Déli Hírlap, 1981. szeptember (13. évfolyam, 203-228. szám)

1981-09-08 / 209. szám

\ CipoQarancia Kilencvenmilliós beruházás Téli Esperes és Seres Olivér Cserélik, nem cserélik? Mielőtt reklamálni indulnánk... Az ősz egyik legutálato­sabb jellemvonása az állandó locs-pocs, a nedves, vigasz­talan idő. Ilyenkor aggódva vizsgálgatjnk: vajon hogy viseli az új lábbeli a viszon­tagságokat? Ha leválik a talpa, legfeljebb visszacseré­lik — mondják sokan. De mielőtt elindulnánk rekla­málni, érdemes megismer­kedni a garanciális cipőjaví­tás és csere szabályaival — ennek az információnak az év többi szakában is hasz­nát vehetjük. Lassan egy éve már, hogy bevezették a garanciális ci­pőjavítás rendszerét. Nem titok: régebben sokan visz- szaéltek a csere lehetőségé­vel, volt, aki állandóan új ci­pőhöz jutott a reklamációs csereberével. A garanciális javítás rend­szere bevált. Azóta a felére csökkent a fogyasztói rekla­mációk száma. Mit javítanak garanciáli­sán ? Sarokkopás, törés, pántszakadás — igen gyako­ri — talpleválás, csatcsere, húzózárjavítás, -csere — ezek a leglényegesebb hibák, amit ha a vevő a vásárlás­tól számított hat hónapon belül észlel, garanciálisán javítanak. A hathónapos időtartam alatt háromszor lehet élni a kijavítás lehetőségével; a javítás időtartama maxi­mum nyolc nap. Minden bolt­ban plakát tájékoztat a ga­ranciálisán javítható hibák­ról : érdemes tanulmányozni vásárlás után. Továbbra is megmaradt természetesen a csere lehe­tősége. Kicserélik például a festékhibás — ha nem egy­forma színű a két cipő — vagy az olyan talptöréses ci­pőt, ami a készítés technoló­giája miatt nem javítható. Ugyancsak másik lábbelit adnak, ha kiszakad a bőr a talp szélénél, vagy elválik a tűzésnél. A reklamáció jo­gosságának megítélésénél figyelembe veszik, vajon rendeltetésszerűen hasz­nálták-e a cipőt? Erről persze sokszor eltér a vásárló s a kereskedő véle­ménye. Ha nem tudnak megegyezni, a cipőt elküldik a Kermibe, ahol a szakértők vizsgálata dönt. Hasznos tudni azt is, hogy a jogszabály előírása sze­rint ha a cserélendő cipő he­lyett a bolt nem tud ugyanolyat rendelkezésre bocsátani, a vevő levásárolhatja az ősz- szeget, vagy visszakapja a vételárat készpénzben. A boltvezetők elmondták, hogy a reklamációk körüli vita is egyre kevesebb: so­kat számit, hogy a cipőkön levő cetli, s a mellé adott kezelési tanácsok kis füzete tájékoztatja a vevőt arról, mit visel el a lábbelije. Persze a cédulák meglehe­tősen óvatosak: vízálló, kö­zepesen vízálló, vagy min­dennapi utcai viseletre jel­zőkkel ritkán biztatják a cipőtulajdonost. A cipőbol­tosok bizakodóak: szerin­tük a reklamációk számának csökkenésében a cipők ja­vuló minősége is sokat se­gített. Reméljük, nem csal szakmai éleslátásuk ... (k—o) Jön a poroson Jó ütemben folyik a ter­melés a Tégla- és Cserép­ipari Vállalat mályi tégla­gyárában. Nagy mennyiségű 10-es válaszfalat és B—30-as falazóanyagot szállítanak a Tüzép-telepekre. Közben tel­jes erővel folytatják az ápri­lisban megkezdett 90 millió forintos beruházást, amely­nek keletében megkezdik a kiváló hőszigetelő képességű poroton falazóanyagok gyár­tását. Már elkészült az új üzemépület, s megkezdték az olasz és osztrák gyártmányú téglaformázó gépek telepíté­sét. Az év végéig befejezik a beruházást, s akkor a gyár két kemencéje közül az egyikben már csak poroton téglát égetnek. Nem vált be a vonalsugáfzó Csak ha biztonságos A június végén megnyitott tapolcai Park motel rövid idő alatt igen jó forgalmat bonyolított le. Csupán augusz­tusban egymillió forint volt az étterem bevétele, a szál­lodarészben pedig 600 ezer forint. Az új szállodában menet­közben több apró műszaki hibát is felfedtek, amelyek megszüntetésére már meg­kezdték az intézkedéseket. A szobákhoz tartozó zuhanyo­zóknál néhány helyiségben törmelék duga&zolta el a le­folyókat. Kiderült, hogy a fürdőhelyiségek ívsugárzója — ki tudja még, milyen ok­ból? — hamar felmondja a szolgálatot. Mivel az úgyne­vezett vizes helyiségekben csak speciálisan kialakított, érintésbiztos világítási esz­közöket alkalmazhatnak, most tárgyalják meg, hogy miiyen lámpákkal helyettesítsék az osztrák vonalsugárzókat. Mesterlétszám Ha jön a mentő vagy a tűzoltó Zöldhullám - telefonon A szirénázó mentők és tüz- >ltók még elsőbbségük teljes udatában is alaposan lefé­kezik a lendületüket minden kereszteződésben. Ennek el- cnérc is ritkán, de előfor- iul, hogy karamboloznak a igyelmetlenül eléjük forduló árművekkel. így történt ez az elmúlt lapokban is, amikor a Ka- inczy utcában Ladával üt- özött egy tűzoltóautó. Mit ehetne tenni, hogy a Dózsa lyörgy utcából induló tűzol- ók, vagy a belvárosban a ízinva partjáról startoló men­ők, a városból kifelé halad- a zöldhullámot kapjanak a endőrlámpáknál ? Erről beszélgettünk azokkal szakemberekkel, akik most pitik és szerelik a város köz- íkedesi irányító központját z Arany János utcában. Mint Imondották, eddig nem gon- oltak arra, hogy a megkü- inböztetett jelzésű jármű- eknek központilag minden ányból zöldhullámot bizto- tsanak. A számítógép eddig mert programjai erre nem adnak lehetőséget, a köz­ont vezérlését elsősorban, tok a forgalomérzékelő de­btor ok látják el, amelyek az ttest aszfaltjába építve fí- yelik a fölöttük elhaladó jár- lűvek számát A megoldás azon bem egy- serű. Amennyiben a forgal­len telefon köti össze a men­tőkkel es a tűzoltókkal, ak­kor a szirénázó járművek in­dításakor, kérésre kézi irá­nyítással. akár az összes jel­zőlámpát pirosra válthatják. Ez a megoldás is tökéletesen megfelel a szirénázó fehér és piros járművek vezetőinek, akik így nagyobb biztonság­gal taposnák a gázt a forgal­mas kereszteződésekben. S ehhez csak egy-két telefon kell... (szántó) Miskolcon az elmúlt öt év alatt két és fél százzal szapo­rodott a kisiparosok szama. Legtöbben — száztizennyol- can — az építőipar területén tevékenykednek. Az „egyéb ipar” kategóriában majd’ het­vennel vannak többen, mint 1975-ben (ebbe tartoznak a szőnyeg-, ablaktisztító és sok egyéb, a lakossági ellátással kapcsolatos tevékenységet folytató kisiparosok). Stagnál az élelmiszeripar, papíripar, közlekedésieszköz-ipar terü­letén dolgozó kisiparosok lét­száma, s csökkenés mutatko­zik a szállítás, fuvarozás, a bőr-, szőrme-, cipőipar mes­tereinek számában. A kocka nincs egyedül A bűvös kocka világraszóló karriert futott be: nincs olyan nap, hogy ne érkezzen ezzel kapcsolatban valamilyen hír­adás a Föld különböző tájairól. A bűvös kocka legnagyobb haszna tóián nem is a busás keménvvaluta-haszonnal meg­kötött üzletekből származik, hanem abból, hogy felhívta a figyelmünket, reklámot csinált a logikai játékoknak. Mert a kocka nem áll egyedül... Jelenleg a két nagy miskolci játékboltban nincs bűvös kocka. Ha szállítmány érkezik, azt rövid idő alatt el is kap­kodják. A kocka egyeduralkodó a népszerűségi listán, hiába kínálják mellé a bűvös gömböt; a gömb pedig legalább any- nvira bonyolult játék, mint a kocka. A logikai játékok kínálata lényegesen javult, mióta meg­nyílt a Skála-raktár Borsodban. Népszerű az érzékelős játék: súlvra. színre, méretre, hangra kell elkülöníteni a ravasz alakzatokat. De az állami kereskedelemnek igyekezni kell: a magán-kiskereskedők, a trafikosok jó versenytársnak bizo­nyulnak. a kirakataikban tologatós, összerakós, számmal és formával kombinált türelem.) átékokból igen sokféle kapható már. Talán nem lenne rossz ötlet az előállítókkal keresni kap­csolatot, esetleg szerződést is kötni. á irányító központot közvet­ít—ó) Fehér Akác Erény oben Almás, Epres, Cseresznyés, valamint Körtés. így, nagy kezdőbetűkkel. Azt, hogy ilyen nevű utcák egyáltalán léteznek Miskolcon, kevesen tudják. Nem, állandóan nem lakik itt senki. Csak nyáron na­pokra, néha egy-két hétre költözik ki valaki, télgn csak meglátogatják a házakat, hogy nincs-e valami baj. Erenyőben, a Fehér Akác kertszövetkezet parcelláit oáztják keresztül-kasul ezek az utcácskák. Száznyolcvan etlektulajdonos gazdálkodik itt 200—300 négyszögöles földjén. SEGÍTIK A VÁROS ELLÁTÁSÁT Tizenegy éve annak, hogy megalakult a kertszövetkezel. Hogy miért, arról így beszel az einök, Fülöp László: — Egymás mellett van a télke mindegyikünknek, s a legtöbb tag a Diósgyőri Gép­gyár dolgozója. Patronál is bennünket a DIGÉP. Szövet­kezet a miénk, de nem a szó szoros értelmében. Minden­ki külön-külön műveli a kert­jét, s csak tanácsot adunk, hogy mit érdemes vetni, mi­lyen fát érdemes ültetni. Szakmailag segítjük egymást. Es hogy milyen jól gazdál­kodnak, arról bizonyságul Csepregi Csaba, a városi ta­nács mezőgazdasági és élel­mezési osztálya vezetője eze­ket mondja:' — Miskolcon és környékén huszonegy kert- és öt állat­tartó szövetkezet tevékenyke­dik. Jelentősen hozzájárul­nak a város ellátásához. Kö­rülbelül 14 millió forintnyi értékű gyümölcsöt, zöldséget, kis állatot „tesznek” a köz­ponti árualapba. A legna­gyobb szövetkezet a Fekete Gyémánt, ám a Fehér Akác a leginkább fejlődő, s itt al­kalmazzák a gyakorlatban a legkorszerűob eljárásokat is... KÖRTÉK A BIRS ALMAFAN A kerttulajdonosok agitis emberek. Szinte megszállot­tan művelik a földet, jobbat, többet, szebbet akarnak ki­hozni belőle. Nem véletlen. hogy Mezőkövesden, az augusztusi tájkiállitáson Fü­löp László, Krazsalkovics Ist­ván és Kárpáti István a kis­termelők legmagasabb kitün- tését, a Bereczki Máté-em- lékérein különböző fokozatait kapták. — Szívbeteg voltam — ma­gyarázza Fülöp László. — Balatonfüreden is kezeltek, s aztán erdőt, sétákat javasol­tak az orvosok. A kert mel­lett döntöttem. Volt olyan időszak, amikor a gereblyét sem bírtam megemelni. Most már egy mintagazdaságom van Egy birsalmafába három­fajta körtét oltott be, a cék­lák olyanok, mint egy gye­rek feje, a sárgarépák szin­tén kapitális nagyságúak. De talán legszebbek a fák; a Téli Esperes és a Seres Oli­vér névre keresztelt körték, s az almák. — Ha nem úgy terem egy fa, ahogy kellene neki —• mondja —, akkor haladékta­lanul be kell oltani a vele egyidőben virágzó fajtával. Évente és átlagosan 4—5 mázsa almát szüretel a Fü­löp család. Három mázsát a piacra visznek belőle. KISNYÜLLAL KEZDTÉK Kárpáti István nemcsak a kertjét műveli, leszázalékolt nyugdíjasként jut ideje más­ra is. Nyulat tenyészt. — Lakatos voltam a gép­gyárban, és vasasként soha nem jutott volna eszembe, hogy nyulat tenyésszek... — Végül is, hogy kezdő­dött? — A fiam, vagy négy év­vel ezelőtt kapott egy né­hány hetes kisnyulat. Felne­velte ... Hát valahogy így. Tavaly már háromszázötven darabot adtam be az áfész- nek, összesen 8—10 mázsa súlyú lehetett. A nyúl körül­belül négyhónapos korában éri el azt a súlyt, amivel már át lehet adni, hogy ex­portálják. Szerintem megle­hetősen keveset fizetnek kiló­jáért, jóval több munka van vele. De csinálom, mert meg­szerettem, s hoz is a kony­hára. Bár enni egyikünk sem szereti a nyulat... L S. Nyugdíjasok ügyintézése Eldobható Hitelesített műanyag poharak Az LKM és a DIGÉP nyugdíjas szakszervezeti bi­zottsága értesíti tagjait, Hogy IX. hó 14-től a szokott napo kon és időben nyugdíjasainál, ügyintézését a Bartók Béla Művelődési Ház (Marx K. u. 15.) főbejárat melletti helyi­ségében végzi. Egyszeri használatra szol­gáló, hitelesített műanyag po­harak készítését kezdték meg a Borsodi Vegyi Kombinát miskolci műanyag-feldolgozó gyárában. A háromdecis és félliteres poharakat elsősor­ban a vendéglátóipar használ­ja majd sör és üdítő italok kiszolgálására. Az űrtarta­lomnak megfelelő folyadék- magasságot a pohár oldalán vonalka jelzi. \ fr A birsalmájába háromfajta körtét oltott Fülöv László. jfc Kárpáti István: „A fiam kapott egy kisnyulat, így kez­dődött az én nyúltenyésztésem ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom