Déli Hírlap, 1981. november (13. évfolyam, 256-279. szám)

1981-11-03 / 257. szám

Jk A kereskedők áruházában válogatva... (Kerényi László felvétele) Ahol a kereskedők vesznek Nekik is kell a kényelem Jönnek a nagy téli ünnepek. A bevásárlási láz ilyenkor a te­tőfokára hág. Először azonban az üzletvezetőknek kell a nagy- bevásárlást nyélbeütni, hogy a vevők mindent beszerezhesse­nek. S mint a háziasszonyok, ők is szeretnek kényelmesen, nyugodtan vásárolni. Erre kí­nál most jó lehetőséget a Bor- sod-Heves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat. , 0 A Tanácsköztársaság vá­rosrészben, a Krausz György utca 1. szám alatt, tegnap délelőtt nyitották meg önki­szolgáló raktáráruházukat. Kenyeressy Árpád igazgató elmondotta, hogy a túlter­helt raktáraik kapacitását szeretnék ezzel növelni. El­sősorban a lakótelepi kis­boltok üzletvezetőit várják ide. Az áruválasztékot is' úgy állították össze, hogy a na­ponta fogyó élelmiszereket, vegyicikkeket itt megtalál­ják. Jelenleg 470-féle élelmi­szerből és 130-féle háztartá­si vegyicikkből választhat­nak. A kereskedők áruháza á*-ilis 30-ig tart nyitva. A mostani, 4 millió forintos árukészletét az igényeknek megfelelően gyarapítják. Ünnepség a Vasasban Csapatzászlót kaptak határőreink Ünnepséget rendezett teg­nap a Diósgyőri Vasas Mű­velődési Központban a BM Határőrség Miskolci Kerületi Parancsnoksága abból az al­kalomból, hogy a Borsodi Szénbányák Vállalat csapat- zászlót adományozott határ­őreinknek. Az ünnepségen megjelen­teket — akik között ott volt Ujhélyi Tibor, a megyei párt- bizottság titkára, dr. Ladá­nyi József, a megyei tanács elnöke, Tóth Imre határőr ve­zérőrnagy, a BM Határőrség országos parancsnoka, dr. Ábel László, határőr vezér­őrnagy, a határőrség politikai főcsoportvezetője, valamint a társ fegyveres erők és testü­letek, a megye járásainak, nagyüzemeinek párt-, állami és társadalmi vezetői — Var­ga Jenő határőr őrnagy, a kerületi határőrség politikai osztályvezetője köszöntötte, majd Ritter Ottó határőr al­ezredes, törzsfőnök ismertette a belügyminiszter díszparan­csát a csapatzászló adomá­nyozásának engedélyezéséről. Ezt követően Monos János, a Borsodi Szénbányák Vál­lalat vezérigazgatója mondott beszédet. Egyebek között ar­ról szólt: szép hagyományai vannak a bányászok és ha­tárőrök együttműködésének. További sikeres tevékenysé­get kívánva adta át a csapat­Ki-ki a ma«a területén... Gépgyári vállalás (Folytatás az 1. oldalról) A DIGÉP szocialista bri- ádvezetőinek küldöttérte- ezletét a vezérigazgató, dr. nekes Sándor beszámolója ezette be. Elmondotta, hogy z év első háromnegyedében gépgyári kollektíva túltel­ítette termelési tervét, a y eres ég is (jó negyedmilli- rd forint) több a vártnál, vi- zont a dollárelszámolású ex- ortterv edd'r nem teljesült: észint alapanyaghiány, ré­zint pedig az értékesítési ondok miatt. Mi tehetnek a r'gádck? C ' kkentem kell a úlórák számát, s mérsékelni zt a veszteséget, amely az IC és a nagy teljesítményű épek nem kellő kihasználó­éból ered. Vissza kell szorí- ani a selejtet, mert minden hibás munkadarab a közös­ségnek okoz kárt. A vállalat gazdasági és pártvezetése ép­pen azért fordult a brigád ve­zetőkhöz, mert ők lehetnek leginkább segítői, motorjai a patinás diósgyőri üzem to­vábbi fejlődésének. Nyugod­tan lehetünk bizakodóak — mondotta a vezérigazgató —, de nyugtalanul kell keres­nünk az újabb és ésszerűbb megoldásokat. S végezetül egy mondat Szabó István szájából, aki a C gyáregység munkásainak véleményét tolmácsolta a teg­napi értekezleten: ha a ma­ga területén mindenki úgy tesz majd eleget vállalásának, mint mi, akkor mindnyájan emelt fővel várhatjuk az év végi számvetést. zászlót Nyirkos László határ­őr alezredesnek, a Miskolci Határőrkerület parancsnoká­nak. Ezután a BM Határőr­ség Országos Parancsnoksága, a megye párt-, állami és tár­sadalmi szervezeteinek képvi­selői szalagot kötettek a csa­patzászlóra. majd Tóth Imre vezérőrnagy mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség után a BM Határőrség központi zenekara — fővárosi vendégművészek közreműködésével — adott nagy sikerű műsort. Megtervezni a „lustálkodás” napjait 2. Még nem tekintjük értéknek Karnyújtásnyira vagyunk az ötnapos munkahét bevezetésé­től. Vélhetnénk, hogy az ebből fakadó bőségessé váló szabad idő valóságosan is csökkenti az egyének munkaidejét. Egyelőre azonban még ilyenek a „tervezgetések”: A lakatos: ..Kiváltom a mű­ködési engedélyt, és maszeko­tok egy kicsit. Ahogy számol­gatom, havonta minimálisan össze tudom hozni a két da­rab ezrest.” Az építőipari szakmunkás: „Hárman-négyen összeállunk, s szombatonként felvállalunk némi alkalmi munkát a ma­gánépítkezéseknél. Ott akár az 50—60 forintos órabért is meg­adják a szakembereknek. Tíz óra alatt együtt van az »Ady« Is .. Az eladó: „Szépen makramé­zom. Már csak egy kiskereske­dő kell, aki átveszi a porté­kát. Egy virágtartót két-három óra alatt elkészítek, az is egy százas. A pihenőnapon mini­málisan hármat kereshetek ... Az i3 valami.” És persze ki-ki folytathat­ja a felsorolást arról, hogy milyen mellékessel számol­nak az ismerősei a „lustál­kodás” napjain. Gyakorta eladják Már a kéthetenkénti sza­bad szombatok bevezetése után tapasztalhattuk: a munkaidő-csökkentések el­lenére sokaknak növekedett a valóságos munkaideje. Pa­radoxonnak tűnik, de így van. A szabad idő növeke­désével párhuzamosan ugyanis növekszik a jöve­delemkiegészítő mellékmun­kák mértéke is. Ennek fő okai a szociológusok szerint: a szolgáltatások iránti ke­reslet. a növekvő ieények. s az is, hogy még nem tekint­jük értéknek a szabad időt. Ezért gyakori az „eladása”. De nemcsak erről van szó. Gyakran éppen a fokozott igényesség, a hétvégi szabad idő magasabb szintű eltöl­tésének vágya készteti az embereket a felszabadult órákról való átmeneti lemon­dásra. A növekvő szabad idő le­hetőségeket teremt és igé­nyeket szül, mivel eltölté­se eszközigényes, s az esz­közök beszerzése nem olcsó dolog. Nem magánügy Az a mód, ahogy az egyén „saját” idejét eltölti, lénye­ges befolyást gyakorol a tár­sadalom egészének életmód­jára, gazdagíthatja, vagy szegényítheti azt. Nem mind­egy tehát, ki hogyan és mi­re használja fel szabad ide­jét. Hamis az a hagyományos vélekedés, amely szerint a szabad idő eltöltése „magán­ügy”, s abba nem szükséges beleszólni. A tudományos­technikai haladás ugyanis nemcsak a munkaidő csök­kentésének a lehetőségéit A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Fórum-műsort sugárzott a Magyar Rádió Miskolc kör­zeti Stúdiója a közelmúltban a téli felkészülésről. Az idő hiányában megválaszolatla­nul maradt kérdések egy ré­szével Tróján Ferencet, a Borsodi Iparcikk Kískeres- , kedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetőjét kerestük meg. • Közeleg a karácsony, és ismét gond az ajándékvásár­lás, nem lehet kapni Lego já­tékot és hiányzik a boltok­ból a gyermekkorcsolya — tet­te szóvá Salamon Ferencné miskolci rádióhallgató, és arra volt kiváncsi; javul-e az el­látás? — A Triál előrejelzése szerint ezekben a napokban nagyobb mennyiségű Lego játékot várunk Jugoszláviá­ból. Bár az idén több Legót hozunk forgalomba, mint tavaly ilyenkor, a teljes igé­nyek kielégítésének gátat szab, hogy ezért a játékért nyugati valutában kell fi­zetnünk. Előfordulhat, hogy a karácsonyi vásárlási csúcs idején már ismét hiánycikk lesz a Lego, azért mindenki­nek ajánljuk: a novembet elejétől három hétig tartó elővásárlási akcióban ve­gyék meg az ajándékot gyer­mekeiknek. Ebben az idő­szakban nagyobb összegű vásárlások esetén még áren­gedményt is adunk. A kará­csony előtti hetekben most három helyen — a Royal közben, a vasgyári piacon és a mini-diszpó helyén — ren­dezünk nagy játékvásárt. A női és férfi, valamint a ka- maszkorúaknak való műkor- csolyacipők már most meg­vásárolhatók az üzletekben. A 27-es nagyságú és a kisebb gyermekek számára készült j|c Az oviban is a legnépszerűbb játékok közé tartozik a Lego (Kiss József felvétele) hokicipők beérkezésére azon­ban sajnos még várni kell. • Kilyukadt a széntüzelésű fürdőszobakályhánk vízhen­gere, s hónapok óta hiába ke­resek egy ehhez szükséges alj­zatot — panaszolja özvegy Ko­vács Kálmánná miskolci. Szi­lágyi Dezső utca 15. szám alatti lakos. — A Vasvilltől kapott in formációnk szerint már meg­kezdték a széntüzelésű me­legvizes bojlerek hengerei­nek a gyártását. Valószínű hogy decemberben kaphatc lesz a boltokban. Addig is keressen fel minket az áru forgalmi osztályon, s meg próbálunk egy hengert sze­rezni a számára. (sz. i.) teremti meg, hanem köve­telményeket is támaszt a felszabadult idővel szemben. A pihenés úi formái Ilyen követelmény például az aktív pihenés, s a mun­kaerő aktív megújítása. A növekvő energiakifejtés az emberi energia fokozódó utánpótlását követeli meg. Ráadásul napjainkra meg­változott az arány az izom- zati és idegrendszeri meg­terhelés között. Még ott is, ahol a fizikai erőfeszítés sze­repe hangsúlyos, többnyire csupán csak egy bizonyos izomcsoport fejt ki munkát Az automatizálás követ­keztében ugyanakkor (sok- szorozódik azoknak a mun- . kahelyeknek a száma, ahol a dolgozó legfőbb feladata, hogy éberen ügyeljen a technológiai folyamatokra, szüntelenül figyelje a mérő­műszerek állását, az ellen­őrző apparátus akusztikai és fényjeleit, hogy azonnal be­avatkozhasson a folyamatba; vagy átadhassa az informá­ciót a beavatkozásra kész személynek. Idegrendszeré­re közben nagy súllyal ne­hezedik, hogy a jelek leg­kisebb elnézése, egy későbbi reakció mérhetetlen veszte­ségeket, nem egy esetben életveszélyt jelenthet. S mi­vel a fáradtságnak új for­mái alakultak ki, a pihenés új formáira van tehát szük­ség. A passzív pihenés — amely valaha nagyon indo­kolt volt — ma már, nem elég. (Következik: Ne tékozol- juk el a szabad időt.) KADVÁNYI ÉVA kél mm November' 7-e alkalmából az Elnöki Tanács lapunk le­velezési szakalkalmazottját, Molnár Sándornét, a Munka Érdemrend bronz fokozatá­val tüntette ki. Keglovich Já­nos, a DH tördelőszerkesztője a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatala elnökétől Ki­váló Munkáért jelvényt ka­pott. Ugyancsak ilyen kitün­tetésben részesült Gáspár Er­zsébet, a Borsod megyei Lap­kiadó Vállalat számviteli­pénzügyi csoportvezetője. Kollégáink a kitüntetést tegnap Budapesten, a Magyar Sajtó Házában vették át. A kegyelet virágai Holnap déli 12 órakor he­lyezik el a megemlékezés és a kegyelet virágait a város párt-, állami és társadalmi szervezeteinek s Miskolc la­kosságának képviselői az ellenforradalom mártírjai­nak emléktábláinál, az el­lenforradalom leverésének évfordulója alkalmából

Next

/
Oldalképek
Tartalom