Déli Hírlap, 1981. november (13. évfolyam, 256-279. szám)
1981-11-17 / 268. szám
Itt a kátyú, itt a sár Üveggyár, töretlenül Felnőtt a kis gyár a gazda? Talán túlzás is útnak nevezni: ugyanis az út járművek közlekedésére szolgál, s a szóban forgó, kátyúkkal tarkított dűlőn istenkísértés bármilyen autóval befelé indulni. Pedig eg"S7 tly-i -aes forgalma van a Besenvöi útról nyíló Sajószigeti utcának. Ezen lehet megközelíteni a Tigáz épületét, a végén van az MHS7 gépi ármű vezet ói iskoláin. Itt épül a Patyolat, s végül erre az utcára nyílik a drótgyár egyik üzemi bejárata is. Sokan használják tehát a földutat, mégsincs gazdája. Bizonyos, hogy hosszú vitát lehetne róla indítani: kinek lenne a kötelessége helyreállítani, vagy helyreállíttatni az utat. Hasonló ügy hosz- szú évtizedeken keresztül húzódott a Baross Gábor utcai laktanya területén levő vállalatok, s á tanács között. Jó pár évbe beletelt, míg addig eljutottak, hogy a régi épületek között elviselhető út húz Hk, s a parkolóban sem lehet friár elakadni. A Sajószigeti utca állapota nemcsak a környezetet csúfítja, hanem jól mérhető kárt is okoz. A nap mint nap ki- bebukdácsoló személyautók hamarabb használódnak el, a sarat a vállalatok területére s a város közútjaira hordják. Nem valószínű, hogy az utat használó vállalatok, intézmények közül bármelyiknek is túlzott mértékben megterhelné a költségvetését, ha közös erővel járhatóbbá tennék ezt a pár száz métert. <k—ó) Kocsi legyen a talpán, amelyik ezt mindennap elviseli... w Újítók magazinja •• Otletehet hérnek a vállalatok A jövő év januárjától megjelenik az Cjítási Magazin — adtuk hírül nemrégiben. Az új kiadványban nemcsak a vállalatok közötti cserére felajánlott újítások szerepelnek majd, hanem azok a műszaki problémák is, amelyekre újítási javaslatot kér valamelyik üzem, vállalat A magazin mutatványszámában olvastuk: a Székesfehérvári Könnyűfémmű egy olyan csőállvány-készlet terveit szeretné megkapni, ami bármilyen típusú csarnok- darura felépíthető, amikor valamilyen karbantartási munkát végeznek. Ugyancsak jó lenne, ha valaki kiötölne egy olyan hidraulikus próbapadot, amin a targoncák hidraulikus elemeit beszereli előtt ki lehetne próbálni. / Bakonyi Bauxitbánya Válla lat lejtős aknai szállítószala gok túlterhelés-védelmén keres megoldást, valamin egy speciális emelőberende zésre. A Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat könnyen gyorsan szétszedhető, összeállítható tűzvédelmi gát tervezésére hívja fel az újítókat. A javaslatokat december 31-ig lehet beküldeni. A recept rém egyszerű: végy homokot, szódát, nátriumszulfátot, mészkő- és dolomitlisztet, bórsavat, hamu- zsírt, különféle fémoxidot, s az összezúzott keveréket hevítsd 1400 Celsius-fokra. Kész az üveg. Ilyen egyszerű lenne? A miskolci üveggyárban, ismerve persze a klasszikus recept előírásait, másfajta módszerekkel is kísérleteznek. De itt és most nem új gyártási eljárásokról van szó. Az újdonság a termelésszervezésben, az értékesítési munkában, a gyári hangulat javításában keresendő. A miskolci üveg akkor is jó portéka volt, amikor a gyárnak rosszul ment. Nem az áruval volt baj, hanem annak hazai kelendőségével. Az Üvegipari Művek vezérigazgatója néhány évvel ezelőtt Miskolon járva keseregve állapította meg, hogy a hazai építőipar még mindig nem fedezte fel az üveget... Nos, azóta történt egy és más, s a külföldön sikerrel szereplő színes, mintás üveg itthon is csatát nyert. A miskolci gyár 1978-ban (kerek számokban mondva) 1,7 millió négyzetméter törékeny árut állított elő. Ez a szám az idén várhatóan meghaladja a 2,1 millió négyzetmétert. Forintban számolva, az 1978-as értékesítés 209 milliót tett ki, az idén a gyár várhatóan 315 millió forint értékű üveget ad el. Az export megközelíti az ötvenmillió forintot, s ez csaknem másfélszerese a négy év előttinek. A számoknál is beszédesebb, hogy jól összekovácso- lódott az óriási kohászat árnyékában meghúzódó kisüzem kollektívája. A gyár dolgozóinak több mint egyharma- da fiatal, s a közelmúltban tartott ifjúsági parlamenten a jogos büszkeség mondatta ki, hogy a fiatalok egynegyede törzsgárdista. Nagy szó ez. mert azt jelenti, hogy a gyár megtartó ereje nőtt, s nemcsak a kereseti lehetőségek biztosításában, hanem a jövőkilátások tekintetében is felveszi a versenyt a nagyüzemekkel ..1 És végezetül még egy számszerűsíthető, a munka termelékenységének növekedését jelző mutató arra, hogy felnőtté vált ez a nagy múltú kis gyár. Az egy dolgozóra jutó termelési érték majd’ háromnegyed millió forint. Négy évvel ezelőtt félmillió forint sem volt. Ilyen produkcióval kevés miskolci cégnél dicsekedhetnek. B. I. Hogy kevesebb legven a mar induláskor csalódott fiatal Pálya valaszíá si hetek Megyénkben kevés híján II ezer, most nyolcadikos diák szeretne továbbtanulni valamilyen középfokú oktatási intézményben. A jelentkezőkénél nagyobb a beiskolázási helyek száma, ám ez nem jelenti azt, hogy mindenki megtalálja a neki valót. Vannak ennek objektív okai — köztudott, hogy Borsodban, Miskolcon viszonylag kevés a női munkalehetőség —, de nem ritkán a kellő önismeret, tájékozottság hiánya hiúsítja meg a felvételt. Mint minden évben, idén is ezekben a hetekben zajlanak a sikeres pályaválasztást elősegítő rendezvények a megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, a különböző művelődési szervek, az úttörőelnökség. a Hazafias NépMISKOLC TÖRTÉNETE 2. A város címere Búcsúznak a bolgár szerelők Ma délben ünnepi ebéden búcsúztatják a Vasgyári Kórház új sebészeti pavilonjának szerelését végző bolgár építőmunkások csoportjait. A bolgár szerelők sajátos, eddig városunkban még nem alkalmazott födémemeléses technológiával készítették el az épület vázát. Korunk embere számára magától értetődő dolog, hogy élete során sűrűn előforduló hivatalos iratainak szenes része, elengedhetetlen feltétele az ország címerével ékesített hitelesítő pecsét. Kevesen *udják, hogy a címer használata az ősi lovagkorbe nyúlik vissza, amikor a talpig páncélba öltözött lovagok megkülönböztetésére használták a mai címerek ősét, a legszembetűnőbb helyen, a pajzson. A lovagok később levették a páncélt, a sisakot, félretették a pajzsot, de a jelkép megmaradt az ősi kastélyok homlokzatán, a zsebkendők sarkain és a gyűrűk nemesfémjébe vésetten. És ekkor már el is érkeztünk a pecséthez, amelyet viseltek gyűrűként és külön ládában; az előbbi néhány gramm súlyú, az utóbbi több kilogramm súlyú is lehetett. Vésték aranyból, ezüstből és bronzból, mígnem megjelent korunk gumibé- /egzője. A lémből készült bé- sgzőket melegített pecsétviasz- a nyomták, ami megszilárdul- a, tökéletesen megőrizte a cl- vérképét. A pecsétviaszt a ma smert vörös színű mellett sárga, fehér, zöld, fekete színekben is használták. A bélyegző legfontosabb tulajdonsága, hogy hitelesít, és ezzel együtt valamilyen jogot biztosit. A cimer és a pecsét összefonódása is úgy alakult ki, hogy a pecséten jelezni kellett, ki a hitelesítő, s ez az írásbeliség előtti korban csak a jelképpé vált címerekkel volt lehetséges. Az Írásbeliség bevezetése után sem vesztette el jelentőségét, hiszen az irni-olvasni tudás csak nagyon keveseknek adatott meg. Miskolc város első városi pe csétlenyomata egy 1389. július 7-én kelt okmányon található, sárga viaszba nyomva. Körirata kivehetetlen, cimerképe liliomos ♦ A régebbi és a legújabb cimer koronával ékesített királyi tő. E körül a királyi fő körül viták dúltak, hogy kit ábrázol. I. István neve azért merült lel, mert az avast templom védőszentje volt, viszont az Anjou-liliomos korona Nagy Lajos mellett tanúskodik, akinek nagy szerepe volt a város fejlődésében, ez esetben a pecsétet is ő adományozhatta a városnak. Sajnos, adományozó okiratok nem kerültek elő, így a vita eldönthetetlen. 1433-ból való a következő pecsétváltozat, ugyancsak sárga viaszban, ennek már körirata is ép; „Sigillum Civitatis Mis- kolez", ezen már szakállas a koronás tő, feltehetően Zsig- mond. A lej mellett balról hold és hatágú csillag jobbról. A szakállas királyi főt ábrázoló pecsétnek ismerjük egy másik változatát is, ez azonban csak egy új véset, feltehetően 'a megkopott régi helyett készült. Volt aztán egy időszak a város életében, amikor a koronás lő ismeretlen okból átalakult; először egy szétveiett lábú szemesen lett belőle, majd István király teljes alakja, akinek a hold és a csillag helyett jogar és országalma került a kezébe. Ezt az ktván-aiakos pecsétet 1687-ig használták, ezután jelenik meg a király alakja helyett egy hajdú, egyik kezében búzaszál. a másikban szőlőfürt. Az eddigi sárga viasz helyett a zöld pecsétviasz használatának a jogát is megkapta a város, 1512. november 3-án keit oklevelében Ulászló különös kitüntetésként odta meg ezt az engedélyt. A cimerkép bizonytalansága nemcsak a mai kutatót zavarhatja; 1909-ben, amikor a város megkapta a törvényhatósági jogot és az új címert, a tervező városatyák a fele-fele megoldás mellett döntöttek. A pajzson István király kezében jogar és az országalma, a pajzs felett pedig ott áll a búzával és a szőlővel a hajdú. A tradícióknak megfelelően, a város szocialista kori címerében Is szerepel a koronás fő, de alá van rendelve a kohász robusztus alakjának, ezzel Is je- 1ezve, hogy haladó történelmi hagyományainkra építve, saját korunk eszményeit állítjuk a jelképeink középpontjába. SERESNE DR. SZEGÖFI ANNA front, nem utolsósorban az általános iskolák, a fogadó középfokú tanintézetek, illetve üzemek, gyárak, vállalatok szervezésében. Nyílt napokat tartanak, megyénkben nyolc szakmunkásképző intézetbe, kilenc szakközépiskolába és három gimnáziumba látogatnak az általános iskolások, de várják szüleiket is. Üzemlátogatásokat is szervez a PTI, az iskolák, a diákok igényei alapján ösz- szesen harminc helyre viszik el a hetedikeseket, nyolcadikosokat. A háromfordulós pályaválasztási vetélkedőnek most folynak a középdöntői, a döntő december 11-én lesz, előreláthatólag a Vasas Művelődési Központban. (Állat- tenyésztési, egészségügyi, gépgyártási és közlekedési ismeretekből mérik össze a gyerekek a tudásukat:) Október végén a nyolcadikosok megkapták a tavalyi szándékfelmérés alapján készült összesítést, amely tájékoztatja őket várható esélyeikről. A. fiúknál túljelentkezés várható az autószerelő, fapadlózó, műanyagburkoló, cukrász, szakács, felszolgáló szakmákban, a lányok közül sokan szeretnének fodrászként dolgozni, az egészségügyben elhelyezkedni — illetve továbbtanulni —, nőiruha-készítővé. könyvkötővé, ruházati eladóvá lenni. Továbbra is hiány mutatkozik a mclegdzemi, a gépipari és szerelő, valamint a mezőgazdasági szakmákban. A szándékok és lehetőségek találkozását kívánják elősegíteni a pályaválasztási hetek rendezvényei, ezért kapják még időben — decemberben — kézhez a nyolcadikosok a PTI tájékoztató füzetét. Nem is olyan sokára, februárban választaniuk kell. Addig még van idő mérlegelni, felkészülni. Hogy minél kevesebb legyen a már induláskor csalódott fiatal. Sz— a A Hazafias Népfront Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei elnöksége holnap délelőtt ülést tart. A napirenden három téma szerepel. Először megtárgyalják a mezőkövesdi városi-járási bizottság munkájának eddigi tapasztalatait. Ezután Azary Béla, a megyei pedagógiai bizottság elnöke ismerteti az iskola és a szülői ház kapcsolata továbbfejlesztésének feladatait. Végül elhangzik az ajánlás, a népfrontbizottságok környezetvédelmi feladataira. jjc Hiába a szép parkoló és a lánc, a sár ellen nem véd semmi ...