Déli Hírlap, 1981. november (13. évfolyam, 256-279. szám)

1981-11-02 / 256. szám

Ismét a központi antennákról

If. Ez a két antennaarbóc látja el a Tanácsköztársaság városrészt a négy tévéműsorral. Ettől az épülettől talán száz méterre áll a Vörösmarty utca 34—44-es ház, ahol viszont nem tudják jó minőségben fogni ezeket a műsorokat. A Gelkától megtudtuk, hogy mindössze annyi lenne a feladat, — amit már régen meg akartak valósítani, de a kísérlet meghiúsult —: erről a két antennáról kábelen átvinni a jelet a mellette levő ,,öreg” panelházra

Megtervezni a „lustálkodás" napjait 1.

Á szabad idő lehetőségeket teremt, és igényeket szül

Egy hónappal ezelőtt a központi tévéantennákkal foglalkozott lapunk „Az erősítő korrigál” című cikkben. Tulajdonképpen arról írtunk, hogy a legmodernebb elveknek megfelelően a Gelka szakemberei egy antenna- árbocról (plusz egy tartalék) látják el a lakótelepeket — így a belvárosit és az avasit —, a magyar és a csehszlovák televízió egyes és kettes programjával. Egy ilyen antenna és erősítő együttesről négyezer lakásba lehet eljuttatni a műsorjelet.

Az írásra Hupka Sándor, Vörösmarty u. 38. sz. alatti olvasónk reagált. Jelezte, hogy az ő házuk a legrégebbi házgyári épület Miskolcon, és ők még a magyar adókat sem tudják rendesen fogni a központi antennáról. Állításának nem volt nehéz utánajárni, elég csupán felnézni a szóban

jjc A Tanácsköztársaság városrész egyetlen épülete, ahol a lakók kénytelenek maguknak antennákat vásárolni, * azt az ablakba kitenni, hogy valahogy élvezhessék a televízió műsorait.

Ma délután, a I asuftbtin

Csapatzászlót

adományoznak

j

határőreinknek

A Belügyminisztérium Határőrség Miskolci Határőrkerület személyi állománya ma délután két órától csapatzászló-adományozási ünnepséget rendez a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ színháztermében. A csapatzászlót a Borsodi Szénbányák Vállalat igazgatósága adományozza határőreinknek. Az átadási ünnepségen a BM Határőrség Országos Parancsnoksága, valamint a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői mellett a társ-fegyveres erők és testületek, valamint üzemek és intézmények kötnek majd szalagot a csapatzászlóra.

forgó épületre: szinte minden ablakban látható egy maszek antenna, ami fényes bizonyi- • ték a központi antenna hibáira.

Természetesen megkerestük a Gelka illetékeseit, s ők elmondták, hogy ennek a háztömbnek másfajta, régebbi típusú antennái vannak. (Minden lépcsőházon egy.) Ezeket azonban nem a Gelka. hanem a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat tartja karban. A panaszos levelet így a MIK-hez továbbítottuk, ahonnan a következő választ küldték:

Malő

A reprezentáció mára a kereskedelmi berkekbe húzódott vissza. Csak azok a vállalatok engedik meg maguknak a svédasztalt és a tele poharakkal körbejáró egyenruhás pincéreket, melyek azt remélik: üzletkötést kamatozik az ingyenes vendéglátás. Nos, egy ilyen eseményen vétette azt a hibát ismerősöm, mely kizökkentette a kerékvágásból, és mindmáig a zsigerei mélyén bujkáló félelmet ébresztett benne.

Elöljáróban azonban el kel] még róla mondanom azt is, hogy bár hosszú évek óta koptatja az íróasztalt ugyanannál a vállalatnál, és szorgalmával sincs baj, valanogy mégsem jutott eddig ötről a hatra — már ami a hivatali előremenetelt illeti. Mindannyian ismerünk ilyen embereket. Ök az öreg csinov- nyikok, tele aggodalommal, örökös bocsánatkéréssel, akkor is, ha nincs rá okuk. Félek, hogy túl rossz színben tüntetem fel. pedig — isten látja lelkem — nincs rá okom. Nagy-nagy megértéssel hallgattam azt a történetet is, ami alább következik.

Azzal kezdte, hogy az utóbbi időben valami megmozdult körülötte a vállalatnál. Megdicsérték egyik munkáját, csekély mértékben ugyan, de emelték a fizetését, jutalmat kapott, sőt

„Az épületek központi tévéantennával történő ellátása nem tartozik szorosan vállalatunk feladatai közé. Egy épület központi antennával való felszerelése körülbelül 80—100 ezer forint költséget igényel, ami elég magas ösz- szeg elvonását jelenti a lakóház-karbantartási, illetve felújítási keretünkből. Ettől függetlenül a 6elkától árajánlatot kérünk a központi antenna építési költségére, illetve lehetőségére vonatkozóan, s ennek alapján döntünk a megépítéséről.”

— nehezen megmagyarázható főnöki gesztusként — elvitték felettesei egy olyan tájékoztatóra, mely állófogadással volt egybekötve.

Sohasem vett részt hasonlón. eddig csak filmekben látta, milyen könnyed há- nyavetiséggel, csevegve válogatnak az elegáns vendégek a dúsan rakott asztal finomságai között, és nyúlnak a hattyúnyakú poharak után, ha arra jön a tálcával a halk léptű pincér. Nem szereti, s nem is bírja a tömény szeszt, de most többször is olyan csoportba keveredett — no persze nem csevegni, hanem csak csendesen álldogálni — ahol éppen konyakot kínáltak. Nem merte visszautasítani. ivott, mint a többiek. éi. kissé elbizonytalanodott, mire az étkesasztal mellé jutott.

Odaállt, ahová a legtöbben. Mint kiderült, fűszere? illatú töltött káposztával megrakott hatalmas edény csábította sorállásra az ingyenvendégeket. Hogy. hogy nem. főnökei mögé kerültek a sorban. Szívesen átadta volna a helyét, de bátortalan próbálkozását egy szigorú pillantással visszautasították. Ilyen finom helyen nem illik kimutatni, hogy bárkinek is sürgős az evés Ettől csak tovább nőtt a zavara és így fordulhatott elő, hogy u.ijai közül kicsúszott a merőkanál. Már-már utáAz ötnapos munkahét divatos téma napjainkban. Ha csöpp idő van diskurálni. feltétlenül előkerül: „Nálatok is...? Mikor?” És a másik kérdés: „Ho^y oldjátok meg a munkát?” Aztán : „Szombatra esik a második szabadnap, vagy sem?’* Es persze ki-ki aszerint örül — vagy nem örül! —, hogy lesz-e vtkendje, vagy netán a hét más napjai kell választania pihenőnapként. A téma furcsasága tehát. hogy féloldalas. Még senkitől sem hallottam olyan megközelítésben, hogy mit is fog kezdeni a dúsan megnövekedett szabad idővel. Egyelőre csak a munkaidő oldaláról latolgatjuk: hogy is alakul majd a munka, mikor kerül egymás mellé a két pihenőnap, mikor nem . . .

A kereskedelemben, s a szolgáltatások területén dolgozók körében nem egyszer hallottam a megfogalmazást: Mi az ördögöt kezdjenek a hétközi pihenőnappal, ha a család többi tagja olyankor nincs otthon? Az „ország egyik fele” tehát zavarban van.

Története van...

Manapság vajmi kevesen ismerik a szabad idő történetét. Jóllehet századokon keresztül folyt a harc a munkaidő csökkentéséért. Mindennapjainkban csak ritkán kerül szóba, hogy a munkanap hosszát első ízben 1833- ban szabályozták Angliában. Az első munkástörvény szerint a rendes munkanapnak az iparban 5.30-kor kell kezdődnie, s 20.30 órakor befejeződnie. A 15 órás határ között tetszőlegesen dolgoztathatták a fiatalkorúakat, és a nőket is, de „csupán” 12 órán át. Az újabb — 1847-es — törvény a "fiatalkorúak és a nők esetében 11 órára korlátozta

ruakapott, de maradék józansága idejében megfékezte mozdulatát, és a kanál ünnepélyes lassúsággal süllyedt el a. sűrű, piros lében, tucatnyi szempár pillantásától kísérve. Sűrű bocsánatkérések között somfordáit el az asztaltól. de még látni vélte, hogy közvetlen felettese rosszallóan csóválja a fejét.

Otthon, amíg fogasra akasztotta, nylonzsákkal borította a ritkán használt ünneplőt, néhány könnyedén odavetett mondattal vázolta családjának, milyen pompás volt az «egész, miről társalgóit két konyak között főnökeivel. milyen elismeréssel nyugtázták a tájékoztatóról megfogalmazott tömör, ironikus véleményét.

Az éjszakát azonban ébren forgolódva töltötte és máig is megizzad a hátán az ing, ha felrémlik emlékezetében a szaftba süllyedő kanál. Akárhogy igyekeztem, nem tudtam meggyőzni róla, hogy a legközelebbi fizetés- emelésnél. prémiumosztásnál nem veszik figyelembe ügyetlenségét. Bizonyára rövidesen hoztak egy új kanalat, mindenki teletömte a ben- dőjét töltött káposztával, és különben is . . .

Nem tudtam meggyőzni, hiszen ő az örök csinov- nyik.

(beké*)

a munkaidőt, am a rendes munkanap 15 órás maradt, egészen az 1880-as évekig, amikor is a legfontosabb iparágakban a munkások követeléseinek engedve heti 53—54 órára csökkentették.

Hazánkban csak jóval később került sor a munkaidő maximálására. Az első ipar- törvényünk 1872-ben született, amely a munkaidő hosszát napi 16 órában szabta meg. Ez a „rendezés” tehát sok eredménnyel nem járt. A századforduló idején —, amikor Nyugat-Európa sok országában már a három 8-as jelszavával mentek harcba a dolgozók, nálunk a vasárnapi munkaszünet kivívása és a napi 10 órára maximált munkanap volt a munkásmozgalom gyakorlati harci célja. Még 1910-ben is a munkásoknak csupán 3.4 százaléka dolgozott napi 8 órát, 25.4 százaléka 8—10 között, 66.3 százaléka 10—12 óra között, s 4,9 százaléka 12 órát, vagy annál is többet.

Végső megoldás

1919-ben a munkáshatalom győzelmével a Tanácsköztársaság iktatta először törvénybe a 8 órás munkanapot, s a fizetett szabadságot. A Tanácsköztársaság leverése után

Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját: Csetneki Jó- zsefné, III/6-os pártalapszer- vezet. Győri kapu 23. sz„ 17 órakor; Krotos József, Széchenyi út 6. sz. III. udvar, délelőtt 9-től 12 óráig; dr. Martonné dr. Boda Klára,

az elleníorradalom első lépései között törölték ezt a vívmányt. Ám a munkásmozgalom erősödtével 1937-ben mégis csak törvénybe kellett iktatni a 8 órás munkaidőt, s a minimális munkabéreket. A rövidített munkaidővel ugyanis együtt járt a munkabérek csökkentése is.

Két évig tartott ennek a törvénynek a tisztelete. 1939- ben — a II. világháború Kitörésekor — felfüggesztették hatályát, s a háború idején a gyári érdekek szabták meg a munkaidő hosszát. Csak a felszabadulás hozta meg a magyar munkásosztálynak a végső megoldást: visszanyúlva 1919-hez, valóban törvénnyé vált a 8 órás munkanap.

S íme, alig egy generáció- nyi idő. 37 esztendő múltán megteremtette szocialista társadalmunk a feltételét annak is, hogy heti 40—42 órára, tehát öt napra csökkentsük a munkaidőt. Ám fontos, hogy jól értsük: ez nem valamiféle kegy, vagy gesztus, netán ..jóemberség” dolga: társadalomépítésünk meghatározott fokán, gazdasági eredményeink tették lehetővé a munkaidő eme újabb reformját. Aranyfedezetét minden esetben a munka, a hatékony termelés biztosítja.

(Következik:

Még nem tekintjük értéknekJ RADVÁNYI éya

1/4. sz. pártala pszervezet, Széchenyi út 105. sz., 17-től 18 óráig; dr. Nagyné Tóth Margit, 1/4. sz. pártalapszer- vezet. Széchenyi út 105. sz., 17 órakor; Vindt Márta, Brigád u. 18. sz., 15 órakor.

r a svédasztalnál

Sör és víz

Éppen tíz éve annak, hogy vízügyi és sörgyári szakértőkkel jártam a bocsi határt. Megcsodálhattam az üzem pompás szennyvíztisztító berendezését, megnéztem a helybéli termelőszövetkezet malátalével öntözhető, alagcsövezett földjét, s láttam azt a bakhátas nyárfatelepítést, amely vizet tisztított, hulladékot hasznosított, s papírfát nevelt... Szóval, papíron príma volt a terv, amely egyaránt szolgálta a környezetvédelmet és a hasznos hulladék visszanyerését. Emlegették is a bocsi példát, követendő módszerként javasolva az ipar és a mezőgazdaság ésszerű szimbiózisára.

Ám az elmúlt tíz év alatt egyre zavarosabban folytak a vizek, illetve a szennyvízelhelyezési ügyek Bőcsön. Magyarán: fokozódtak a környezeti ártalmak, nem hasznosult a szerves anyagokban gazdag malátalé, a gyár és a termelő- szövetkezet kapcsolata formális lett. A témával foglalatoskodó népi ellenőrök megállapították, hogy 1978-tól az öntözés gyakorlatilag megszűnt, s a teljes szennyvízmennyiség a mindössze 37 hektáros szűrőmezőre kerül (a teljes öntözött terület terve 600 hektárról szól!). Ezt a terhelést a szűrő- mező már nem bírja: a talaj elvizenyősödött, bűzlik, s kártékony rovarok tenyészhelyévé vált. Ráadásul a szűrőmezőről lefolyó szennyvíz az idén a közeli Hernádon halpusztulást okozott.

Hogy miért alakult így a helyzet, azt csak találgatni lehet. Hiszen a sörgyár eddig is sokat tett a környezetvédelem érdekében. A tisztítómű és az öntözési apparátus megépítése sok millió forintba került. A bocsi Haladás Termelőszövetkezet is partner volt korábban a vízhasznosításban. (Utólagos vizsgálatok is megerősítik, hogy a gyár tisztított szennyvize kiválóan alkalmas öntözésre.) Feltételezhető, hogy a tsz — a népi ellenőrök hajlanak erre — nincs kellően érdekelve abban, hogy a sörgyári lét elhelyezze, noha a sörgyár eddig — szolgálatai fejében — majd 20 millió forintot utalt át a Haladásnak... így aztán marad a bírság, ac öntözőrendszer kihasználatlansága, a szűrőmező elpocsolyá- sodása. Kérdés, meddig.

A hatóságok a vízjogi engedélyt — amely a gyár és a termelőszövetkezet nevére szól — ez év december 31-ig hosszabbították meg, azzal a kötelezettséggel, hogy még tavasszal készüljön ei egy, a szennyvíz biztonságos elhelyezésére vonatkozó részletes program.

Nincs mit szépíteni a tényeken. A terv nem készült el.

(braekó)

Városi tanácstagok fogadóórája