Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1981-10-31 / 255. szám

A Miskolci városi és járá­si Rendőrkapitányság felhív­ja Miskolc város és járás la­kosságát, hogy a lejárt, a ki­cserélni elmulasztott — ér­vénytelen — személyi igazol­ványok cseréjéről, érvényesí­téséről gondoskodjanak. A személyi igazolványok cseréjét és érvényesítését a kapitányság épületében (Mis­kolc I., Rudas László u. 14. sz.) folyamatosan végzik. A lejárt személyi igazol­ványok cseréjéhez, érvénye­sítéséhez a következők szük­ségesek: 2 db 4x4 cm-es nasvságú igazolványarckép; 1 db 20 Ft-os illetékbélyeg; „Adat­lap személyi igazolvány­hoz”, szabályosan kitöltve; katonakötelesek katonai iga­zolványa; a személyi iga­zolvány tulajdonosának ada­taiban bekövetkezett válto­zások igazolására okirat, bi­zonyítvány, igazolás. A lejárt, érvénytelen sze­mélyi igazolvány kicserélése, érvényesítése állampolgári kötelesség. + Lassan elnyeri végleges formáját a Tanácsköztársaság városrész központi terén épülő szökőkút. A vasbetonszerelési. betonozási munkák után a napokban elkezdték a burkolat felrakását is. A tervek szerint az idén befejezik a burkolást, a jövő évben pedig besze­relik a vízgépészeti berendezéseket. Ha minden jól megy, jövő nyáron már víz csilloghat a kör alakú medencében. A labor-medicina a beleitekért Nyilatkozik dr. Nagy Iván, az MKLD1 főtitkára Köhögő po szomorú gyerekek Pár nappal ezelőtt valakik felgyújtották az Avas-dél egyik játszóterén a gumiabroncsokból megépített alagutat. A ne­héz, bűzös füst még órákig ott terjengett a terület felett, a játszani induló gyerekek pedig csak öklömnyire összezsu­gorodott, összeégett gumicafatokat találtak az alagút he­lyén. Tegnap a Tiszai pályaudvar 2. sz. Postahivatalából tele­fonáltak szerkesztőségünkbe. Elmondták, hogy képtelenek dolgozni, mert a postahivatalhoz közel elhelyezett három szemétgyűjtő konténer szinte éjjel-nappal ég. Mivel a sze­méttárolókba a környező vendéglátóipari egységek is hor­danak szemetet, zsíros papírokat, a postahivatalt megülő füst különösen fojtó, köhögtető. A két eset között nincs szoros logikai összefüggés. Sokféle oka lehet a tűznek: van aki csak az égő cigarettavéget pöc­köli be egy hanyag mozdulattal a szeméttárolóba, akad aki parazsat, hamut önt bele. Előfordul az is, hogy kifejezet­ten örömét leli benne, ha gyufával, olajos ronggyal láng- ralobbant egy balom szemetet, öreg gumiabroncsokat. Ta­lán felesleges is ecsetelni, hogy esetenként a kis tűzből mi­lyen könnyen lehet nagyobb. Van. aki csak egyszerű csíny­tevésnek tartja az ilyen eseteket, de erről a játszótérre járó gyerekeknek s a füsttől fuldokló postásoknak egészen más a véleményük. (k — ó) Lobogózzuk fel épületeinket! Miskolc város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága felké­ri a vállalatok, üzemek és intézmények vezetőit, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tisz­teletére lobogózzák fel épü­leteiket. A zászlódísz november 3- tól 8-ig köszöntse az ünne­pet. Versen\re készülnek Cvck üm ryors- s$ pírénak A Magyar Gyorsírók és Gép ók Országos Szövetségé­ne miskolci csoportja ma dí ' 3 órától gyakorlóórát ta December 4. Drótmű- vea oktatótermében (Bese­nyői út 18.). A szövetség tag­jain kívül várják mindazok megjelenését, akik részt kí­vánnak venni a M'skolc— Eger felszabadulási emlék- versenyen. 4 Rádiótól kérdezték — a DR válaszol Ha házhoz jön az olaj • A Rádió hétfői, a téli fel­készülésről szóló Fórum-műso­rához intézte Kovács László miskolci hallgató a következő kérdést: vajon köteies-e a fűtőolajat házhoz szállító autó vezetője a megrendelt olajat a pincébe levinni, s azt beönteni hordóba, vagy más tároló­edénybe? Választ dr. Kuttor István­tól, a 3. sz. Volán teherfor­galmi főosztályának. vezető­jétől kaptunk: — A fűtőolaj házhoz szál­lításának feltételeit és dí­jait az 1979-ben kiadott 14- es számú KPM—ÁH rende­let szabályozza. Eszerint a gépkocsivezető a fűtőolaj házhoz szállítása esetén, a gépkocsitól maximum 25 mé­ter távolságig köteles a kan­•• Önmaguk meősai A képünkön látható kis csapat nem a panorámában gyönyörködik. Az arcokról az olvasható; no. nézzük csak, milyen munkát végeztünk, önmaguk meósai a MÁV Miskolci Járműjavító Üze­mének dolgozói. Ök készítet­ték társadalmi munkában azt a nagyon jó szolgálatot tevő tetőszerkezetet az avasi 19. számú bölcsődében. Mint ar­ról már beszámoltunk, igen megdolgoztak érte, hiszen a tartószerkezetnek — gyermek- intézményről lévén szó — igen stabilnak kell lennie. A karbantartó osztály Váci Mi­hály, tmk- és Bornemissza szocialista brigádja több mint 4000 óra társadalmi munká­val készítette el. Az egész­ségügyi nagykönyvben ugyan­is az áll, hogy a gyerekeket komisz időben is edzeni kell, s ez a tetőterasz lehetővé te­szi, hogy sokat legyenek a Ma bad levegőn. nákat a lakásba behordani és kicserélni. Cserekanna hiányában öt kannáig — 100 liter — a gépkocsivezető kö­teles más tárolóedénybe is áttölteni a fűtőolajat. Mint hírül adtuk, Miskolcon tartotta 32. kongresszusát a Ma­gyar Klinikai Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság. Csak­nem száz tudományos igényű előadást hallgatott és vitatott meg a kongresszusra meghí­vott több mint 3fi0 résztvevő. Ezenkívül megtekinthették a 24, laboratóriumi műszert és készüléket gyártó cég — köz­tük négy magyar — által ki­állított berendezéseket, s a legkorszerűbb, komputeres-auto­matikus analizátorokat. A kongresszuson nyilatkozott la­punknak dr. Nagy Iván, a Ma­gyar Klinikai Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság főtit­kára arról, hogy milyennek látja a labor-medicina helyze­tét és szerepét egészségügyünk­ben. — A korszerű gyógyítás ma már elképzelhetetlen a laboratóriumi vizsgálatok nélkül. Köztudott, hogy min­den betegségnek van egy külső megjelenési formája, úgynevezett tünetegyüttese. A klinikus, a gyógyító orvos a betegnél ezekkel találkozik. Ezek a tünetek azonban csak következmények, amelyeknek okaira a laboratóriumi vizs­gálatok. analízisek deríthet­nek nagy biztonsággal és pontossággal fényt A laboratóriumi diagnosz­tika az utóbbi évtizedekben, de különösen a mikroelekt­ronika rohamos fejlődése óta igen nagyot lépett előre. Ma egy átlagos felszereltségű la­boratórium is több mint 200 jellemzőt tud meghatározni a test különböző nedveiből, a szövetmintákból stb. Ott tartunk, hogy a modem ké­miai elemzések módszerével rendkívül finom elváltozáso­kat is ki tudunk mutatni. És akkor még nem beszél­tünk a speciális feladatokat (Herényi László felvétele) Ballaszt Verne-mániás gyermekkoromból tudom; a léghajóból ki kell dobálni a homokzsákokat ahhoz, hogy a ballon emel­kedjék. A ballaszt csak akkor hasznos teher, ha fékezni vagy süllyedni kell. Ám ha szökik a gáz a légzsákból, akkor a hasznos vagy a korábban hasznosnak vélt tárgyaktól is érdemes megválni; éppen a repülés, a nagyobb magasság érdekében. A kézenfekvő természettudományos példa csak erősítheti a társadalomtudomány azon, manapság gyakran szorgalma­zott gyakorlatát, mely szerint meg kell szabadulni a feles­leges ballaszttól. A túlsúly mérsékli a sebességet, oktalanul emészt fel jófajta indulatokat és energiákat. Az a jónevű, közmegbecsülésnek örvendő diósgyőri esztergályos jut eszem­be, aki keserűen panaszolta föl, hogy őket a csipkelődésre mindig hajlamos közvélemény „forgácsgyártóknak” titulálja. Jut is, marad is abból a munkadarabból, amely a keze alól kikerül. Ám azt tudni kell, hogy a technológia elégtelen­sége miatt, a túlságosan nagyvonalú tűrési határok miatt a megmunkálásra váró anyagban nagyon mélyen rejtőzik az a bizony remek. Sokat kell lehántani. sok a forgács. Az Ipari Szemle cikkírója. Dérczy Ferenc miniszteri tanácsos tényeket közöl: „Nálunk az előgyártmányok igen nagy rá­hagyással készülnek, nagyon sok a forgácsolási ráfordítás. Ennek köszönhető, hogy a gépiparban az évi 500 ezer tonna acél- és vastermék felhasználása mellett körülbelül 170 ezer tonna forgács keletkezik, ami az összes felhasználás 34 szá­zalékát teszi ki.” A szerző különféle összehasonlító példák­kal bizonyítja, hogy a viszonylag nyersanyagszegény Ma­gyarországon sem a feldolgozási technológia, sem a felhasz­nálás összetétele nem felel meg a racionális anyaggazdálko­dás nemzetközi mércével mért követelményének. Vigasztalhatjuk magunkat azzal, hogy a felismerés már fél siker. Ám meg kell szabadulni a szokáson, rossz gya­korlaton alapuló ballasztoktól ahhoz, hogy kevesebb legyen a forgács, s könnyebben, gyorsabban repüljön a hajó. Szi­gorítani kellene az anyagkihozatali mutatókat? Radikáli­sabban illene csökkenteni a tűrési határt? Jobban kellene alapozni az egymással kooperáló üzemek munkásainak szak­értelmére és fegyelmezettségére? Célszerűbb lenne a bérezési differenciálást még inkább a minőségi munka honorálása felé eltolni? A kérdések önmagukban hordozzák a választ. A fém­futurológusok szerint az ezredfordulón lehet, hogy a világ nem termel a mostaninál több acélt De az biztos, hogy az acélfelhasználás növekszik. Az ésszerű megmunkálás és fel­dolgozás a kulcskérdés. A már idézett Ipari Szemle cikké­ben olvasható: „Az acéltermékek minőségének javulása olyan lendületesen halad világszerte, hogy az a jogos feltételezés, miszerint a 2000-ben gyártott 1 tonna acél a felhasználó számára éppen annyi szolgáltatást fog nyújtani, mint 1974- ben 2 tonna.” Gyanítható, hogy ez a prognózis nemcsak a kohászatra igaz... (brackó) ellátó laboratóriumi egysé­gekről, a bakteriológiai, vi­rológiái vizsgálatokról. Igaz, a laboratóriumi me­dicina — a technika, a bio­kémia, a kémia és az elekt­ronika fejlődésével — egyre műszerigényesebbé válik. Ezért nem „olcsó” területe az egészségügynek. Ám azt a munkát, amelyet laborjaink­ban a nemzetközileg is elis­mert szakembergárda képes végezni, pénzben nem lehet kifejezni. Végül is a klinikai diagnózisok gyors, pontos és megbízható alapjaként szol­gálnak. Laboratóriumaink termé­szetesen igyekeznek lépést tartani a nemzetközi színvo­nallal — különösen a vizs­gálati módszerek tekinteté­ben. De szakembergárdánk jeleskedik a tudományos ku­tatómunkában is. Ami a tech­nikai felszereltségünket ille­ti: egészségügyi intézmé­nyeink közül nem egy ren­delkezik a legkorszerűbb komputeres-automatikus ana­lizáló egységekkel. Az esz­tendőről esztendőre megren­dezett kongresszusaink jól szolgálják azt a célt is. hogy a különböző laboratóriumok munkájáról, lehetőségeiről tájékozódjanak a szakembe­rek, s megteremtsék az együttműködés formáit. Ha­zánkban ugyanis a gyógyu­lás nem függhet attól, hogy egy-egy beteg az országnak melyik területén él, hová való. A legmagasabb szintű laboratóriumi vizsgálatokra éppúgy joga van, mint a leg­magasabb szintű gyógyinté­zeti ellátásra. Dr. Nqay Iván végezetül a Miskolcon tartott kongresz- szusról szólt: — Őszintén mondhatom, hogy a Magyar Klinikai La­boratóriumi Diagnosztikai Társaságnak az utóbbi évti­zedben a legszínvonalasabb kongresszusa volt ez. Külön köszönet ezért a miskolci rendező gárdának. Személy szerint dr. Kassay László fő­orvosnak, a kongresszus el­nökének. (r-) Maoyar—äoioar uaraispg m A Bolgár Kommunista Párt megalakulásának 90., a bol­gár szocialista forradalom győzelmének 37. évfordulóba tiszteletére magyar—bolgár barátsági gyűlést tartottak tegnap délután a7 MSZMP Borsod megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán. Be­szédet mondott Vaszil Bajev, a Bolgár Népköztársaság kö­vettanácsosa. Hétfőn tartja tanácstagi foga­dóóráját: Bárány István, Stadion u. 47/a., óvoda, 17 órakor; dr. Gyimesi Béla, vb-hivaial. Petőfi u. 23. sz., 14-től 16 óráig ; Harhai József, pártalapszervezet, Jáhn F. u. 2. sz., 17 órakor; Kiss Már- tonné, napköziotthonos óvoda, Kacsóh P. u. 3. sz., 12-től 14 óráig ? Kiss Géza. 1/7. sz. párt­alapszervezet. Kisfaludy u. 37. sz., 18 órakor: Kormos György, Egyetértés Tsz irodája. Major u. 4. sz., 16 órakor: dr. Lipták An­tal és Rózsavölgyi József, 1/5. sz. pártalapszervezet. Kassai u. 86. sz., 18 órakor; Nyitrai József, 1/7. sz. pártalapszervezet, Kisfa­ludy u. 37. sz., 18 órakor: Molnár Miklós. Szentpéteri kapui II. sz. Lakásszövetkezet irodája. Kato­wice u. 7. sz., 18 órakor: Simkó Istvánné. 23. sz. Általános Iskola, Táncsics tér 1. sz., 17 órakor; Sós Miklósné. Gagarin u. 13., IX/4., 18-tól 19 óráig; Szentesi Istvánné, 16. sz. Általános iskola, Fadrusz u. 8. sz., 18 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom