Déli Hírlap, 1981. szeptember (13. évfolyam, 203-228. szám)

1981-09-07 / 208. szám

♦ Nézelödök és kínálók .„j Nézelődő rengeteg — komoly vevő alig Eladó voltam az autópiacon Autósok kedvelt vasárnapi elfoglaltsága lett, hogy a dél­előttöt a Zsarnai-telepen, a használtautó-piacon töltsék, így tettem magam is tegnap, s kilenc óra előtt néhány perccel úgy hetvenedikként beálltam a Ladák, Traban­tok, Wartburgok, Dáciák so­rába Skodámmal. Mert ugye, alaposabban lehet úgy írni egy piacról, ha eladó—érdek­lődő lesz az újságíróból. Az egyetlen üzlet Alig álltam le kocsimmal, amikor néhány méterre tő­lem megköttetett az általam látott egyetlen üzlet a tegna­pi piacon. Egy Skoda 105 S típusú autó cserélt gazdát. A próbaút után ugyan a vásárló még visszatért, s kérdezte ko­csim árát, hogy vajon jó vé­telt csinált-e? Megnyugodott, hiszen a bal elején karambo­los s rosszul lefestett jár­gányt 60 ezerről 56-ra alkud­ta le, míg én a hagyományok­hoz ragaszkodva, a Merkur által kínált 68 ezer forint­hoz még 10 ezret „ragasztot­tam”. Aztán jöttek az érdeklődők, de hogy mennyire volt ko­moly e napon a nézelődők hada, abból is meg lehetett állapítani: alig öt kocsinak nyittatták fel a motornázte tejét, néztek be a csomagtar- j tójába. Ezek egyike volt a ZX-es rendszámú Wartburg 353-as, amelyet többen is igen alaposan szemügyre vettek. A tulaj 85 ezerre tartotta, s al­kudni sem igen engedett, ugyanis volt már vevője a kocsira, de az két részletben akart fizetni. Ha nem viszik egyösszegben. övé a kocsi. Sokan nézegették kíváncsian az IM rendszámú 1200-as La­dát, amelyet gazdája — es- küdözve, hogy egy szem rozs­da nem sok, annyi sincs a kocsin — 42 ezerre tartott. Többen hallgatták a motor­járatást. mások alá is néztek, végül maradt minden a régi­ben. azaz. ez a kocsi sem kelt el. Az autópiac sztárja: Volkswagen 280 ezerért.« Skodámmal szemközt egy szilvakékre festett PU rend­számú 1500-as Lada kínálta magát. Nem kellett sokáig várni az érdeklődőkre, noha 98 ezer forintot kért érte a tulaj. Ügy fél tíz tájban egy házaspár már biztató összeget hallhatott: sikerült ugyanis 5 ezer forintot lealkudniuk. A kocsi gazdája azonban arra kérte őket: legyenek türe­lemmel még vagy fél órát. Ha addig nem jön vevő. vihetik 93 ezerért a kocsit. Végül nem tudni mi lett a dologból, mert próbaútra indultak — én viszont haza. megérkezik a sztár Meglepően sok Trabant kí­nálta magát ezúttal is a pia­con. Volt ZK-s 49 ezerért, ZM-es 52 ezerért, PJ-s 68 ezerért és ZL-es 50 ezerért. Es fél tíz tájban begördült a tegnapi autóvásár sztárja, a képünkön is látható Volks­wagen. Gazdája nem keve­sebb, mint 280 ezer forintot kért az autócsodáért, amelyet hiába glancoltak ki, látszott rajta, jó sokat futott már PZ-s rendszáma ellenére. Aki csak a piacon volt, mindenki meg­tekintette a masinát, de vala­mennyien egyetértettek ab­ban: irreálisan magas az irányár . Alsó zso heart megtárgyalják, A társadalmi tulajdon védelme Alsózsolca nagyközség Ta­nácsa holnap délután tartja ülését. A tanácstagok az el­nöki beszámolóban tájékoz­tatást kapnak a két tanács­ülés között történtekről, majd a tanácsi intézmények társadalmi tulajdonvédelmi helyzetét s a költségvetési revízió tapasztalatait tekin­tik át. Megtárgyalják a szo­ciális gondozásra jogosultak helyzetét, végül a Hazafias Népfront nagyközségi bizott­ságának munkájáról tájéko­zódnak. Nem volt töl nagy sikere a Skodámnak sem. Tucatnyi­an érdeklődtek az ára iránt, de volt, aki a festést kifogá­solta, mások jószerével rá sem pillantottak az összeg halla­tán, Ebből, no meg a látot- takból-hallottakból könnyű volt leszűrni az autós ber­kekben jól ismert következte­tést: itt több a kíváncsisko­dó, mint a valóban vásárlási szándékkal érkező. Mint ahogy az is köztudott: ősszel na­gyon kevesen vesznek kocsit, s tavasszal lényegesen na­gyobb a keletje még a hasz­nált autóknak is. Aki pedig ilyenkor vásárol, jobbára a Merkúrba megy. mert ott műszerekkel „vizsgáztatott” gépkocsit kap, míg itt az ér­zékeire van bízva. Azok pedig — nem is rit­kán — csalhatnak is... TÖTH ZOLTÁN Mennyit ér a mellékes ? Sűrű fillér és ritka forint A hónap végén becsülete van az üres üvegnek is, pénzszűkös időben (amikor az a bizonyos egyetlen kraj­cár hiányzik) örülünk az ün­neplőruha mellényzsebében talált tízesnek... A máskor mellékes dolgok gyakran fő­szereplővé lepnek elő. Rosszmájú hazai és kül­földi kommentárok az utóbbi években nem mulasztották el fölemlegetni, hogy Magyar- országon a mellékes a fő ... A másodállásra, a mellék­üzemágra, a háztájira gon­dolhattak. GEBIN HELYETT SZERZŐDÉS Realitásra törekvő gazda­ságpolitikánk súlyának meg­felelően rangsorolja a dol­gokat. A tényeket nem le­het összekeverni bizonyos szándékok, alkalmi szükség- szerűségek híranyagának mennyiségével. Vegyünk egy kézenfekvő példát. A kiskereskedelmi üzletek (boltok és vendéglá­tóhelyek) újmódi, szerződé­ses üzemeltetésének híre, el­ső visszhangja felemás vé­leményt szült. A laikus, vagy a laikusnak vélt közvéle­mény, s egyes felelősök is úgy ítélték, hogy a gebint felváltó, sokkal tisztessége­sebb, s ha úgy tetszik, sok­kal szocialistább üzemveze­tés létrehozza majd a mil­liomosok klubját, külön kasz­tot teremt, s rendszerünktől idegen gazdasági alakulatot hoz létre. Szó sincs erről. A vendéglátóipar (anyagilag és erkölcsileg is) a mélypontra került. Se pénz, se presztízs. Dicséretes ötlet úgy kiutat keresni, hogy nem a tulaj­donformát változtattuk meg. Sokak szemében félreveze­tő a háztáji gazdaságokkal foglalkozó propaganda is. Az tény, hogy — ne szégyelljük — világhírű és világszínvo­nalú agrárgazdaságunk alap­ját a kollektív nagyüzemek eredményei alapozták meg. És ennek nem mond ellent, hogy otthoni dohánytermesz­tésre. bikahizlalásra, sertés- tartásra biztatjuk a termelő­szövetkezeti dolgozót. s mondjuk a kohászatba na­ponta bejáró, de vidéken la­kó munkást. MELYIK AZ OLCSÓBB? Pontos kimutatások állnak rendelkezésre arról, hogy mit és mennyit tesznek a kister­melők. Borsodban 130 ezer­re tehető a kisgazdaságok száma. A felvásárlás egyhar- mada innen származik. Ha az egyéni vállatkozó megtalálja a hasznát, akkor már megvonható a maga­sabb mércével mérhető mér­leg is ... Kiderült ugyanis, hogy a méregdrágán épített, légkondicionált, marhaistál­lók patikai körülmények kö­zött nevelt állatainak bifsz- tekje semmivel sem különb a hagyományos istállók pro­dukciójánál ... Illetve egyet­len apró momentum van: ez utóbbi olcsóbb. Ez természetesen nem je­lenti azt, hogy a háztáji tartja el a népgazdaságot; de figyelmeztet arra, hogy mi a gazdaságosság határa, s tu­datosíthatja azt, hogy a mel­léküzemekre is szükség van. Egy szabad pártnapon, a Diósgyőri Gépgyárban hang­zott el a kérdés: mi a teen­dő, ha a gyár egyik régi, ki­próbált szakmunkása a na­gyobb kereset és az otthoná­hoz közelebb levő munka­hely reményében leszámol, s a termelőszövetkezet frissen létrehozott melléküzemeben próbál boldogulni. A VAROSBÓL JÖTT EMBER Félve írom le a választ, pedig az felelős ember szá­jából hangzott el. A nagy­üzemet nem kell félteni at­tól, hogy néhány jó munká­sa máshová szegődik Nem néhány emberen múlik a nagyüzemi rang ... Az egyé­ni, gazdasági, szociális kér­déseken túl ez a megoldás azt jelenti, hogy egy, eddig álla­mi támogatást élvező terme­lőszövetkezet nyereségessé válik. Jelentheti, hogy a vá­rosból jött ember szakmai segítségével több tucatnyi helybelinek biztosítanak munkalehetőséget. Jelentheti azt is, hogy a szobányi kis­üzemben olyan hiánycikk­nek számító terméket állíta­nak elő, amely a városiak tetszését is megnyeri. Végső példa és érv a me­gye egyik legnagyobb üze­méből, a diósgyőri kohászat­ból. A 18 ezer embert fog­lalkoztató cég elhatározta, hogy egyedi gépgyártásra rendezkedik be. Olyan nagy­értékű berendezéseket állí­tanak elő, amelyeket keres­nek a piacon. Jó az ötlet, biztos pénzt hoz. Ám, azt tudni kell,, hogy a végered­ményben alapanyaggyártó LKM összes saját terméké­nek mindössze fél százalékát dolgozza így fel. Am, az el­érhető haszon sokkal több, mint amennyit a mennyiségi statisztika százalékosan ki­mutat ... A sűrű fillér jobb, mint a ritka forint. B. L A Vöröskeresztnek SzataÉástomii segítsége Az üzemi szervezetek vö­röskeresztes feladatainak megvalósításában igen sokat segíthetnek a szakmunkásta­nulók is. A Vöröskereszt vá­rosi elnökségének megállapí­tása szerint például tavaly jól együttműködtek a mun­kavédelmi felelősökkel az ál talános és speciális óvó rend­szabályok ismertetésében, be­tartásában a balesetmegelöző .ielzőszolgáiat kiépítésében Az utolsó éves szakmunkás­tanulók ifjúsági vöröskeresz­tes aktívacsoportja már köz­vetlenül az üzemi szervezet­hez tartozik. Az idei tanév­ben tehát — az előbbi ered­mények alapján — még több feladatot bíznak rájuk. Ha délről fúj a szél Rosszul alszik a meteoropata if. Figyelj csak! Súgok valamit. (JB'.iss felv.) Az élőlények nagy része (még az egysejtűek is) az idő­járás hirtelen és nagymér­tékű átalakulása idején bi­zonyos alkalmazkodási zava­rokat árul el, aminek követ­keztében rendellenes, és sok­szor igen kellemetlen, élet­jelenségek következnek be. Ez a meteoropátia. Az ember meteoropátiája részben fizikai, részben pe­dig pszichikus téren jelenik meg. Tökéletes idegrendszeréi egyéneknél a meteoropátia alig mutatható ki, legfeljebb bizonyos kedvetlenségben, rossz hangulatban jelentke­zik. amelynek az illető maga sem tudja az okát. és több­nyire nem is sejti az időjá­rással való kapcsolatát. Van azonban sok olyan személy is, akiknél a meteorooatikus panaszok erőteljesen nyilvá­nulnak meg E panaszok kö­zött szerepel a nyugtalan al­vás, az éjszakai felriadás és kellemetlen, sokszor gyötrő jellegű álmok jelentkezése. Az alvási panaszok és a rossz álmok többnyire az időváltozás kifejlődésének a kezdeti szakaszában, az úgy­nevezett prefrontális időszak­ban mutatkoznak. Ennek az időszaknak a jellemző me­teorológiai tünetei a követ­kezők : fokozatosan erősödő légáramlás többnyire délről, lassan felvonuló, egyenlet1 borulás, a légnyomás csőkké nése. Az időváltozásokat b vezető déli szél nem lökés jellegű, hanem egyenletest fúj, a házakon nem oki zúgó hangot, és így zajhat; sok révén nem zavarhat meg álmunkat. A déli széli járó éjszakák általában sol kai csendesebbek, mint : időváltozásokat követő ny\ gáti vagy északi széllel iái éjjelek Ezért az álompan; szokat nem a déli szél oko za közvetlenül, hanem azt annak az általános szerveze állapotnak a következményt amelyek sok embernél ; időjárási környezet átalaki lása idején létrejönnek. A legtöbb ember nem sejti alvási nehézségeinek ; időváltozásokkal fennal kapcsolatát Ennek fő oka a hogy a panaszok nem akk< mutatkoznak, amikor az ide járásban már feltűnő jeler ségek zajlanak le. mint am lyenek a heves esők és zúgó szélviharok. A pans szók ezeket a jelenségeke megelőzik, amikor az időjén még csendes, csak gyengi simogató jellegű déli lég áramlás van. és a bekövet kező meteorológiai átalaku lás közeledését még csupái előjelek árulják eL

Next

/
Oldalképek
Tartalom