Déli Hírlap, 1981. november (13. évfolyam, 256-279. szám)
1981-11-28 / 278. szám
Miniruha hosszúságú maxipulóver t Tetsszen a vevőnek A férfiak divatján is újítani kell, hogy kedvet kapjanak a vásárlásra Villantó Busa-vita a A Balaton körül időnként heves viták lángolnak fel. így van ez horgászat-ügyben is, különösen amióta az eleve elhibázott angolnatelepítést megkezdték. Az angolnaprogram hatásai közé lehetett sorolni többek között azt, hogy egy sor halfajta, különösen a fogas-süllő táplálékául szolgáló csapó sügér, vágó és selymes durbincs, küsz; vagy eltűnt, vagy jelentősen megcsappant állománnyal maradt a tóban. Ezért a balatoni süllők szabályosan éheznek. Tehát, ha nyertek is valamit az állítólag sok valutát hozó angolnán, azt többszörösen elvesztették az exportban ugyancsak jól értékesíthető süllőállomány súlycsökkenésén. Az angolnaprogram kudarcát bizonyítja, hogy a hasonlóan „angolnásított” Velencei-tavon ma már méret nélkül, szabadon irtható „dú- vad” az angolna, hogy végre eltűnjön a tóból és a biológiai egyensúly helyreálljon ... Ezek után azt hinné bárki, hogy a hasonló baklövések elkövetésétől már csak a balatoni kormányprogram is visz- szatartja az illetékeseket. TéVárosi tanácstagok logadócrái Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját: Budai József és Káló István, pártalapszerve- zet, Baross G. u. 18. sz., 17 órakor; Faragó Erzsébet, III/7. sz. pártalapszervezet, Marx K. u. 49. sz., 17 órakor: Ka- lóczkai Istvánné, 1/5. sz. pártalapszervezet. Kassai u. 86 sz., 17.30 órakor: Keszthelyi Zoltán. 1/7. sz. pártalapszervezet, Kisfaludy u. 35. sz., 18 órakor: Kiss András, 25. sz. Általános Iskola, Losonczi u., 16 órakor; Kovács Ernőné, 1/7. sz. pártalapszervezet, Kis- ttaludy u. 35. sz., 18 órakor; Kovács János, 8. sz. Általános Iskola, Éder Gy. u. 1. sz., 17- től 18 óráig; Komlósy Tamás- né, 12. sz. Általános Iskola, Kun Béla út 27. sz., 18 órakor; Kucskár Julianna, B.-A.-Z. megyei Vízművek ebédlőhelyisége, Tömösi u. 2. sz., 17 órakor; Lakatos Attila, 42. sz. Általános Iskola, Elek Tamás u. 2. sz., 17.30 órakor: Sándorfi László, Avasalja u. 14. sz., 16 órakor; Szolga István, 40. sz. Általános Iskola, Herman O. u. 2. sz., 17 órakor; Tóth Zoltán, 3. sz. Kisegítő Iskola, MÁV- telep 186. sz., 18 órakor. Ha van egy fekete bő szoknyád, végy hozzá pirossárga, cikcakkollóval szabható anyagot. Ha igazi, 1982- r szóló, divatos darabot akarsz, kell még hozzá néhány méter arany paszományzsinór. Mindezzel körbedekorál- va a szoknyát, esetleg egy kis- kabátot. pelerint vagy egy mellényt, egy évvel járhatsz a divat előtt... Hogy milyen lesz egy év múlva a divat felhőjárása, erről a kereskedelmi szakemberek rendszerint egy évvel korábban prognózist kapnak. Az Eszak-magyarorszá- gi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat szervezésében ezt látták, erről hallottak a Magyar Divat Intézet szakmai bemutatóján, a Júnó-szállóban. Aki az előrejelzést tolmácsolta. Mészáros Éva divat- tervező. Kollégáival egyetemben azt vallja, hogy az eddigieknél nehezebb évek várnak a ruha- és a cipőgyárakra, a kereskedelemre. A vevők kevesebbet, de jobbat és divatosabbat szeretnének majd venni. Űj és minőségi holmikkal kel! tehát felkelteni az érdeklődést, kedvet csinálni a vásárláshoz. Emellett tartani kell — az anyagot finomítva — a klasszikus irányzatot, mert sokaknak csak ez áll jól. Ügyelni a részletekre, végtelenül sok apró kis cizellá- lással változatossá tenni a ruhatárat, ez az új irányzat, A diVattervezők ugyanis azt tartják: nem nagy darabokat, hanem kis tételekben kiegészítőket keresnek majd a vásárlók. Több darabból állmok miruteiael. kombinálható' együttesekét komponáltak a tervezők, amelyek a gyárak, a kereskedelem jóvoltából darabonként is megvált A divattervezők azt szeretnék, ha az ilyen kötött együtteseket darabonként is megvásárolhatnák a vevők sárolhatók lehetnék. Pulóverben és szabadidőruhán, alkalmi és délutáni ruhán egyaránt láttunk finom csipkegallért. Az aranytűzés és szegély újdonság nappalra is. Mindehhez igazodik — a legváltozatosabb sarokmagassággal — a lábbeli divatja. A kötött holmi a jövő őszszel és télen az eddiginél is nagyobb sláger lesz. Fiataloknak például á miniruha h0£szűr,ágg maxipplóvef' hoz;. ‘záíílo, kötött "Harisnyával?Sok szép mintát láttunk ezeken; az északi és a dél-amerikai népek fólklórjából vették kölcsön. , $ Csipkegallért láttunk minden mennyiségben Barátságos gesztusok... j j ...avagy túl sokat csókolózunk Sokat csókolózunk. Ez után a sokat sejtető mondat után nem szeretném az érdeklődést lehűteni, de én most csak a baráti, szakmai, elvtársi csókokra és ölelésekre gondolok. Életünk, társas érintkezésünk már-már kötelező aktusára, mely a Veres Péter által még szemérmesnek és tartózkodónak mondott magyar nép fiai és lányai körében hovatovább mindennapi rítussá vált. Arra persze nem vállalkozom, hogy ennek a szokásnak, szertartásnak feltárjam az íratlan szabályait, de az mindenki számára nyilvánvaló, hogy vannak ilyen szabályok. Mert például én — bármilyen nagy is bennem a tisztelet és a szeretet — aligha mernék megcsókolni egy miniszterhelyettest, valamely megyei tanács elnökét, vagy egy rendőrfőkapitányt. Ők persze nyugodtan megtehetnék ezt velem. Ha akarnák. Én viszont csak osztályvezetőtől lefelé ölelhetek és csókolhatok. Legalábbis így gondolom, ámbár jobb, ha az ember nem próbálkozik, mert könnyen eltévedhet a protokoll útvesztőiben. Igazán biztonságosan csó- koiózní csak az egyívásúak homogén közösségében lehet és szabad. És miután a csodálatos palotában, mely megírandó élményeim forrásának színhelye, csak egyívásúak vannak, mindenki felszabadultan ölel és csókol. Elsősorban a volt évfolyamtársak, barátok örülnek egymást átölelve a találkozásnak, de a friss ismerősök is. Egy jelentős értelmiségi réteg több száz képviselője van együtt, akik mindenféle okos és tudományos dolgokról hallhatnak és beszélgethetnek. Az összejövetel hivatalos — és jól hangzó — neve: vándorgyűlés. A kétnapos együítlét hivatalosan is deklarált eredményei mellett — benyomásaim szerint — a légtérmékenyebb, a legnagyszerűbb dolog maga az együttlét volt. Amiből olyan merész következtetéseket lehet levonni, hogy a népművelők is (mert a résztvevők valamennyien népművelők voltak) többé-kevésbé atomizált életet élnek. Hogy ez paradoxon? Megengedem. De éppen azért érdemes figyelni a jelenségre. • A népművelő tétován és magányosan ácáorog a szálló halijában. Invitálom, hogy ülBalatonon védés, sajnos, mert egy kis szakmai csoport mind hangosabban követeli egy ideje, hogy a busát is telepítsék a Balátonba, mondván: ez a hal majd kieszi az algát, így vizet is tisztít, és a korszerű hal- gazdasági munkában, s az exportban szükség van a busára is. Ám a tájidegen busa betelepítése újabb biológiai egyensúlybomlást okozhat, nagy mennyiségű ürülékével a busa legalább annyi szerves anyagot ürít vissza a tóba, mint amennyit kiszűr onnan, tehát víztisztító hatása nem jelentős, sőt, ezzel még fokozza is a Balaton eutrofizáló- dását. Mikor látják már be az érdekeltek, hogy a Balaton nem halastó?! Lehetne a balatoni halból másként is devizát termelni. Például: vendéghor- gásztatással! Amihez a jelenlegi halászhajóparkot, sőt, a vizet ismerő halászokat is alkalmazni lehetne. Mindenesetre többet nyerne vele az ország, mint egy bizonytalan, esetleg a tó biológiai egyensúlyát tovább rontó haltelepítési akcióval. jön mellém Előző nap már futólag megismerkedtünk egy unicumivó társaság karéjában. ö csak kávézott, így hamar felkelt az asztaltól, de távozása után is róla folyt a szó. Megtudtam, hogy afféle polihisztor (ha úgy tetszik régi típusú népművelő), aki képzőművészettel, filmezéssel, színjátszással foglalkozik, hogy tartalmas klubéletet teremtett stb. Azt viszont ő mondta el korábban némi öngúnnyal, hogy — pénz és szakember híján — intézményének a gépházát is ő tervezte minimális mérnöki segédlettel. Ja és még valami: az elsők között hozta létre településének citerazenekarát. — Tudod, én minden barátságos gesztusért hálás vagyok — mondja, mikor letelepszik mellém. Húsz éve működik egy kisközségben, papírforma szerint is a legmagasabban kvalifikált szakember, mehetne, mehetett volna máshová is, de most már marad. Nem kérdezem, hogy miért. Azt sem, hogy miért nem váltott át az önálló alkotói munkára; a képzőművészetre, vagy miért nem szerződött — mástól tudom, hogy hívták — valamelyik filmstúdióhoz. Nem kérdezem, mert ez az ember népművelő, mégpedig azon ritkák közül való. aki sok mindenhez ért, akinek nyilván vannak sikerélményei, csak éppen kevés életében a barátságos gesztus. Persze, hogy kevés, mert szükségképpen nehéz, renitens ember. S egy kis faluban különösen nehéz a nehéz embernek. öt szívesen megölelném, de csak kézfogással búcsúzunk. A többiek is búcsúzkodnak. Zajosan, nagy gesztusokkal, kicsit mindenkiben a másnaposság émelygése. Gyanítom, hogy nemcsak az ital az oka a kellemetlen közérzetnek. A gyümölcsfák lombhullástól rügy fakadásig nyugalmi állapotban vannak. Téli fagykárt azok szenvednek, amelyeknek a vesszői nem értek be. Ez az állapot előállhat túlzott nitrogéntrágyázás, erős őszi öntözés, illetve gombás betegségek okozta, korai lombhnllás miatt. Igen hasznos az ősszel ültetett gyümölcsfacsemeték gyökereit felkupacolni. A fagyra érzékeny kajszibarack törzsét jó bemeszelni, mert a fehér bevonat megakadályozza, hogy a téli napfényes napokon a törzs szövetei felmelegedjenek. A felmelegedést követő éjszakán ugyanis ismét lehűlnek a szövetek, és az összehúzódás, kitágulás hatására a sejtfalak elroncsolódnak; fagykár áll elő. Ügyelni kell azonban arra, hogy a meszelés vékony legyen, mert a vastag, cserepes mészréteg alatt a kártevők kitűnő búvóhelyet találnak. Ezért a meszelést tanácsos permetezőgéppel végezni. A gyümölcsfák téli védelméhez tartozik a késő őszi fagymentes időben való permetezés. A monília, lisztharmat, levélfodrosodás stb. által súlyosan megtámadott fákon a rászáradt lombozatot kétszázalékos Novenda-, vagy 0,9 százalékos Krezonit- oldattal permetezzük be, és a földre hullott leveleket égessük el. Az őszibarack-, kajInkább arról van szó, hogy haza kell menni, ahol aligha lesz idő meditálni az értelmiségi létről, mert vár az egyre inkább bürokratizálódó szakma, a hivatallá lett munkahely, ahol egyre kevesebb a pénz és egyre több a módszertani körlevél, vagyis a szempont. S talán a barátságos gesztusok is hiányoznak. Üjabb és újabb kísérletet kellene tenni, hogy megmagyarázzuk egymásnak: mi tér az ember, ha népművelő? Azt hiszem, a válasz megfogalmazásához találkozások szükségesek. Személyesen és minél többször találkozzék a népművelő a területén élő emberekkel; csak így adhat és így kaphat — csak ilyen körülmények között beszélhetünk közművelődésről. S persze találkozzanak egymással is a népművelők, de ne a hivatali hierarchia különböző lépcsőfokairól küldözgetve egymásnak a jelentéseket, hanem közvetlenül; egymást felrázó, megtermékenyítő eszmecseréken. A hazai értelmiség pedig — abban a kis faluban, ahol polihisztor barátom munkálkodik, éppúgy, mint a nagy városokban — fogadja be a népművelőt S most — nem feledve soraim bizarr vagy tán komolytalannak tűnő indítását — hadd fejezzem be így: jó, ha a homogén, egyívású közösségek tagjai összeölelkeznek a találkozás örömében, de az még fontosabb, hogy ezeket a csoportokat észrevegyék és magukhoz vonják más-más indíttatású közösségek, közösségi vezetők is. Egyszóval a csókolózás — legalábbis az úgynevezett társadalmi természetű >4- nagyon komoly dolog; lehetőleg ne váljék rituális rutinná. (gyarmati) szibarack-, cseresznye-, meggy- és szilvaültetvényekben egyre nagyobb veszélyt jelent az ág- és fapusztulás. Ezeket a gombák ellen, fagymentes időben, a rézoxidklo- rid 0,5 százalékos, vagy f Miltox Spec;al 0,5 százalékod oldatával permetezzük. A mi időjárásunkra jel'emző a februári átmeneti felmelegedés és az utána következő márciusi hőcsökkenés. Hogy a visszatérő tél el ne pusztít-, sa a rügyeket, a korán virágzó gyümölcsfákon, a fák töve körül a havat halmozzuk fel. Ennek lassú olvadása kissé késlelteti a rügyfakadást és esetleg átsegíti a iákat a kritikus időszakon. ^ Igen fontos munka a sző- ~ lő téli befedése is. Ennek a fej- és bakművelésű szőlőkben van elsősorban jelentőst 2. Számítva a téli hidegre, a lugasszőlőknél is kissé fel kell kupacolni a talajt. A törzset és a lugaskarokat újság-, papírral vagy fóliadarabokkal vegyük körül. Ez a burkolat azonban elsősorban nem a hideg, hanem az 61- mos eső ellen nyújt védelmet. Előnyös a szamócát is betakarni, szecskázott fűvel, szalmával vagy szalmatrágyával. Nemcsak a fagyok ellen védi a szamócát, hanem a talaj termékenységét is növeli. SZOLNOKI JENŐ mezőgazdasági mérnök Kertészkedoknek ajánljuk A gyümölcsfák téli védelme