Déli Hírlap, 1981. szeptember (13. évfolyam, 203-228. szám)
1981-09-05 / 207. szám
<1 Az állami beiskolázás tapasztalatai A pályairányítás A szeptemberi Napjaink Ma délelőtt, lapzárta után tartotta meg évnyitó ünnepségét a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem. A program szerint dr. Czi- bere Tibor rektor köszöntötte a megjelenteket, köztük a Művelődési Minisztérium, a megyei és városi párt-, tanácsi, szakszervezeti és KISZ- szervek, a nagyüzemek elnökségben helyet foglaló képviselőit, valamint az elsőéveseket és hozzátartozóikat. Ünnepi beszédében a rektor szólt a Miskolcon most induló Állam- és Jogtudomágyengéi (Folytatás az 1. oldalról) A középfokú oktatási intézményekbe való beiskolázás sok gondot okozott. A demográfiai hullám ezt az intézménytípust is elérte: 176-tal több tanuló járt nyolcadikba, mint a korábbi iskolai évben. A gimnáziumba, szakközép- iskolába, szakmunkásképző intézetbe és szakiskolába jelentkezettek aránya valamelyest jobb volt a tavalyinál. Ez az eredmény azonban eltörpül a pályairányítás és orientáció gyengéi mellett. Gyakori, hogy az elfogult szülői szemlélet és a rossz pedagógiai módszerek miatt helytelenül iskolát választó tanulókat is gyakorta éri kudarc. Változatlanul nagy a túljelentkezés egyes iskolákba, egyes tagozatokra. Zavarja a közvéleményt és a szülőket a jelenlegi felvételi rendszer. Ebben az oktatási évben előrelépést jelent két új intézmény: a 101. számú és a Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Szakmunkásképző Intézet átadása. A Nehézipari Műszaki Egyetemen is idejében, az elmúlt tanév elején megkezdődött a felvételi előkészítő. A beiskolázási bizottság azonban jobb eredményre számított A jelentkezés ugrásszerűen csökkent, s ennek oka feltételezhetően a műszaki pályák anyagi, erkölcsi elismerésének alacsony szintű voltában keresendő. A júliusban lezárt felvételik alapján, a kohómérnöki karon a keretszám 40 százalékát, a gépészmérnöki karon pedig 50 százalékát tudták betölteni. (A műszaki karok levelező tagozataira jelentkezett pályázók felkészültsége nagyon gyengének bizonyult.) Az egyetem, a Művelődési Minisztérium engedélyével, pótfelvételit hirdetett meg. Ennek eredménye, hogy a két egyetemi karra 116 fő jutott be pótlólag — lényegében tehát a tavalyi létszámmal kezdhetik a tanévet. A végrehajtó bizottság a tapasztalatok összegezéséül megállapította: a tanév beindítása minden szinten és intézménytípusban kisebb-nagyobb feszültséggel, gonddal járt. Az irritáló jelek arra intenek, hogy a beiskolázási tevékenységet nyíltabbá, de- mokratikusabbá (általános iskolák) és egzaktabbá (középiskolák) kell tenni. Továbbá arra figyelmeztetnek, hogy a feszültségek csökkentése érdekében még jobb legyen a pályairányító és -orientációs munka. Ötvenéves lenne Latinovits, a színész Feledy-grafikákkal Miskolci minikönyvek hangjaival ért véget. Min Esnsl, nótával A Park motel éttermében hétfőn este 8 órától magyaros vacsoraestet réndez a Miskolci Vendéglátóipar: Vállalat. A műsorban Solti Károly, Vörös Sári, Máté Otli- , lia és Takács Béla lépnek fel, konferál Rónai Egon. Közreműködik Jónás Janiéi nívódíjas népi zenekara. Lapunkban már beszámoltunk róla: a sárospataki jubileum kapcsán a miskolci minikönyvgyűjtők klubja Könvvparányt jelentetett meg. I Most újabb két minikönyv megjelenéséről kaptunk hírt. Mindkettő Kovács Mihály szerkesztésében, s a klub gondozásában jelent meg. A mi Kazinczynk című művet dr. Kováts Dániel írta és állította össze, s azt Feledy Gyula Kossuth-díjas művészünk grafikái díszítik. A Borsodi várak című kiadványt dr. Csorba Csaba írta, s több, a borsodi várakról készített fotó mellett ezt is Feledy Gyula grafikái teszik művészivé. A két kiadványt Szmandray György, Szász Szabolcs, Szegedi Imréné, Hajdú Andrásné, Daru Bé- láné és Péli Katalin keze- munkáját dicséri. Az aljából szabjunk zsebel ■ Új isi, újra kabátiondok A szekrényben ott áll az a kis három-négy éves kabát, de már szörnyen unom. Hányán meditálnak igy ilyenkor? De lehet, megint nem lesz pénzem újra - morfondíroznak tovább. Megpróbálunk egy baráti jó tanácsot adni, a régi újjávarázsolására. Ez a modell szinte magától kínálja az ötletet. Hosszú, egyenes vonalú, vagy alul trapéz kabát alját ha levágjuk, az aljából pontosan kitelnek a díszítő zsebek, a kézelőpánt és az öv. Ha az alatta levő pulóvert is magunknak kötöttük, meglehet, maradt annyi fonál, hogy vastag, bordás kötésű gallért készítsünk a kabátra. A halszálkás anyag úgy tűnik, örök divat. Az együttes szoknyája ebből készült. Ám a másik kabátja is ugyanebből az anyagból való. Kosztümként lehet tehát délutáni elegancia, nadrággal viselve pedig kitűnő sport- tos együttes. Utolsó színpadi szerepében Bozzi űrként dallal búcsúzott. Valahogy így szólt a versike: most nincs időm, most mennem kell, mert jóba lettem az élettel. A közönség ünnepelte. A premieren vastaps, bravózás, újrázás, öröm. Latinovits visz- szatért. Ki gondolt volna akkor a végre? A halál ritkán jelzi közeledtét. „Zseni, de őrült!” Viselte a ráaggatott címként. De miért őrület a túlfűtöttség, még akkor is, ha ez összetűzésekhez vezet, az elégedetlenség szülte izgágaság, amely mindig továbbhajszolta, soha nem engedte tespedtségben tunyulni. Legendák keringtek állítólagos összeférhetetlenségéről. Fáim Zoltán rendező mondta: „Róla az emberek életében még több rosz- szat elmondtak, mint másról, valószínűleg azért, mert jelentékenyebb volt náluk. Sokan összeférhetetlennek tartották, hisztérikusnak, közösségbe nem valónak. Minden tette azonban, minden kötözködése, minden indula; ta, minden sistergő dühe á közösség ügyében, a jobbítás érdekében lobbant. Gyűlölte a középszerűt, a langyost, az elzsírosodott agyú tunyaságot, a rosszabba-belenyugvást. Ezt teljes meggyőződéssel állítom. És ennek tanúja akarok lenni.” Zseni volt. Valóban az. A színpad zsenije, szent őrültje, aki a játékról mindent tudott. „A játék a gyermek sajátja. A gyermek teljes énjével játszik. Beleérzéssel, átéléssel. Kimozdíthatatlanul, hittel. Nem tessék-lássék játszik, neki' fontosabb, kedvesebb. halálosan komoly, életteli a játék. A színész gyermekségét az időben és térben kiterítő, tudatos játszó ember. Ha úgy tetszik: művész” — vallja Ködszurkáló című könyvében. 1956 nyarán az újdonsült építészmérnök diplomáját zsebredugva írta alá élete első színházi szerződését: segédszínész lett Debrecenben. Majd Miskolcra ment, onnan pedig vissza Debrecenbe. * ^ a Szindbád című film főszerepében Tagja volt a Vígszínháznak, a Tháiiának, aztán ismét a Vígnek, a veszprémi Petőfi Színháznak és a Radnóti Színpadnak. Vendégként játszott a Madách Kamarában, a Körszínházban, Kecskeméten, a Szegedi Szabadtéri Játékokon, utolszor pedig a Fővárosi Operettszínházban. Volt Rómeó Miskolcon és a Vígben. Rómeóval lett 1963-ban pesti színész. Játszotta a többi között Ruy Blast, Higgins professzort, az őrnagyot, a világsiker felé induló Totókban, Liliomot. IV. Henriket Pirandello darabjában, és Arthur Miller Willy Loman- ját, az ügynököt. S bemutatkozott a veszprémi Petőfi Színházbon rendezőként is. 1976. június 3-án, egy nappal halála előtt még elmondta a rádióban Ady két kuruc beszélget című versét. Ez volt utolsó munkája. Színházi alakításainak emlékeit csak azok vihetik magukkal, akik színpadon is láthatták. De örökre itt marad a versmondó, az Adyt új hangon tolmácsoló Latinovits és a filmszínész. Negyvenöt magyar filmben játszott. Mi vezette az utolsó útra? Gyötrő lelki avagy testi fájdalom? Vagy talán a megbékélés, az enyhet adó csend utáni vágy? Korán ment el. Öt esztendeje halott. S még csak most, szeptember 9-én lenne 50 éves. S. E. Az 1300 éve alapított Bulgáriát köszönti első oldalain színvonalas összeállításban a Napjaink most megjelent, szeptemberi száma. M. Takács Lajos történeti áttekintésén kívül — Vértjükön oroszlán, szívükben bolgár—- szláv igék — bolgár költők verseit, Georgi Krumor bolgár író Miskolcra emlékező élvezetes írását, Marosiné Pandur Juliannának a Má- riapócsi kódex bolgár vonatkozásairól szóló tanulmányát olvashatjuk a lapban, melyet Lenkey Zoltán bulgáriai rajzai illusztrálnak. Bartha Gábor riportja — Mátészalka, péntek éjjel — az ingázók, a „pénteki kikötők népe” életének pár óráját mutatja be. A néhány napja megrendezett tokaji írótábor tanács1' 'iról és egyéb ese- mén az októberi Napjaim. olvashatunk majd részletesebben. A szeptemberi szám közli Do bossy Lászlónak A testvérré válás útján — Bartók Béla a század eleji szellemi forradalmakban című tanulmányát, mely az írótábor tanácskozásán hangzott el. Az Értelmiség és társadalom című interjúsorozatban Bodonyi Csabával, az ÉSZAKTERV főépítészével beszélgetett Szendrei Lőrinc. Néhány kérdés az interjúból: Milyen a mai magyar építészeti kultúra? Mi gátolja ma egy építész terveinek megvalósulását? Egy mai építész milyen nehézségek árán tudja összeegyeztetni a gazdasági, szakmai, társadalmi követelményeket a humanista igényekkel? Elbeszélést Oravec Jánostól és Köteles Páltól olvashatunk. Pósa Zoltán, Nádas Péter, Esterházy Péter és a nemrég elhunyt Hajnóczy Péter művein keresztül elemzi napjaink intellektuális prózáját. Az új nyíregyházi színház igazgatóját, Bozóky István színész-rendezőt mutatja be Tóífc László. Sz— Topor András festőművész kiállítását a Képcsarnok rendezte meg a miskolci Szőnyi Ist- ván-teremben. Reprodukciónkon az Ártér című festmény szerepel. (Kiss József felvétele) Avenir ék reklámfogása Szeptember 4-én leveszem... Szeptember elején egy fiatal és csinos, bikinibe öltözött lány képe borította el Franciaország hirdetőtábláit. Rajta felirat: „Szeptember 2-án leveszem a felső részét!” A hirdetésekkel agyonuntatott járókelők vállrándítás nélkül léptek tovább: nyilván szezonvégi turistautat, napolajat vagy mosószert hirdet valaki. Ám szeptember 2-án az ígéret szerint, meztelen keblek virítottak országszerte, és a plakáton újabb felirat: „Szeptember 4-én leveszem az alsó részét!”, erre már felhördült a közvélemény és elszabadult a tömegtájékoztatás pokla: tévé- és rádióműsorok, napilapcikkek áradata foglalkozott a rejtélyes plakáttal. A francia nőmozgalmak ta jtékzottak: „Botrány!”, „A nők kizsákmányolásának újabb ékes példája” — nyilatkozták. És eljött szeptember 4-e: a plakáton ugyanaz a lány, szavát megtartva, az említett ruhadarab nélkül, csak éppen háttal a szemlélőnek. A felirat pedig: „ Avenir, a hirdető cég, mely betartja ígéreteit”. Kiderült, hog”" az országos izgalmat kavaró plakátsorozatot az Avenir hirdető vállalat készíttette. Ezzel kívánta megnyugtatni a pontosságában kételkedő megbízóit. Mint a példa is bizonyítja, ritka sikerrel. Megkezdődik a jogászképzés Évnyitó az egyetemen nyi Intézetről, amelynek nappali tagozatán 120, levelező tagozatán 56 jogászhallgató kezdi meg az 1981/82-es tanévet. Dr. Czibere Tibor emlékeztetett a hajdani miskolci jogászképzés éveire. A továbbiakban hasznos tanácsokkal látta el az egyetem három karára felvett 248 elsőéves mérnökhallgatót A rektori beszédet követően dr. Takács Ernő, a bányamérnöki kar és dr. Sulcz Ferenc, a kohómérnöki kar dékánja aranyoklevelek adományozására tett • jayaslatot. Ismertették Koschatzky László és Stehlik Béla okleveles bányamérnökök, valamint Claus Alajos okleveles vaskohómérnök, Krétai József okleveles fémkohómérnök és Tóth András okleveles vaskohómérnök munkásságát, akik valamennyien 50 esztendeje szereztek diplomát Az öt nyugdíjas korelnök dr. Czibere Tibortól vette át a díszoklevelet, nevükben Claus Alajos mondott köszönetét. Az aulában megtartott ünnepség az Intemacionálé