Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1981-10-07 / 234. szám

-[Notórius reklamálók • * Telefonon drága a csevegés Ritkán, de előfordul, hogy a vártnál jóval nagyobb ösz- szegű telefonszámlát kézbe­sít a posta. Az egyik miskolci előfizetőnek például a szoká­sos telefondíja egyik hónap­ról a másikra a kétszeresére emelkedett. Városunk 22 69C telcfonelőfizetője közül ha­vonta átlagosan kétszázan kifogásolják a telefonszámla összegét. Számukra egyetlen járható út: elsőfokon az 1-es postán, másodfokon pedig a Távköz­lési Üzemnél reklamálhat­nak. A panaszok közül húsz— harminc jogosnak bizonyul: a kivizsgálásukhoz leg­alább egy hónap szükséges. A 100 forinton aluli, jogta­lannak tartott telefonszám­lákat a szokásos határidőre ki kell fizetni, az ennél magasabbakra már haladékot adnak. A jogtalanul kasszírozott ösz- szeget a következő hónapban jóváírják. Minden reklamáció alkal­mával azokat a fotókat ellen­őrzik, amelyek a számlakez­dés, illetve a számlazárás ide­jén készültek az automaták­ról. Itt ritkán adódik tévedés A kifogások nagy része an­nak a következménye, hogy a telefontulajdonosok nem tudják, melyik idő­szakra eső számlát kapják kézhez. Most, októberben például az augusztus 15-e és szeptember 15-e közötti beszélgetésekért kell fizetni .. . Mi tagadás, sok a notórius reklamáló. Van, aki azt is tudni szeretné, hogy állomásukról mikor, kivel, s mennyi időt beszéltek. Márcsak a családi viták elke­rülése érdekében sem szol­gáltathat ilyen információ­kat a posta . .. Ha végképp bebizonyosodik, hogy a szárn- laírásnál nem történt elírás, s a központ automata gépei­nek munkáját sem akadá­lyozta műszaki hiba, még mindig van egy ellenőrzési lehetőség. Van két olyan svéd gyártmányú apró dobozocs- ka, amely a telefonkészülékhez kap­csolva precízen kimutatja a beszélgetési időt. Amikor azonban az előfize­tőknek ezt a lehetőséget is felajánlják, többen elállnak a további reklamációtól... rfc A Szinva-parton találkoztunk a köztisztasági vállalat gépkocsivezetőjével. Elpanaszolta, hogy a MIK — képünkön is látható — konténerének a hátsó ajtaját nem olajozzák, nem tartják rendben, ezért neki kell vasdoronggal helyrepüfölni a zárat. Ellenkező esetben szétszórná az úton a hulladékot. Még csak pár napja áll nyitva az Avas-délen, az Engels utcai új ABC, s máris rengetegen járták végig a pultok, pol­cok között vezető utat. A legnagyobb sikere a hűtött áruk széles skálájának volt eddig, de a többi cikkből sem fog sem­mi. a nyakán maradni a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat szakembereinek ... Uj fogalmakat tanulunk ízlelgetjük, próbálgatjuk az új szavaikat és az új fogalma­kat. A keadi újságok első alkalommal közölték az új értelme­zésben (s ezután minden kedden ezt teszik) a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamait. Egységessé lett az átváltás, azaz a külkereskedő devizája éppen annyit ér, mint á turista pénze. Az egységes árfolyam könnyebbé teszi a számbavételt, hivatalosan is deklarálja azt, hogy hazánk nyitott gazdaságú ország, s a külhoni eseményeknek éppen azért kell érvénye­sülni itt is. hogy házon és hazán belül jobban boldoguljunk. Ízlelgetjük az újdonságokat, s aligha véletlen, hogy a tele­vízióban ismét elhangzott a kérdés, mikor lesz konvertibilis a forint. Kétségtelen, hogy a konvertibilitás (az átválthatóság) feltétele az, hogy egységes legyen a devizaárfolyam. A mi je­lenlegi viszonyaink között a konvertibilis forint olyan számla­pénzt jelentett, amely csak szigorú korlátok között váltható át. De ez még mindig csak lehetőség! Azt a bizonyos lépést még nem tettük meg; a pénzügyi szakemberek számolgatnak, a közvélemény pedig várakozással tekint a financiális változá­sok elé. Elementáris erővel aligha hathat bárkire is gazda­ságunk, gazdálkodásunk sok új vonása. Egy, időben meghirde­tett, ha úgy tetszik, a nagyközönség előtt vitára bocsátott kor. mányzati program tanúi vagyunk. A kongresszuson elhang­zott például, hogy fejleszteni, bővíteni kell a termelői, szol­gáltatói szervezetek formáit. Megismertük, elfogadtuk, hasz­náljuk az olyan fogalmakat, mint a szerződéses üzemeltetés, a vállalkozás, a kisvállalat és kisszövetkezet, a gazdasági mun­kaközösség. Miskolcon több tucat étterem, presszó cserélt bér­lőt (és nem gazdát) az elmúlt hónapokban, s a vendég nem­csak új fogalmakat tanult, hanem — többnyire — kedvező ta­pasztalatokat szűrhetett le. Egy olyan gyorsan változó városban, mint Miskolcon, egye­temesen és egységesen értelmezett jelentése van az olyan gyakran használt kifejezéseknek, mint a zöld hullám, az agg­lomeráció. vagy az infrastruktúra. Üj. s talán legkedvesebb szavunk a konverter. Arról a körte alakú, s oxigénlándzsák­kal hevített kohászati edényről van szó, amely könnyebbé, gyorsabbá, hatékonyabbá teszi a diósgyőri acélgyártást. Per­sze. s ez éppúgy •összefügg a pénzügyekkel, mint az acélgyár tással, az új fogalmakat nem elég csak ismerni és definiálni Használni is kell; éppen azért, hogy használjon és használ­junk. Szövetkezeteink Megyénkben 101 termelő- szövetkezet, 6 szakszövetkezet és 5 szövetkezeti vállalat tag­ja a TESZÖV-nek. A szövet­kezetek 387 127 hektár össz­területen gazdálkodnak, mely­ből szántó 214 549 hektár. A szövetkezeti tagok száma 56 000. Ebből csaknem 27 000 nyugdíjas. Az állandó alkal­mazottak több mint 12 ezren vannak. M, DH várospolitikai fóruma A városlakó kettős énje ♦ Minden tanácskozáson... ♦ Rendet, tisztaságot követeinek ♦ De akkor ki szemetei 7 Hajlok rá, hogy igaza volt annak az olvasónak, aki szerint kettős én lakik minden miskolciban. Az egyik tisztaságra áhí­tozik, a másik rendetlenséget csinál: széthagyja az építési tör­meléket, földre veti a csikket, papírzacskót, használt villa­mosjegyet, se télen, se nyáron nem tisztítja a járdát stb. Szin­te elképzelhetetlen olyan fórum mostanában Miskolcon, ahol szó ne esne — elmar asz taiolag — a köztisztaságról. Ehhez ké­pest a helyzet... A közelmúltban az I/l-es pártaiapszervezet tagságával — köztük sok olvasónkkal — találkoztunk. Ahányan csak szót kértek, mindannyian ki­fejezték kívánságukat: osto­rozzuk még többet a notórius szernetelőket. Név szerint ír­juk meg, kik azok, akiket a város szennyezése, vagy a ta­karítási kötelezettség elmu­lasztása miatt megbírságol­tak. Az utóbbi kívánságnak már csak azért sem tudunk eleget tenni, mert elenyésző­en kevés a személyre szóló felelősségre vonás. Rendőreinktől várják so­kan, hogy csípjék fülön pél­dául az építkezések környé­két csatatérré változtató mun­kásokat — vezetőikkel együtt —. nemkülönben azokat a pi­lótákat, akik szemrebbenés nélkül felhajtanak a betonra Ponty, busa, keszeg Olcsóbb lett a hal sárkoloncos járművükkel. Kétségtelen, hogy a városi ta­nács közelmúltban megújított rendeletének, a közterületek rendjét, tisztaságát óvó sza­bályoknak az érvényesítésé­ből reszt kell vállalnia a rendőrségnek is. Is! Közelebb járnak az igazsághoz, akik — mint a városi tanács legutób­bi ülésén is megfogalmazó­dott — a szemléletváltozástól remélik a köztisztasági hely­zet javulását. Nos, jómagam a szemlélet- változás alatt elsősorban an­nak a kétlelkűségnek a meg­szüntetését értem, melyről a bevezetőben beszéltem. Mert ha mindenki őszintén akar­ná, hogy tiázta legyen váro­sunk, akkor ugyan kikből verbuválódnának a szemete- lők? önáltatás lenne azt hin­ni, hogy utcáinkat, tereinket csak a közelebbről vagy tá­volabbról érkezett vendégek piszkítják. Akvaristáknak Halvásár és halcsere is lesz a Diósgyőri Vasas Művelő­dési központ Akvaristák Klubjában csütörtökön dél­után 5 órai kezdettel. A klub­napot a Marx Károly utca '?(!. szám alatt, az I. emelet 52—53-as helyisegeiben ren­dezik meg. Ez alkalommal új klubtagokat is felvesznek. Gombalista Az ősz a gombasze- dök szezonja is. Vajon októberben mit lelhe­tünk a rozsdaszínű avarban? Gazdag a gombaváíaszték: mezei szegfügomba, keni csi­perke, szemcsés nyelű tinóm, ehető vargánya, erdőszéli csiperke, bar­na gyúrűstinóru, nagy özlábgomba, molyhos tinóru. S ezzel nincs vége a sornak. A ki­rályvargánya, az erdei csiperke, rizike, csá­szárgomba. tölcsér­gombák, a jó ízű pe- reszkék s a laskagom­ba is bekerülhetnek a gombaszedők kosará­ba. De vigyázat: ilyen­kor a gyilkos galócából is lelhetünk bőven az erdő alján... Nehéz lenne felsorolni, hány­féle étel készíthető halból. De, hogy sokan szeretik a haléte­leket, annak ékes bizonysága a hosszan kígyózó sor a szak­üzlet előtt. Van, aki a folyami hal felülmúlhatatlan ízére es­küszik, más a halastavakból merített potykákat kedveli jobban, vitathatatlan, hogy az a legjobb, amit a horgász ma­ga emel ki, és a Tisza —, vagy a Hernád — vizében mosva azonnal el is készít. De legtöbbünknek ez nem ada­tott meg, s a csarnokból sze­rezzük be a halat, amikor rá­éhezünk. Illetve amikor éppen van. A halellátásról érdeklőd­tünk Farkas Páltól, a halér- tékesitő vállalat megyei ki­rendeltségvezetőjétől : — — Az elmúlt év hasonló időszakában alig 10—20 má­zsa halat kaptunk az állami gazdaságoktól; ez nagyon ke­vésnek bizonyult. De nem­csak Miskolcon volt gond a halellátás. Egy központi ha­tározat alapján, országosan is érdekeltté tették a halte­nyésztéssel foglalkozó állami gazdaságokat; ennek köszön­hetően most már havonta 2,5—3 vagon halat kapnak a miskolci boltok a Horto- bágyról, Biha-rugráról és a közép-tiszai állami .gazdasá­goktól. És amitől minden bizony­nyal még kelendőbb lesz a hal: 20—30 százalékkal csök­kentették az árát. Sokkal inkább az építők, akiknek egyébként a jó része miskolci lakos. Ha tőlük ké­rünk véleményt, éppoly ke­ményen marasztalják el a szernetelőket, szennyezőket, mint bárki. Ám ha azt kér­dezzük tőlük, miért nem te­szik rendbe legalább a sa­ját portájukat, azaz az épít­kezések környéket, azonnal ellenséges támadásnak veszik és ezernyi sirámmal támaszt­ják alá mentegetőzésüket: ke­vés a munkás, a rendcsiná­lásra már nem futja az ere­jükből; a szállító járművek­nek, gépeknek szüntelenül si­etni, rohanni kell. nem áll­hatnak meg minden forduló előtt letakarítani az abron­csot. Nem kevésbé jó mentsége van a dolgát elhanyagoló ház­mesternek, a járda szemetét Képzeljék el, hogyan nézne ki a környék, ha nem lenne tilos — hatóságilag — a sze­metelés! (Kerényi László felvételei) az úttestre söprő — ha söp­rő! — háztulajdonosnak, ke­reskedőnek. És ugye, kedves olvasó, van mentségünk ne­künk, magunknak is, együtt és külön-külön? Például: miért tegyek akárcsak né­hány lépést is a szeméttar­tóig, miért ne pöccintsem a járdára a csikket, almacsut­kát, használt villamosjegyet, ha körülöttem úgyis minden­ki szemetel, és reménytelenül piszkos az egész város. ■ ■ így éldegélünk mi együtt a szeméttel és kettős tuda­tunkkal: párhuzamosan át­kozzuk és „gyártjuk" a koszt. Ezért van. hogy a Tiszta, vi­rágos Miskolcért mozgalom szült ugyan pompás virágo­kat. de nem szült tisztaságot. Nem szül ez a cikk sem. Ha üres szócséplésnek tartják, legalább annyit tegyenek meg, hogy ne a járdára, a fűre. hanem valamelyik sze­méttartóba dobják! (brackó) (békés)

Next

/
Oldalképek
Tartalom