Déli Hírlap, 1981. szeptember (13. évfolyam, 203-228. szám)

1981-09-26 / 225. szám

A számbavétel eszközei és korlátái A kimutatás megmutatja? Fedje a térdet Szoknyák és hosszak Sunyi rosszalkodók Ne fecséreljük időnket a született pimaszokra, a „hivatá­sos” rendbontókra, a mai szóhasználattal garázdának titulált „elemekre”, akik ki tudja miféle vélt vagy valós sérelmek hatására miszlikre vagdalják a vasúti kocsik ülését, kidobal- ják a köztéri lámpákat, elfordítják vagy egyszerűen ellopják az irányjelző táblákat, ráütnek a nők fenekére, részegen ran­dalíroznak és hangoskodnak! Teszik mindezt csak úgy. ón­ként, kéjjel, nemeseik parancsra... Már csak azért se paza­roljunk rájuk időt, mert ezeket nem is kell különösebben meg­győzni gazemberségeikről. Ha kattan a bilincs, ha felébrednek a detoxikálóban. az esetek döntő többségében ők válnak ön­maguk legkíméletlenebb bírájává: megbánják bűnüket. De mihez kezdjünk a titkos gonoszokkal, a sunyi rosszal­kodókkal, akiket szinte lehetetlen tetten érni, akik felháboro­dottan tiltakoznának, becsületsértési perrel fenygetnének meg egy kétértelmű megjegyzés után is? Hogy miről lehet őket fel­ismerni? Semmiről, mert épp az a leglényegibb sajátjuk, hogy felismerhetetlenek — csak később derül ki, hogy ott jártak. Megáll a teherautó a játszótér homokozója mellett. A sofőr magabiztosan hányni kezdi a homokot a platóra. A gyerekek értetlen érdeklődéssel, a mamák természetes megértéssel szemlélik a jelenetet. Nyilván megbízása van, nyilván a mun­káját végzi, minek itt okoskodni? A sofőr gázt ad, s elindul. Nem is áll meg a haverja telkéig, aki házat épít Egyedi eset? Inkább jellemző. Jellemzője egy mind „nép­szerűbb” magatartásformának. Annak, aminek végterméke­ként a hajnalban kutyáját sétáltató rendszeresen lopja a még zárt boltok elől a tejet, az építkezésről a betonra felhajtó dömperes hosszú száz métereken hullajtja el a balesetveszé.- lyesen csúszós anyagot, a közfürdők medencéjében terpeszkedő a vízDe bocsátja veséjének tartalmát, a nyílt utcán dohányzó nagy ívben elpöccinti a csikket, az ugyanott gyümölcsöt maj­szoló szétköpködi a barackmagot vagy a szotyola héját, a gép­kocsi-tulajdonos úgy parkol, hogy az autóbusz ne tudjon to­vábbhaladni, a könyvtárba járó rendszeresen ellopja a napi sajtót, a temetőbe járó pedig idegen hantokról a saját halottja sírjára rakja át a virágokat. Noha lehetne vég nélkül sorolni az ilyen aprócska „csínyte­véseket”, ne bővítsük a listát. Ha netán tetten érjük az illetőt, jogilag nemigen lehet felelősségre vonni, maximum néhány forintos bírsággal megússzák, elvégre nem csináltak semmi rendkívülit. „Na, és akkor mi van? Elvégre ezzel még senki nem ássa alá a haza becsületét?!” Hát egy-egv hasonló eset valóban nem. Félő azonban, hogy nem egyedi „csínyekről”, sokkal inkább egy már-már társadalmi kereteket öltött szemléletről van szó. A kényelmesség ideológiájáról, a majd csak lesz valahogy ál­igazságról, amely ilyen tömeges méretben már több, mint fi­gyelmet érdemlő. A kényelemszeretet hamis ideológiájából táplálkozó apró rosszcsc-ntoskodás legalább olyan veszélyes, mint a nyílt ga­rázdaság. Itt azonban aligha élhetünk olyan egyértelmű esz­közökkel. mint a „közösség erejének latba vetése”. A herdálás és a nemtörődömség már-már sejtjeinket átható kóros szem­léletét illenék pánikszerű gyorsasággal kiirtani magunkból, mindanöviünkből.- mert különben rossz emberek Teszünk vala­mennyien, nagyon rosszak ... Sz. I. Szüreti nap Görömbölyön „Nem a statisztikának van igaza, nem azt kell megvé­deni. A valóságot kell na­gyon tisztelni. És a valóság sokkal összetettebb, minthogy bárki első látásra át tudja te­kinteni. Nagyon korszerű el­járásokra van szükség ahhoz, hogy a valóság tényeit fel­dolgozva, le lehessen bármi­lyen folyamat vagy jelenlség összefoglaló értékelését írni. Énnek egyik eszköze a sta­tisztika.” Huszár István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja mondta ezt egy interjúban, amikor g statisztika „ars poe- tica”-járól kérdezték. Mi a véleménye a témáról Szűcs Erika gazdasági matematika szakos közgazdásznak, a Mis­kolc városi Pártbizottság munkatársának ? • CSAK ESZKÖZ — Mi van a számok mö­gött? Mennyit ér a statisz­tika? — A gazdaságban nehezebb mérni, mint máshol. Itt egyetlen szám kevés, semmit sem mond. összefüggéseiben kell vizsgálni valamely folya­matot jellemző számhalmazt, nem feledkezve meg arról, hogy a legkifinomultabb mé­rőrendszer is csak eszköz, mankó; megismerni a való­ságot, s olyan információkat szerezni, amelyekre támasz­kodva helyes döntés hozha­tó. A helytelen döntés több­nyire rossz információn, a megbízhatatlan számbavéte­len alapul. A dolgok másik oldala, hogy a számfetisizá- lók megfeledkeznek arról, hogy a tonnák, - méterek, dol­lárkitermelési mutatójc mö­gött emberek vannak. Jó, vagy rossz kedvvel vállalt feladatok, a munkahelyi köz­érzet stimulátorai, az otthon gondjai... — A „gyorsuló időben” a hibák hamarabb kiderülnek. — A fölpörgetett tempó nagyobb gyorsaságot és na­gyobb rugalmasságot követel. De parancsolóan előírja a naprakész informáltságot, a naprakész kimutatások elké­szítését is. Ám ez még mind kevés. A tények és a szándé­kok ismeretében szükség van egy olyan dossziéra is, ame­lyik a holnap tennivalóinak lehetséges variációit tartal­mazza. • NEM TÖBB, CSAK DRÁGÁBB I . . ■ ... ! . — Prognózis-variánsokkal eddig kísérleteztek a vállala­tok. — No igen, de ezek a va­riánsok többnyire bér- és nyereségcentrikusak voltak. Itt már csak az elosztásról, a •következményről van szó. Az élőzményre, a tényleges meg­határozóra, a termelésre nem készült alternatív javaslat. És ez nemcsak vállalatgazdasági kérdés, hanem a demokrácia kérdése is. Szerintem az az igazi demokrácia, amikor a dolgozót nemcsak a követ­kezmény, a nyereség elosztá­sának megvitatásába vonják be, hanem pontos termelési variánsokat elébe tárva, az előzmény, a termelés lehet­séges módjairól is kikérik a véleményét. Pavlov Pavlov neve ma már foga­lom: a feltételes reflexek, valamint a második jelző­rendszer tanának kidolgozója forradalmasította az élettan tudományát. A Szovjetunió­ban minden erővel támogat­ták Pavlov kutatásait, Koltu- siban valóságos loboratórium- várost rendeztek be erre a célra. Holnap lesz születésé­nek százharminckettedik év­fordulója. — A laikus nem tud mii kezdeni a kimutatásokkal. — Nem is a kimutatások a fontosak, hanem az össze­függések. Meg kell tanulnunk, tanítanunk értékelni és mér­legelni a számokat. Mutatós dolog azt mondani, hogy egy gyár 1 esztendő alatt 10 szá­zalékkal növelte a termelését. Illetve a termelési értéket, mert ez a statisztikában a bűvös szó. De mit ér ez a tíz százalék, ha a gyár termékei­nek ára (adminisztratív ren­delkezésre, vagy éppen a pi­aci konjunktúra miatt) éppen tíz százalékkal növekedett?! • MICSODA KÜLÖNBSÉG! — Kérdése újabb kérdést vet fel. A minőségre törekvő gazdálkodásnak vannak-e mi­nőségi mutatói? — Ismét csak azt tudom mondani, hogy összefüggé­seiben kell vizsgálni a dol­gokat. Hajlamosak vagyunk egyik végletből átesni a má­sikba. Az ötvenes években a mennyiség dominált. Most a minőség éveit éljük, de nem feledkezhetünk meg a mennyiségről sem. A miskolci üzemek első félévi kimutatásaiban többnyire ja­vuló minőségi mutatókról ol­vashatunk, de előfordul, hogy a magasabb értéket jelző szá­mok mögött kevesebb konk­rét terméK van ... É lőfordul az is, hogy két, azonos ipar­ághoz tartozó vállalat azonos termelékenységi és hatékony- sági mutatókat produkál. Am mégsem tarthatjuk egyfor­mának őket, hiszen az egyik alacsonyról indult, s a fejlő­désnek egv felfelé ívelő sza­kaszában van, a másik pedig éppen a lefelé szálló ágban. A két cég tevékenységét jelző grafikon görbéje egy ponton találkozik. Azonosság van, de mégis, micsoda a különbség! Itt mái csődöt mond a stati­kus statisztikai szemlélet. Itt a megítélésnél, a ráción túl, már másfajta'érték- és mér­tékrendszer szükséges. A divat meghatározója az új őszi-téli irányzatban a ruha hossza. Általában a térdet ép­pen takaró hosszúság lesz a jel­legzetes. de mindig sok függ a ruha vonalvezetésétől, jellegé­től. A modern—klasszikus ter­vezői elképzelések szerint fedik a térdet a szoknyák, a ruhák egyaránt. Az egyenes, szinte szűk szoknya, vagy a csípőtől lefelé szűkülő mindig a legrö­videbb. már csak azért is, hogy lépni lehessen benne. A rakott és húzott szoknyák hossza vál­tozó: a térd alatt, vádli felett, vagy lábikra középén, takarva a lábikrát Bokáig érő hossza főként az alkalmi ruhának lesz. miután a téli időszakban ez nem lenne egész napra célszerű. . Rajzainkon ötféle jellegze­tes divatszoknyát Iröálűftk; 1-es modell : szűk, egyenes- vonalú szoknya, épp hogy ta­karja a térdet. Elöl középen dupla szembehajtással. A vé­kony termetűek széles övét hordjanak hozzá, amelyen elöl a szoknya saját anyagá­ból való megkötőt alkalmaz­hatunk. Más-más ruhához is hordhatjuk igy az övét, ha két lyukon keresztül cserél- i hetjük a megkötőt. 2- es modell: Tweedből, se- | lyemből, jerseybol, egyaránt készülhet ez a derékban hú­zott szoknya; hossza a lábik­ra felett végződik. Csinos hozzá a medencecsontig érő kis kabatka. 3- as modell: Elöl letűzött és levasalt szabásokkal készült, féloldalas gombolású, posztó­szoknya. A kissé trapézvonal­hoz a csizma is jól ■ illik, amelynek a felsőrészét a szoknya takarja. 4- es modell: Csoportos ra- , kásokkal készült szoknya, amely a ^ábikrát felezi; hoz­zá divatos a bokáig érő ma­gas' cipő. A szoknyán elöl kö­zépen és kétoldalt vannak a csoportos rakások elhelyez­ve, csinos és praktikus a be­vágott zseb is. 5- ös modell: Hosszú, bokáig érő szoknya, jersey bői, fényes selyemből, vagy masnicsokor­ral a derékon aszimmetrikus úh. „vízesés” szabással. A ter­vező alkalmi, estélyi viselet­nek ajánlja. * Az avasi lakótelep Engels utcai szolgáltatóházában új üzlet nyílik hétfőn. A Mis­kolci Háziipari Szövetkezet dolgozói várják a vásárlókat, a megrendelőket, sőt a mun­kavállalókat is. Az üzletben saját készíté­sű pulóvereiket és termékei­ket kínálják, s emellett hím­zést. műstoppolást, szemfel­szedést, függönyvarrást, s még a profiljukba tartozó sok minden mast vállalnak. A méretes kötőszalonnak is itt nyílik meg az új részle­ge. A Bajcsy-Zsilinszky útit a zsúfoltság miatt már eddig is igen rossz szemmel nézte a KÖJÁL. A megrendelők tehát az avasi üzletükben is kiválaszthatják és elkészít­tethetik a nekik tetsző puló­vert vagy kabátot. A nyitás előtt néháinv hét­tel Medveczky Gézánénak. a háziipari szövetkezet elnök­asszonyának az okozta a legnagyobb fejtörést, lesz-e elegendő vásárlójuk és mun­S záré ti napot tartanak Gö- rombolyon szeptember 27-én vasárnap. A Budai Nagy An­tal Művelődési Ház rende­zésében reggel 8 órakor a Bányász Fúvószenekar éb­reszd a település lakóit. kájuk az itt dolgozóknak. Mert minden bizonnyal kell egy kis idő, amíg az emeleti helyiségükről tudomást sze­reznek az itt lakók. Ebből támadt aztán az az ötlet — ami kellemes is és hasznos is —, hogy egy bedolgozó részlég életrehívásával biz­tosabban gazdaságossá te­gyék az üzletet. Ha a bedol­gozók ide járnak majd a varrnivaloért, s hozzák a készet, hamarabb hire kel az üzletnek. Az Avason tulajdonkép­pen, a boltokat és a szolgál­tató Ü7Íeteket leszámítva, nincs különösebb munkaal­kalom. Jó erőben levő nyug­díjas asszonyok minden bi­zonnyal örülnek majd e le­hetőségnek. De a háztartás­beliek közül is igen sok ér­deklődő akadt már, akik az ottttpni varrással ily módon szes^ttnék gyarapítani a házi- kasszát. Kezdetben a bedol­gozók flanell bébiruhát varr­nak — szovjet exportra. Utána következik a Szer­vusz, Szergej!, majd a Far­kas és a nyuszi mesefilmet vetítik a gyermekeknek. A délutáni szüreti felvonulás után ünnepi műsort adnak. Ebben szerepel a vattai asz- szonykórus, a taktaharkányi népdalkor, a Szederinda együttes, a görömbölyi pá­vakor, s a KISZÖV tánc­együttes. A szüreti bál este 8 órakor kezdődik, és a talpalávalót a Gránit együt­tes szolgáltatja. Vési tanácsiatok fogadóórái Hétfőn tartják tanácstagi faja (főóráikat: Bodnár Géza IV s/. pártalapszervezet. Tanácsház tér í. sz.. is órakor: Budai József és Káló István, pártalapszervezet. Baross Gábor u. 18. sz., 17 órakor; Kalóczkai Istvánná 15. sz párt- alapszervezet, Kassai u. 86. az., 17.3# órakor; Keszthelyi Zoltán. 1/7. sz. pártala pszervezet. Kisfalu­dy u. 35. sz.. 18 órakor; Kiss And­rás. 25, sz. Általános Iskola. Lo­soncai u., 16 órakor Kovács Er. nóaé, 1/7. sz. pártalapszervezet, Kisfaludy a. 35. az.. 1» órakor; Kovács János. 8. sz Általános Is­kola. Eder György u. I. sz.. 17- től 18 óráig; Kacskár Julianna, B.-A.-Z. megyéi Vízmüvek ebéd- lőhelyísége. Tömösi u. 2. sz., 17 órakor; Lakatos Attila. 42 97. Általános Iskola, Elek Tamás u. 2. sz.. 17.3* órakor; Sándoréi László, Avasalja u. 14. sz„ 16 órakor; Szolga István. 40. sz Ál­talános Iskola, Herman O. a. 2. sz„ 17 órakor; TOth Zoltán, 3. sz. Ki­segít« Iskola. MAV-telep, 186 sz., 18 órakor; Faragó Erzsébet. HI 1. sz. pártalapszervezet. Marx Ka­roly n, 49. sz., 17 órakor. A háziipari szövetkezet új üzlete Munkaalkalmat adnak az Árason

Next

/
Oldalképek
Tartalom