Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1981-10-27 / 251. szám
Pályázat — anyagi támogatásért Keiéipár- és aufósztrviz Segíthet az autótulajdonosok, a motorkerékpárosok és a biciklisták gondjain városunkban az a pályázat, amit a Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága hirdetett meg: vissza nem térítendő állami támogatást lehet nyerni azoknak az állami vállalatoknak, szövetkezeteknek, vagy gazdasági társulásoknak, melyek a kitűzött hat cél valamelyikének megvalósítására vállalkoznak. Ilyen cél Miskolcon egy évente 40—60 ezer munkaóra elvégzésére képes lakossági gépjárműjavító egység kiépítése. De: lehetőleg meglevő szerviz bővítésével érjék el. Ugyancsak támogatást kaphat, aki városunkban létrehoz egy évente 13—15 ezer munkaóra teljesítésére képes motorkerékpár- és kerékpárjavító szervizt. A célkitűzések között szerepel még hasonló műhelyek létrehozása Sárospatakon. Mezőkövesden, illetve a kölcsönözhető tartós fogyasztási cikkek készletének bővítése, s a lakosság áruszállítási igényeit szolgáló szállítóeszközök fejlesztése a megye területén. Az állami támogatás természetesen a saját anyagi erő kiegészítését szolgálja. Az a pályázó részesül majd előnyben. .aki kevesebb állami támogatást vesz igénybe, vagy ugyanolyan állami támogatás mellett nagyobb arányú fejlesztést képes megvalósítani. ★ Tegnap újra ezüstvásár volt a Miskolci Zálogházban, s ezúttal az ezüsttárgyak mellett arany- és ötvösmxmkákból is szép kollekciót kínált eladásra a budapesti BÁV. Az elmúlt három hét alatt összesen húr omízben várta vevőit hétfőnként az ezüstvásár, de a három alkalom sikere a jövőre nézve is biztató. A BÁV szakemberei szeretnének városunkban is ékszerbizományi boltot létesíteni, hasonlót a fővárosiakhoz. A hétfői akció sikere azt bizonyította. hogy a kereslet, a közönség igénye szép forgalmat biztosíthatna egy ilyen üzletnek. Most már csak megfelelő helyiség, s némi kezdő töke kérdése az egész... Az érvényesülés iskolája Ludas Matyi évkönyv A jövő évtől is biztosan sokan várnak sikert, s minden- . ki szeretné elkerülni a kudarcot. Igen ám, de ami az egyik embernek siker, az a másiknak kudarc lehet, vagy fordítva. Egy biztos: a siker és a kudarc közepén is jól jön, ha az embernek van humora. Vagyis, az élethez humor, az iskolához tankönyv kell. A Ludas Matyi 1982-es évkönyve az érvényesülés iskolájának tanulóit igyekszik megnevettetni a komoly órák közti szünetekben. Először rendezték meg — az elmúlt szombaton — a megyénkben élő nyugdíjas tsz- elnökök találkozóját. A TE- SZÖV szervezte baráti összejövetel, eszmecsere már régen a tervek között szerepelt, megvalósítására csak most kerülhetett sor. Kevés a kofferkuli Magad uram, ha hordár nincs! Bár a budapesti Keleti pályaudvaron jó néhány kof- terkuli található, a nemzetközi vonatok érkezésekor csak közelharc árán sikerül egyet is keríteni. A rossz nyelvek szerint a pályaudvari hordárok azért „tizedelik” meg a kulikat, nehogy munka nélkül maradjanak. Miskolcon, a Tiszai pályaudvaron leltár szerint 12 kofferkulinak kellene lenni, ám jó, ha ebből 8 üzemképes. Az utóbbiak zöme is olyan, hogy három-négy bőrönd súlya alatt felmondják a szolgálatot a kerekei. A pályaudvaron elmondották, hogy fontolóra vették: egyáltalán szükség van-e a kofferkulikra Miskolcon? A vágányok melletti peronra csak úgy tolható, ha keresztül mennek a síneken. A targoncaátjárón viszont mindennemű forgalom tilos az utasok számára. Több esetben előfordult, hogy az utasok a vágányok közé tolták a több mint ötezer forint értékű kofferkulit. Jó néhány alkalommal csupán a vasutasok lélekjelenlétén múlott, hogy a sínre esett vasfurik nem okozott súlyos vasúti katasztrófát. Némi jelentősége lenne a kofferkulinak az aluljáróban, ahol legalább 100—150 méternyi cipekedéstől kímélnék meg magukat az utasok. Itt viszont egyetlen kuli sem található. A felszabadulás óta hivatalosan nincs hordár a Tiszai pályaudvaron. így aztán alkalmanként némi borravaló ellenében a vasúti rakodó- munkások segítenek a súlyosabb csomagok szállításánál. Ez azonban nem megoldás azok számára, akik az éjjeli órákban több bőrönddel és csomaggal felpakolva érkeznek a Tiszaira. Egy nemzetközi forgalmat lebonyolító pályaudvaron — ha már hordár nincs — legalább elegendő mennyiségű kofferkulit kellene a peronokon és az aluljáróban elhelyezni. (sz. új A Rádiótól kérdezték... Fórum a téli felkészülésről A Magyar Rádió Miskolc- körzeti Stúdiója tegnap Fórum-műsort sugárzott a téli felkészülésről. Imreit József szerkesztőhöz és Dobog Béla riporterhez számolatlanul érkeztek a levélben, illetve az adás ideje alatt telefonon feltett kérdések. • Szinte alig győzték a válaszokat adni a stúdió vendégei, akik között ott volt dr. Makkai Tibor, a Borsod megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője. Cservák Ferenc, az Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalat Igazgatója, Katona Zoltán, a TI- GÁZ miskolci üzemegységének vezetője. Küblik Ferenc, a Volán 3. sz. Vállalat személyforgalmi főosztályának vezetője, Torma Iván, a Borsod megyei Távhőszolgáltató Vállalat főmérnöke és Tóth Tihamér, Miskolc megyei Város Tanácsa Városgondnokságának főmérnöke. A hallgatók egyebek között az iránt érdeklődtek, mire számíthatnak a karácsonyi ajándékvásár idején, hogyan oldják meg az autóbuszok fűtését, épülnek-e gázfűtéses lakások városunkban, az ötnapos munkahét bevezetése után lesz-e szombati nyitva- tartása a TÜZÉP-nek. kinek a feladata a járdákról a hó eltakarítása? Miután az adásidő ezúttal is rövidnek bizonyult, s számos kérdés maradt megválaszolatlanul, ezeket, s az illetékesek válaszait holnaptól közöljük lapunkban. A tankönyv tartalmából: Árkus József Én festem is magam. Mikes György: Mikor lehet leggyorsabban karriert csinálni? Sajdik Ferenc: Sógor, koma, ángyika. Tabi László: A nagy kaland. Moldova György: Straznyiczky, a magyar apa. Balázs-Firi Bá- lázs: Ki-ki a maga mesterségét. Somogyi Pál: Üt a bol- dogsághöz. Fülöp György: Protokoll-parádé, Karinthy Frigyes: Művészet. Komlós János: Nem tudunk vitatkozni. Darvas Szilárd: Shakespeare a mellényzsebben. A neves irók történetei mellett a Ludas Matyi népszerű karikaturistái is arról számolnak be, hogy milyen tantárgyak hagytak bennük mély nyomokat az érvényesülés iskolájában. Akiknek ez túl sok egyszerre, azt viccturmixra és rejtvénybazárba hívják meg a kötet szerkesztői. Büntetés terhe mellett... Kié a járda? A járda a jogszabályok szerint mindig valakié. Nincs rajta „senki földje”, minden méternek kijelölt gazdája van. A közterületek tisztántartásáról szóló tanácsi rendelet egyértelműen fogalmaz: az ingatlankezelő vállalat, a lakásszövetkezet igazgatósága és a társasházi megbízott kötelezettsége, hogy az ingatlan előtt levő járdaszakasz, lépcsők állandó tisztántartásáról. a hó eltakarításáról, a síktalanításról gondoskodjék. A két szomszédos ház közötti járdaszakaszon fele-fele arányban osztozik a két épület gazdája. Ha családi ház előtt van a járda, akkor természetesen a tulajdonos vagy a használó kötelessége tisztán tartani. Talán nem érdektelen megjegyezni. hogy a gyalogúton növő gaz irtása, a folyókák, nyílt árkok tisztántartása is a kötelességek közé tartozik — habár a várost járva tapasztalatunk szerint erről kevesen óhajtanak tudomást venni. Ugyanez vonatkozik a lakótelepi sorgarázsok tulajdonosaira, illetve használóira is Amennyiben nem gondoskodnak a környezet tisztántartásáról, a hatóság az ő költségükre elvégeztetheti a munkát. A jogszabály szerint télen a járdákat a szükséghez képest naponta többször is fel kell hinteni szóróanyaggal — s nem tiszta sóval, vagy annak tömény oldatával! Az elsőfokú útügyi hatóság a mulasztó kötelességére bármikor elrendelheti a takarítást vagy a síkos út felhintését. S aki a fenti rendelkezéseket megszegi, egyúttal szabálysértést is elkövet, ami pénzbírsággal sújtható. Természetesen a felsorolt köte-' lezettségek a vendéglátóipari egységek, műhelyek, raktárak, üzemek előtti járdaszakaszok tisztántartására is vonatkoznak! A városgondnokság öt területi ellenőre járja állandóan a várost, s igyekszik felelősségre vonni a rendeletek megszegőit. Ez az öt ember városunk egész területét nem képes tökéletesen ellenJeles napok címmel népi játékokat mutatnak be az Állami Bábszínházban november 18-án. Az érdekes előadáson, amelynek írója Vargha Balázs, betlehemes játék, ki- szehajtás, szentiványi tűzug- ratás, lakodalmas játék és több más népszokás is megelevenedik. (Képünkön: most készül Pénzes Demeter.) (Pintér Márta felvétele) A MÓKÁN hírszerző központja volt Q As And hölgy-fodrászat Hogyan lett ellenálló, kommunista Barla Anna? A környeiete, s a körülmények nevelték azzá. Apja vasgyári kovács volt. Nagy a család: nyolc gyerek. A szokott sors várt rá: korán férjhez menni, hogy otthon egy éhes szájjal kevesebb legyen. Ű más életet akart. Gyereklányként, a szövetgyárban dolgozott. Baleset érte. Az Erzsébet Kórházban ápolónőket kerestek; jelentkezett. Az apáca-főnöknő ezt kérdezte: — Ki az apád?... Munkás?! Akkor eredj cselédnek! Kibuggyant a könnye, s végigsírta a várost. Elhatározta, hogy szakmát tanul. Keservesek voltak a tanoncévei. Nyolc esztendeig segédeskedett, s 1943-ban lett önálló női fodrász. Felnőtté vált — de nemcsak a szakmájában. A vasasszakszervezetből — bátyja kérésére — könyveket hordott. Még Engels-művet is olvasott ... Igaz, akkor nem értette igazán, de kiérezte belőle, hogy meg lehet, s meg kell változtatni a világot, ahogy a Szovjetunióban tették. Eljárt a szociáldemokrata párt előadóestjeire, a bükki titkos, kirándulásnak álcázott találkozókra. Több kommunistát ismert meg ott. Apró megbízatásokat, teljesített. És most a küzdelem legnehezebb, legveszélyesebb időszakában megbízták az első nagy feladattal. Az Anci hölgyfodrászat fokozatosan a MOKAN-komité egyik hírszerző, hírvivő központjává fejlődött. Barla Anna tud a róla terjesztett pletykáról: „Ancihoz sok férfi jár." Ez igaz. Napközben is be-bejön ismerős, vagy ismeretlen férfi: — Üzenetet hoztam ... Jöttem a gépet megjavítani... Mókán urat keresem — közli a jelszót. Anna röpke ideig belibben vele a piciny hátsó helyiségbe, üzenetet vesz át, utasítást ad át. Van aíci csomaggal érkezik, amely röplapokat, fegyvereket rejt magában. A kis helyiség valóságos fegy- verraktár. Egyszer tisztítás közben eldördült egy revolver. Szerencsére a vendég nem figyelt fel rá, éppen a fején volt a búra. Anna érzi, hogy gyanakszanak rá. Éjszaka Ferenczy Géza lakására viszik a fegyvereket, amelyek szépen megférnek egy kiszolgált géppuskával. Záróra után gyakran zsúfolásig megtelik a kis üzlet. Kommunisták, megbízható munkások, szökött deportáltak jönnek össze a Kossuth rádió adásának meghallgatására. Szinte lélegzetet visszafojtva szippantják magukba az éteren át Moszkvából érkező biztató szavakat. A vendégek vasgyári asszonyok. Valamit ők is sejthetnek, mert gyakran kérdezgetik: — Anci, mi lesz? ... Valóban Nyugatra telepítenek bennünket? Ö nem fukarkodik a jó tanácsokkal, a megnyugtatással. Egy ízben sógora kíséretében felkeresi Tóth Béla, a MÓKÁN megszervezője. A zömök, nagy bajszú, vidéki állatorvos kinézetű emberről úgy tudják, hogy ö a pártközpont küldötte, összekötője. Jóval később derül ki, hogy ő volt egy személyben a „felső kapcsolat” is. Talán ebből ered a szokatlan elnevezés: Magyarországi Kommunista Antináci Komité (Bizottság). Mindez a lényegen nem változtat; Miskolcon kitűnőek a feltételek, így erős, szokatlan felépítésű ellenállási szervezet jön létre. Ez párt- és valláskülönbségre való tekintet nélkül minden antifasisztát igyekszik megnyerni; magába, maga köré csoportosítani. (Folytatjuk) CSORBA BARNABÄS őrizni. Hatékony segítséget nyújtott nekik a nemrégiben véget ért környezetvédelmi akció. A szervező intézmények döntése szerint az őrjáratozást nem hagyják abba: március 1-ig havonta két-három alkalommal végigjárják a város utcáit, tereit. Március 1-től pedig újra indul az ideihez hasonló,* kiterjedt őrjárati akció. (k—ó) Együtt a piros és a zöld A tiszta színek vakmerő keverése határozza majd meg a tavaszi divatot, állítja Marc Bohan, a Dior modellház tervezője. Élénkpiros kabát, zöld sapka, vagy kalap, kék alj, és a hölgy máris divatos — mondják Diorék —, főleg, ha betartja még a következő szabályokat: hosszú vonalak, a derék húzott, vagy övvel szorosra fogott, erősen tömött a váll
