Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1981-10-30 / 254. szám

f Kevesebbel fogyaszt Az új Zsiguli Elkészült és kipróbálás alatt áll már az új 1500 köb­centiméteres Zsiguli, a VÁZ—2107 típusszámú mo­dell első néhány példánya. Ez váltja majd fel a jelen­leg gyártott 1500 köbcentis típust. A VAZ-2107 motorjának hengerűrtartalma 1458 köb- centiméter, 77 lóerős. A gép­kocsi maximális sebessége 152 kilométer, 0-ról 100 ki­lométeres sebességre 15 má- s sodperc alatt gyorsul fel. A motor és a porlasztó megol­dásai igen takarékossá teszik az új típusú Zsigulit. Igen sok új megoldást al­kalmaztak a gépkocsi belső kiképzésénél. Teljesen új. korszerű megoldásokkal ké­pezték ki a műszerfalat, a műszerek könnyen áttekint­hetőek, a különböző kapcso­lók jól elérhetők és könnyen kezelhetők. A baleseti ve­szély csökkentése érdekében a kormánykerék vastagon Pusziit a kóbor áram Számos olyan munkaárok, munkagödör található Miskol­con, amit nem nagyon érdemes betemetni. Elegendő lenne csak lefedni, hogy az egy-két hét múlva biztosan bekövet­kező újabb csőtörés alkalmával megtakarítsák a földmunkát. Mind a belvárosban, mind a Komlóstetőn, továbbá Perecesen, Tapolcán, különösen a Szántó Kovács János, a Görömbölyi utcában, a Júnó-szálló környékén és a Martin-telepen sok olyan kritikus pont található, amit az utóbbi években leg­alább tízszer túrtak fel vízcsőtörés címén. Az esetek többsé­gében az elöregedett és elhanyagolt csővezetékek végelgyen­gülése okozta a hirtelen jött szökőárt. A Széchenyi úti vil­lamosvágányok mentén lefektetett öntöttvas vízvezetékeket azonban egy nemrégiben felismert alattomos kórokozó, a kó­bor áram pusztítja. A sínekről leszálló áram valóságos elektrolízist hoz létre, ennek következményeként az öntöttvas vezeték alkotóele­meire bomlik, s egyre több lyuk éktelenkedik a vízcsövön. Mindezt nagymétrékben meggyorsítja a nagytestű teherautók, autóbuszok intenzív útnyomása a villamos- és autóbusz- megállók környékén. A korszerű technika több lehetőséget is kínál, amivel ele­jét vehetnénk a föld alatti elektrolízisnek. Egy egyenáram­forrás beiktatásával kiküszöbölhető a fém vezetékeken egyre inkább eluralkodó, anyagbomlasztó elektrolízis. Ilyen katód­védelemben részesül a Gesztely és a Miskolc közötti, újon­nan épített acélcső vízvezeték. A belvárosi utcákban azon­ban ez a megoldás nem valósítható meg, ugyanis a vezeték- szakaszok között nem mindenütt található elektromos kap­csolat. Olyan sok helyen kellene egyenáranforrást vezetni a csövekhez, hogy ennél már az is olcsóbb, ha méterenként minden nap újra javítjuk a korrodálódott vízvezetéket. Az egyetlen megnyugtató műszaki megoldás az lenne, ha a tel­jes szakaszt pvc- vagy eternit csövekre cserélnék. Ez azon­ban egyelőre várat magára. Addig viszont sokszor számítha­tunk a kritikus pontok mentén az árokásásra, a vezetékjaví­tásra s az ezzel járó forgalomelterelésekre... (szántó) ije A hulladékanyagból készült fonal vastagabb lesz Hulladékból fonál párnázott. A két első ülés kagylóformájú, az emberi test vonalát jól követi, ké­nyelmes felfelé nyújtott, a fejtámlát is macába foglal­ja. A korábbi típushoz ké­pest jelentősen megjavítot­ták a kocsiszekrény fűtését és szellőzését. Napirenden: fontos helyiipari témák Fontos témákat tárgyalt tegnap, a Borsod megyei Temetkezési Vállalatnál I Lesz szovjet síbob és korcsolya is Sílécet, szánkói kerestünk Az idén már október vé­gér: ótakaró borította a bán- kút sípálya lejtőit. Az el­múl: napokban megnyitották a népkerti jégpályát is. A két hírről a téli sport szerel­meseinek, s a karácsonyi ajándékra gondoló szülőnek egyaránt a sportszerboltok év végi kínálata jut az eszé­be, s talán már útnak is ir - dúl korcsolyát, sílécet, szán­kót venni. Nem korai ez még egy kicsit? Érdeklődtünk a miskolci sportszerüzletekben. A Szé­chenyi útiba tegnap este ér­kezett meg a bolgár sílécek­ből álló szállítmány. GyereK- sílécet még nem kaptak, de szánkóból van elég. Igaz, egyelőre csak fából készült található a raktáron, de vár ják a műanyag bobokat is. A Tanácsház téri boltban nem találtuk a boltvezetőt: épp Pestre utazott a téli sportszerek megrendelése, szállítása ügyében. A bol' ban kapható fa- és fémródli. s korcsolyából is van miben válogatni. Fiú nokiitorcsolya s női műkorcsolya egyaránt kapható. A jövő héten vár­ják a nagyobb szállítmányo­kat. A Borsodi Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalatnál el­mondták : gyermekkorcsolyá­ból 27-től 41-es méretig ren­deltek, s ebből a 35-től 41-ig terjedő méretűek már meg is érkeztek. A fiú hokikor­csolyából a 39-es és a 45-ös közötti méretűek érkeztek meg. de a rendelés 30-tól 45- ös méretig terjedő választé­kot is ígér. Novemberben előreláthatóan megjönnek az NDK-ból is a csavaroskor- csolya-szállítmányok. Sílécet Csehszlovákiából, Bulgáriából. az NDK-ból rendeltek a kereskedők. Eze­ket várhatóan novemberben és decemberben szállítja le a nagykereskedelmi vallalat. November 15-ig a tőkés im­portból származó sílécek is a boltokba kerülnek, a síköté­sekhez hasonlóan. Szánkóból nem lesz hiány. Egyrészt azért, mert mióta megemelkedett a ródlik ára. némileg csökkent a kereslet, másrészt azért, mert sikerült megoldani a hazai gyártást és beszerzést is. A Szovjet­unióból is megérkeznek a közkedvelt bobok. (k—ó) $ Maradt tavalyról is.. megtartott kihelyezett ülésén a Helyiipari és Városgazdál­kodási Dolgozók Szakszerve­zetének Borsod megyei Bi­zottsága. Molnár János titkár vezetésével megvitatták a megyei temetkezési vállalat helyzetét, szolgáltatásainak fejlődését, majd állásfogla­lást fogadtak el a munka to­vábbi javítására. Ezután az Avas Bútorgyár és a Mis- kólci Kertészeti Vállalat ve­zetői adtak tájékoztatást vállalataik táppénzes helyze­téről, majd a HVDSZ me­gyei bizottságához tartozó' vállalatok, üzemek I. félévi baleseti helyzete került na­pirendre. Ezzel kapcsolatban ugyancsak állásfoglalást fo­gadtak el. Végül az ötnapos munkahét bevezetéséről, il­letve a megyei bizottság szervezeti és működési sza­bályzatáról, az apparátus ügyrendjéről esett szó. Megtérül a beruházás A pamutfonal gyártásánál a technológiából adódóan min­dig keletkezik bizonyos meny- nyiségű hulladék is. Az alap­anyag, a gyapot, bálákban ér­kezik a fonodákba, ahol előbb lazítják, bontják, és tisztitják. A hulladékként kivont anyag azonban még mindig tartal­maz hasznosításra alkal­mas elemi szálakat. Keletke­zik melléktermék a kártolás­nál és a fésűsfonásnál is. Mindeddig ezeket az anyago­kat nem használták fel, ha­nem lehetőség szerint expor­tálták. Alapanyagot feldolgozatla­nul eladni — különösen, ha importból származik — egy­általán nem gazdaságos. Ép­pen ezért a Pamutfonóipari Vállalatnál rövidesen megho­nosítanak egy hulladékfel­dolgozó technológiát, mely­nek alkalmazására a válla­lat miskolci gyárát jelölték Gyapottisztítás közben ki. A pamutfonóban már megkezdték a gépek szerelé­sét. Igyekezniük kell. mert A pótcukor is édes Emlékekkel, emlékek között élnek. Szívesen és témáról témára csapongva mesélnek. Be sem fejezik az egyik mondatot, máris má­sikba kezdenek. Mintha mindig sürgetné őket valami. A harmadik emeleten laknak. Az ajtón takaros névtábla: Ombódi István. Férj, fe­leség együtt nyit ajtót, örülnek a vendég­nek, mostanában ritkábban kopogtatnak rá­juk. így aztán ők mennek. A Vöröskereszt­be, a területi pártalapszerveze tbe, él­ménybeszámolóra, rászoruló öregeknek ügyes-bajos dolgokat intézni. Pedig már mindketten hetven felé járnak. S ráadásul ott a kert is. Valóságos kis paradicsom a Bodótetőn. Amikor fogyatkozott az erő, ar­ra gondoltak, hogy eladják. De sajnálták a dúsan termő fákat. Az asszony az ap­rócska éléskamrában sorjázó dunsztosokat mutatja. Ami a gondosan címkézett üve­gekben van, az mind a kertből került ki. Ombódiék az emberpróbáló években ke­rültek ide. A naptár 1941-et mutatott, ami­kor a fiatal beregszászi géplakatos és párja, a téglagyári munkásnő beköltözött a diós­győri albérletbe. Beregszászon egy utcában laktak, gyerekkoruk óta ismerik egymást. A férj meséli: — Jó „iskolánk" volt. Mivel nagyon sze­gények voltunk, a munkásotthonba jártunk. A feleségem énekelt a kórusban, én pedig birkóztam. S persze, politizáltunk, tanul­tunk és tanítottiTfik. Először inkább ösztö­nösen, később már tudatosan csatlakoztam a mozgalomhoz. Láttam a nyomort, a ki­szolgáltatottságot ... Tudja, milyen nyomo­kat hagy az emberben, ha üres gyomorral kell lefeküdnie? Nem volt más választá­som. Ombódi István már mint a gépgyár esz­tergályosa lépett be a kommunista pártba. Részt vállalt a gyár megmentéséből, fegy­verrel harcolt a németek ellen. Büszkén mu­tatja kitüntetései'. A sok díszes plakett, ok­levél között szerényen húzódik meg egy két­nyelvű, orosz és magyar igazolás, amely fel­hatalmazza, hogy szervezze a pártot. — Aki ismer, az tudja, hogy mindig tü­relmetlen, elégedetlen ember voltam. Föl­háborít, ha valaki úgy hagyja ott a gépét, hogy nem teszi rendbe. Bosszant, ha valaki nem hajol le egy elgurult csavarért. Nem szeretem a legyintgetöket, a lustákat, a se­hova sem tartozókat. Magammal szemben sem vagyok elnéző. A felszabadulás után. amikor pártfunkciót kaptam, éreztem, hogy a szellemi felkészültségem kevés. Tanultam akkor is, és később, még ötvenes fejjel is. És tettem, amit tennem kellett. De: az egészségem megromlott. Kilenc éve ment nyugdíjba. Belehevül az emlékekbe, az asszony csitítja. Idegnyugtató foglalatosságként elküldi kávét főzni, ö gombolyítja tovább a beszélgetés fonalát. — A felszabadulás idején rengeteg volt a dolgunk. A MÓKÁN-ról szóló könyv meg is írta, hogy a férjem és Grósz Péter az öz- ugrón hogyan kapott el néhány harácsoló németet... Enni alig volt mit. Én Szirmára jártam takarítani. Kenyérjeggyel fizettek. Abban az időben a sót is, az élesztőt is jegyre adták. A Miskolci Hírlap arról szá­mol be, hogy Miskolc környékén kipusztul­tak a madarak •.. A suttyó legénykék csúz­lival. kaviccsal járták a Névkertet és a vá­rosszélt. zsákmányra lesve. Nagy keletje volt akkor a varjúlevesnek, verébpaprikásnak. Mozdony dübörög el az ablak alatt. Elké­szült a kávé is. Házigazdám, mokka helyett, a cukorbetegeknek szánt pótszerrel édesíti. BRACKÓ ISTVÁN még ebben az évben fonalat kívánnak gyártani az eddig kevés hasznot hozó anyagból. Ez a fonal persze nem olyan minőségű lesz, mint amit a tisztított gyapotból készítenek, de arra kiválóan alkalmas, hogy háztartási törlőket, lakástextíliát, sza­badidőruhákat készítsenék belőlük. A terv az, hogy a Pamutfonóipari Vállalat va­lamennyi gyárából Miskolcra hozzák a tisztító- és kártoló­üzemek melléktermékét, va­lamint a fésűskócot, hogy itt évente 1100 tonna fonal vál­jék belőle. A nagy teljesít­ményű turbinás fonógépek ezen felül még 700 tonna gyártására képesek. így az­tán. ha a hulladék elfogy, tiszta alapanyagból is fognak szálat sodorni. Mivel ezek a gépek vastagabb fonalat „tud­nak”. az I. osztályú anyag­ból sodort fonal a hazai far­meranyag gyártásához készül. A beruházás 120 millió fo­rintba kerül, s az előzetes szá­mítások szerint két év alatt térül meg. (kerényi) Takarékossági világnap Tizenhat éve, hogy min­den október utolsó mun- kariap.ján az Országos Ta­karékpénztár, a posta és a takarékszövetkezetek együtt készítenek számve­tést a takarékossági vi­lágnap alkalmából. Az idén sincs ez másképp. A Miskolci Postaigaz­gatóság, az OTP Borsod megyei Igazgatósága, aa Általános Fogyasztási Szö­vetkezetek Borsod megyei Szövetsége és a Szakszer­vezetek Borsod megvel Tanácsa a mai napon, ok­tóber 30-án rendezik meg ünnepségüket a Diósgvő- ri Vasas Művelődési Köz­pontban. A délután fél 3- kor kezdődő programmal egyidőben nyitják meg a Takarékosság és pénz a bélyegeken című kiállí­tást a művelődési központ­ban. Az ünnepség egvben'zá­róaktus is, hiszen október a takarékosság ^hónapja volt. Az elmúlt hetekben, napokban többet foglal­koztunk az anyagi és szel­lemi tavainkkal való ta­karékot: gazdálkodással. A ma délutáni rendezvényen azok a kollektívák Is ju­talmat kapnak, akik eb­ben elöl jártak, Déldát mu­tatva mindannyiunknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom