Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1981-10-17 / 243. szám
Elhunvt j Várnai Zseni Várnai Zseni, kétszeres József Attila-dí.ias író, költő, a Szocialista Hazaért Érdemrend, s a Munka Vörös Zászló Érdemrend kitüntetettje súlyos betegség következteben, tegnap, 91 éves korában elhunyt. Temetéséről későbi» intézkednek. Várnai Zseni 1890. május 25-én született Nagyvázsonyban. Gyermekkorában került Budapestre, s 1908-ban megszerezte a színész- egyesületi színiiskola diplomáját, de nem lépett színpadra. 1909-ben Peterdi Andor felesége lett, az ő révén került a munkásmozgalomba. Tisztviselőként is dolgozott. Első versét ' • l-ben írta, Anyaság címmel, a Népszavában jelent meg. Ezt követően egymás után jelentek meg a nyomort, a bűnt, a társadalmi igazságtalanságot vádoló versei. 1912 májusában, amikor a munkásság nagy forradalmi megmozdulásra készült, s ügy hírlett. hogy a katonaságot fogják kivezényelni, megírta Katonafiamnak című, nagy hatású versét, amelynek híres refrénje a „Ne lőj fiam, mert én is ott leszek!” Az első világháború idején, majd 1918- ban is, forradalmi erővel hatott. Ennek a versének a címét kapta első verseskötete, amely 1914-ben jelent meg. Második verseskötetét 1916-ban adták ki, Gracchusok anyja ciminel. Költészetének — különösen az anyai érzéseknek — a kiteljesedése volt ez a kötet. 1943—44-ben egy antifasiszta csoport élén állt. Verseit angol, eszperantó, francia, japán, kínai, lengyel, német, orosz és spanyol- nyelvekre is lefordították. Halálával a szocialista magyar irodalom kiemelkedő alakját veszítette el. A Stadionban, s a Katowice előtt Vasárnap reggel tíz órától játékos gyermekvetélkedő, aszfaltrajzverseny, s szórakoztató műsor lesz a Katowice étterem előtti téren. A r Országszerte október 16. és | november 6. között rendezik | meg az idén az őszi megyei könyvheteket. A fogyasztási szövetkezeti mozgalomnak e jelentős közművelődési eseménysorozatát tegnap nyitották meg Hevesen. Mint az ünnepségen elhangzott: a falusi olvasók számának gyara- j podását szemlélteti, hogy az idén már csaknem félmilliárd forint értékű könyv eladásával számolnak a húsz év előtti 80 millióval szemben. A mezőgazdasági termelés és a közművelődés összefüggései is nyilvánvalóak: mezőgazdaságunk kiemelkedő sikereihez város másik végén, ugyancsak tíz órakor kezdődik a Stadion étteremben a régi és új ízek a cukrászatban című bemutató. | minden bizonnyal nagvmér- I tékben hozzájárul a könyv, a műveltség térhódítása. A Magyar Rádió Miskolc körzeti Stúdiójának. „Hétről hétre, hétfőn este” című műsorában a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója és helyettese válaszol a hallgatók kérdéseire. A műLisznyai Damó Kálmán — Petőfi barátja, népiességének egyoldalú túlzója — neves és divatos költőnek mondhatta magát. Verseinél is ismertebb volt bohémkedő, korhely, vagabundus élete. Ke- resztül-kasul utazgatott az országban, sok helyen forgott, és lobogó hajjal, külön ezekre az alkalmakra készített cifra szűrben olvasta fel az érthetetlenségig agyoncico- mázott, erőltetett „szegény- legény dalait” és az „újpalóc dalokat”. Egerbe is eljutott vándorló utazgatásai során, s az egyik pincében, az egybegyűlt népes társaság óhajára, szavalni kezdett. sor munkatársai várnak tehát minden olyan kérdést, mely a miskolci és a megyében levő mozikkal van kapcsolatban. Adásidő alatt kérdéseiket a 35-510-es telefonon tehetik fel. Őszi megyei könyvhetek Hétfőn a moziról Hogyan fusson az a toll? Egy kis heíűanatómia w r A Borsodi Műszaki-Gazdasági Elet legújabb száma Egy üres, fél fenekű hordóra állt fel, s a fogyasztott bor tüzétől is hevítve, nagy lelkesültséggef szavalt „Édes angyalom! Rózsa vagy-e? Gyémánt vagy-e? Nem tudom: Ha rózsa vagy, Leszakasztlak, Ha gyémánt vagy Befoglallak: Karjaimba, Kebelembe, Véghetetlen Szerelmembe . ..»» A társaság nagy tapssal, kurjongatásokkal, örömri- vallgással ünnepelte a költőt Ö még lelkesebben, új meg új versbe kezdett: „Kijöttem a zöld mezőre A tavaszt megénekelni. Mint madár, a képzeletnek Tündérszárnyán égbe kelni.. Igen ám. de nem égbemenetel történt...! A hordó tetején állva a szavalt verssorokat lendületes gesztiku- lációval is toldotta. Amikor odáig ért a versmondásban hogy „Mint madár, a képzeletnek / Tündérszárnyán égbe kelni”, a költői produkciónak váratlan fordulat vetett egyszerre véget. A hordó teteje recsegve-ropog- va beszakadt, s a költő eltűnt mindenki szeme elől — a hordó gyomrába ... P. D. megtalálta Debreczenyi Bárány Péter statisztikáját Borsod vármegyéről (1784—16-os adatok). Ezeknek az összeírásoknak az értékét éppen a ritkaságuk adja meg. „1787—1837-ig az ország népességében nincs statisztikai kimutatásunk” — írja a szerző, s tömören értékeli, elemzi Debreczenyi Bárány Péter, Széchenyi Ferenc titkárának adatait. Nos, az 1878- as katonai összeírás szerint városunknak 19 731 polgára volt, akik 13 624 magyar koronával adóztak a királynak, hogy sikerrel vívja Napóleon ellen a háborút. Diósgyőrött 2884 lakó 4194 koronát fizetett, Borsod vármegye 166 311 lakója 209 774 koronát. 1787 és 1850 között nincs a hazának népességkimutatása, ilyet csak mi, borsodiak mondhatunk magunkénak, s köszönhetjük Debreczenyi Bárány Péter gondosságának és jó érzelmű lokálpatriotizmusának. Talán érdemes összevetni Magyar- ország népességének alakulását, s benne Miskolcot is. 1720-ban három és fél millió, Miskolcon 4—5 ezer lélek, 1787-ben 8 003 000. Miskolcon 13 ezer, az 1850-es népszámláláskor az ország lakossága 11 és fél millió, Miskolcé visszaesik: 16 435, 1891-ben valamivel több mint 15 millió az országé, és 30 408 Miskolc lakossága, tehát már akkor is dinamikusan fejlődik. ★ A magyar iskolákban először olvasni tanulnak a gyerekek, s csak a második félévben kezdenek írni (Kiss József felvétele) Az írás eszköz és nem cél. Olyan készséggé kell vállnia, hogy ne okozzon gondot a gyereknek (és később a felnőttnek) a betűk megformálása. Biciklizés közben sem nézzük a pedált, hanem az előttünk levő ■»tat. Az írás külleme nem csudán esztétikai kérdés, mint ahogyan az írás sebessége sem csupán technikai. Nem lejtiet ezt a kérdést elbagatellizálni azzal, hogy az iskola „belügye”. A technika minden új vívmánya és előretörése ellenére is kultúránk legtöbb értékét írásban rögzítjük, közvetítjük. Az irni-olvasni tudók száma, a készségek szintje nagyon is i* meghatározza egy ország kul1 túráját, sőt gazdasági, társadalmi fejlettségét is. Nem véletlenül emelik ki a statisztikák az erre vonatkozó adatokat rögtön a gazdasági mutatók után. í • Hogy állunk mi, magya- 1 rok ezzel a kérdéssel? Nem I jól. Vitézy László nagy vi- ] hart kavart dokumentum- J*filmjei (ABC), a tévé, asaj- \ tó többször is foglalkozott ezzel a gonddal. A változást sürgeti az idő, ám a vitá- j ban is, az iskolában is meg■ merevedtek a frontok. Abbamaradtak azok a kísérletek is, amelyeket Virágvölgyi Péter, az Iparművészeti Főiskola tanára kezdeményezett. A héten pedagógusoknak tartott előadást a í József Attila Könyvtárban, ! Az írástanítás lehetőségei I címmel — a téma fontossá- | gához képest meglepően mérsékelt érdeklődés mellett. A tipográfus szakembert f . elsősorban maga a betű ér■ dekli, a története és az Írásának a módja. Diákkal ili lusztrált előadásában ízelítőt adott a betű alakulásáról, a reneszánsztól napjainkig. Még az írást tanító szakem- » bereknek is újdonság volt talán az az elemzés, ahogyan Virágvölgyi Péter a betűt szétszedte elemeire, kiemelve azokat a vonalakat, amelyek az információkat hordozzák. Amikor (kézzel) írunk, soha nem gondolunk arra, hogy a lefelé húzott vonalak a nyomatékosak, ezek „hordozzák az információt”. Felfelé lendületből kanyarodik a toliunk. Éppen ezért nem mindegy — fejtette ki a fiatal szakember —, hogy milyen betűtípusig és írásmódra tanítjuk meg a gyerekeket. A csúnya íráskép, sőt a helyesirási hibák Is egy helytelen — mert célszerűtlen — beidegzésre, Írásgyakorlatra vezethetők vissza. A hibákat soha nem tudatosan követjük el (például az a és az o betjá felcserélését, összemosását az Írásban, vagy az m, n és az u, az i és az u betűét), de egy jól megválasztott írástípussal, gyakorlattal ezek a hibák kiküszöbölhetők lennének. Nagyobb kedvvel ismerkedne a betűvel a gyerek, nem lenne szenvedés az írás, javulna a helyesírás és a külalak. Maga a célszerűség fegyelmezne. Hogy mikor lesz így? Erre nem tudott válaszolni az előadó ... (horpácsi) A negyedévenként megjelenő, jó papírra nyomott, szolid megjelenésű lapot a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Borsod megyei Szervezete adja ki. Célját és jellegét tekintve réteglap, amely a régió műszaki és közgazdász értelmiségének kíván publikációs lehetőséget biztosítani, szűkebb pátriánk életéről tájékoztatni. A legfrissebb (198l/3-as) számban például olvashatunk az Európában nálunk másodikként bevezetett új eljárásról, Monos János tollából (Pneumatikus szénszállítás Lyukóbányán). A Nikodémusz Antal—Novot- nik Imre szerzőpáros az iparfejlesztés egyik alapvető feltételéről ír (Reformok és a területi érdek. Megjegyzések a területi infrastrukturális gondolkodás kérdéséhez.) Ma már divatosnak mondható, de húsbavágóan fontos dr. Nagy Aladár témája (A vállalati innováció alapjairól). Helyét keresi az üzemekben a pszichológus. Az üzempszichológia helye, szerepe, eredményei az ÓKÜ- ben címmel Kurucz János ír erről a témáról. Özdról ad hírt Zsugel János és Komjáthy Lajos is a Konténeres távbeszélő-központ Ózdon című cikkében. De talál olvasnivalót a humán érdeklődésű értelmiségi is. Dr. Gyárfás Ágnes Meseszínház Vasárnap délelőtt tíz órakor, a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében a Meseszínház bemutatja: A zsugori gazda és az ördög című bábműsort.- A bábműsor mellett bohóctréfákkal is szórakoztatják majd a közönséget. Jegyek a Rónai elővételi pénztárában válthatók. Múzeumi mozi A múzeumi hétfők sorozatban október 19-én délután fél hatkor múzeumi mozi lesz a Herman Ottó Múzeum előadótermében. ‘ A vetítésen helytörténeti, néprajzi, természettudományi filmeket láthatunk. Édes anyanyelvűnk Megkezdődött az országos döntő Az ország tizenkilenc megyéjéből, öt megyei varosából, valamint Budapestről érkezett százhuszonegy gimnáziumi, szakközépiskolai és szakmunkásképző intézeti tanuló részvételével tegnap Sátoraljaújhelyen megkezdődött az Édes anyanyelvűnk országos verseny döntője. Az első napon írásbeli feladatokat kellett megoldani; a megyei döntőkön legjobb eredményt elért hatvankét középiskolás és ötvenkilenc szakmunkástanuló magyar nyelvhelyességi, nyelvtani, helyesírási, stilisztikai feladatokat kapott. A program ma a nyilvános szóbeli versennyel folytatódott, s a zsűri az összesített eredmények alapján dönt a helyezésekről. Az első tizenöt helyezettnek vasárnap Kazinczy egykori lakóhelyén, Széphalom községben tartandó ünnepségen adják át Sátoraljaújhely város plakettjét. Költő— a hordóban... Ha van otthon egv szoknya... Kosztüm-kombinációk Ami az őszi—téli divatszezonban mindnyájunkat kellemesen érint: hódít a különböző formák és vonalak, színek és anyagok kombinálása. Elővehetjük régi, megunt holmijainkat, és egy kis ötlettel, fantáziával máris divatossá alakíthatjuk. Ha szoknyát varrunk vagy varratunk, jó ha marad egy, mellényre vagy egy gallérra való. A megunt blézert vagy kiskosztümkabátot ha egy új gallérral felékesítjük — a képünkön is látható —, csinos kis együttesünk lesz. A legtöbb nőnek vaín egy szürke, drapp, barna vagy bordó egyszínű szoknyája. Ez lehet az alapja több divatos öltözéknek. Színes selyemblúzzal akár délutáni, alkal- 1 mi viselet is lehet. Ilyenkor díszíthetjük gyönggyel, a gallér alá kötött színes vagy fekete zsinórnyakkendővel, máskor pedig virágki tűző- vel. Ha a szoknya színével harmonizáló csíkos, kockás vagy aprómintás mellénnyel egészítjük ki, kellemes mun- kábajáró-viselet lehet. Mivel a kosztümök szoknyáját általában előbb hordjuk el, mint a kabátját, a meglevő felsőrészhez csináltathatunk szoknyát: a mintás kabáthoz egyszínűt az egvszínűhöz aprókockás vagy csíkos aljat. A variálás lehetőségei szinte kimerithe- tetlenek, csak a színek és minták „összhangzattatoár»”, kell ügyelnünk.
