Déli Hírlap, 1981. szeptember (13. évfolyam, 203-228. szám)
1981-09-28 / 226. szám
Peesett már bevezetlek Kitintetések Tej és kifli a küszöbön A fegyveres erők nap.ia alkalmából az Elnöki Tanács Viskevics Elemért, az MHSZ Miskolc városi titkárát a Kiváló Szolgálatért Érdemrenddel tüntette ki, amelyet ma délelőtt adtak át neki az Országházban. Ugyanebben az időpontban az MHSZ Országos Központja székházában megrendezett ünnepségen Sallai Károlynak, a honvédelmi szövetség Borsod megyei gépjárművezető-képző iskolája vezetőjének és Köpf- ner Lajosnak, a szövetség megyei vezetősége szervezési instruktorának átnyújtották a honvédelmi miniszter által adományozott Haza Szolgálatáért Érdemérem anany fokozatát. A z idősebbek talán még emlékeznek rá: hajdanán házhoz szállították a tejet cs a péksüteményt. Ezt a már- már feledésbe merült szokást elevenítette fel a közelmúltban a Mecsektej, Pécsett. A Mecsek alján hamar megkedvelték a szolgáltatást, s mint hallottuk, időközben újabb lakónegyedekben vezette be a vállalat. Városunkban mikor ébredünk arra, hogy küszöbünkre teszik a tejet és a péksüteményt? — kérdeztük Amb- riskó Dezsőtől, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztály- vezetőjétől. — Meg nem ismerjük részleteiben a Mecsektej szolgáltatási rendszerei, ezért a közeljövőben a helyszínen tanulmányozzuk, miképpen oldották meg a házhoz szállítást. Miskolcon egyelőre nincs reális lehetősége a szolgáltatás bevezetésének. Vállalkozók és szállítóeszközök kellenének hozzá! Tejből naponta 60 ezer litert értékesítünk Miskolcon. Legalább 30 ezer család ellátásáról kellene ily módon gondoskodnunk. Ezért ha meg is kezdjük a házhoz szállítást, először — kísérletképpen * — csupán egyes lakótelepeken vállalkozunk rá. Jf. Akinek nem fürge az ujja, aki hajlamos a lazításra, a bri gád teljesítményét rontja (Herényi László felvétele} Szoláltatásra költöttük Legtöbbet a személyi szolgáltatásokra költöttek a miskolciak az elmúlt öt évben: több, mint ötvenhatmillió forintot. Rögtön ezután következik az ipari javító szolgáltatás, amire majd harmincötmilliót áldoztunk. A ruházati méretes és javító kisiparosok, szövetkezetek kasszáiban huszonkilencmil- lió-hatszázezer forintot hagytunk ott, híradástechnikai készülékeink és háztartási gépeink javítására huszonhétmilliót költünk. A legkevesebb a textiltisztításra jutott: itt csak tizenkétmillió-hatszázezer forintot matat a statisztika. Fejenként több, mint hétszáz forintot költöttünk 1980-ban a lakossági szolgáltatásokra, s ez kétszáz forinttal — összesen negyvennyolcmillióval — több, mint 1975-ben. Magánkereskedők Egyetlenegy Mindössze 6500 magánkereskedő volt az országban 1964-ben, s 1977-ben számuk elérte a 10 400-at. A legutóbbi összesítés szerint már 13 ezren vannak. A többség — különösen az új iparengedélyesek — elsősorban a városok külterületén, az újonnan épült lakótelepeken, illetve az eddig még ellátatlan vidéki településeken működik. Erről volt szó azon a tanácskozáson, amelyet a múlt héten tartottak a magánkereskedők a Régiposta utcai KISOSZ- székházban. Nagy András, a KISOSZ megyei titkára elmondotta, hogy az elmúlt évekhez képest, jelentős mértékben erősödött az adózási fegyelem. S ami nagyon figyelemre méltó: a megyében magánkereskedővel kapcsolatban az idén mindössze egyetlen egy reklamáció érkezett. Az illetékesek szerint valószínű, hogy ennél több esetben kifogásolták a magánkereskedelemben forA Bükki Nemzeti Park jövője A környezetés természetvédelmi bizottság ütése A Borsod megyei Környezet- és Természetvédelmi Bizottság csütörtökön kihelyezett ülést tart a Bükki Nemzeti Parkban. Sztregova Sándor, a BNP igazgatója ad tájékoztatást a Bükki Nemzeti Park közép- és hosszú távú fejlesztési programjáról, majd 1 Búthori Gábor, a megyei tanács osztályvezetője a tanács környezetvédelmi alapjából nyújtandó beruházási támogatások véleményezését ismerteti. A bizottság tagjai végezetül részt vesznek a BNP osziai tájházának úooe- 1 pélyes megnyitásán. $ Nos, doktor néni, egészséges nagyok már? (Herényi László jeiwéíeáej reklamáció galomba hozott áruk minőségét, ám ezekről nem készült jegyzőkönyv. A kereskedők zöme ugyanis minden forma- ■ Ság nélkül, azonnal kártala- ' nítja a vásárlókat. Érdemes megemlíteni, hogy á kereskedők aktívan részt vesznek a társadalmi életben. A mozgássérültek javára például 53 600 forintot fizettek be a Vöröskereszt számlájára. Mit tart i a regula? Ha a mai napon — i Vencel napján — nem esik, szép tavaszunk i lesz — tartja a nép- ‘ regula. Sőt, az is bizo■ nyos, hogy ahányszor 1 fagy Vencel napja előtt, annyiszor fagy majd ' Jakab — május 1. — után. A probléma csak i annyi a fenti, jól hangzó előrejelzésekkel, i hogy a meteorológusok tapasztalatai szerint ed■ dig még egyik sem átl- J ta meg a valóságban a i helyét. — Szerkesztőségi beszélgetésre hívtunk meg három-három dolgozót a pamutfonóipari Vállalat miskolci gyárából, a Lenin Kohászati Művekből és a Borsodi Állami Építőipari vállalattól. Észmecserénk témájául azt választottuk, hogy miként és milyen fórumokon tudnak beleszólni a kisebb-nagyobb közösségek, végső soron a város ügyeibe. Ma a brigádok véleménynyilvánítási lehetőségeit foglaljuk össze e kis közösségen belül. Holnapi számunkban arról lesz szó: hallatják-e hangjukat a nagyvállalati rendszerben, és élnek-e a várospolitikai fórumok adta lehetőségekkel? Világi Béla, az építők villanyszerelője így fogalmazott; — Meg kellene tanulni jobban élni a demokrácia adta lehetőségekkel. Amiről sokan megfeledkeznek, ez a jogok és kötelességek együttese. De többen csak az előbbit forszírozzák. A mi munkatér illetünk olyan —az ország egyik vegétől a másikig tart —, hogy nem lehet egy ötperces röpgyűlést ösz- saebívivi; gyertek, gyerekek, beszéljük meg. Pedig az ilyen eszmecserék igen fontosak, mert egy kas közösségnek a maga gondjai a legégftőb- bek. Ha észrevételeikre nem kapnak választ, legyintenek. S ha kétszer hiába szólnak, már azt mondják, nem érdemes. A párbeszéd során kell megértetni, hogy egy másik brigádnak talán még fontosabbak az ügyei. Ha csal az önértékelés Végső soron az évenkénti bérfejlesztés és a jutalom kérdése az, amiben a legközvetlenebbül nyilváníthat véleményt a brigádvezető, s a szakszervezeti bizalmi. Ezt a gyakorlatot valamennyien megerősítették. A differenciált pénzosztás alkalmával méretik meg a pamutfonóban is a brigádtagok önértékelése. Sztefanov Lambrrosz- né, a Fürge ujjak szocialista brigád tagja azonban gyengeségekről is beszélte a „siránkozóknak”, akiknek legutóbb kevesebbet osztottak, végül is megtoldottak a jutalmat. Szerencsére megelőlegezett bizalom eredményt hozott. Nevelni a lazításra hajlamosabbakat, a hiányzókat, a későket azért keli, mert a brigád teljesítményét rontják. Patronált tagjaik tulajdonképpen próbaidősek, s ha egy évig bizonyítanak, bekerülhetnek a nagy könyvbe. Cicoma nélkül Apropó! Brigádnapló. Világi Béla mesélte; náluk leszoktatták a brigádokat arról, hogy Szabadság-szobrot rajzoljanak a lapokra, s ka- ligrafikus írással cicomázzák mondandójukat. A sok dísz megtévesztő, a munkáról, a gondokról a sorok között is alig olvashattak az értékelők. Most beírják: ekkor és ekkor álltunk, mert nem volt anyag. Ebből aztán megtudhatja az illetékes vezető, kit, miért kell megkérdezni. Gávai Ferenc, az építők Luis . Corvalán brigádjának vezetője azok ellen emelt szólt, akik csők kézfelnyúj- tással gyakorolják a demokráciát. Például: a kollektív szerződés tervezetének vitájakor jöttek a jó javaslatok a szociális helyzet javítására is. Beépítették, s a végső formát valamennyien elfogadták. Amikor megjelent a végleges, mentek hozzá az emberek; ez meg ez, miért is van így. És pont az bosz- szantotta, hogy onnan érkezett a legtöbb panasz, ahol korábban nem volt vélemény. sában — szigorúan 18 éven felülieknek! — érdekes és elgondolkodtató riportot láthattunk azokról a hölgyekről, akik bájaikat viszik a vásárra. Miközben a szakértők nyilatkoztak, a szemfüles riporterek rejtett kamerával megörökítették a Rákóczi tér hétköznapi életét. Láthattuk, hogy a rendőri szervek minden erőfeszítése ellenére, a rács mögé dugott szépségek hiányában is maradt még kínálat, nem borult fel a piaci egyensúly. Ebbéli hitünket csak megerősítette a műsorban megszólaló rendőrtiszt, mondván: a prostitúció, csakúgy. mint a bűnözés, nem iogy ki az alánpótlásból. Pillanatig sem vonom kétségbe a fővárosi bűnüldöző szervek hozzáértését, de tálán nem veszik rossz néven, ha — egy miskolci példából kiindulva — tiszteletteljes javaslattal élek. Röviden,: zárják be a Rákóczi teret! Mindjárt azt is elmondom, mi indított erre az első hallásra talán meghökkentő indítványra. Volt nálunk egykor egy Piroskának becézett éjszakai mulató. Nos, ebben a ktkáibaa teocvtUaeUä. mindaz < előfordult, ami a Rákóczi téren, hozzászámítva a hírhedt Bérkocsis utcát, no meg a főváros ama elit mulatóit is, ahol kemény valutáért mérték .. . Beleértve az ököllel, késsel elintézett nézeteltéréseket is. Csak mellesleg: egyik ismerősöm itt veszítette el vadonatúj szürke öltönyét. Nem, nem tépték le róla, csupán az történt, hogy a rosszul megvilágított helyiség mélyén gyanútlanul ráült egy véres székre. Hajnalban, amikor felfedezte a zakóját- nadrágját szennyező szörnyű foltot, mindjárt tudta, hogy sohasem lesz képes a Patyolatba vinni bűntényre utaló öltönyét. Inkább beledobta a hazai konfekcióipar remekét a kukába. Hasonló esetek rontották a Piroska egyébként sem túl jó hírét, míg az illetékesek ráuntak a dologra, és rövid úton bezáratták a helyiséget. Ma már csak mint szolid, nappali szórakozóhely üzemel. A ledér hölgyek nem kasszíroznak, a részegek nem randalíroznak, penge nem villan, ! vér nem folyik. Igaz, hogy a j Máikúatot tetemes veszteség i érte, de ki néz az anyagiakra, amikor a közrend, közbiztonság, közerkölcs a tét?! Lám, milyen egyszerű! S ha nem röstellnek vidéki példát adaptálni a fővárosi illetékesek, elvethetik a Rákóczi tér gondját. Gyenge ellenérv, hogy a szép lányok átteszik a székhelyüket egy másik térre. Ha ugyanis átteszik — és ott teszik —, akkor be kell zárni azt is. Mert, hogy szavamat ne felejtsem: Miskolcon sem csak a Piroskától szabadultunk meg ilyen radikális módon. Korábban felszámoltak számos talponállót, kocsmát. S faá kell, bezárunk minden homokbányát, erdőt, kapualjat, utcát, teret, szállodát. Bezárjuk Tapolcát, be Lillafüredet, a környező dombokat, völgyeket, be a mezőket, a patakpartokat, a magán- és állami tulajdonú ingatlanokat, a hálószobákat és előszobákat, be a szerszámos- kamrákat, sátrakat és hálózsákokat. S ha mindezek után még mindig szükség lesz bűnüldöző és igazságszolgáltató szervekre, akkor legalább elmondhatjuk: rajtunk nem múlott... Kösse fel a fehérneműt!.,. — Szerintem, ha valamit közösen elfogadtunk, azután már úgy is kell élni, dolgozni. De itt van ez az ötnapos munkahét. Amelyik munkarend jó húsz embernek, nem jó tíznek. Egyszóval, kösse föl azt a bizonyos fehérneműt, aki egy kicsi kis funkciót is vállal. Mert a meggyőző munka nagyon nehéz. Sajnos, sokan a demokráciát úgy értelmezik;: nekem jó legyen ... Ezt summázta Kádas froze, az LKM durvahengerdé- jének szocialista brigádveze- tője is: ■ — Rengeteget kell tanulni a demokrácia gyakorlásához. Ezt igazán hatásosan csak kiművelt emberfőkkel lehet (Folytatjuk) O. E. Metis ér el a Belei? A legfiatalabb városgazdasági szolgáltatásunk a távhő- ellátás. 1965-ben még egyetlen méter távhővezeték sem létezett városunkban, mára azonban a hossza elérte a hetvenöt kilométert. Ez huszonháromezer, a távfűtésbe bekapcsolt otthont jelent A tervek szerint öt év múlva a hálózat hossza megkö- ] zelíti a százas számot: a táv. ! fűtésbe bekapcsolt lakások száma pedig harmincezer fölé i emelkedik. Színe és Csak felnőtteknek! A Kék 8ény legutóbbi adá(békés) A munkás szava I. Jog és kötelesség
