Déli Hírlap, 1981. november (13. évfolyam, 256-279. szám)

1981-11-28 / 278. szám

Miniruha hosszúságú maxipulóver t Tetsszen a vevőnek A férfiak divatján is újí­tani kell, hogy kedvet kapja­nak a vásárlásra Villantó Busa-vita a A Balaton körül időnként heves viták lángolnak fel. így van ez horgászat-ügyben is, különösen amióta az eleve el­hibázott angolnatelepítést megkezdték. Az angolnaprog­ram hatásai közé lehetett so­rolni többek között azt, hogy egy sor halfajta, különösen a fogas-süllő táplálékául szol­gáló csapó sügér, vágó és sely­mes durbincs, küsz; vagy el­tűnt, vagy jelentősen meg­csappant állománnyal maradt a tóban. Ezért a balatoni sül­lők szabályosan éheznek. Te­hát, ha nyertek is valamit az állítólag sok valutát hozó an­golnán, azt többszörösen el­vesztették az exportban ugyancsak jól értékesíthető süllőállomány súlycsökkené­sén. Az angolnaprogram ku­darcát bizonyítja, hogy a ha­sonlóan „angolnásított” Ve­lencei-tavon ma már méret nélkül, szabadon irtható „dú- vad” az angolna, hogy végre eltűnjön a tóból és a biológiai egyensúly helyreálljon ... Ezek után azt hinné bárki, hogy a hasonló baklövések el­követésétől már csak a bala­toni kormányprogram is visz- szatartja az illetékeseket. Té­Városi tanácstagok logadócrái Hétfőn tartja tanácstagi fo­gadóóráját: Budai József és Káló István, pártalapszerve- zet, Baross G. u. 18. sz., 17 órakor; Faragó Erzsébet, III/7. sz. pártalapszervezet, Marx K. u. 49. sz., 17 órakor: Ka- lóczkai Istvánné, 1/5. sz. párt­alapszervezet. Kassai u. 86 sz., 17.30 órakor: Keszthelyi Zoltán. 1/7. sz. pártalapszer­vezet, Kisfaludy u. 35. sz., 18 órakor: Kiss András, 25. sz. Általános Iskola, Losonczi u., 16 órakor; Kovács Ernőné, 1/7. sz. pártalapszervezet, Kis- ttaludy u. 35. sz., 18 órakor; Kovács János, 8. sz. Általános Iskola, Éder Gy. u. 1. sz., 17- től 18 óráig; Komlósy Tamás- né, 12. sz. Általános Iskola, Kun Béla út 27. sz., 18 óra­kor; Kucskár Julianna, B.-A.-Z. megyei Vízművek ebédlőhelyisége, Tömösi u. 2. sz., 17 órakor; Lakatos Atti­la, 42. sz. Általános Iskola, Elek Tamás u. 2. sz., 17.30 órakor: Sándorfi László, Avasalja u. 14. sz., 16 órakor; Szolga István, 40. sz. Általá­nos Iskola, Herman O. u. 2. sz., 17 órakor; Tóth Zoltán, 3. sz. Kisegítő Iskola, MÁV- telep 186. sz., 18 órakor. Ha van egy fekete bő szoknyád, végy hozzá piros­sárga, cikcakkollóval szab­ható anyagot. Ha igazi, 1982- r szóló, divatos darabot akarsz, kell még hozzá néhány méter arany paszományzsi­nór. Mindezzel körbedekorál- va a szoknyát, esetleg egy kis- kabátot. pelerint vagy egy mellényt, egy évvel járhatsz a divat előtt... Hogy milyen lesz egy év múlva a divat felhőjárása, erről a kereskedelmi szak­emberek rendszerint egy év­vel korábban prognózist kap­nak. Az Eszak-magyarorszá- gi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat szervezésében ezt látták, er­ről hallottak a Magyar Divat Intézet szakmai bemutató­ján, a Júnó-szállóban. Aki az előrejelzést tolmá­csolta. Mészáros Éva divat- tervező. Kollégáival egyetem­ben azt vallja, hogy az eddigi­eknél nehezebb évek várnak a ruha- és a cipőgyárakra, a kereskedelemre. A vevők ke­vesebbet, de jobbat és diva­tosabbat szeretnének majd venni. Űj és minőségi holmik­kal kel! tehát felkelteni az ér­deklődést, kedvet csinálni a vásárláshoz. Emellett tartani kell — az anyagot finomítva — a klasszikus irányzatot, mert sokaknak csak ez áll jól. Ügyelni a részletekre, vég­telenül sok apró kis cizellá- lással változatossá tenni a ru­határat, ez az új irányzat, A diVattervezők ugyanis azt tartják: nem nagy darabo­kat, hanem kis tételekben ki­egészítőket keresnek majd a vásárlók. Több darabból ál­lmok miruteiael. kombinál­ható' együttesekét komponál­tak a tervezők, amelyek a gyárak, a kereskedelem jóvol­tából darabonként is megvá­lt A divattervezők azt szeretnék, ha az ilyen kötött együtte­seket darabonként is megvásárolhatnák a vevők sárolhatók lehetnék. Pulóver­ben és szabadidőruhán, al­kalmi és délutáni ruhán egy­aránt láttunk finom csipke­gallért. Az aranytűzés és sze­gély újdonság nappalra is. Mindehhez igazodik — a leg­változatosabb sarokmagas­sággal — a lábbeli divatja. A kötött holmi a jövő ősz­szel és télen az eddiginél is nagyobb sláger lesz. Fiata­loknak például á miniruha h0£szűr,ágg maxipplóvef' hoz;. ‘záíílo, kötött "Harisnyával?Sok szép mintát láttunk ezeken; az északi és a dél-amerikai népek fólklórjából vették köl­csön. , $ Csipkegallért láttunk minden mennyiségben Barátságos gesztusok... j j ...avagy túl sokat csókolózunk Sokat csókolózunk. Ez után a sokat sejtető mondat után nem szeretném az érdeklődést lehűteni, de én most csak a baráti, szakmai, elvtársi csókokra és ölelések­re gondolok. Életünk, társas érintkezésünk már-már köte­lező aktusára, mely a Veres Péter által még szemérmes­nek és tartózkodónak mon­dott magyar nép fiai és lá­nyai körében hovatovább mindennapi rítussá vált. Arra persze nem vállalko­zom, hogy ennek a szokás­nak, szertartásnak feltárjam az íratlan szabályait, de az mindenki számára nyilván­való, hogy vannak ilyen sza­bályok. Mert például én — bármilyen nagy is bennem a tisztelet és a szeretet — alig­ha mernék megcsókolni egy miniszterhelyettest, valamely megyei tanács elnökét, vagy egy rendőrfőkapitányt. Ők persze nyugodtan megtehet­nék ezt velem. Ha akarnák. Én viszont csak osztályveze­tőtől lefelé ölelhetek és csó­kolhatok. Legalábbis így gon­dolom, ámbár jobb, ha az ember nem próbálkozik, mert könnyen eltévedhet a proto­koll útvesztőiben. Igazán biztonságosan csó- koiózní csak az egyívásúak homogén közösségében lehet és szabad. És miután a cso­dálatos palotában, mely meg­írandó élményeim forrásának színhelye, csak egyívásúak vannak, mindenki felszaba­dultan ölel és csókol. Első­sorban a volt évfolyamtár­sak, barátok örülnek egymást átölelve a találkozásnak, de a friss ismerősök is. Egy jelentős értelmiségi ré­teg több száz képviselője van együtt, akik mindenféle okos és tudományos dolgok­ról hallhatnak és beszélget­hetnek. Az összejövetel hi­vatalos — és jól hangzó — neve: vándorgyűlés. A kétnapos együítlét hiva­talosan is deklarált eredmé­nyei mellett — benyomásaim szerint — a légtérmékenyebb, a legnagyszerűbb dolog ma­ga az együttlét volt. Amiből olyan merész következtetése­ket lehet levonni, hogy a nép­művelők is (mert a résztve­vők valamennyien népműve­lők voltak) többé-kevésbé atomizált életet élnek. Hogy ez paradoxon? Meg­engedem. De éppen azért ér­demes figyelni a jelenségre. • A népművelő tétován és magányosan ácáorog a szálló halijában. Invitálom, hogy ül­Balatonon védés, sajnos, mert egy kis szakmai csoport mind hango­sabban követeli egy ideje, hogy a busát is telepítsék a Balátonba, mondván: ez a hal majd kieszi az algát, így vizet is tisztít, és a korszerű hal- gazdasági munkában, s az ex­portban szükség van a bu­sára is. Ám a tájidegen busa bete­lepítése újabb biológiai egyen­súlybomlást okozhat, nagy mennyiségű ürülékével a bu­sa legalább annyi szerves anyagot ürít vissza a tóba, mint amennyit kiszűr onnan, tehát víztisztító hatása nem jelentős, sőt, ezzel még fokoz­za is a Balaton eutrofizáló- dását. Mikor látják már be az ér­dekeltek, hogy a Balaton nem halastó?! Lehetne a balatoni halból másként is devizát ter­melni. Például: vendéghor- gásztatással! Amihez a jelen­legi halászhajóparkot, sőt, a vizet ismerő halászokat is al­kalmazni lehetne. Minden­esetre többet nyerne vele az ország, mint egy bizonytalan, esetleg a tó biológiai egyen­súlyát tovább rontó haltele­pítési akcióval. jön mellém Előző nap már futólag megismerkedtünk egy unicumivó társaság karéjá­ban. ö csak kávézott, így ha­mar felkelt az asztaltól, de távozása után is róla folyt a szó. Megtudtam, hogy afféle polihisztor (ha úgy tetszik régi típusú népművelő), aki képzőművészettel, filmezés­sel, színjátszással foglalko­zik, hogy tartalmas klubéle­tet teremtett stb. Azt viszont ő mondta el korábban némi öngúnnyal, hogy — pénz és szakember híján — intézmé­nyének a gépházát is ő ter­vezte minimális mérnöki se­gédlettel. Ja és még valami: az elsők között hozta létre te­lepülésének citerazenekarát. — Tudod, én minden ba­rátságos gesztusért hálás va­gyok — mondja, mikor lete­lepszik mellém. Húsz éve működik egy kis­községben, papírforma szerint is a legmagasabban kvalifi­kált szakember, mehetne, me­hetett volna máshová is, de most már marad. Nem kér­dezem, hogy miért. Azt sem, hogy miért nem váltott át az önálló alkotói munkára; a képzőművészetre, vagy miért nem szerződött — mástól tu­dom, hogy hívták — vala­melyik filmstúdióhoz. Nem kérdezem, mert ez az ember népművelő, mégpedig azon ritkák közül való. aki sok mindenhez ért, akinek nyil­ván vannak sikerélményei, csak éppen kevés életében a barátságos gesztus. Persze, hogy kevés, mert szükségkép­pen nehéz, renitens ember. S egy kis faluban különösen ne­héz a nehéz embernek. öt szívesen megölelném, de csak kézfogással búcsú­zunk. A többiek is búcsúzkodnak. Zajosan, nagy gesztusokkal, kicsit mindenkiben a másna­posság émelygése. Gyanítom, hogy nemcsak az ital az oka a kellemetlen közérzetnek. A gyümölcsfák lombhullás­tól rügy fakadásig nyugalmi állapotban vannak. Téli fagy­kárt azok szenvednek, ame­lyeknek a vesszői nem ér­tek be. Ez az állapot előáll­hat túlzott nitrogéntrágyázás, erős őszi öntözés, illetve gombás betegségek okozta, korai lombhnllás miatt. Igen hasznos az ősszel ül­tetett gyümölcsfacsemeték gyökereit felkupacolni. A fagyra érzékeny kajszibarack törzsét jó bemeszelni, mert a fehér bevonat megakadályoz­za, hogy a téli napfényes na­pokon a törzs szövetei fel­melegedjenek. A felmelege­dést követő éjszakán ugyanis ismét lehűlnek a szövetek, és az összehúzódás, kitágulás ha­tására a sejtfalak elroncso­lódnak; fagykár áll elő. Ügyelni kell azonban arra, hogy a meszelés vékony le­gyen, mert a vastag, cserepes mészréteg alatt a kártevők kitűnő búvóhelyet találnak. Ezért a meszelést tanácsos permetezőgéppel végezni. A gyümölcsfák téli védel­méhez tartozik a késő őszi fagymentes időben való per­metezés. A monília, liszthar­mat, levélfodrosodás stb. ál­tal súlyosan megtámadott fákon a rászáradt lomboza­tot kétszázalékos Novenda-, vagy 0,9 százalékos Krezonit- oldattal permetezzük be, és a földre hullott leveleket éges­sük el. Az őszibarack-, kaj­Inkább arról van szó, hogy haza kell menni, ahol aligha lesz idő meditálni az értelmi­ségi létről, mert vár az egy­re inkább bürokratizálódó szakma, a hivatallá lett mun­kahely, ahol egyre kevesebb a pénz és egyre több a mód­szertani körlevél, vagyis a szempont. S talán a barátsá­gos gesztusok is hiányoznak. Üjabb és újabb kísérletet kellene tenni, hogy megma­gyarázzuk egymásnak: mi tér az ember, ha népművelő? Azt hiszem, a válasz meg­fogalmazásához találkozások szükségesek. Személyesen és minél többször találkozzék a népművelő a területén élő emberekkel; csak így adhat és így kaphat — csak ilyen körülmények között beszélhe­tünk közművelődésről. S persze találkozzanak egymás­sal is a népművelők, de ne a hivatali hierarchia külön­böző lépcsőfokairól küldöz­getve egymásnak a jelentése­ket, hanem közvetlenül; egy­mást felrázó, megtermékenyí­tő eszmecseréken. A hazai értelmiség pedig — abban a kis faluban, ahol polihisztor barátom munkál­kodik, éppúgy, mint a nagy városokban — fogadja be a népművelőt S most — nem feledve so­raim bizarr vagy tán komoly­talannak tűnő indítását — hadd fejezzem be így: jó, ha a homogén, egyívású közös­ségek tagjai összeölelkeznek a találkozás örömében, de az még fontosabb, hogy ezeket a csoportokat észrevegyék és magukhoz vonják más-más indíttatású közösségek, kö­zösségi vezetők is. Egyszóval a csókolózás — legalábbis az úgynevezett társadalmi természetű >4- nagyon komoly dolog; lehe­tőleg ne váljék rituális rutin­ná. (gyarmati) szibarack-, cseresznye-, meggy- és szilvaültetvények­ben egyre nagyobb veszélyt jelent az ág- és fapusztulás. Ezeket a gombák ellen, fagy­mentes időben, a rézoxidklo- rid 0,5 százalékos, vagy f Miltox Spec;al 0,5 százalékod oldatával permetezzük. A mi időjárásunkra jel'emző a februári átmeneti felmelege­dés és az utána következő márciusi hőcsökkenés. Hogy a visszatérő tél el ne pusztít-, sa a rügyeket, a korán virág­zó gyümölcsfákon, a fák töve körül a havat halmozzuk fel. Ennek lassú olvadása kissé késlelteti a rügyfakadást és esetleg átsegíti a iákat a kri­tikus időszakon. ^ Igen fontos munka a sző- ~ lő téli befedése is. Ennek a fej- és bakművelésű szőlők­ben van elsősorban jelentő­st 2. Számítva a téli hidegre, a lugasszőlőknél is kissé fel kell kupacolni a talajt. A tör­zset és a lugaskarokat újság-, papírral vagy fóliadarabok­kal vegyük körül. Ez a bur­kolat azonban elsősorban nem a hideg, hanem az 61- mos eső ellen nyújt védelmet. Előnyös a szamócát is be­takarni, szecskázott fűvel, szalmával vagy szalmatrá­gyával. Nemcsak a fagyok ellen védi a szamócát, hanem a talaj termékenységét is nö­veli. SZOLNOKI JENŐ mezőgazdasági mérnök Kertészkedoknek ajánljuk A gyümölcsfák téli védelme

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom