Déli Hírlap, 1981. szeptember (13. évfolyam, 203-228. szám)
1981-09-14 / 214. szám
i cs Csak az út mellől viszik el? a miskolciaké a szó WWWmiM .-MtSIiA* mpm.iteWmsenmmtfmmmmmmmmmmmmmm Rovatvezető: Nyikes Imre — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc 3501. Pl. 39. — Tel.: 18-235 Lesz-e borsodi kályhacsempe? Amikor jó tíz évvel ezelőtt a szénhidrogén-program beindult, sokan úgy látták: mivel a szénbányák egy részét bezárták. befellegzett a cserépkályhagyártásnak is. Ezért az addig kályhacsempét előállító üzemek egy része leállt (például Sárospatakon), vagy meghagyta ugyan termelőberendezéseit, de nem gondoskodott azok fejlesztéséről (például Nyíregyházán). Aztán jött az energiaválság, az olajárrobbanás, s ugrásszerűen, egyik napról a másikra nőtt meg Miskolcon és a megyében is a kereslet a cserépkályhák iránt. A borsodi KÉTUSZ — amely évente most néhány száz darab cserépkályhát épít és javít —, nehéz helyzetbe került. Nyíregyházáról — ahol ugyan mintegy ötmillió forintos költséggel most felújították az egyetlen égetőkemencét —, alig kapnak csempét, mert saját maguknak kell, vagy pedig exportálják. A zalaegerszegiek — ahol még széles e hazában Nyíregyházán kívül kályhacsempe készül —, termékeik hetven százalékát exportálják, mert magas árat fizetnek érte a nyugatnémet piacon. (Jellemző, hogy Miskolcról saját autóval, saját rakodó- munkásokkal kell Zalaegerszegre menni csempéért, s elhozni azt, ami éppen van, mert az egyetlen nagy gyártó nyeregben ül ...). Ily módon jelenleg egész Északkelet-Magyarország kályhacsempe-ellátása megoldatlan. E sorok írója tavasszal már részt vett egy megbeszélésen, ahol a cserépkályha-kivitelező vállalatok (négy környező megyéből) arról tanácskoztak, hogyan lehetne a lakossági igényeket jobban kielégíteni. Lényegében a tanácskozás folytatása volt a minapi megbeszélés, kivitelező és leendő gyártó között, ahol elhangzott: megoldható lenne Miskolcon, vagy a város körzetében a cserépkályhacsempe gyártása. Hamarosan tanulmányterv készültéről. Mindazokat az olvasóinkat, akik a cserépkályhacsempe hiánya, a gyártási és építési kapacitás szűkössége miatt fordultak hozzánk, egyelőre csak a borsodi csempegyártás lehetőségével biztathatjuk. S amíg ez valósággá válik, bizony talpalni kell a csempéért továbbra is. Ny. I. „... a Szentpéteri kapu 70. számú magas épület VI— XVIII. emeletének használati melegviznyomását a legfelső szinten elhelyezett nyitott tárolóedény magassága biztosítja. A gravitációs elven működő rendszerben eddig nem volt lehetőség a víznyomás növelésére. Az elmúlt időszakban a melegvízrendszer ellenállása megnőtt, és a rendelkezésre álló víznyomás már nem minden esetben elegendő a felsőbb emeletek ellátására, A vállalatunk kezelésében levő hőcserélőt újjal váltottuk fej, és — a melegvízhálózatot üzemeltető MIK megrendelésére — nyomásfokozó szivaty- tyút építettünk be. Reméljük, hogy ezzel az intézkedéssel a melegvízellátás megnyugtató lesz. A szolgáltatási hiányosságok miatt, a VI—XVIII. emeleti lakók részére júliusra és augusztusra 50 százalékos melegvíz-jóváírást adunk.” (A választ Hőnigh Mihálytól, a Borsod megyei Távhőszol- gáltató Vállalat igazgatójától kaptuk a rovatunkban augusztus 24-én megjelent ..Meleg víz nélkül” című cikkre.) „... Szabó Tibor kifogásolta, hogy amikor a törött szemüveg pótlása érdekében megjelent intézetünk III. sz. szemészeti szakrendelésén, a szakorvos nem vette táppénzes állományba, hanem fizetés nélküli szabadság igény- bevételét ajánlotta. Ha a dolgozó a szemüveg nélkül munkáját ellátni nem tudja, az újabb szemüveg elkészültéig keresőképtelen állományba vehető. A társadalombiztosítás terhére szemüvegre szoruló dolgozó évente egy „közeli” és egy „távoli” szemüvegre tarthat igényt. Az idő előtti törés vagy egyéb károsodás folytán tönkrement szemüveg egy éven belül is pótolható a társadalombiztosítás terhére. Az eset kapcsán azonban megjegyzendő, hogy akinek szemüveg állandó viselésére van szüksége, célszerű. ha pótszemüveggel is rendelkezik, A pótszemüveg költsége a dolgozót terheli, bár — mivel szemüveg évente a társadalombiztosítás terhére is igényelhető, s az esetek többségében egy bizonyos erősségű szemüveget 2—3 évig is viselhet valaki —, ugyanazt a szemüveget évente felíratva, a társadalombiztosítás terhére is könyű pótszemüveghez jutni. Szabó Tibor esetében a szemüveg pótlása több mint egy hónapot igénybe vesz. Ha ő emiatt táppénzes állományba kerül, a táppénz révén nagyobb lesz az anyagi vesztesége, mint amennyibe a pótszemüveg került volna ... Panaszosuk szabadsága egyébként 1981. szeptember 6-án lejárt, s tekintve, hogy új szemüvege még nem készült él. 1981. szeptember 7-től kezdődően táppénzes állományba vettük a szemüveg elkészültéig.” (A választ dr. Izsó István kórházigazgató-helyettes főorvostól kaptuk a rovatunkban „Szemüveg helyett, fizetetten szabadság” címmel megjelent panaszra.) Szépülő ZÖLDÉRTkirakatok Az utóbbi hónapokban sokat szépültek a ZÖLDÉRT-boltok kirakatai — írja Kovács Erika miskolci olvasónk —, s bent az eladóterek is. Pedig egy ilyen szaküzletben koránt- sincsenek olyan lehetőségek, mint egy könyvesboltban vagy üveg-porcelán üzletben, hiszen itt legfeljebb gyümölccsel, üdítőkkel variálhat a grafikus . •. E levél nyomán jutottunk el Geller Tivadarhoz, a megyei ZÖLDÉRT-vállalat dekoratőréhez. — Még csak nyolc hónapja dolgozom a ZÖLDÉRT-nél, ám már meg is szerettem ezt a speciális munkát. Korábban hosszú éveken át a BIK dekoratőre voltam. Nekem is újdonság, hogy élő anyaggal, gyümölccsel kell dolgoznom. Nagy örömömre szolgálna, ha Miskolcon és a megyében mind többen vennék észre boltjaink kirakatainak, belső terének változását. Most újabb nagy munkát kaptam. Ózd új üzletsorában boltot nyit a ZÖLDÉRT is, az én dolgom, hogy kirakatával, belsejével kedvező hatást gyakoroljon vevőinkre. — Húsz éve dolgozik a szakmában, néhány szép sikert is elkönyvelhet már. A dekoratőr szerint, milyenek a miskolci kirakatok? — Véleményem szerint középszerűek. Olyan városok, mint Debrecen, Szeged előttünk járnak e téren. Igaz, az utóbbi időben sok minden történt Miskolcon is, különösen a belvárosban, a Széchenyi úton érződik ez. Az lenne jó, ha a fiatalok minél több lehetőséget kapnának képességeik fejlesztésére, például kirakatversenyek formájában. Meggyőződésem, hogy ha szépek a kirakatok, a vevők, a városlakók közérzete is jobb. Ezért tartom fontosnak a mi munkánkat. A kilátó szomszédságában * Szinte el sem hinné az ember, hogy ez a romos, nyitott, bűzös, csavargóknak nemegyszer búvóhelyet adó épület az avasi kilátó szomszédságában található. Valakik már egy padot is kerítettek bele. így kényelmesebb a benntartózkodás... Mielőbb el kellene tüntetni ezt az ocsmányságot! F. I.. Miskolc ije Több mint másfél éven át, amióta a lakásokat átadták, nem volt gond a Vándor Sándor ti. 19—21. sz. lépcsőházak szemetének elszállításával. Két hete viszont a lépcsőházak elé, közvetlenül a lépcső alá kirakott kukákat nem hajlandók elvinni a Miskolci Köztisztasági Vállalat dolgozói. Kérdésemre, hogy miért nem, azt válaszolták: csak akkor ürítik ki a kukákat, ha közvetlenül az út mellé rakom őket. Ez azonban nem olyan egyszerű, mert — amint út a fénykép is bizonyítja — ezeknek a lépcsőházaknak a kijáratai az úttól körülbelül 10 méterre és 6—7 lépcsőfokkal lejjebb vannak. Egy nőnek nagy megterhelést jelentene ezt az utat a teli kukákkal megtenni. Telefonon érdeklődtem a vállalat központjában, hogy köteles vagyok-e a kukákat az utcára kirakni, a válasz elől azonban elzárkóztak. Egyébként ugyanez a helyzet a Vándor Sándor utca 27—29. sz. ház lépcsőházai előtt is ... Szép Sándomé Miskolc, Vándor Sándor u. 21. Szemetes a Mályi-tó partja Az elmúlt években sok szépet hallottam a Mályi-tóról, a miskolciak kedvelt kirándulóhelyéről. Családommal elhatároztuk, hogy mi is megtekintjük. A tő partján valóban szép látvány fogadott bennünket — éppen vitorlásverseny is zajlott —, azért le akartunk telepedni a bisztró előtt. Nem volt könnyű, mivel a sok kihelyezett pad között alig találtunk épet, a legtöbbnek vagy a támlája, vagy az ülőkéje hiányzott. Ám akkor döbbentünk meg csak igazán, amikor jobban körülnéztünk. A tópart tele volt szeméttel, s igen elhanyagolt állapotot mutatott. Nem láttunk egyetlen szeméttároló edényt sem. Nem értjük, hogy ilyen szép környezet rendben tartására miért nem fordítanak nagyobb gondot? Ortó Ferencné Szikszó, Ady u. 14. Eltűnik a bontott anyag A Szondi György utca 40. sz. körül szanálnak, bontanak — közölte szerkesztőségünkkel Katkó István, akinek idős édesanyja a még álló, 40. sz. alatti házban lakik. A bontott anyagot — téglát, gerendát — éjszaka ismeretlen tettesek elviszik. Ám nemcsak azt, hanem a még meglevő épület anyagát is, amelyben az idős néni egyedül lakik. Amikor éjszaka felébredt a zajra, s felelősségre akarta vonni a tolvajokat, téglával fenyegették meg, hogy jobban jár, ha visszabúvik az ágyába. Vajon nem lehetne megfékezni a tolvajokat, akiknek nyilván nincs engedélyük a bontott anyag elszállítására? — kérdezi olvasónk. Szeptember 3-án 13.30 órakor a selyemréti 223. sz. fűszer-csemege boltban vásároltam. Egyebek között fél kilogramm párizsit kértem, körülbelül ennyi volt a pulton. Azt válaszolták, legfeljebb csak 20 dekát kaphatok, mert nincs több, mint ami ki van téve, s még lehet, hogy más is akar vásárolni belőle. (Egyedül voltam a boltban). A rádió riportműsorában hangzott el, hogy egyes budapesti rendelőintézetekben gondot jelent a fogtömőanyag hiánya, s emiatt el is küldtek néhány beteget. Mi a helyzet Miskolcon? Az Orvosi Műszerbolt az üzemorvosi rendelőket, és a magán fogorvosi rendelőket látja el anyagg'al. Igaz, akad amikor épp nincs amalgám tömőanyag, de az ellátással általában nincs Természetesen a húsz dekányira nem tartottam igényt; hiszen az négytagú családomnak kevés lett volna. Nagyon furcsállom a dolgot, hiszen hazánkban — szerencsére — nincs rendelet arra, hogy bármilyen élelmiszert csak korlátozott mennyiségben vásárolhatunk ... Tóth Zoltánná Miskolc gond. Szovjet és nyugati amalgam- i zítmény szokott érkezni, de tartanak úgynevezett kompo- zíciós fogtömőanyagokat is. amelyek helyettesíthetik az amal- gámot. A rendelőintézeteket a vezető kórház — a Szentpéter? kapui megyei kórház — látja el anyaggal, az egész megyében. A központi szervezés iól vizsgázott j egy kisebb átmeneti Időszakot követőét. kiegyensúlyozott lett az ellátás. Híradás az Avas-délről Szilágyi Lajos nyugdíjas pedagógus olvasónk, aki az avasáén Testvérvárosok útja 38. szám alatt lakik, öt, sűrűn teleírt oldalas levéllel lepte meg szerkesztőségünket: „Mind nagyobb örömünkre, kialakulnak a parkok, nőnek a Miskolci Kertészeti Vállalat által ültetett facsoportoti, fasorok .. . Az úgynevezett szabadidő-központ kialakításában példamutató munkát végzett az Avas-déli Lakásszövetkezet, illetve az általuk mozgósított, társadalmi munkát vállaló igen sok lakos...” — írja a többi között olvasónk, aki csaknem 60 éves, s maga is részt vett ilyen munkában: „társadalmiztam az ügy érdekében”. „A kényelmes, összkomfortos lakásokkal egyidőben szinte gomba módra nőnek itt ki a nagy alapterületű ABC-áruhá- zak, szolgáltatóegységek” — folytatódik a levél. — „Szaporodnak a gyermekintézmények: a bölcsődék, az óvodák, iskolák ... Javul a közlekedési helyzet”. Az örömök mellett azonban gondok is adódnak. Ilyen például, hogy még mindig kevés a zöldterület, a játszótér. A tizenévesek például csak akkor tudnak focizni, ha jó messzire elmennek hazulról... Jó lenne azután az is, ha a lakótelepen élők jobban megbecsülnék a kiültetett virágokat, cserjéket. Szerencsére mind több olyan, felelősen gondolkozó és cselekvő ember hallatja szavát, mint Szilágyi Lajos olvasónk..i Van mit a lyukas fogba tenni ✓
