Déli Hírlap, 1981. november (13. évfolyam, 256-279. szám)
1981-11-23 / 273. szám
Miskolci beruhásások I. 4c Sajtsor a hűtőpulton (Kerényi László felvétele) Mi minden tegyen c8 pulién ? Előírták a kötelező választékot — de nem mindenütt tartják be Gyakran előfordul — még a legforgalmasabb élelmiszer- boltokban is —, hogy feltűnően szegényes a hűtőpultok választéka. A főutcai üzletekben megesik. hogy a zárás előtti órákban a legelemibb tejtermékek és felvágottak sem kaphatók. Hiába keressük a a Mackó sajtot, vagy a pa- rizelt, legfeljebb a meglehetősen drága dobozolt sonkával, vagy konzerv-virslivel szolgálhatnak. Az üzlet falán azonban végigböngészhetjük a tej- és a húsipar minimum választékát, s ezen a listán az-összes hiába keresett tej-, sajt- és húsféle neve szerepel. — Idén májusban megújítottuk a minimumválasztékot a tej- és a húsipar illetékeseinek közreműködésével — állítja Ambriskó Dezső, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetője. — Boltkategóriánként megszabtuk, melyik üzletben mit kötelesek tartani nyitástól-zái'ásig. A kategóriát a boltok nagyságától és forgalmától függően határoztuk meg, A, B, C, D sorban. A listán szereplő összes alapvető élelmiszerből teljes választékot kell biztosítani. Egy kicsit maximalisták is voltunk, abból kiindulva, hogy ha többet követelünk, ezzel mindenütt javítjuk a választékot. Az igazság az, hogy a minimumválasztékot termelési és szállítási gondok miatt nem sikerül mindig és mindenhol betartani. Egy A-ketegóriás belvárosi élelmiszerboltban legalább 45-féle felvágottnak és 120-féle tejterméknek kellene a polcokon sorakozni. Egy C-kategói’iás üzletben is 15-féle felvágott és 36-féle tejkészitményt kell kínálni. A legkisebb, D-kategóriás büféjellegű boltban 10-féle húsipari terméknek és 15 féle tejárunak kell sorakozni a hűtőpultokon. Sajnos, ennek az előírásnak a legnagyobb igyekezetünk ellenére is nehéz eleget tenni. (sz. D (Kissé túlzónak látszó, de a dolgokat folyamatában tekintő megítélés szerint egy beruházás soha nincs kész. Más kérdés, hogy a számbavétel miatt szakaszolni kell. Az építő, a beruházó, a pénzügyi felelős akkor mondja egy beruházásra. hogy elkészült, amikor egyre csökkenő pompájú ünnepség keretében átvágják a szalagot.) Az MSZMP Miskolci városi Párt-végrehajtóbizottsága a közelmúltban tájékozódott a városban folyó vállalati és szövetkezeti beruházások, fejlesztések helyzetéről. Megállapította, hogy a gazdálkodóegységek 1981-es munkáját döntően a korábbi években elhatározott, illetve elkezdett fejlesztések megvalósítása határozza meg. A legjelentősebb kiemelt, illetve vállalati, szövetkezeti beruházások egy része jó ütemben halad, míg más része a tervekhez viszonyítva elmaradásban van. Vissza fogolt ság jellemzi Ebben az évben várhatóan fejlesztési célokra majdnem 5 milliárd forint felhasználására kerül sor. A központi és vállalati beruházásokra és fejlesztésekre a központi célkitűzésekkel és a vállalati lehetőségekkel összhangban a visszafogottság jellemző. A városi pártbizottság, 1981. évi munkaprobramjá- nak megfelelően, kiemelt figyelmet fordít és a politikai munka eszközeivel — ha szükséges, operatív módon is — segíti, ellenőrzi a város üzemeiben megvalósuló beruházásokat. E munka nem mindig látványos, de gyakran átsegíti az érintetteket egy-egy megoldatlannak tűnő akadály elhárításában. Természetesen a munkában kialakult új helyzethez nekünk is alkalmazkodni kell, és a város pártszervezeteinek is változtatni szükséges eddigi szemléletükön, beváltnak hitt munkamódszereiken A politikai munkában támasztott magasabb követelményszint teljesítése jól segítheti az e területen jelentkező újabb és újabb ellentmondások és feszültségforrások okainak feltárását, ezek megszüntetését, illetve feloldását. A beruházási tevékenység visszafogása és bizonyos mértékig a tervidőszak váltásakor szokásos tartózkodó magatartás következtében — melyhez még növekvő bizonytalanság is párosul — a korábbiaknál kevesebb számú és összességükben kisebb fejlesztés elkezdésére kerül sor. A beruházási folyamatban részt vevők együttműködésében, a beruházások előkészítésében és a szervezett munkavégzésben némi javulást érzékelünk. Ez a javulás azonban még korántsem elegendő. További kezdeményezésre, ésszerű kockázat- és felelősségvállalásra van szükség mind a tervezők, beruházók, mind pedig a kivitelezők részéről. Gépipar és kohászat Mi jellemzi a beruházások pénzügyi helyzetét? A vállalati és szövetkezeti döntésű beruházási kifizetések az év eltelt időszakában összességében az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 16.7 százalékos csökkenést mutatnak. fonákja Sárga Thomastik Az Ipari Minisztérium irányítása alá tartozó ipari vállalatoknál az átlagot meghaladóan, 26,5 százalékkal esett vissza a kifizetések összege. Döntően amiatt, hogy a kölcsönforrásokkal megvalósuló bővítések az idén , minimális kifizetéssel befejeződtek, és a rendelkezésre álló sajat fejlesztési források a Lenin Kohászati Műveknél, amely meghatározó, még a legszűkebb szinttartó beruházások megvalósulásait sem teszik lehetővé. Az ágazathoz tartozó gépipari és kohászati vállalatok a fejlődés szempontjából fontosnak ítélt termékek gyártásának fejlesztéséle irányuló beruházásokat kezdtek el. Zöld út a szolgáltató- iparnak Az építőipari vállalatok saját beruházása 40 százalékkal csökkent. A korábbi években végrehajtott jelentős kapacitásnövelések az elmúlt években befejeződtek, a rendelkezésre álló saját források pedig csak kisebb bővítéseket tesznek lehetővé. A helyiipari üzemek «tanácsi vállalatok és szövetkezetek) fejlesztési tevékenysége az elmúlt évhez viszonyítva 23 százalékos emelkedést mutat. A beruházási összeg növekedése a kommunális szolgáltató tevékenységet folytató gazdálkodóegységekre jellemző. A fejlesztések döntően a korábban elhatározott célokra tartalékolt saját források, a szolgáltatásfejlesztésre irányuló tanácsi és KFA-jutta- tások, valamint a közműfejlesztési hozzájárulás felhasználásával valósulnak meg. (Folytatjuk) NYESTE GÁSPÁR az MSZMP Miskolc városi Bizottságának politikai munkatársa Több lesz-e, ha kevesebb jut ? Volt úgy, hogy lefagyott... Többszáz személy- és kisteherautó alsómosását végzik el hetente az AFIT hejőcsa- bai szervizében. A téli alvázmosás legalább annyi előnynyel, mint hátránnyal jár a szakemberek szerint. A havas sóié hamar utat talál az alváz üregeibe, így aztán érdemes ilyenkor gyakrabban megtisztítani az autó alját Ugyanakkor a gyakori mosás jó táptalajt teremt a korróziónak. A garázssal nem renA felmérések szerint a tavalyi kemény télen évek óta először 10 ezer pár sílécet értékesített a Triál az országban. s messze túlteljesítették tervüket ródlifélékből és korcsolyákból is. Épp ezért az idén még inkább felkészültek, nagyobb készleteket haldelkező autótulajdonosok minden mosás után jól szárítsák meg a jármű alját! Nehogy úgy járjanak, mint az az Avas-déli kocsitulajdonos, aki reggel a legnagyobb igyekezettel sem tudott elindulni az autójával. Az este lemosott jármű kerekei és a kézifékkötél annyira lefagyott, hogy csak a déli enyhébb időben lett mozgásképes ... moztak fel a téli sportszerekből. Csak gyermek sígami- túrából 41 ezer darabot rendeltek, a népszerű kétélű koriból 20 ezer pár áll a vásárlók rendelkezésére. Nagy sláger volt tavaly a síöltöny: az idén lehet majd külön is vásárolni a sínadrágokat, s. a felsőrészeket. Tudom, hogy az olvasók elsöprő többsége jól megvan sárga Thomastik nélkül is, s ha hiánycikklistára kerül a furcsa nevű importcikk, rá se füttjtent. De higyjék el, nem kevesen vannak azért azok sem, akik értik, sőt bőrükön érzik a hiányt. A sárga Thomastik ugyanis nem más, mint hegedűhúr. A jelző a tasak színére utal, s aki muzsikus, azt is tudja, hogy az ilyen csomagolás rejti a lágy hangot adó Thomastikot, ellentétben a zölddel, mely g kemény, azaz gyengébb minőségű húr takarója. Ahhoz viszont már bármelyik iparos, sőt barkácsoló kedvű ember is ért, hogy mennyit számít a szerszám milyensége. És a hangszer tulajdonképpen szerszama a zenésznek, a zenészpalántának pedig — ha úgy tetszik — tanszer. Húr nélkül a „szárazfa” csupán száraz fa, így érthető az érdekeltek idegessége, ha kifogy a boltból a Thomastik. Persze, nemcsak ez az egy húrmárka létezik, kapható — ha kapható — Pyrastro is, de ritkán egy hegedűre való teljes garnitúra. Párja közelebb van az 500 forinthoz, mint a 400-hoz! Ilyenkor szoktuk azt mondani: még jó, hogy lehet kapni. De ez esetben még a gúnyos kiszólásnak sincs helye, hiszen mint a fentiekből kiderül, néha még drága pénzen sem pótolhatja a hiányzó húrt a zenész. És nehogy azt higyjék. hogy csupán a húrok pótlása okoz manapság gondot. Szinte megoldhatatlan feladat a vonó újra szőröztetése — nem tudok rá jobb kifejezést —. lószőr ugyanis egyre kevesebb van. Talán emlékeznek még rá az újságokból, hogy néhány évvel ezelőtt lebukott egy társaság, mely arra specializálta magát, hogy az éj leple alatt megkurtította a pacik ékességét, ök talán kefekötőknek adták el a zsákmányt. de eladhatták volna hangszerjavítóknak is. Ha mégsem az utóbbit választották, valószínűleg azért volt. mert hangszerészt ma már csak elvétve 'ehet találni e hazában. A zenészek jó része maga barkácsolja a szerszám kisebb hibáit — már ami a vonósokat illeti. De mint hallom, nincsenek sokkal jobb helyzetben a másfajta instrumentummal dolgozó művészek sem. Drága, nagyon drága nálunk a jó minőségű, márkás hangszer, a tartozékok pótlása pedig hihetetlen nehézségekbe ütközik. Zenész ismerősöm így fogalmazta meg a kérdést: miért számítanak luxusárat a hangszerekért Kodály országában? Ha kissé túloz is, érthető az indulata. Mert méregdrága például a Charlie parfüm is, de ezért nem érdemes háborogni. Aki ragaszkodik a kivételesen jó illatú, divatos, import kozmetikai cikkhez, fizesse meg az árát! Vígan el lehetnek nélküle a hölgyek, hiszen a férfiakat orruknál fogva tudják ők vezetni különleges illat nélkül is. A Charlie tehát luxus. De a hangszer? És hogy tényleg ne legyen luxus, abban — na jól belegondolunk — nemcsak a zenészek érdekeltek, hanem mindenki, aki szereti a muzsikát. És ki nem szereti? Legfeljebb ízlésbeli különbségek vannak. De a „száz szál piros rózsát küldöttem tenéked” kezdetű nótát is hangszerrel intonálják. nem csak a Beethoven-koncertet (békés) i Az új tulaj i Vasárnap múlt épp J 35 éve, hogy hazánk- ■ i ban államosították az [ első nagyüzemeket. A , i Rimamurányi Vasmű, a ' Ganz és Társa gyár, j ■ valamint a Weiss i 1 Manfréd Acél- és Fém- J müvek állami kezelés- i i be vétele fontos előz- J [ ménye volt a későbbi > i teljes államosításnak. Az akkori viszonyok , i közepette az előkészítés * csak titokban történhe- J t tett. hiszen fontos cél- • • kitűzés volt. hogy min- J , den értéket hiánytala- 1 i nul vehessünk át. Csak 1 ] úgy lehetett biztosita- f i ni a termelés folyama- ■ i tosságát. s a munkások J 1 fizetését, ha az üzleti i ; könyvek eredeti állapotban. a pávn&tszek- i rémiben őrzött iratok J i és pénz az űi vezetők i ! kezébe kerülnek. A Triál tele
