Déli Hírlap, 1981. november (13. évfolyam, 256-279. szám)

1981-11-14 / 266. szám

♦ Ügy látszik, az idősebbek kedvelik a jótékony hatású vizet Mások a lakások Az új gőzbe kevesen járnak Már az ókori Rómában fel­ismerték a gőz-, s az egysze­rű testápoló fürdők jelentő­ségét. Sok esetben ezek az in­tézmények a társadalmi köz­élet fórumaivá váltak. Buda­pesten és vidéki városaink­ban több olyan gőzfürdő is található, aminek a kiképzé­se és szolgáltatásainak a szín­vonala Európa bármely nagy­városában megállná a helyét. A miskolci Szabadság gőz­fürdőt több mint harminc- millió forintos költséggel újí­tották fel. A rekonstrukció befejezése óta azonban ala­posan megcsappant a látoga­tók száma. Miért? — Vagy öt esztendeje, mi­előtt a régi gőzt bezártuk, naponta 1000—1200-an keres­ték fel a kádfürdőnket — mondja Müller Ferencné pénztáros. — Ma ez a szám alig éri el a napi félszázat. — Gőzfürdőnkbe is legalább 700-an látogattak el egy nap. Most jó. ha 200-an. Elmarad­tak a régi törzsvendégeink, s' ennek — véleményem szerint — egyetlen oka van: a régi fürdő bezárásakor kezdték meg a belváros rekonstrukci­óját, és az ezzel együtt járó szanálásokat. Felszámolták azi a régi negyedet — Arany János, Vörösmarty, Mester ut­cák —, amelyeknek házaiból többnyire hiányoztak a fürdő­szobák. Az új lakásokban pe­dig már mindenütt megta­lálható a melegvizes fürdő­szoba. Törzsvendégeink tehát megfogyatkoztak, s tovább gyorsult életvitelünk is: egy­re kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy dél­előttönként a gőzben pihen­jenek. Ehhez idő kell, leg­alább két-három óra. Akik mostanában hozzánk láto­gatnak, elsősorban fogyni kí­vánnak. A forró gőz, a ned­ves meleg levegő ugyanis kel­lemesen emészti a felesleges kilókat. (sz. i.) jjc Kedvelt szolgáltatás az iszappakolás Villantó Láz éréi horgászrend A lázbérci tározóról kö- ) zöl képes riportot a Magyar Horgász októberi száma. Kü­lönös szépségű a táj, különös fegyelmet és figyelmet igé­nyel a vízvédelem, éppen ezért rendhagyóak a halfogás szabályai, A hat éve alakult horgász­egyesület elsősorban a vízügyi dolgozóké, „idegen” csak a tagság harminc százaléka le­het. Nem csodálható hát. hogy jó néhányan várnak bebo- csáttatásra. Korlátozzák a na­pijegyek számát is. Az ivóvíz minőségű tározó kitűnő hor­gászhely, az eredménynaplók ' tanúsága szerint, akasztottak itt már 14 kilós, pontyot, 15 kilós csukát, s gyakran kerül horogra kilón felüli kárász és keszeg is. Mivel Lázbérc a környező települések víznyerő helye, így a környezetvédelmi szabályok szigorúak. A víz tisztaságá­nak védelme érdekében, tilos használni csali halfogó- hálót. Nem szabad . etetni. A hor­gászrend tiltja a giliszta és a csontkukac csaliként való használatát. Továbbá decem­ber 1-től március 31-ig teljes tilalom van. Ezen kívül táb­lák jelzik, hogy a parton hol nem telepedhet le a horgász. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZAGI TÉGLA- ÉS CSERÉPIPARI VÁLLALAT felvesz gyakorlott gépíró! középiskolai végzettséggel. P'zetés a kollektív szerződés szerint. Jelerftkezni lehet a vállalat mályi központjában, a személy­zeti vezetőnél írásban vagy személyesen. 1___________________________________________________________ Csinos papírmalom „Utunktól baloldalra fek­szik a csinos papírmalom, mely most virágzó álla­potban van” — írta Diós­győrön átutazva az a haj­danvolt természetbarát 1847-ben, aki az orvosok és természetjárók kassai kongresszusára . utazott, hogy arról az akkori la­pokban beszámoljon. Négy nevet említ ezzel kapcso­latban dicsérően, „Gott­hard Stohnker bányatiszt­viselőt, Sandvost kassai könyvárust, Tichtenstein miskolci papírkereskedőt és Frédii urat” akik a vállalatot felfejlesztették úgy. hogy ekkor '„kitűnő jóságú papírt gyártottak itt”. Csak az a baj. hogy ez „kevéssé drága a mos­tani olcsó papírgyártmá- nvokhoz képest” Nem mulasztotta el a beszámoló, hogy szóljon az akkori Hámorról. 1400 lakosával, amelynek na­gyobb része német és tót, de többnyire beszélnek magyarul is. Látott ott cseppkőbarlangot, „mely egy, a kocsma mellett la­kó magvar parasztrasszonv kezelésében van. *ki gver- tvával szokta v^etni a barlang látogatóit”. S mint írja: ..több más bar. lang is van itt van ep'v, amelvben csontok is ta­láltatnak”. (máté) Idegenforgalmi társulások Százmillió a bánkúti útra Új medence a villanytelep in (Folytatás az 1. oldalról) A téli sportok szerelmesei számára örömhír: a Közleke­dés- és Postaügyi Minisztéri­ummal és az erdőgazdaság­gal létrejött megállapodás alapján a VI. ötéves tervidő­szakban 105 millió forintos ráfordítással javítják Bánkút és környéke közlekedését. Üj nyomvonalon épül meg a bánkúti bekötő út, s kor­szerűsítik a Hámor—Má- lyinka közötti utat. Parkolókat is létesítenek. Természetesen nemcsak az autós, hanem a bakancsos turistákra is gondoltak a fej­lesztési elképzelések kimun­kálói. Az ötnapos munkahét Új Miskolc-térkép Dicséretes gyorsasággal kö­veti városunk változásait a Borsod Tourist. Jóllehet, még egyéves sincs a legutóbbi Miskolc-térkép, már megje­lentették a legújabbat, amely az egyre változó városban jobb eligazodást biztosít az idegennek. Amennyire az lehetséges, feltüntetik az új és a most épülő lakótelepek utcaháló­zatát, az utcák elnevezésével együtt. Üjdonsága a térkép­nek, hogy közli a lezárása után adott új utcaneveket is, Ugyanakkor a betűrendes ut­canévmutatóban csillaggal jelzik a megszüntetett utcá­kat. Így szerepel a térképen a Vörösmarty utca új nyom­vonala, s a tervezett avasi panorómautakat is feltüntet­ték. Nem találjuk viszont már rajta a városépítés kapcsán megszüntetett Akác, Gólya, Rózsa, Szegfű, Sánc vagy Te­mető utcákat. bevezetésével megnövekvő szabad idő jegyében nagy figyelmet fordítanak a turistautak és pihenőhe­lyek fenntartására, csinosí­tására. Ugyanakkor speciális igénye­ket (lovaglás, vadászat) ki­elégítő beruházásokat is ter­veznek. esetleg fogadók épí­tését a kedvelt utak mentén. E célok megvalósítására — éppen az anyagi lehetőségek korlátái miatt — vállalkozási alapon terme­lőszövetkezeteket, vállala­tokat is szeretnének meg­nyerni. Címszavakban azokról az el­képzelésekről, amelyek még a tervekben szerepelnek. Sze­retnék megépíteni —, s maj­dan be is fedni — a „villany­telepi” új ötvenes medencé­Vevők vagyunk! Ez volt a jelmondata a debreceni Arany Bika-szállóban nemrég zá­rult kiállításnak. A Termel­tetők Tanácsának bemutató­ját ezúttal az Észak-magyar­országi Vas- Műszaki Nagy­kereskedelmi Vállalat ren­dezte. Dr. Csűri Ferenc, a VAS- VILL igazgatója: — Mi rendeztük az első hazai hiánycikk-kiállítást is, még 1975 júniusában. Azokat az eszközöket, szerszámokat, berendezéseket mutattuk be amelyekre nem találtunk i gyártót, s ezért a vásárlók is I hiába keresték a boltokban. jét; bővíteni kívánják a ta­polcai Barlangfürdőt; szabad­idő-központot terveznek Ta­polcára*, 200 Személygépkocsi elhelyezésére szolgáló parko­lót építenének Bükkszeptke- reszten; a 100 ágyas reuma­kórház megépülése után befednék a mezőkövesdi gyógyfürdő egyik medencé­jét; rendezni kívánják a bogácsi! hőfürdő környezetét, egyebek között parkolóhely építésével és parkosítással. Terveknek tehát nem va­gyunk híján. Ám köztudott, hogy a népgazdaság teherbíró képessége a jövőben még ki­sebb lesz, mint volt akár az idén is. Éppen ezért nagy szükség lesz a társadalmi ösz- szefogásra, s bizonyos esetek­ben a társulások létrehozásá­ra. (tóth) A rendezvény sikere arra ösztönözte a Belkereskedelmi Minisztériumot, hogy koordi­nálja ezt a tevékenységet. Ily módon alakult meg, előbb hét vas-műszaki nagykeres­kedelmi vállalat összefogásá­val, később további hat nagy­kereskedelmi vállalat csatla­kozásával a Termeltetők Ta­nácsa. Mind a 13 vállalat képviselteti magát a tanács­ban, amelynek az a feladata, hogy titkársága napra készen vezesse a hiánycikkek kata­lógusát, kutassák a szabad kapacitásokat, s ha ajánlat érkezik bármiféle termék gyártására, azonnal tájékoz­tassák a tagvállalatokat. A Termeltetők Tanácsa 1981 el­ső hat hónapjában 113,7 mil­lió forint értékű szerződést kötött különböző cikkek gyár­tására. Így már kapni lehet a levesszűrőt, az alumínium tölcsért, a kenyérdobozt, ne­gyedszázféle szerszámot, a ta­licskát, a mák- és zsemleőr­lőt. Így ezek a termékek már nem is szerepeltek a debre­ceni kiállításon, ahol egyéb­ként több mint 45 millió fo­rint értékű szerződés kötte­tett. Az érdeklődést mutatja, hogy a 13 vállalat a három nap alatt legalább száz tár­gyalást folytatott. Az itt kö­tött megállapodások alapján már biztos, hogy az egyszerű cikkek — mint például a ki­öntődugó — lekerülnek a hi­ánycikkek listájáról. Meghív­tuk a csehszlovák, ukrán és román partnereket is; kér­tük, mutassák be termékei­ket. Tárgyalásokat folytat­tunk a jelenlevő külföldi szakemberekkel, s már bizo­nyos, hogy jövőre tőlük is sok, újdonság érkezik a kis- határmenti forgalom kereté­ben hazánkba. T. Z. Városi tanácstagok fogadóórái Hétfőn tartja tanácstagi fo­gadóóráját Barna Andrásné, IV/4. sz. pártalapszervezet, Kuruc u. 47/a., 18 órakor; Recskó Péterné, Sas u. 15. sz^ 17 órakor. A víz ára Borsod szomjas megye. Másodpercenkénti vízigénye hetven köbméter. Ennyi szükséges ahhoz, hogy az ipari és mezőgaz­dasági üzemek, a lakossági kommunális szolgáltató rendsze­rek zavartalanul működjenek. Sok ez? Kevés ez? Harminc évvel' ezelőtt másodpercenként 3,5 köbméter volt a fogyasztás, tíz esztendő múlva várhatóan száz fölött lesz . . De nem is ez a döntő. Sokkal inkább érdekes az, hogy van-e, lesz-e ennyi víz. Szakértői becslések szerint a Borsodban ma hasznosítható viz mennyisége másodpercenként 30 köbméterre rúg. Mint fen­tebb írtuk, az igény ennek két-, két és félszerese. Ez a tény már eleve meghatározza, hogy szigorú rend szerint kivéve, és tisztítás után visszatáplálva többször kell fölhasználni ugyan­azt a vízmennyiséget. Kettős tehát a feladat a felhasználható készletek növelése érdekében: tisztítás és tározóépítés. Egyik sem olcsó mulatság. Óvatos becslések szerint egy köbméter erősen szennyezett víz tisztítása tíz forintba kerül. Ami pedig a tározókat illeti: kapacitásuk az elmúlt húsz év alatt csaknem ötvenszeresére nőtt. A borsodi vízfakasztó, vízteremtő szán­dékot egy 1973-ban hozott kormányhatározat is serkenti: a hazai ipari vízszükséglet zöme, csaknem háromnegyede a Ti­sza völgyében jelentkezik, ezzel szemben a mértékadó augusz­tusi időszakban a térség hasznosítható vízkészlete egyötöde az prszág felszíni vízkészletének. A hidrológus éppen ezért adhat tanácsot az ipartelepítőnek, mondván, hogy a további arány­talanságokat megelőzendő, a jövőben a vízigényes iparágakat célszerű a Duna vízgyűjtő területére helyezni. A vizeinkre eddig használt két állandó jelző (hogy kevés és szennyezett) egy harmadikkal is megtoldható: olcsó. Egy mis­kolci szakember frappáns megfogalmazása szerint a vízórá­kat nem lehet drámai hangú felhívásokkal helyettesíteni. Aligha vitatható, hogy a víz, a tiszta víz, a nemzeti vagyon része, s a viszonylagos szűkösség az ipari termeléshez szüksé­ges alapvető nyersanyagok rangjára emelte. A téma érthető, és 6zépszavú krónikása, Varga Domokos állítja, hogy nálunk a lakosság sehol sem fizet három forintnál többet egy köbméter vízért Van ennél, lesz ennél drágább is, igaz, a költségek a közösségi pénztárcát terhelik. Január 1-től 142 borsodi kiste­lepülés csecsemőit egészséges ivóvízzel látják el, úgy, hogy az innivalót tasakokban szállítják a helyszínre. Figyelembe véve a költségeket, egy liter tasakos víz ára két forintra rúg. (brackó) A levesszűrőtől a talicskáig Van már, aki gyártsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom