Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1981-10-07 / 234. szám

krónikája A megbánás jelét sem mutatta... Halálra ítélte a bíróság Kabáayi Ferencet afc Kántor Józsefné, az Engels utca 77. számú épület házfel­ügyelője csaknem szemtanúja volt a borzalmas hármasl gyer­mekgyilkosságnak: „Éppen a konyhában dolgoztam, amikor gyermeksikolyt hallottam, s mire kinéztem az ablakon, már szörnyűséges látvány tárult elém. ösztönsterűen kirohaniam a ház elé, s azonnal a rendőrséget hívtam..Felvételünk a tragédia színhelyét mutatja. Ahol a kisgyerekek játszadoznak, oda zuhantak a Kohányi gyermekek. (Herényi László felvétele) A szocialista büntetőjogban példa nélkül álló bűncselek­ményt követett el a 3« éves miskolci Kohányi Ferenc: három gyermekét dobta le bérházuk tizedik emeletéről. Az utóbbi évek egyik legel­vetemültebb bűnözőjének ügyét tegnap tárgyalta a Miskolci Megyei Bíróság dr. Varga János Tanácsa. Amikor a fegyőrök bevezették a tárgyalóterembe a megbilin­cselt Kohányi Ferencet, egy szenvtelen arcú, középmagas, söíétkéK öltönyt, fehér inget vi­selő fiatalembert ismerhettünk meg. Akiről a tárgyalás során kiderült az is, meglehetősen ko­nok, s mindenki számára bebi­zonyosodott : nemigen bánhatta meg tettét. Rezzenéstelen arccal hallgatta az ügyész vádiratis­mertetését, a tanúk vallomásait, a perbeszédeket, s maga is szenvtelen hangon, szinte perc­nyi pontossággá! írta le a cse­lekmény részleteit. Mivel az előzményekről és az ominózus nap eseményeiről lapunk tegna­pi számában beszámoltunk, ez­úttal elsősorban a tárgyalóterem­ben elhangzottakról tájékoztatjuk olvasóinkat. A vádirat ismertetése után a tanácsvezető bíró azon kérdésé­re, hogy* bűnösnek érzi-e ma­gát, Kohányi Ferenc kijelentet­te: igen, bűnösnek érzem ma­gam. Ezután a bíróság megkezd­te a vádlott részletes kihallga­tását. Kohányitól egyebek között hallhattunk arról, hogy 14—15 éves kora óta rendszeresen fo­gyaszt szeszes italt. Az utóbbi időben szinte minden másnap lerészcgedctt. Nem véletlen» hát, hogy 1970-bea kötött házassága után egyik szülőtől a másikhoz, egyik albérletből a másikba köl­töztek, mert sehol nem tűrték meg az italozó, kegyetlen fér­jet. Munkakönyvéből kiderült, hogy 22 helyen dolgozott, s 35 alkalommal kilépett bejegyzés szerepel az okmányban. Amikor dr. Varga János megkérdezte, i miért e sok munkahely, Kohá­nyi a következőket válaszolta: nem szerettem a kötöttséget. Ko­hányi egyébként az általános is­kola 8 osztályát sem végezte el, mindenütt segédmunkás volt. Am korán hozzászokott ahhoz, hogy egyéni gazdálkodóknál, al­kalmi munkával a dupláját is megkereste fizetésének. Igaz, ennek java részét italra költöt­te. Ezt követően Kohányi Ferenc részletesen ismertette azokat az eseményeket, amelyek március 28-a után zajlottak le. Ekkor hagyta el először a felesége, s költözött a szemközti házban fakó özvegyemberhez, Buri Györgyhöz. Elmondotta azt is, hogyan érlelődött meg benne a gondolat, hogy kiirtja családját, s önmagával is végez. Kezdet­ben arra gondolt, hogy felrob­bantja avas-déli lakásukat, de — mint elmondotta — tartott tő­le, hogy valamelyik gyermek életben marad, esetleg nyomorék lesz. Ezért arra gondolt, hogy feleségét megfojtja, vagy kést márt bele, s ezután gyermekeit a tetőről a mélybe dobja. Jú­nius 16-án egyszer már csaknem elkövette a szörnyű tettet; vil- lanydróttal összekötözte gyerme­Pirosabb a leve „Légpárnás" vörös bor Tankokban erjesztik, lég­párnával préselik a vörös bor­nak valót a Bajai Mezőgazda- sági Kombinát vaskúti üzem­egységében. A pincészetben eddig 3—4 napig óriás beton­tartályban erjedt a vörös bor alapanyagú, most egy osztrák feldolgozó gépsor üzembe he­lyezésével gyorsítják a folya­matot. A tanksorokba ömlesz­tett vörös szőlőből állandó ke­veréssel csapatják ki a piros festékanyagot, majd különle­ges préssel csavarják ki a le­vet. Ebben légpárna sajtolja ki a masszából a mustot anél­kül, hogy a szőlőmag is szét­zúzódna. A nagy teljesítmé­nyű présekben ugyanis elke­rülhetetlen, hogy az erős nyo­mástól magzúzalék kerüljön a mustba, ami a bor jellegét rontja, a fajtára jellemző aro­ma és illatanyagok nem vál­hatnak dominálóvá. A légpár nás szőlőprés már napok óta dolgozik, s az eddigi tapasztó , lat szerint tökéletes a lékinye­kcit, s indult volna velük a te­tőre, de eszebe jutott, hogy At­tila a nagyszülőknél van, ezért elállt szándékától. Alig egy hő- nappal később viszont meg az sem tántorította el tettétől, hogy feleségét és Ferikét nem találta. A tanúkihallgatások során a feleség, KoháAiyi Ferencné men­tességi jogával élve. nem tett vallomást a bíróság előtt. Ami­kor indult volna ki a tárgyalóte­remből. egy pillantást vetett fér­jére és összeesett. Orvost kellett hívni hozzá. Az érdektelen tanúk vallomása meglehetősen vegyes képet ala­kított ki a hallgatóban. Egyesek szerint Kohányi gyermekei sok­kal gondozottabbak voltak azt követően, hogy az anya elhagyta a családot, mint korábban. Má­sok viszont amellett voksoltak, hogy Kohánymé elköltözése után is törődött gyermekeivel, akik iskola után rendszerint a Buriék- nál élő anyjukhoz mentek először, s csak később tértek haza apjuk­hoz. A tanúkihallgatások végén meg. hallgatta a bíróság az igazság­ügyi orvosszakértöket. Dr. Basch András elmondta: miiudhárom gyermek olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy az azonnali or­vosi segítség sem segíthetett vol­na rajtuk. Dr. Hargrula Zsuzsan­na elmeorvos szakértő Kohányi Ferenc személyiségéről a követ­kezőket mondotta: nem elmebe­teg, nem gyengeelméjű, szellemi leépülésben, vagy tudatzavarban nem szenved. Kóros személyisé­gű. érzelmi élete színtelen, seké- lyes. szűk látókörű, önző, ebbel adódóan ma:*ok iram közömbös, hangulatilag labilis, sértődőkeny, bosszúra hajlamos, életvezetése egyenetlen. Amikor elhangzottak a szakér­tői vélemények, a vádlott kiren­delt védője azt indítványozta: az Egészségügyi Tudományos Ta­nácshoz terjesszék fid az ügyet, Kohányi tartós elme-megfigyelé­se céljából. Az ügyész ezt az ide vonatkozó rendeletek értelmében határozottan ellenezte. Az indít­ványt a bíróság is elutasította. A perbeszédek során dr. M. Tóth Imre. a megyei főügyész helyettese rettenetes, megdöbben­tő ügyről beszélt, amely az egész ország közvéleményét megrendí­tette. Fenntartotta a vádirat! tényállás minden mondatát, s ha­lálbüntetést kért Kohányi Ferenc- re. Éles szavakkal ecsetelte: mind többen követelik levélben a rend­őrségtől, bíróságtól, hogy a fele­séget is ültessék a vádlottak pad­jára Tények és bizonyítékok so­kaságával mutatott rá; nem a fe­leség hibás elsősorban a történ­tekért. hiszen évek óta rettegés­ben élt, s még miután elhagyta gyermekeit, azután is gondosko­dott róluk, sőt az volt a terve, hogy amennyiben .életközösségre lep Búrival, együtt nevelik to- vabb a Kohányi gyermekeket is. A kirendeit védő, dr. Ferenczi József, a súlyosbítok mellett az enyhítő körülményeket is mér­legre tette, majd kijelentette: ami történt, azért büntetőjogilag * a vádlott feielőe, de erkölcsileg a feleség is . . . Ugyanakkor vitat­ta a minősítés több pontját — az előre kitervellséget, az aljas in­dokot és a különös kegyetlensé­get. — Azt indítványozta: élet fogytig tartó börtönbüntetéssel sújtsák védencét. Kohányi Ferenc az utolsó szó jogán a következőket mondotta? „Csak annyit mondhatok, más­képpen történt volna minden, ha nem a szomszédba költözik a fe­leségem. Ha elmegy, és nem lá­tom. nem zaklat a levelekkel, ha azt a levelet nem kapom, hogy ál­lami gondozásba véteti a gyer­mekeket, nem teszem meg mind­ezt.” A súlyosbító és enyhítő körűi- mények mérlegelése után. a Mis­kolci Megyei Bíróság dr. Varga János Tanácsa több emberen, elő­re kiterveltem különös kegyetlen­séggel elkövetett emberölés bűn­tettében találta bűnösnek Kohá­nyi Ferencet és ezért őt halálra ítélte. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, vádlott és védője enyhíté­sért fellebbezett. így az nem jog­erős. TÓTH ZOLTÁN Nyuszik és télapók találkozója V) „Edesbarlang a Centrumban A valóságban sohasem találkozik a télapó a nyuszival. Most, a Centrum Aruház „édes- barlangjában” is egy kiállítás és vásár ürü­gyén futottak össze. A közelgő ünnepekre való tekintettel máris kasszasikert ígér a kiállítócsarnok forgalma. A bemutatóval egybekötött vásár mindig sok érdeklődőt vonz. Az idén már rendezett több hasonlót a Borsod—Heves megyei Élelmiszer és yegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat, az áruházzal karöltve. A hagyományt a jövőben is folytatni szeretnék. Az édesipar új termékei közül is jMegje­lent egynéhány a bemutatón, de végső soron a borsodi gyárak gazdag édességválasztékát hivatott bemutatni. Most azokból a díszdobo­zos bonbonokból is gazdag a kínálat, melye­ket időnként hiába keresünk az üzletekben. A kiállítás dekorációjáért — amely a látoga­tók és vásárlók körútién osztatlan sikert arat — az áruház dekoratőreit illeti a dicséret. (Herényi jelvj A miskolci A miskolci forgalomirányí­tó központ beruházásáról tart előadást Gergely László, a városi tanács építési és közlekedési osztályának osz­tályvezető-helyettes főmér­nöke holnap délután két óra­kor az MTESZ-ben. Szabályozták a művi megtermékenyítést Milyen lehet ^ A Néprajzi Múzeumban a napokban nyitották meg az Ázsiai hangszerek című kiál­lítást. (A képen: szitár, vagy más néven: indiai citera- lant.) rés, pirosabb a kékfrankos és a níedoc leve. OELJ HÍRLAP. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Mls­ívslo városi Bizottságának politikai napilapja - Főszerkesztő: OSALA LÁSZLÓ, szerkesztőség: Miskolc. Bajcsy-Zsilinszky út 3. 352?. Postacím. Miskolo 3501. Pí.: 39. Telefonközpont- 38-941. Titkárság: 18-223; bel- és várospolitikai rovat: 18-224- levelezési rovat: 18-225; kultúrpolitika: 18-228; sportrovat: 18-222. — Ki­adja: a Borsod megyei Lapkiadó vállalat. Miskolc, Ba1csy-Zst- tmszky út 15. 352?. Postacím: Miskolc 3501. Pf.: 179. — Felelős .adó: VERES MIHALV. Telefon: 38-131. - Hirdetésfelvétel: Miskolo, Széchenyi út 15—17. 3525. Telefon: 16-213. — Terjeszti- i Magyar Posta. Kapnatő: a Hírlapárusoknál Előflzetnető. s ürlapkézbesitő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési íj: egy nőnapra: 34 forint, negyedévre: 102 forint, egy évre: 100 forint. — Index: 25951. — Készült: a Borsod megyei Nyom. daipari Vállalatnál. F. v.: KILIAN BELA. — ISSN 0133—0209. Miniszteri rendelet jelent meg a művi megtermékenyí­tésről. Amint az Egészségügyi Minisztériumban elmondták, az eljárást ez ideig is alkal­mazták országunkban, szük­séges volt azonban, hogy jog­szabályban rögzítsék ennek szakmai feltételeit és jogi vo­natkozásait. A rendelet házasságban élő nőkre vonatkozik, azoknak a negyvenévesnél fiatalabb, magyar állampolgárságú, cselekvőképes nőknek teszi lehetővé a művi megtermékenyítést,^ akiknek há­zasságából természetes úton egészséges gyermek nem szár­mazhat. A beavatkozás az orvos- tudományi egyetemek és az Or­vostovábbképző Intézet szülésze­ti-nőgyógyászati klinikáin, vala­mint a Fővárosi Anyavédelmi Központban történhet. Más egész­ségügyi intézményben csak akkor kérhető, ha ezt az Országos Szü­lészeti és Nőgyógyászati Intézet előzetes véleménye alapján, az Egészségügyi Minisztérium enge­délyezi. A házastársak a megjelölt intéz­ményekben közvetlenül vagy a család- és nővédelmi tanácsadást végző örvös, illetve más orvos be­utalása alapján kérhetik a be­avatkozást. A kérelemben kinyil­vánítják azt is, hogy vállalják a kísérlet esetleges sikertelenségét, következményeit. Tudomásul ve­szik, hogy az így származó utód családi jogállása az 1974. évi csa­ládjogi törvény értelmében azo­nos a vér szerinti gyermekével. A kérelem benyújtása előtt az eljárást alkalmazó orvos tájékoz­tatja a házaspárokat a beavatko­zás jellegéről és kockázatáról. A házastársak együttesen, illetőleg a nő egymaga is visszavonhatják a kérelmet. A rendelet szerint, a megter­mékenyítésnél elsősorban a féri jön számításba. Idegen férfi — donor — az orvosi eljárásnál csak akkor vehető igénybe, ha a meg­termékenyítésnek ez a módja a férjjel kapcsolatban sikertelen volt. A mesterséges művi meg­termékenyítésre vállalkozó asz- szonyokat nőgyógyászati, onkoló­giai, meddőségi vizsgálatban ré­szesítik. A donor csak jó fizikai adottságú, öröklődő betegségben nem szenvedő, megfelelő szellemi képességű, egészséges férfi lehet. A beavatkozást az orvosok és a más egészségügyi dolgozók ter­mészetesen szolgálati titokként kezelik. A jogalkotók a rendelet­ben külön aláhúzták: e kérelme­ket és más iratokat az egészség- ügyi intézményeknek a többi or­vosi irattól elkülönítve kell őriz­niük. Az ügyeleteken történt t Ma is: vízhiány Tapolcán A tapolcaiaknak a mai na­pon is kell számítaniuk ki­sebb vízhiányra — jelentet­ték a vízművek ügyeletesei. Mint ahogy azt tegnapi szá- ' munkban már írtuk, a vízhi­ány oka a gépház területét is érintő áramszünet, aminek következtében nem tudtak dolgozni a szivattyúk. A TIGÁZ ügyeletére az el­múlt 24 óra alatt 154 bejelen­tés érkezett: készülék] a vitás kisebb hibák miatt kellett < szerelőknek végiglátogatni i megadott címeket. A Volái autómentői három ízben vo nultak ki, saját autóikat men tették. A MIK diszpécserszol gálatára 64 bejelentés érke zett az elmúlt 24 óra során Ebből ma reggelig 56-ot or­vosoltak a szerelők.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom