Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1981-10-17 / 243. szám

Elhunvt j Várnai Zseni Várnai Zseni, kétszeres Jó­zsef Attila-dí.ias író, költő, a Szocialista Hazaért Érdem­rend, s a Munka Vörös Zász­ló Érdemrend kitüntetettje súlyos betegség következte­ben, tegnap, 91 éves korában elhunyt. Temetéséről későbi» intézkednek. Várnai Zseni 1890. május 25-én született Nagyvázsonyban. Gyer­mekkorában került Budapestre, s 1908-ban megszerezte a színész- egyesületi színiiskola diplomá­ját, de nem lépett színpadra. 1909-ben Peterdi Andor felesége lett, az ő révén került a mun­kásmozgalomba. Tisztviselőként is dolgozott. Első versét ' • l-ben írta, Anyaság címmel, a Népsza­vában jelent meg. Ezt követően egymás után jelentek meg a nyo­mort, a bűnt, a társadalmi igaz­ságtalanságot vádoló versei. 1912 májusában, amikor a munkásság nagy forradalmi megmozdulásra készült, s ügy hírlett. hogy a ka­tonaságot fogják kivezényelni, megírta Katonafiamnak című, nagy hatású versét, amelynek hí­res refrénje a „Ne lőj fiam, mert én is ott leszek!” Az első világháború idején, majd 1918- ban is, forradalmi erővel hatott. Ennek a versének a címét kapta első verseskötete, amely 1914-ben jelent meg. Második versesköte­tét 1916-ban adták ki, Gracchusok anyja ciminel. Költészetének — különösen az anyai érzéseknek — a kiteljesedése volt ez a kö­tet. 1943—44-ben egy antifasiszta csoport élén állt. Verseit angol, eszperantó, francia, japán, kínai, lengyel, német, orosz és spanyol- nyelvekre is lefordították. Halá­lával a szocialista magyar iroda­lom kiemelkedő alakját veszí­tette el. A Stadionban, s a Katowice előtt Vasárnap reggel tíz órá­tól játékos gyermekvetélkedő, aszfaltrajzverseny, s szóra­koztató műsor lesz a Kato­wice étterem előtti téren. A r Országszerte október 16. és | november 6. között rendezik | meg az idén az őszi megyei könyvheteket. A fogyasztási szövetkezeti mozgalomnak e jelentős közművelődési ese­ménysorozatát tegnap nyitot­ták meg Hevesen. Mint az ünnepségen elhangzott: a fa­lusi olvasók számának gyara- j podását szemlélteti, hogy az idén már csaknem félmilliárd forint értékű könyv eladásá­val számolnak a húsz év előt­ti 80 millióval szemben. A mezőgazdasági termelés és a közművelődés összefüggései is nyilvánvalóak: mezőgazdasá­gunk kiemelkedő sikereihez város másik végén, ugyan­csak tíz órakor kezdődik a Stadion étteremben a régi és új ízek a cukrászatban című bemutató. | minden bizonnyal nagvmér- I tékben hozzájárul a könyv, a műveltség térhódítása. A Magyar Rádió Miskolc körzeti Stúdiójának. „Hétről hétre, hétfőn este” című mű­sorában a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat igazgató­ja és helyettese válaszol a hallgatók kérdéseire. A mű­Lisznyai Damó Kálmán — Petőfi barátja, népiességének egyoldalú túlzója — neves és divatos költőnek mondhatta magát. Verseinél is ismer­tebb volt bohémkedő, kor­hely, vagabundus élete. Ke- resztül-kasul utazgatott az or­szágban, sok helyen forgott, és lobogó hajjal, külön ezek­re az alkalmakra készített cifra szűrben olvasta fel az érthetetlenségig agyoncico- mázott, erőltetett „szegény- legény dalait” és az „újpa­lóc dalokat”. Egerbe is eljutott vándor­ló utazgatásai során, s az egyik pincében, az egybe­gyűlt népes társaság óhajá­ra, szavalni kezdett. sor munkatársai várnak tehát minden olyan kérdést, mely a miskolci és a megyében levő mozikkal van kapcso­latban. Adásidő alatt kérdé­seiket a 35-510-es telefonon tehetik fel. Őszi megyei könyvhetek Hétfőn a moziról Hogyan fusson az a toll? Egy kis heíűanatómia w r A Borsodi Műszaki-Gazdasági Elet legújabb száma Egy üres, fél fenekű hor­dóra állt fel, s a fogyasztott bor tüzétől is hevítve, nagy lelkesültséggef szavalt „Édes angyalom! Rózsa vagy-e? Gyémánt vagy-e? Nem tudom: Ha rózsa vagy, Leszakasztlak, Ha gyémánt vagy Befoglallak: Karjaimba, Kebelembe, Véghetetlen Szerelmembe . ..»» A társaság nagy tapssal, kurjongatásokkal, örömri- vallgással ünnepelte a köl­tőt Ö még lelkesebben, új meg új versbe kezdett: „Kijöttem a zöld mezőre A tavaszt megénekelni. Mint madár, a képzeletnek Tündérszárnyán égbe kelni.. Igen ám. de nem égbeme­netel történt...! A hordó tetején állva a szavalt vers­sorokat lendületes gesztiku- lációval is toldotta. Amikor odáig ért a versmondásban hogy „Mint madár, a kép­zeletnek / Tündérszárnyán égbe kelni”, a költői pro­dukciónak váratlan fordulat vetett egyszerre véget. A hordó teteje recsegve-ropog- va beszakadt, s a költő el­tűnt mindenki szeme elől — a hordó gyomrába ... P. D. megtalálta Debreczenyi Bá­rány Péter statisztikáját Bor­sod vármegyéről (1784—16-os adatok). Ezeknek az össze­írásoknak az értékét éppen a ritkaságuk adja meg. „1787—1837-ig az ország né­pességében nincs statisztikai kimutatásunk” — írja a szer­ző, s tömören értékeli, elem­zi Debreczenyi Bárány Pé­ter, Széchenyi Ferenc titká­rának adatait. Nos, az 1878- as katonai összeírás szerint városunknak 19 731 polgára volt, akik 13 624 magyar ko­ronával adóztak a király­nak, hogy sikerrel vívja Na­póleon ellen a háborút. Di­ósgyőrött 2884 lakó 4194 ko­ronát fizetett, Borsod vár­megye 166 311 lakója 209 774 koronát. 1787 és 1850 kö­zött nincs a hazának népes­ségkimutatása, ilyet csak mi, borsodiak mondhatunk magunkénak, s köszönhetjük Debreczenyi Bárány Péter gondosságának és jó érzelmű lokálpatriotizmusának. Talán érdemes összevetni Magyar- ország népességének alaku­lását, s benne Miskolcot is. 1720-ban három és fél mil­lió, Miskolcon 4—5 ezer lé­lek, 1787-ben 8 003 000. Mis­kolcon 13 ezer, az 1850-es népszámláláskor az ország lakossága 11 és fél millió, Miskolcé visszaesik: 16 435, 1891-ben valamivel több mint 15 millió az országé, és 30 408 Miskolc lakossága, te­hát már akkor is dinami­kusan fejlődik. ★ A magyar iskolákban először olvasni tanulnak a gyerekek, s csak a második félévben kezdenek írni (Kiss József felvétele) Az írás eszköz és nem cél. Olyan készséggé kell vállnia, hogy ne okozzon gondot a gye­reknek (és később a felnőttnek) a betűk megformálása. Bicikli­zés közben sem nézzük a pe­dált, hanem az előttünk levő ■»tat. Az írás külleme nem csu­dán esztétikai kérdés, mint aho­gyan az írás sebessége sem csupán technikai. Nem lejtiet ezt a kérdést elbagatellizálni az­zal, hogy az iskola „belügye”. A technika minden új vívmá­nya és előretörése ellenére is kultúránk legtöbb értékét írás­ban rögzítjük, közvetítjük. Az irni-olvasni tudók száma, a készségek szintje nagyon is i* meghatározza egy ország kul­1 túráját, sőt gazdasági, társa­dalmi fejlettségét is. Nem vé­letlenül emelik ki a statisztikák az erre vonatkozó adatokat rög­tön a gazdasági mutatók után. í • Hogy állunk mi, magya- 1 rok ezzel a kérdéssel? Nem I jól. Vitézy László nagy vi- ] hart kavart dokumentum- J*filmjei (ABC), a tévé, asaj- \ tó többször is foglalkozott ez­zel a gonddal. A változást sürgeti az idő, ám a vitá- j ban is, az iskolában is meg­■ merevedtek a frontok. Ab­bamaradtak azok a kísérle­tek is, amelyeket Virágvöl­gyi Péter, az Iparművészeti Főiskola tanára kezdemé­nyezett. A héten pedagógu­soknak tartott előadást a í József Attila Könyvtárban, ! Az írástanítás lehetőségei I címmel — a téma fontossá- | gához képest meglepően mér­sékelt érdeklődés mellett. A tipográfus szakembert f . elsősorban maga a betű ér­■ dekli, a története és az Írá­sának a módja. Diákkal il­i lusztrált előadásában ízelítőt adott a betű alakulásáról, a reneszánsztól napjainkig. Még az írást tanító szakem- » bereknek is újdonság volt talán az az elemzés, aho­gyan Virágvölgyi Péter a be­tűt szétszedte elemeire, ki­emelve azokat a vonalakat, amelyek az információkat hordozzák. Amikor (kézzel) írunk, soha nem gondolunk arra, hogy a lefelé húzott vonalak a nyomatékosak, ezek „hordozzák az infor­mációt”. Felfelé lendületből kanyarodik a toliunk. Éppen ezért nem mindegy — fej­tette ki a fiatal szakember —, hogy milyen betűtípusig és írásmódra tanítjuk meg a gyerekeket. A csúnya írás­kép, sőt a helyesirási hibák Is egy helytelen — mert cél­szerűtlen — beidegzésre, Írásgyakorlatra vezethetők vissza. A hibákat soha nem tu­datosan követjük el (példá­ul az a és az o betjá felcse­rélését, összemosását az Írás­ban, vagy az m, n és az u, az i és az u betűét), de egy jól megválasztott írástípus­sal, gyakorlattal ezek a hi­bák kiküszöbölhetők lenné­nek. Nagyobb kedvvel is­merkedne a betűvel a gye­rek, nem lenne szenvedés az írás, javulna a helyesírás és a külalak. Maga a célszerű­ség fegyelmezne. Hogy mi­kor lesz így? Erre nem tu­dott válaszolni az előadó ... (horpácsi) A negyedévenként megjelenő, jó papírra nyomott, szolid meg­jelenésű lapot a Műszaki és Természettudományi Egyesüle­tek Szövetségének Borsod me­gyei Szervezete adja ki. Célját és jellegét tekintve réteglap, amely a régió műszaki és köz­gazdász értelmiségének kíván publikációs lehetőséget bizto­sítani, szűkebb pátriánk életé­ről tájékoztatni. A legfrissebb (198l/3-as) számban például olvasha­tunk az Európában nálunk másodikként bevezetett új eljárásról, Monos János tol­lából (Pneumatikus szén­szállítás Lyukóbányán). A Nikodémusz Antal—Novot- nik Imre szerzőpáros az iparfejlesztés egyik alapvető feltételéről ír (Reformok és a területi érdek. Megjegyzé­sek a területi infrastruktu­rális gondolkodás kérdésé­hez.) Ma már divatosnak mondható, de húsbavágóan fontos dr. Nagy Aladár té­mája (A vállalati innováció alapjairól). Helyét keresi az üzemekben a pszichológus. Az üzempszichológia helye, szerepe, eredményei az ÓKÜ- ben címmel Kurucz János ír erről a témáról. Özdról ad hírt Zsugel János és Kom­játhy Lajos is a Konténeres távbeszélő-központ Ózdon cí­mű cikkében. De talál olvasnivalót a hu­mán érdeklődésű értelmisé­gi is. Dr. Gyárfás Ágnes Meseszínház Vasárnap délelőtt tíz óra­kor, a Rónai Sándor Műve­lődési Központ színházter­mében a Meseszínház bemu­tatja: A zsugori gazda és az ördög című bábműsort.- A bábműsor mellett bohóctré­fákkal is szórakoztatják majd a közönséget. Jegyek a Rónai elővételi pénztárában vált­hatók. Múzeumi mozi A múzeumi hétfők soro­zatban október 19-én dél­után fél hatkor múzeumi mozi lesz a Herman Ottó Múzeum előadótermében. ‘ A vetítésen helytörténeti, nép­rajzi, természettudományi filmeket láthatunk. Édes anyanyelvűnk Megkezdődött az országos döntő Az ország tizenkilenc me­gyéjéből, öt megyei varosából, valamint Budapestről érke­zett százhuszonegy gimnáziu­mi, szakközépiskolai és szak­munkásképző intézeti tanuló részvételével tegnap Sátoral­jaújhelyen megkezdődött az Édes anyanyelvűnk országos verseny döntője. Az első na­pon írásbeli feladatokat kel­lett megoldani; a megyei dön­tőkön legjobb eredményt el­ért hatvankét középiskolás és ötvenkilenc szakmunkástanu­ló magyar nyelvhelyességi, nyelvtani, helyesírási, stilisz­tikai feladatokat kapott. A program ma a nyilvános szó­beli versennyel folytatódott, s a zsűri az összesített ered­mények alapján dönt a helye­zésekről. Az első tizenöt he­lyezettnek vasárnap Kazin­czy egykori lakóhelyén, Szép­halom községben tartandó ün­nepségen adják át Sátoralja­újhely város plakettjét. Költő— a hordóban... Ha van otthon egv szoknya... Kosztüm-kombinációk Ami az őszi—téli divatszezon­ban mindnyájunkat kelleme­sen érint: hódít a különböző formák és vonalak, színek és anyagok kombinálása. Előve­hetjük régi, megunt holmijain­kat, és egy kis ötlettel, fantá­ziával máris divatossá alakít­hatjuk. Ha szoknyát varrunk vagy varratunk, jó ha marad egy, mellényre vagy egy gallérra való. A megunt blézert vagy kiskosztümkabátot ha egy új gallérral felékesítjük — a képünkön is látható —, csinos kis együttesünk lesz. A legtöbb nőnek vaín egy szürke, drapp, barna vagy bordó egyszínű szoknyája. Ez lehet az alapja több divatos öltözéknek. Színes selyem­blúzzal akár délutáni, alkal- 1 mi viselet is lehet. Ilyenkor díszíthetjük gyönggyel, a gallér alá kötött színes vagy fekete zsinórnyakkendővel, máskor pedig virágki tűző- vel. Ha a szoknya színével harmonizáló csíkos, kockás vagy aprómintás mellénnyel egészítjük ki, kellemes mun- kábajáró-viselet lehet. Mivel a kosztümök szok­nyáját általában előbb hord­juk el, mint a kabátját, a meglevő felsőrészhez csinál­tathatunk szoknyát: a min­tás kabáthoz egyszínűt az egvszínűhöz aprókockás vagy csíkos aljat. A variálás le­hetőségei szinte kimerithe- tetlenek, csak a színek és minták „összhangzattatoár»”, kell ügyelnünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom