Déli Hírlap, 1981. november (13. évfolyam, 256-279. szám)
1981-11-21 / 272. szám
Nemsokára Miskolcról is Tárcsázhatjuk Moszkvát, Párizst A XI. országos postáskonferencia alkalmából rendezett sajtótájékoztatón elhangzott. hogy 1982-ben Miskolcot is bekapcsolják a nemzetközi távhívó hálózatba. Az információ birtokában hívtuk fel Kovács Endrét, a Helyközi Távbeszélő Igazgatóság fejlesztési osztályának csoportvezetőjét, e munkálatok koordinátorát hogy érdeklődjünk: elkezdődött-e már a szerelés? — Az előkészítő munkála- . tok mind a hat városban befejeződtek. Miskolc mellett ugyanis Győrben, Pécsett, Szegeden, Debrecenben és Kecskeméten is megteremtjük a nemzetközi távhívás feltételeit. A Jberüházás munkálatai január végén kezdődnek, s várhatóan az év végéig tartanak. Hogy miért tart ilyen soká a kivitelezés? A jugoszláv Nicola Tesla cég gyártja azokat a speciális szerelvényeket, amelyek központjainkba kerülnek. Ezek tudják ugyanis „befogadni” és tárolni a nemzetközi távhíváshoz szükséges, a miénknek csaknem kétszeresét kitevő számjegyeket. S a jugo- szlávok nyárra ígérik a berendezéseket ... Egyébként párhuzamos szerelést végzünk, s a vidéki városokkal egyidőben a fővárosban is Házhoz meny a Clark Több mint 200 ezer forintos költséggel vásárolt a miskolci Patyolat egy nyugati gyártmányú Clark típusú szőnyeg- és kárpittisztító gépet. Ezzel a berendezéssel kérésre házhoz mennek. Máris nagy sikere van az új szolgáltatásnak. bővítjük a vonalakat. Szerencsére új vonalra az érintett városok és Budapest között nincs szükség, ugyanis a meglevő nyalábokon bonyolódik majd a nemzetközi forgalom is. — Úgy tudjuk, miskolci szerelők is segédkeznek a kivitelezésben... — Erre szükség is van, ugyanis ők nagyobb helyismerettel rendelkeznek. Segítségükkel lerövidíthető a beruházás ideje, s ha a ju- goszlávok valami „csoda” folytán hamarabb szállítanák a speciális egységeket, akkor akár már ősszel is lehetne hívni az említett városokból Moszkvát, Párizst, Kassát vagy Bécset — közvetlen tárcsázással. (tóth) Forgalomkorlátozások Aki hosszabb útra indul Az 1-es számú főúton Hegyeshalom térségében útcsatlakozás építése miatt sebességkorlátozás és előzési tilalom van érvényben. A 2-es számú főúton Nagyoroszi és az országhatár között kapaszkodósávokat építenek, szakaszos sebesség- korlátozás van. A 4-es számú főúton Debrecen területén útlezárás, útelterelés van. Terelőuta- kat kijelöltek. A 6-os számú főúton, Dunaújváros határában a 75-ös kilométerkőnél bővítik a ka- paszkodósávot, emiatt sebességkorlátozás, előzési tilalom van érvényben. A 8-as számú főútvonalon Rábahídvégnél hídépítés miatt a munkák színhelyén elterelik a forgalmat. Az Ml-es, az M3-as és az M7-es autópályákon a hét végén szünetelnek a munkálatok. A jövő katonáit segítették A katonai pályára irányító tevékenységben élen járó, s kiemelkedő munkát végző pedagógusoknak és társadalmi aktíváknak nyújtottak át kitüntetéseket, dicsérő okleveleket Budapesten, a Magyar Néphadsereg központi Művelődési Házában. A honvédelmi miniszter által adományozott kitüntetéseket, s dicséreteket a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei hadkiegészítő. és területvédelmi pa-, rancsnok javaslatára “' VrtéhiAfrV'Jr-:* • ;-ftr ..v wnc- **<***»*.*, gyénkből a következők kapták: A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát: Magyari István, a Bláthy Ottó Erősáramú Szakközépiskola igazgatója; Kom- lósi Imre, a Zalka Máté Szakközépiskola igazgató-helyettese; ezüst fokozatát: Jánosi József, a abaújszántói Mezőgazdasági Szak- rrvinkásképző Iskola igazgatója; Matesz Béla, a Miskolci Építőipari Szakközépiskola igazgatója; Csorba Gyula, a miskolci 2. * Naponta. 50—60 teherautóval szállítják a szenet házhoz a Sajó-parti TÜZÉP-telepről. Az őszi szezonban eddig Lyukó- bányából másfél millió, a Sajó-partról pedig 200 ezer mázsa szenet fuvaroztak el a megrendelőkhöz. (Kiss József felvétele) Szakközépiskola igazgató-helyettese; Vas József, a miskolci 3. sz. Szakközépiskola tanára. Honvédelmi miniszteri Dicsérő Oklevélben és jutalomban részesültek : Erdődiné Di Giovanni Magda, a Borsod megyei Pálya- választási Tanácsadó Intézet munkatársa; Eperjesi Dezső, a kazincbarcikai 105. sz Szakmunkásképző Iskola igazgató-helyettese; Csoltai Lajos, a leninvárosi 106. sz. Szakközépiskola tanára. Jól élnek a lehetőségekkel Felújítják és bővítik a Semmelweis Kórházat Felsorolni is elég a Semmelweis Kórház újdonságait, amelyeket az 1973-ban kezdett rekonstrukciónak köszönhetünk: felújították a n. sz. fertőző- osztályt, tatarozták a belgyógyászatot, a szülészet és a sebészet régi szárnyépületeit, s ez utóbbiakat bővítették is. A szülészet 44 új ágyat, a sebészet — a fül-orr-gégészettel és az urológiával együtt — hetvenöt kapott. Jutott a rendelőintézet korszerűsítésére is, ezt idén csinálták, s elkészültek a kórházegyüttes fűtésének modernizálásával, amely a számítások szerint évente 1,5—2 millió forintos energiamegtakarítást hoz. Dr. Jánváry Anna, a kórház igazgatója mindezek mellett a legbecsesebbnek talán azt tartja, hogy jószerével féláron sikerült összehozni ezeket az újdonságokat. — Csak egyetlen példa: országosan 1,5—2 millió forintba kerül egy-egy új sebészeti ágy (s természetesen a hozzá tartozó egységek! létesítése. Nálunk alig több, mint 500 ezer forintból jött ki... Remekelnek a műszakiak Erre a „csodára” igazság szerint a szükség szorította rá az intézetet. Az történt ugyanis, hogy a szülészeti pavilon rekonstrukciója alkalmával kiderült: az idegen kivitelezők szakipari munkája részint drága, részint igencsak sok kívánnivalót hagy maga után, már ami a minőséget illeti. A kórház műszaki részlege meghányta-vetette hát, mi a jobb: ha a szakipari rÉrdekek erdejében Dr. Pirkó Józseffel a véletlen, jobban mondva egy, az anyag- gazdálkodás racionalizálásáról szóló szakcikk hozott össze. Én laikus módra lelkesedtem, s keseregtem. (Nálunk az évi 500 ezer tonna acél- és vastermék felhasználása mellett körülbelül 170 ezer tonna forgács keletkezik, ami az összes felhasználás 34 százalékát jelenti.) ö egész életét erre a témára tette fel, érdeklődése szigorúan szakszerű, véleménye pedig józanul tárgyilagos. A miskolci egyetemen végzett, s a diploma megszerzése után a mechanikai technológiai tanszékre került, de az első két év csaknem minden napját a Diósgyőri Gépgyárban töltötte. Ma is azt vallja: gyakorlati ismeretek híján holt tőke a desztillált elméleti tudás. Arányt téveszt, aki elszakad a valóságtól, s tennivalóit nem a lehetőségek mérlegén méri. Forgács gyártás a fémiparban? Igen, s ennek óriási ára van. S hogy a pazarlás drága? Igen ám, csakhogy a potenciálisan kevesebb hulladékot tartalmazó, s nem túlméretezett elő- gyártmányok termelésének megszervezése sok költséget és nagy szakértelmet igényel. Nem titok, hogy egy bizonyos technikai, technológiai színvonalon túl, a takarékosság is pénzbe kerül. E küszöbön innen még „olcsóbb” a pazarlás. Ehhez nem kell szakértelem. Ám nemcsak a gépiparban sok a forgács. A hazai gazdaság a minőségi változások gyönyörű, keserves éveit éli. Legnagyobb kincsünk, fölmérheteílen eredményeket hozó tartalékunk a szakértelem, a nagyobb tudás, az új körülményekhez való gyors alkalmazkodás képessége. Beszélgetőpartnerem is állítja, hogy a leghaladóbb gondolatok, termelési eljárások nem varázsütésre palántálódnak át a gyakorlatba. Meg kell szenvedni az újért. Dr. Pirkó József azokra a fiatalemberekre hivatkozik, akik most ülnek az egyetem padjaiban, s akik még az ezredforduló után is dolgozni fognak. Mint oktató szeretné, ha tanítványai többek lennének, mint az automata gépek gombjait nyomkodó, magasan kvalifikált fehérköpenyes „automaták”. Az ismeretek felezési ideje tíz év. A jelenlegi ismeretek fele tíz esztendő alatt elévül, de az évtized múltán szükséges szakmai információk fele még nem áll rendelkezésre. Az egyetemi képzés, bár önkényesen erőszakolt ez a kettéválasztás, kétirányú. Egyrészt a kor színvonalán álló elméleti tudást ad, másrészt olyan képességeket igyekszik kifejleszteni, amelyek a későbbiekben is fogékony- nyá teszik az embert az új gondolatok befogadására. S hogy mivel marad adós az egyetem? Talán azzal, hogy hallgatóit nem készíti föl kellően a valósággal való ütközésre, az ésszerűségnek, a tanultaknak gyakran ellentmondó gyári gyakorlatra, az újdonságok kiharcolásának fortélyaira. Évek óta dúl a vita, a vélemények megoszlanak. Egy riportban (Üvegházi diploma?) így vall egy hallgató: „Rendkívül sok olyan ismeretet tanítanak velünk, amit soha, sehol nem fogunk hasznosítani... A magyar ipar még nincs azon a szinten, amire itt felkészítenek minket. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy az innen kikerülő, jól felkészült mérnök sokkal többet tud, és leginkább mást tud, mint amire szüksége van, és ez zavarja a munkájában.” A vállalati vezetők szerint „nem szupermémökökre van szükség, hanem olyan emberekre, akik a meglevő technikai, technológiai színvonalon mindent ki tudnak hozni a termelésből”. Kinek van igaza’ Az egyetem nem enged a színvonalból. A frissdiplomás bol- logulni akar. Az üzem rögtön csatasorba vethető, kvalifikált rmestert szeretne. Ám az érdekek erdejében nem tévedhet el i látszólagos ellentmondások dacára is közös szándék. (brackó) Az épületbelső még munkát ad a szakiparosnak. De alig karnyújtásnyira tőlük — zavartalan a gyógyítás. munkákat magukra vállalják a rekonstrukcióból, vagy ha később a karbantartások során kell korrigálniuk a kissé elnagyolt munkát? Vélem, őket is meglephette a különbség, mert végül is az előbbi megoldást választották. Még azon az áron is, hogy dupla porciót vállalnak, hiszen a rekonstrukcióban való részvételük nem mehet — nem is megy! — a mindennapos karbantartások rovására. — Az általuk végzett jó minőségű szakipari munka nekik is kamatozik. Amit jól megcsinálnak, annak a karbantartásával sincsen különösebb baj. Amit tehát veszítenek a réven, azt behozzák a vámon — dicséri munkájukat a kórházigazgató. Folytatása következik! A hatodik ötéves terv időszakára várhatóan újabb 30 millió forint jut a rekonstrukció folytatására. Elkezdik az elmeosztály, a szemészet, az I. sz. fertőzőosztály és a konyha korszerűsítését, bővítését Később — a nyolcvanas évek végén — új, több szintes épületet létesítenek. Ebben kap helyet az intézet központi orvosi ellátó részlege: a laboratórium, a röntgen, a gyógyszertár és a központi sterilizáló. — Ezeknek az úgynevezett diagnosztikus osztályoknak a fejlesztése elengedhetetlen a rekonstrukción belül. Az igazi szakmai előrelépést ezek jelentik... Kertészm érn ök tervezte Ném csekély kellemetlenségekkel is jár persze ez az építőmunka. A kórház udvara sínyli a sok irányú ténykedést, nemcsak higiéniai, de esztétikai szempontból is. Éppen ezért — hogy már menet közben is szimpatiku- sabbá tegyék a kórház képét — elkezdték a központi tér kialakítását, amelyet szakképzett kertészmérnökkel terveztettek. Tavasszal feltöltik a területet, fákkal, díszcserjékkel telepítik, sétányokat létesítenek, pihenőhelyeket. A parkosítást azokon a területeken ahonnan elvonultak az építők, még ősszel, tél elején megkezdik. (r) Költöző házak Vologdában D Több mint húsz régi házat szállítanak új helyre Vologdában, a Moszkvától északra fekvő régi orosz városban. így a régi faépítészet remekeit megőrizve rekonstruálják az utcákat, amelyek számára a Vologda folyó két partján már ki is jelölték a megfelelő, csendes lakótelepeket. Az első házat már átszállították új helyére. A szakemberek először szétszerelték, átszállították, majd visszaadták a műemlék épület eredeti formáját. Űj bú'oiok Hétfőtől két új bútor jelenik meg a Domus Áruházakban. A Kanizsa Bútorgyár új terméke a Viktória svédfal; elemekből álló, fenyőborítású polcrendszer, tárolószekrényekkel. A Budapesti Bútoripari Vállalat pedig három változatban mutatja be a Tip szekrénysort. A műtrágyázással kapcsolatos tudnivalókról hallhatnak a mezőgazdák előadást a Kocsis Pál mezőgazdasági szakkörben hétfőn délután. A helyszín a 24. számú Általános Iskola, ahol az eddigi foglalkozásokat is tartották.
