Déli Hírlap, 1981. november (13. évfolyam, 256-279. szám)
1981-11-09 / 262. szám
Meghirdetik, kidoboltatják Feszültség alá helyezés előtt,.. Egy 9 éves letenyei gyermek oktalan, tragikus halálának körülményeit mutatta be a televízió A Hét című műsora az elmúlt vasárnap. Mint láttuk, egy magasfeszültségű elektromos vezetéket olyan közel húztak át a családi ház portáján, hogy a fára mászó gyermeket azonnali áramütés érte. A helyi áramszolgáltató vállalat felelőssége vitathatatlan: még csak nem is figyelmeztették a környékbelieket, hogy feszültség alá helyezték az udvaron keresztül vezetett légkábelt. Hogyan helyezik üzembe városunkban és környékén az új elektromos yezetékeket és erről miképpen tájékoztatják a lakosságot? — kérdeztük Horlay Imrétől, az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat körzeti diszpécser- szolgálatának osztályvezetőjétől. — Hazánkban nem sok helyen található 750 kV-os nagyfeszültségű távvezeték. Az albertirsai légvezeték közelében még a megállást is megtiltották. A Sajószöged melletti 400 kV-os vezeték közelében tilos huzamosabb ideig tartózkodni. Ennek a vezetéknek a . közelében ugyanis rövid idő múltán már fiziológiai elváltozás jelentkezik az emberen. Városunkban a rendeletek értelmében akár 220 kV-os légvezetéket is húzhatnak a lakott területek felett. Ezek üzembe helyezése előtt a sajtóban, a rádióban, valamint két-három alkalommal hirdetés formájában figyelmeztetik a lakosságot Kisebb településeken pedig több alkalommal kido- boltatjuk, hogy az áram alá helyezett vezeték megközelítése életveszélyes. Egyébként valamennyi ilyen vezetéktartó oszlopon külön figyelmeztetjük az arra járókat az áramütés veszélyére. Ennek ellenére minden évben előfordul — különösen a gyermekek körében — az oszlopra mászás, s a halálos áramütés. Nemrégiben történt, hogy a trafóházba berúgott labdáért utánamászó gyermeket ért halálos áramütés. A tv riportfilmjében elhangzott, hogy esős időben áramütéstől és villámcsapástól tartanak a villamos vezeték közelében járók. Nos, ettől viszont sem Letenyén, sem Miskolcon nem kell tartani, ugyanis a vezetékről lepergő esőcseppek nem vezetik le az áramot. A villamos vezetéket tartó oszlopok pedig mindenütt el vannak látva villám- védelemmel. (sz. i.) Megújuló házak Ebben az évben a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat a tervek szerint '5®4 "taífás teljes felújítását végzi el városunkban. Ezenkívül 229 lakásban kerül ‘ sor részleges felújításra; 1982-ben több mint 500 - otthonban kerül majd sor teljes felújításra, 142-ben részlegesre. A jövő évi lakóház-felújítási program valamivel kevesebb lakást tartalmaz: 823 helyett 651-et vesznek sorra a MIK szakemberei. Jövőre a lakóház-felújítással párhuzamosan, 36 lakást hoznak létre emelet- és tetőtér-beépítéssel. Antireklámszatyor Nem először írunk arról, hogy a miskolci üzletekben kezdenek leszokni az áruk csomagolásáról. Ma már senkinek nem jut eszébe, hogy egy élelmiszerboltban a 8—10 tételből álló több mint 200 forint értékű árut becso- magoltassa. Így aztán örömmel fedeztük fel, hogy a Széchenyi úti Csemegeboltban diplomatatáska méretű papírszat.vrok sorakoznak a pénztár mellett. A csemegekosár emblémával díszített szatyrokból azonban nem minden vásárlónak juttattak. És aki kért belőle, igencsak meglepődött. A blokkolás után derült ki, hogy a reklámcélokat szolgáló csemegeemblémás papírzsákokat darabonként 6 forintért vesztegetik. Többen erre már «sak akkor jöttek rá. amikor a szatyorral a kezükben áttanulmányozták a blokkot. (sz. i.) Versenyben a ruhagyárak Az ózdi dobogósok A Debreceni Ruhagyár márkajelzésével az ózdi gyárból is kerülnek ki ruhák, kabátok az üzletekbe. A kohászatáról híres városban 900 nőnek ad munkalehetőséget ez a gyár. A belföldi igények kielégítésén túl, jelentős mennyiségű ruházati cikket készítenek exportra is. A Debreceni Ruhagyár hat városban működő gyárai rendszeresen versenyben állnak egymással, A harmadik negyedévi termelési eredmények alapján, az ózdiak nyerték el a legjobbnak kijáró vándorzászlót. A hármas számú szalag teljesítményét sem múlták felül másutt. A Kossuth szocialista brigád 136,7 százalékos rekordjával Ózdra került a legjobb brigádnak járó jutalom is. Ha rossz az összeadás Pénztár ulán reklamáció A közértek pénztárainál többnyire hosszú sorok állnak: nincs idő arra, hogy hosszasan tanulmányozzuk, jól számolt-e a pénztáros. Vendéglőben is gyakran előfordul. hogy csak akkor döbbenünk rá, hogy nem stimmel valami a fizetés körül, amikor már a kabátunkat vcsz- szük. Van-e. jogunk utólag reklamálni? Hisz a boltokban sok helyen kint a tábla: Pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el! : Az előírások szerint a szám- la birtokában van jogunk utólag is szóvá tenni a rossz számolást. De utólag reklamálni csak az ellen lehet, ha egy-egy áruféleségnek nem jól ütötték be az árát a gépbe, vagy az összeadás művelete nem stimmel. Az, hogy mennyi pénzt adtunk, s abból mennyit kaptunk vissza, utólag már nem képezheti vita tárgyát, hiszen bizonyítani bármit is, szinte lehetetlen. Előírás az is, hogy a pénztári blokkon tételesen kell felsorolni az árukat, azaz nem lehet fejben összevonni, s úgy leszámlázni több tételt egyszerre. Ha valahol — kis üzletben — nincs pénztárgép, akkor a vevő kérheti, hogy papíron, írásban adják öszmint amelyiket a pénztárgép nyomtatta volna. Húsboltokban az egyes csomagokra külön-külön is rá kell írni, hogy mennyibe kerül, ami benne van! Vendéglőkben, éttermekben pénztárgépet csak a belső forgalomban használnak, a vendég a felszolgáló kézzel írott blokkját kapja kézhez. A szabályok szerint öt forint felett már kötelező a számlaadás. Még az sem mindegy, hogy mire ír ilyenkor a pincér, ugyanis a felsőbb osztályú helyeken cégjelzéses, fejléces számolócédulát lehet csak használni. Fizetés után reklamálni itt is csak az alkalmazott árak, vagy a rossz összeadás miatt lehet. A felszolgálók blokkján ugyanúgy tételesen kell, hogy szerepeljenek az elfogyasztott italok, ételek, mintha élelmiszerboltban vásároltunk volna. Ha helyesen alkalmazták az árakat, s máshol történik a tévedés — mondjuk a pénz visszaadásánál —, már nehéz bizonyítani, ki volt a hibás. Lapunkba is bekerült az az eset, amikor a vendégek úgy találták, hogy a felszolgáló munkaügyi döntőbizottság másként ítélt. Mivel az esetben sok volt a kevéssé bizonyítható mozzanat, a fegyelmi és a következmények alól mentesült az érintett felszolgáló. (k-ó) Az sem jó, ha áll, de még rosszabb, ha üresen megy Mi van a platón? Teherautó, teher nélkül A rakottság Fél egyenlítőnyi távolság - látszata — Ami az anyagiakat illeti... Egy cél érdekében kétféle módon vizsgálódtak a közlekedési szakemberek. Egyrészt átnéztek több száz menetlevelet, másrészt — kis tárcsájukkal — kiálltak az útszél- re, megállították a tehergépkocsikat, tudakolván, hogy mi van a platón. Tették ezt azért, hogy megbizonyosodjanak : teljesül-e a KPM-nek a teherkocsik üres futásának korlátozásáról szóló rendelete, mely tavaly jelent meg, s szorosan kapcsolódik a népgazdasági takarékossági törekvésekhez. Ügy hisszük, nem haszontalan néhány passzust idézni, már- csak azért is, mert jó néhány borsodi termelőszövetkezetnél egyszerűen nem tudtak erről a rendeletről. Tehát: öttonnás, vagy annál nagyobb teherbírású kocsikról van szó. Az üzemeltető a száz kilométert meghaladó szállítási távolság esetén térítést köteles fizetni, ha az üres kocsival megtett út hosszabb, mint a rakottan megtett út harminc százaléka. (Például: nem fizet a Leninvárosból Budapestre árut fuvarozó cég, ha onnan legalább Me- zöKövesdig megrakottan jön vissza a kocsi. Ugyanis a távolság 200 kilometer, s a büntetlenül üres platóval megtehető 30 százalék hatvan kilométer, azaz nagyjából a Mezőkövesd—Leninvá- ros távolság.! Van még egy el nem hanyagolható sróf- ja az előírásnak. Néhány üres láda nem keltheti a ra- kottság látszatát. A rakománynak ki kell tennie a teherbírás tíz százalékát, különben a kocsi üresnek számít Több mint háromszáz gépkocsi okmányainak átvizsgálásakor kiderült, hogy az év első felében csaknem fél egyenlítőnyi távolságot futottak üresen a teherautók. A közúti ellenőrzések is hasonló tapasztalatokat hoztak. Pontosan 94 kocsi forgalmát összegezve kiderült, hogy a potya-kilométerek 16 ezernél többre rúgnak. A rekordot egy Szombathely—Miskolc túra 407 kilométere tartja. Amiről eddig szó volt, az a dolognak csak egyik, ha úgy tets7; v gazdasági és jogi nvalóan az len- teherkocsin mindig lenne teher. De ez persze fikció, hiszen nincs, nem lehet mindig visszfuvar. Am a rendeletben is engedélyezett harmincszázalékos tűrési határ — ha országos átlagként kijön —, már elfogadható kihasználtsági mutató. Ez azonban már szervezés, kooperáció kérdése. S a bajok itt kezdődnek. Korábban is érvényben volt az a rendelkezés, mely szerint minden fuvaroztató szerv köteles volt jelenteni, ha teherkocsiját üresen közlekedteti Budapestre, illetve a megye- székhelyek között. A menetirányító hálózat gondoskodott — ha tudott — elszállítandó portékáról. Csakhogy a cégek nem voltak kötelezve és anyagilag érdekelve a menetirányitó tanácsának elfogadására. Most. a korábbinál nagyobb a szigor, ami a szankciókat illeti. És a szervezettség, amely rendet teremt a fuvar-viharban? A Borsod megyei Szállítási Bizottság legutóbbi ülésén megállapították: az új rendelet sem tette anyagilag érdekeltté a vállalatokat abbar' hogy az elvárható mértél teher legyen minden **' sze előtte a vásárolt áruk árát Utána a kézzel írott blokkot ugyanúgy megkapja, becsapta őket a számolásnál. A dolgozó vállalata élt fegyelmi jogával, azonban a sfc Gyakorlati óra az egészségügyi szakiskoh gondozás (Kiss
