Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1981-10-21 / 246. szám
A Szikra moziba voltam hivatalos, de nem volt jegyem. Bementem az épületbe,/ de nem a nézőtérre ültem be. Vendéglátóm, Sza- ladnya Ferenc abban a szobában ültetett le, ahol hajdan a MÓKÁN irodája volt, ahol négy tolmács fordította oroszról magyarra, magyarról oroszra az új világ híreit A gépgyár esztergályosa 1942-ben lépett be a Kommunista Pártba. A felszabadulás idején a területi bizottság politikai helyettese volt. A két gyár megmentésére szervezett csoporthoz tartozott. Kevesen voltak, de nagyon tevékenyek, a németek féltek tőlük. Hans Friessner német ve- zérezre'’ °s, a Déli Hadseregcsoport főparancsnoka meg- döbbenten írja az 1944. évi állapotokról: „Az iparvárosban húszezer munkás kelt fel, miközben a harc a kapuk előtt tombolt... A miskolci munkások fenyegető magatartást tanúsítottak a csapatokkal szemben. Éjjel lövöldözitek a német katonákra ... A civil lakosság felfegyverzett hordái az ellenséget támogatták. Ezrével osztogatták a kommunista röplapokat.” A MÓKÁN felhívása ezzel a mondattal kezdődött: Semmilyen hatalom nem képes visszafordítani a történelem kerekét... A két diósgyőri nagyüzem metmnn- tésének történetéről hiteles beszámolót közöl az 1945. február 15-1 újság. Volt, aki kioaknltatta a leszerelt gépekkel zsúfolt vagonokat. Volt, aki az esztergakéseket és köszörűket ásta el. Golyó járt ezért abban az időben. « — Én nem szégyellem, de börtönben is ültem. Két- és fél hónapig. Minden második nap bojtos étel vagy kemény fekhely járt. „Elrontottam” két ágyúcsövet. Az iskolában a hitoktató papot akart nevelni belőle. De a szakszervezeti tag. vöröskatona fia inkább a munkásmozgalom felé kacsingatott. Sok helyen járt, sok helyen lakott, de nem dönthetett másként. A vérében volt. — A felszabadulás után dolgoztam a gyárban, végeztem a pártmunkát, jártam a falvakat. Gyalog, biciklin, kölcsönlóval vontatott ho-' mokfutón. Varbón, Parasz- nyán, Hutában jól ismertek. Az egyik helyen még a tönkrelőtt templomot is helyrehoztuk. Csodálkoztak is a hívők, hogy az „istentelennek” kikiáltott kommunisták a templomot reparál- ják... Gyűlnek a történetek, a terem megtelik füsttel. Sokat dohányzik, bár tudja, hogy nem kellene. Régóta bajlódik a gyomrával. Talán a rendszertelen élet, talán az átlagost meghaladó idegi és fizikai megpróbáltatás is közrejátszott abban, hogy egészsége megromlott. — Negyvenötben nagyon szegények voltunk. Nem volt tüzelő, nem volt ruha, nem v lt enniváló. Még ma is a számban van az olajos kenyér íze. Nem akadt más. Gergely és Eszter a legnépszerűbb Nem azonos a címzettel? Régi utónevek divatja Kisiskolás korunkban fő céltáblái voltak a gyermeki gúnynak a furcsa nevű iskolatársak, A Klotildok, Nor- bertek, Szilveszterek rengeteget szenvedtek, míg csak ki nem járták a nyolc általánost. Nemrégiben Lőrincze professzor arról beszélt a televízióban, hogy egyre többen régi — mondhatnánk ős- magyar —. nevet adományoznak gyermeküknek, az anyakönyvben megszaporodtak a Hunorok, Árpádok, Eszterek. Ügy tűnik, hogy ez a hasznos divat Miskolcra még nem ért eL / v A városi tanács anyakönyvi hivatalában a kórház bejelentése alapján jegyzik be az aznap született gyermekek nevét. Időjárástól, frontátvo- nüjástól is függ. hogy hány rubrika telik be az anyakönyvben új nevekkel: van olyan, hogy csak hat, de előfordul, hogy tizenöt-húsz. Városunkban a Gergely név lett igen népszerű az utóbbi időben, a lányoknál sok kicsi kapja az Eszter nevet. Az anyakönyvet vezetők nem osztják Lőrincze professzor véleményét, tapasztalatuk szerint továbbra is sok a különleges név, csak úgy hemzsegnek a ‘Nikolettek. Henriettek, Norbertek. Igaz, a Gergely mellett most már fel-feltűnik egy-egy Csaba is. A régi megszokott utónevekhez hűtlenek lettünk, Erzsébet, Katalin, János, szinte alig szerepel ma már az anyakóny vekben. Pedig nem árt. ha jól megfontoljuk, milyen nevet adunk a kicsinek: hisz’1 mi csak döntünk felőle, viselnie egy életen át már neki kell. S ha nem tetszik, megváltoztatni nem olyan egyszerű dolog. A Belügyminisztérium engedélye szükséges hozzá, hogy egy Nikolettből mondjuk Judit lehessen. Nemcsak az utónév önmagában való kiválasztása a fontos, hanem az is. hogy harmonizáljon a családi névvel. Jobb, ha nem űzünk szellemesnek tűnő szóvicceket a névadásból, s nem ajándékozzuk meg utódunkat túl hosszú névvel sem. A jogszabály szerint két utónév adható. Elég sokan élnek is ezzel a lehetőséggel, s febből is származhat jó néhány bonyodalom. A két utónévvel bíró embereknek a hivatalos okiratokon is így kell szerepelniük. Ha csak egyik utónevét használja a gyakorlatban, s esetleg ezt így is jegyzik meg sok helyen, előfordulhat, hogy egy küldemény esetén nem találják majd azonosnak a Címzettel! A második utónevet lehet töröltetni, vagy az anyakönyvnél kérni hogy jé- " gyezzék be a második utónév használatát. Sokkal praktikusabb, egyszerűbb, ha egy utónevünk van. Karancsalji ízek Hétszámra napraforgó olajjal kentük meg a kenyeret. Ha egyáltalán jutott kenyér. Gyakran csak olajpogácsa került az asztalra. Jól illusztrálja az akkori állapotokat a csomagolópapírra nyomott újságok néhány közleménye. Szélhámos fosztogatókat leplezett le a miskolci államrendőrség; Gyakorlott ápolónőket keres a vármegyei tisztifőorvosi hivatal; A százezres Nagy-Mis- kolcnak ma csak 70 ezer lakosa van. — Sok a nő, kevés a férfi; — A háború után meg kell oldanunk a nőfelesleg kérdését; Felkérem azokat az egyéneket, kik üzletemből árukat elvittek, a ház- felügyelőnél adják le. A szemüveges nő is jelentkezzék, aki a pincémet felnyitotta. Ellenkező esetben ellene a büntető feljelentést megindítom. Sz. fűszerkereskedő, Kazinczy u. — Negyvenöt tavaszán nekem is halálhírem keltették. Zavaros idők jártak akkor, de egészen más volt a légkör, s főként mást és másként kellett csinálni. Sokan, akik kiválóan megállták helyüket az illegális mozgalomban, kezdetben nem találták a helyüket a békés építőmunkában. A konspirációt, a fegyvert nyílt szóval, tettekkel kellett felváltani. Hosszú volt az út a szülőhelytől, Karcagtól Diósgyőrig. A személyi igazolványban az áll, hogy nyugdíjas. De nyugdíjba menni csak a munkahelyről lehet... — Voltam én vöröskeresztes, szerveztem a munkásőrséget, szónokoltam társadalmi temetésen. Most itt tevékenykedem a területi párt- szervezetben. a Szikra moziban. De nehogy azt higgye, hogy most gyakrabban lát a családom. Amúgy is zsúfoltan Vagyunk otthon, heten lakunk egy lakásban... Szóval, amíg győzöm egészséggel, addig minden délután itt talál. Nyitva az ajtóm. BRACKÓ ISTVÁN Fejti SfSrgy kohászok és egyetemisták kizött Elutazóit Miskolcról a KISZ KB első titkára j(c A KISZ KB első titkára Jung János és Porkoláb László társaságában a kombinált acélmű vezérlőtermében (Folytatás az 1. oldalról) Fejti György, a KISZ KB első titkára a gyárlátogatás után a kohászat vezérigazgatói tanácstermében az itt dolgozó műszaki és fizikai munkát végző fiatalok 30 fős csoportjával találkozott. Gortda István, a csavargyár KISZ-vezetőségének titkára szerint a kongresszus után mintha lassúbb vizekre evezett volna a KISZ, nincs olyan pezsgés, mint volt a kongresz- szusra készülődéskor. Ladocsi Kálmán, a hengermű fiatal üzemvezetője a szakmunkás- utánpótlás gohdjaft feszegette, míg Baán István, a vállalati FMKT-szervezet titkára, tervezőmérnök arról a kedvező visszhangról beszélt, amelyet az váltott ki: a központi bizottság osztályai egy-egy határozat, intézkedés megtéPalóc ételkülönlegessége- ket ízlelhetünk meg holnap az Egyetem étterembén, •hol Karancsalji ízek címtel rendeznek vacsoragstet. A nyolc órakor kezdődő műsorban fellép Béres Ferenc Liszt-díjas énekművész, Galambos Szilveszter humorista, és még sokan mások. jjc Nagy teljesítményű rönkfaosztályozó és manipuláló berendezés kezdte meg működését Lentiben, a ZEFAG 18. számú jajeldolgozó üzemében. A korszerű, automata vezérlésű berendezés — a nehéz jizikai munkát helyettesítve — évi 80 ezer köbméter rönkja 40-jéle osztályozását teszi lehetővé, az igényeknek megfelelően. (Kiss Ferenc felvétele) FELVESZÜNK 8 általános! végzett lányokat és asszonyokat, szövő, adjusztáló, előkészítői munkaterületekre. Leányszállással rendelkezünk. Minden szombat szabad. Levélbeni jelentkezésre válaszolunk. Cím: Szalag- és Zsinórgyár 1139 Budapest, Petneházy utca 47-51. Munkaügyi osztály. tele előtt kikérték a fiatalok javaslatát is. Takács Zoltán anyagvizsgáló sérelmesnek vélte, hogy a fizikai és nem fizikai munkát végző fiatalokat gyakran nem egyforma mércével mérik, míg Sípos István főmérnök arról szólt: az egyetemen, főiskolákon tanulók nem ismerik a valóságot, csak a legfejlettebb technológiát ismertetik meg velük, s keserves meglepetések érik őket az üzemben. Kazár Péter a nyolc általános iskolát el nem végzettek egyre növekvő számáról beszélt, Kiss László, a kohászat KISZ- bizottságának alapító tagja pedig a csövezés, linkeskedés megszüntetésének módjait kutatta felszólalásában. Juhász Imre, a KISZ-apparátus tagja a sokakat érintő és érdeklő lakáshelyzetről kérdezett, Hárskúti Ferencné tmk- előadó pedig az erkölcsi megbecsülés gondjait feszegette. Liptai József lakatos a pálya- választás nehézségeit ecsetelte. Fejti György a délutáni órákban a Nehézipari Műszaki Egyetemre látogatott. Itt dr. Tisza Miklós, az egyetem KISZ-bizottságának titkára fogadta és tájékoztatta a több mint 2000 KISZ-tag tevékenységéről. A rektori tanácsteremben fogadta a KISZ KB első titkárát dr. Czibere Tibor, az egyetem rektora, Bak István, a pártbizottság titkára, Orosz László, a párt-végrehajtóbizottság ifjúsági felelőse és dr. Scholtz Péter, .a szakszervezeti bizottság tagja. Az egyetem munkájáról adott tájékoztatás után a vendéglátók több tanszék munkájával is megismertették Fejti Györgyöt, aki ezt követően az egyetemi hallgatók 30 fős csoportjával találkozott, baráti eszmecserén. A KISZ KB első ütkára hővezetőként arról szólt: arra lenne kíváncsi, hogyan fogadták a fiatalok az ösztöndíj elosztásáról szóló javaslatot, miként vélekednek a diákszociális kérdésekről, s hogyan készülnek a szerdán sorra kerülő ifjúsági parlamentre. Rácz Pál, a gépészkar KISZ-vezetőségének titkára szólt arról, hogy a Művelődési Minisztérium által az ösztöndíj elosztásáról kiadott alternatívák közül — több egyetemmel egyeztetve — azt a variációt látnák szívesebben a gyakorlatban, amely a tanulmányi munkát ösztönözné. Ezt erősítette meg Dulai Szilárd is. Bíró Gyöngyvér aláhúzta: csak akkor van ösztönző szerepe a tanulmányi ösztöndíjnak, ha megfelelő a differenciálás is. Az egyetemistákkal történt találkozó után felkértük Fejti Györgyöt, nyilatkozzon lapunknak miskolci tapasztalatairól: — Munkánknak nagyon fontos része a közvetlen tapasztalatszerzés. Erre használtam fel a miskolci látogatás lehetőségét is. Ügy láttam: a kohászatban a rendkívüli gondok ellenére vannak tervek ezek megoldására, s nagy szerepet szánnak a fiataloknak. Az egyetemen egy nappal az ifjúsági parlament előtt arról győződhettem meg: jó programmal és határozott elképzelésekké! ülnek le e fontos tanácskozásra Nagyon következetesen képviselik az oktatás korszerűsítésének kérdéseit, szívükön viselik a műszaki szakemberképzés gondjait. Azt kívánom nekik: tekintélynövelő parlamentet tartsanak ... Fejti György az esti órákban visszautazott Budapestre. (tóth) Síbörze a sportcsarnokban Ismét megrendezik a síbörzét november 3-án, kedden 17—19 óra között, a városi spiortcsarnokban. Bárki eladhat, vehet és cserélhet ' téli felszerelést, sportruházatot A belépés ingyenes, az pedig kinek-kinek a pénztár-, cájától — és p>ersze a kínálattól —. függ, hogy ki tudja-e- egészíteni téli sportfelszerelését. Korlátozott látás A vita tárgya: a Kossuth mozi erkélyén található, sárgára festett acélkorlát. Azóta került oda, mióta megváltoztatták az erkély üléssorainak elrendezését. Kevesebb ülőhely lett, de kényelmesebben ülhetnek a mozinézők. A miskolci rádió műsorában nemrég kifogásolták a hallgatók, hogy az első sorban ülők a korláttól nem látják a mozivásznat. A Moziüzemi Vállalat vezetőjenek a válasza a következő volt: „a korlátra munkavédelmi okok miatt van szükség, magasságát szakértők mérték lje, s szerintünk látni lehet tőle”. Valóban, azt senki sem szeretné, hogy az erkélyről egy rossz lépés után lebukfencezzen bárki is. A válasz második részével azonban vitatkoznék. A korláttól ugyanis csak az átlagmagas- ságúak — úgy a 175 centi körüliek —, s az átlagnál jóval alacsonyabbak látnak jól. Aki a két méret közé esik, az rosszul jár, mindenféle nyakatekert helyzetet kell felvennie, hogy a filmet „korlátok” nélkül élvezhesse. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az erkély ülőhelyei a mozi legdrágább jegyeivel vehetők igénybe. Talán azért bosszankodnak a nyakukat nyújtogatok, mert nem tudják, hogy szakértők, s szabványok határozták meg, milyen magasságban húzódjon az acélcső. Hisz’ aki kilóg a szabványból, az vessen magára, s legközelebb a második sorba vegyen jegyet. » . ík-ó) Karcagtól Diósgyőrig AyMskafoita fia
