Déli Hírlap, 1981. szeptember (13. évfolyam, 203-228. szám)

1981-09-23 / 222. szám

* Kedvez a kertészeknek a jó idő: ilyenkor kell a virágágyakba kiültetett egynyári növé­nyeket kiszedni, s felváltani mással. A helyükre tulipánhagymák, vagy kétnyári növények kerülnek, amelyek a iövő év melegebb napjaiban bontanak majd virágot Egyébként váro­sunkban összesen huszonegyezer négyzetméter virágfelület van, de ebbe az évelők területe is beieeríendő ... Kiosztani csak azt lehet, amit megtermelünk — sokat hall­juk mostanában, talán mégsem eléggé figyelünk rá. Napjaink valósaga azonban nem tűri az ilyen „nagyvonalúságot”, újra és újra figyelmeztet bennünket: a gazdasági munka és lehető­ségeink között egyenes az összefüggés. Hogy mennyire így van, kiderül abból a számvetésből is, amit a városi tanács első iélévi költséggazdálkodásáról készítettek. Rugalmas hálózat fit is, olt is kispiac Valamikor Miskolc belvá­rosa szinte egyetlen óriási piac volt: sátrak álltak a mostani Ady-híd környékén, de a Sötétkapunál is. Mára alaposan megváltoztak a kö- rüjmények, csak egy valami nem változott: továbbra is szükségünk van a piacokra, a vásárlók s a kistermelők, eladók egyaránt igénylik ezt a régi, jól bevált árusítási formát. Vajon milyenek le­gyenek a mai miskolci pia­cok. hol és mennyi kell be­lőlük? A városi tanács az ellátó­hálózat fejlesztésében nagy szerepet szán a kispiacok r°ndszerének. Mit is jelent ez? Olyan kisméretű eláru­sítóhelyeket, ahol burkolatot, asztalokat rak­nak le. biztosítják a kellő vízelvezetést, az itt szük­séges higiéniai körülmé­nyeket. Ezek a kispiacok létesülhet­nek külvárosi negyedekben, a tömegközlekedés csomó­pontjaiban, a már meglevő áruházak, boltok mellett, vagy olyan területeken, ahol majd valamikor építeni szándékoznak, de egyelőre üresen állnak. Nem új ötlet ez: hiszen a szanált s az újjáépült területek többségén volt valamikor piac, például a Hoffmann Ottó dobén levő módszere, hogy kistermelők közvetlenül au­tóból árulnak. így odébb- odébbállnak, több piacra is eljuttathatják áruikat. Az alacsony létesítési költ­ségek mellett más előnye is van a kispiacok rendszeré­nek. Ez a hálózat, ellentétben a boltokra, áru­házakra épülő ellátóbáló- zattal. teljesen rugalmas. Azaz: ha valamelyikre nincs igény, nincs ott forgalom, lasáan elsorvad, de ha nö­vekszik a vevő és az eladó közönség, semmi akadálya bővítésének, fejlesztésének. A kispiacok alkalmasak arra. hogy a jelenlegi ellátóháló­zat réseibe telepítve kiegé­szítsék azt: nagyobb élelmi­szer-választékot kínálva a lakótelepeknek vagy perem- kerületeknek. Létüket, a megfelelő áru­alapot a városunk környé­kén. területén termelő kis­kerttulajdonosok, kister­melők egyre növekvő tá­bora biztosítja. A városi tanács már az idén lehetőséget adott arra, hogy a város különböző pontjain árusítani lehessen helypénz nélkül. A kedvező tapaszta­latok alapján a későbbiek­ben születik majd döntés, hogy a továbbiakban ponto­Aiániisor a tisztasági km\ú Az ország első „Tisztasági őrség'1 úttörőszobájában (Mis­kolc II., Avas-dél, Oszip Ist- váh u. 12.) szeptember 24-én, csütörtökön este 6 órakor — a Magyar Úttörők Szövetsége Miskolc városi elnöksége ren­dezésében — színes diafilmet vetítenek. GULLIVER LILLI- PUTBAN címmel. Utána Marthy Barna Hatósági kö­zeg című ifjúsági kabaréja következik, majd zenés tur­mix zárja a műsort. A tanács összes pénzforrá­sának 30 százalékát teszik ki az úgynevezett megosztott be­vételek. Itt könyvelik el azo­kat az összegeket is, melyeket a városban működő vállala­tok utalnak át a tanácsnak, nyereségük arányában. Jelen­tős hozzájárulás ez a gazdál­kodáshoz, ennek megfelelően nagy gondot okoz akár csak néhány százalékos lemaradás is a tervhez viszonyítva. És az idei év első felében a megosztott bevételeknek csu­pán 40 százaléka folyt be! A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén 14 —lö millió forintos költség- vetési hiányról hallottunk. Mint az előterjesztett anyag­ban olvasható — és megerő­sítették ezt a vitában felszó­lalók is —. főleg a Lenin Ko­hászati Művek kedvezőtlen $ A kivétel erősiti a szabályt. piaci pozíciója miatt csök­kentek a bevételek. A mai szigorú költséggazdálkodási keretek között, bizony ekkora összeget is nagyon nehéz már városi szinten pótolni. Az iparvállalatok, illetve az LKM pénzügyi nehézségei termé­szetesen éreztetik hatásukat a fejlesztési alapnál is, mégpe­dig — a működési költségve­téshez hasonlóan — kedvezőt­lenül. Tévedés ne essék, senki sem akarja elverni a port a Lenin Kohászati Művek vezető- és munkásgárdáján! De úgy vél­jük, nemcsak az eredmények, hanem a gondok is a város közvéleményére tartoznak, ha komolyan vesszük a nyílt vá­rospolitikát. • • Érdemes szóba hozni a vá­rosi tanács ilyen irányú gond­jait, azért is, mert — mint a bevezetőben utaltunk rá — a kissé elkoptatott, de vitatha­tatlanul igaz megállapítást Belvárosi terhek Az elkövetkezendő évek­ben a nagy lakótelep­építések után sor kerül a belváros rekonstrukciójá­ra is. Megdöbbentő adat, hogy a belvárosunk nap­pali népessége több mint kétszerese az állandó bel­városi népességnek. De ha ehhez hozzászámítjuk azo­kat is, akik egyidejűleg épp átutaznak, vagy csak kis időt töltenek el ott — vásáriás, séta, ügyintézés —, ez nem kétszeres, ha­nem négyszeres szorzót je­lent, körülbelül ötven- hatvanöt ezer embert. A tehermentesítő utakkal az átmenő forgalom jelentő­sen csökken, a különbö­ző városrészekben épülő szolgáiíatóházak, boltok, áruházak is a belvárosra nehezedő nyomást csök­kentik. A rekonstrukció a régi háztömbök tatarozá­sával, rehabilitációjával teljesedik majd ki. • Hiány a tanács költségvetésében • Nem „kijáró*’ emberek • Mennyi telik az ipartól 7 támasztja alá: elosztani CSC.ÍS azt lehet, amit megtermel-* tünk. Itt, Miskolcon és orszá­gosán is. Jo, ha eszünkbe jut ez mindig, amikor igényein­ket — jogos igényeinket! — követelés formájában szegez­zük a városi vezetők mellé­nek. Gyakran még csodálko­zásunknak is hangot adunk: hogy-hogy nem látják, nem tudják, mi minden kellene felhőtlen közérzetünkhöz? !- Még több lakás, iskola, kor­szerű bolt, kényelmesebb köz­lekedés, több helyiség és pénz a közművelődés munkásai­nak stb., stb. A sort folytat­hatjuk még nagyon hosszan és, ha ki-ki másként rangso­rolja is a kívánságokat — akinek már van lakása, az ta­lán az állatkert létesítését tartja halaszthatatlannak —, de nagyjából egyetértünk ab­ban, mi minden kellene mi­nél hamarabb nekünk, mis­kolciaknak. Mintha mindez csupán elhatározás kérdése lenne és azon múlna, hogy az állam nagy bukszájából hova mennyit osztanak. Talán azon is, de nem elsősorban. A város vezetőitől termé­szetesen elvárjuk, hogy a mi érdekeinket képviseljék azo­kon a fórumokon, ahol az ál­lam pénzét szétosztják. De tu­domásul kell venni, hogy az okos, megalapozott érveken túl, nekik sincs más eszközük. A „kiharcolni, kijárni” mód­szer fölött eljárt az idő. Az államháztartásban ugyanúgy van bevétel- és kiadásoldal, mint a tanácsi költségvetés­ben, s ha az előbbibe keve­sebb pénz folyik' be, mint amennyit terveztünk, óhatat­lanul csökkenteni kell a ki­adásokat. Valahová többet adni csak úgy lehet, ha elve­szünk máshonnan, és ahon­nan elveszik, ott is hiányoz­ni fog majd. Azt mondhatja az olvasó, hogy unásig ismert dolgokkal traktáljuk. Igen, ismertek, mégis hajlamosak vagyunk szem elől téveszteni az össze­függéseket, például azt az igen egyszerűt, hogy napi munkánk mennyiségén és még inkább minőségén mú­lik. mennyi jut mindarra, amivel gazdagabbnak sze­retnénk látni városunkat, hazánkat. (bekes) A DH várospolitikai fóruma Ha megcsappan a forrás utca környékén s a Patak utca mellett is. Az viszont csak az utóbbi évek elterje­Az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportja holnap tanulmányutat szer­vez tagjai számára. A részt­vevők délelőtt megtekintik az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium sashegyi kísér­leti mintalakótelepét, ahol a Borsod megyei Állami Építő­ipari Vállalat is felhúzott pa­neles technológiával egy sor­házat, s egy önálló családi há­zat. A délutáni órákban a be­san hol és mennyi kispiacot létesítenek. (k—ó) fejezés előtt álló budapesti nagy Sportcsarnok létesítmé­nyeit tekintik meg; Szabó Sándor, a kivitelezés opera­tív bizottságának titkára ad tájékoztatást a munkálatok­ról. Ki-ki egyénileg utazik a 6.25-kor induló Borsod-ex- presszel. A programokon részt venni szándékozók a Baross téri metróállomás be­járatánál találkoznak, a vo­nat beérkezése után. Massek taxissal konkurrálni... Aki már egyszer is megpróbált néhány percet várakozni a Tiszai pályaudvar előtti, vagy az Arany János utcai üres taxi­állomáson. az tapasztalhatta, hogy mindig akad ajánlkozó maszek taxis. A hivatásosok méltán bosszankodnak: egyre nagyobb a konkurrenciájuk. Többször szóvá tették már — teljesen eredménytelenül —, hogy szűrjék ki a magánkocsik­kal engedély nélkül bérfuvarozókat a taxiállomások környé­kéről. Annái is inkább, mivel az utóbbi időben egyébként is megcsappant utazási kedv érzékenyen érinti a pénztárcáju­kat. Ám, mint megtudtuk, hiába jegyzik fel a maszek taxisok rendszámát, sőt az önkéntes rendőri csoportok is hasztalan jelentik fel a konkurrenseket, a maszek taxizás egyelőre virul. Szóra bírtunk egy maszek taxist, aki őszintén elmondotta, hogy ily módon egészíti ki a Trabantjának szánt benzinpénzt. S feltette a kérdést, hogy a kisvállalkozások időszakában miért nem legalizálhatja tevékenységét? Szívesen adózna utána. Hogy mennyire lenne gazdaságos a magánszemélyek fuvarozása, az menet közben derülne ki. Egy azonban bizo­nyos: az illegális taxizásnak ez a teljes csődjét jelentené. Rá­adásul — ezt is biztosra veszem — hamarosan nem akadna egyetlen üres taxiállomás sem. Meg kellene próbálni! Sz. L Hollandiából jöttek... Húsvéti csokit rendelteti Diósgyőri A Szerencsi Édesipari Vál­lalat Diósgyőri Édesipari Gyárában jártak hétfőn és tegnap a holland HEMA-ceg képviselői Kovács György, a Szerencsi Édesipari Vállalat igazgatója kíséretében. Nagy József igazgató tájé­koztatta a vendégeket arról: milyen figurális termékek gyártását tervezik húsvétra. Természetesen valamennyi ajánlott darabot be is mutat­ták a vásárlási szándékkal érkezett vendégeknek. A holland szakemberek osztatlan elismeréssel nyilat­koztak a különböző díszdobo­zos és más tetszetős csoma­golású termékekről. Elsősor­ban a műanyag tálcára, zöld fű közé tett, illetve a fonott kosárba rakott, fóliával be­vont termékek nyerték meg a tetszésüket, de a különböző porcelán alátéttel kombinált figurák is sikert arattak. A bemutató végeztével jelentős megrendelést adtak a diósgyő­rieknek. A holland cég ugyanis saját országán kívül, Belgium és Luxemburg pia­cait is ellátja. A diósgyőri húsvéti figurák a Benelux-államok mellett jövőre az NSZK-ban, Auszt­riában. Dániában, Finnország­ban, az Egyesült Államokban, Franciaországban és Kanadá­ban öregbítik majd a gyár hírnevét, s lehetséges, hog? jut belőlük a líbiai piacra is. Mintalakótelep, BNS Tanulmányút Budapestre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom