I. Hogy kevesebb legven a mar induláskor csalódott fiatal Pálya valaszíá si hetek Megyénkben kevés híján II ezer, most nyolcadikos diák szeretne továbbtanulni valamilyen középfokú okta­tási intézményben. A jelent­kezőkénél nagyobb a beisko­lázási helyek száma, ám ez nem jelenti azt, hogy min­denki megtalálja a neki va­lót. Vannak ennek objektív okai — köztudott, hogy Bor­sodban, Miskolcon viszonylag kevés a női munkalehetőség —, de nem ritkán a kellő ön­ismeret, tájékozottság hiánya hiúsítja meg a felvételt. Mint minden évben, idén is ezekben a hetekben zaj­lanak a sikeres pályaválasz­tást elősegítő rendezvények a megyei Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet, a különböző művelődési szervek, az úttö­rőelnökség. a Hazafias Nép­MISKOLC TÖRTÉNETE 2. A város címere Búcsúznak a bolgár szerelők Ma délben ünnepi ebéden búcsúztatják a Vasgyári Kór­ház új sebészeti pavilonjá­nak szerelését végző bolgár építőmunkások csoportjait. A bolgár szerelők sajátos, eddig városunkban még nem al­kalmazott födémemeléses technológiával készítették el az épület vázát. Korunk embere számára ma­gától értetődő dolog, hogy éle­te során sűrűn előforduló hiva­talos iratainak szenes része, elengedhetetlen feltétele az or­szág címerével ékesített hitele­sítő pecsét. Kevesen *udják, hogy a címer használata az ősi lovagkorbe nyúlik vissza, amikor a talpig páncélba öltözött lo­vagok megkülönböztetésére használták a mai címerek ősét, a legszembetűnőbb helyen, a pajzson. A lovagok később le­vették a páncélt, a sisakot, fél­retették a pajzsot, de a jelkép megmaradt az ősi kastélyok homlokzatán, a zsebkendők sar­kain és a gyűrűk nemesfémjébe vésetten. És ekkor már el is ér­keztünk a pecséthez, amelyet viseltek gyűrűként és külön lá­dában; az előbbi néhány gramm súlyú, az utóbbi több kilogramm súlyú is lehetett. Vésték arany­ból, ezüstből és bronzból, míg­nem megjelent korunk gumibé- /egzője. A lémből készült bé- sgzőket melegített pecsétviasz- a nyomták, ami megszilárdul- a, tökéletesen megőrizte a cl- vérképét. A pecsétviaszt a ma smert vörös színű mellett sárga, fehér, zöld, fekete színekben is használták. A bélyegző legfontosabb tu­lajdonsága, hogy hitelesít, és ezzel együtt valamilyen jogot biztosit. A cimer és a pecsét összefonódása is úgy alakult ki, hogy a pecséten jelezni kellett, ki a hitelesítő, s ez az írásbeli­ség előtti korban csak a jelkép­pé vált címerekkel volt lehetsé­ges. Az Írásbeliség bevezetése után sem vesztette el jelentősé­gét, hiszen az irni-olvasni tudás csak nagyon keveseknek ada­tott meg. Miskolc város első városi pe csétlenyomata egy 1389. július 7-én kelt okmányon található, sárga viaszba nyomva. Körirata kivehetetlen, cimerképe liliomos ♦ A régebbi és a legújabb cimer koronával ékesített királyi tő. E körül a királyi fő körül viták dúltak, hogy kit ábrázol. I. Ist­ván neve azért merült lel, mert az avast templom védőszentje volt, viszont az Anjou-liliomos korona Nagy Lajos mellett ta­núskodik, akinek nagy szerepe volt a város fejlődésében, ez esetben a pecsétet is ő adomá­nyozhatta a városnak. Sajnos, adományozó okiratok nem ke­rültek elő, így a vita eldönthe­tetlen. 1433-ból való a következő pecsétváltozat, ugyancsak sár­ga viaszban, ennek már körira­ta is ép; „Sigillum Civitatis Mis- kolez", ezen már szakállas a koronás tő, feltehetően Zsig- mond. A lej mellett balról hold és hatágú csillag jobbról. A szakállas királyi főt ábrá­zoló pecsétnek ismerjük egy másik változatát is, ez azonban csak egy új véset, feltehetően 'a megkopott régi helyett készült. Volt aztán egy időszak a város életében, amikor a koronás lő ismeretlen okból átalakult; elő­ször egy szétveiett lábú szem­esen lett belőle, majd István ki­rály teljes alakja, akinek a hold és a csillag helyett jogar és or­szágalma került a kezébe. Ezt az ktván-aiakos pecsétet 1687-ig használták, ezután jelenik meg a király alakja helyett egy haj­dú, egyik kezében búzaszál. a másikban szőlőfürt. Az eddigi sárga viasz helyett a zöld pecsétviasz használatá­nak a jogát is megkapta a vá­ros, 1512. november 3-án keit oklevelében Ulászló különös ki­tüntetésként odta meg ezt az engedélyt. A cimerkép bizonytalansága nemcsak a mai kutatót zavar­hatja; 1909-ben, amikor a város megkapta a törvényhatósági jo­got és az új címert, a tervező városatyák a fele-fele megoldás mellett döntöttek. A pajzson Ist­ván király kezében jogar és az országalma, a pajzs felett pe­dig ott áll a búzával és a sző­lővel a hajdú. A tradícióknak megfelelően, a város szocialista kori címeré­ben Is szerepel a koronás fő, de alá van rendelve a kohász ro­busztus alakjának, ezzel Is je- 1ezve, hogy haladó történelmi hagyományainkra építve, saját korunk eszményeit állítjuk a jel­képeink középpontjába. SERESNE DR. SZEGÖFI ANNA front, nem utolsósorban az általános iskolák, a fogadó középfokú tanintézetek, illet­ve üzemek, gyárak, vállala­tok szervezésében. Nyílt na­pokat tartanak, megyénkben nyolc szakmunkásképző in­tézetbe, kilenc szakközépis­kolába és három gimnázium­ba látogatnak az általános iskolások, de várják szülei­ket is. Üzemlátogatásokat is szervez a PTI, az iskolák, a diákok igényei alapján ösz- szesen harminc helyre viszik el a hetedikeseket, nyolcadi­kosokat. A háromfordulós pályavá­lasztási vetélkedőnek most folynak a középdöntői, a döntő december 11-én lesz, előreláthatólag a Vasas Mű­velődési Központban. (Állat- tenyésztési, egészségügyi, gépgyártási és közlekedési is­meretekből mérik össze a gyerekek a tudásukat:) Ok­tóber végén a nyolcadikosok megkapták a tavalyi szán­dékfelmérés alapján készült összesítést, amely tájékoztat­ja őket várható esélyeikről. A. fiúknál túljelentkezés várható az autószerelő, fa­padlózó, műanyagburkoló, cukrász, szakács, felszolgáló szakmákban, a lányok közül sokan szeretnének fodrász­ként dolgozni, az egészség­ügyben elhelyezkedni — il­letve továbbtanulni —, női­ruha-készítővé. könyvkötővé, ruházati eladóvá lenni. To­vábbra is hiány mutatkozik a mclegdzemi, a gépipari és szerelő, valamint a mezőgaz­dasági szakmákban. A szándékok és lehetősé­gek találkozását kívánják elősegíteni a pályaválasztási hetek rendezvényei, ezért kapják még időben — de­cemberben — kézhez a nyol­cadikosok a PTI tájékoztató füzetét. Nem is olyan soká­ra, februárban választaniuk kell. Addig még van idő mérlegelni, felkészülni. Hogy minél kevesebb legyen a már induláskor csalódott fiatal. Sz— a A Hazafias Népfront Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei elnöksége holnap délelőtt ülést tart. A napirenden há­rom téma szerepel. Először megtárgyalják a mezőköves­di városi-járási bizottság munkájának eddigi tapaszta­latait. Ezután Azary Béla, a megyei pedagógiai bizottság elnöke ismerteti az iskola és a szülői ház kapcsolata to­vábbfejlesztésének feladatait. Végül elhangzik az ajánlás, a népfrontbizottságok környe­zetvédelmi feladataira. jjc Hiába a szép parkoló és a lánc, a sár ellen nem véd sem­mi ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom