Déli Hírlap, 1981. szeptember (13. évfolyam, 203-228. szám)
1981-09-21 / 220. szám
Kis cégek nagy napjai? Vállalkozók kerestetnek Beszélgetés Kotláik Sándorral, a KISZÖl megyei elnökével * w< J w (Folytatás az 1. oldalról) Mi várható az új szabályozástól, tudva azt, hogy a már napvilágot látott rendelkezéseknek igen élénk a közönségvisszhangja, s hogy a Magyar Közlöny pillanatnyilag alighanem az egyik legolvasottabb kiadvány Magyarországon? A kérdésre Kolláth Sándortól, az Ipari Szövetkezetek Borsod megyei Szövetségének elnökétől kértünk választ. — A vállalkozás lényegéből fakad, hogy fokozódik a termelők, szolgáltatók kezdeményezőkészsége, s nagyobb lesz a verseny a vevőért, a fogyasztóért, Mérséklődhet a hiánycikkek köré, s várhatóan fokozottan fejlődik majd a háttéripar. Túl ezen, a nép- gazdasági szándékokkal összhangban. exportnövelő és importcsökkentő hatása is lehet ennek az új gazdasági konstellációnak. A lényeg az, hogy más módon nem mozgósítható szellemi és anyagi javak kapcsolódnak be a gazdálkodás és szolgáltatás vérkeringésébe; új értéket teremtve és már meglevő igényeket kielégítve. A kormányzati szerveket az a felismerés vezette, hogy a jelenlegi gazdaságUtársadalmi viszonyok között a korábbinál nagyobb szerepe és jelentősége lehet a kisüzemeknek. A magyarországi ipari struktúra erősen centralizált. Ha úgy tetszik, túlcentralizált. Az elmúlt húsz évben az ipari vállalatok száma a felére csökkent, s a fúziók nyomán az ipari szövetkezetek száma is mintegy negyven százalékkal mérséklődött. Egyébként a szabályozórendszer is a köz- pontosítás irányába hatott. Ez a konstrukció, már csak nagy tehetetlenségi nyomatéka miatt is, szűkítette a piaci kapcsolatokat, s konzerválta a hagyományos termelési és értékesítési módszereket. • Mi a garancia arra, hogy ezek a kisebb gazdasági egységek beváltják majd a hozzájuk fűzött reményeket? Miért nem lehet vagy lehetett megcsinálni azt nagyban, amit most kicsiben szeretnénk? — A kisvállalat' vagy kisszövetkezet elnevezés nem csupán méretbeli eltérést fejez ki. Azaz: a kicsik nem a nagyok méretarányosan kicsinyített másai. Egyszerűbb az ügyintézés, kevesebb az adminisztráció, a vezetők az irányító munka mellett részt vehetnek a termelésben. Kevesebb az úgynevezett kötelező gyakorlat. (Ma ugyanis, mondjuk egy ötven embert foglalkoztató gazdasági szervezetre 'ugyanolyan nyilvántartási, elszámolási, jelentési kötelezettségek hárulnak, mint egy ötezer munkásnak kenyeret adó nagyüzemre.) A vállalkozáson alapuló új gazdálkodó szervezetek nem helyettesítik, ihanem kiegészítik az eddigi termelő, elosztó, szolgáltató apparátust. Olyan gyorsan mozgó alakulatokról van szó, amelyek hiányt pótolnak, lappangó energiákat szabadítanak fel, s alkalmi igényeket elégítenek ki. Közvetlen munkaterületemnél maradva állíthatom, hogy az új szabályok lehetővé teszik a szövetkezés klasszikus elvének maradéktalan megvalósítását: az önkéntességet, a fokozatosságot és az érdekeltséget. • A KISZÖV megyei elnöke milyen érzéssel tekint 1982-re? Milyen előkészületeket tettek eddig az új gazdálkodási formák bevezetésére? — Létrejött egy helyzetelemző, -felmérő bizottság. Korábbi elveinkből semmit föl nem adva vizsgáljuk, hogyan növelhető a szövetkezetek tevékenységének hatékonysága úgy, hogy a lakossági ellátás színvonala emelkedjen, s fokozódjon a szövetkezeti tagság érdekeltsége. A meglevő szervezetek fejlődése biztosított. Ebben a tervidőszakban hetvenmillió forint áll rendelkezésre az új feladatok ellátásához szükséges anyagi, műszaki és technikai háttér megteremtésére. A régi, s jól működő szövetkezetek erősítésével párhuzamosan jönnek, jöhetnek majd létre az újak. Kisebb részben a már meglevő szövetkezetekből, nagyobb részben az új lehetőségek adta társulásból. Tervpályázati felhívás A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint a Fővárosi Tanács országos, nyilvános és titkos tervpályázatot hirdet a Budapest körüli MO autópálya-gyűrű Kispest és Cinkota közötti szakaszának az M4 autópályával való, a Ferihegyi repülőtér forgalmi igényeit is kielégítő kapcsolataira, valamint a térség ipari és lakó- területi főúthálózatának tervezésére. A tervpályázaton minden olyan természetes és jogi személy részt vehet, akivel szemben a területrendezési és építési tervpályázatokról szóló 8/1980. I. (1) ÉVM rendelet szerint kizáró ok nem áll fenn. A pályaművek díjazására, s megvételére 460 ezer forint áll rendelkezésre. A díjak számát és összegét a bíráló bizottság a pályatervek egymáshoz viszonyított értékének arányában állapítja meg, azzal a megkötéssel, hogy a legnagyobb díj öszege 100 forintnál több. a legkisebb díj, illetve megvétel! összeg 20 ezer forintnál kevesebb nem lehet. A pályaművek beküldési határideje: 1982. január 11. A kiírás és mellékletei szeptember 21-től vehetők át a Közúti Beruházó Vállalat gondnokságán. (Budapest, XII., Böszörményi út 24. fszt. 10.) 300 forintnak a helyszínen való befizetése ellenében, hétköznapokon, szombat kivételével, 9—16 óra között. A bíráló bizottság a terv- pályázat eredményét 1982. február 15-ig hozza nyilvánosságra. • A szövetkezeteknél maradva; melyek ezek az új formák? Mi jellemzi őket, tudva a korábbiakból azt, hogy ezek egyszerűbbek, lazább szervezetűek, s végső soron kiegészítő jellegűek? — Egyik ilyen forma a kisszövetkezet. Létrejöhet úgy, hogy a meglevőből egy részleg kiválik. Elképzelhető olyan diffúzió is, amikor egy nagyból három vagy négy kicsi lesz. Továbbá: kisszövetkezetté alakulhat át egy mostani, száznál kisebb létszámú gazdasági kollektíva. Alakítható ilyen kisszövetkezet meghatározott időre, egy bizonyos cél érdekében is. Például egy találmány hasznosítására. Egyszerűbb modell a szakcsoport. Ez 5—15 emberrel dolgozna, részfeladatot teljesítve, vagy újszerű igényt kielégítve. Ebben a keretben nyílik leginkább lehetőség a főfoglalkozású dolgozók töredék munkaidejének hasznosítására. A szakcsoporltagság- nak nem feltétele a közös munkahelyhez való tartozás: a munkarend és a munkaidő rendkívül rugalmas lehet. Az eszközöket az alapítók teremtik elő, de a közös érdekeltség alapján az anyaszövetkezet segítheti, támogathatja, de be is számoltatja a szakcsoportot. A gazdasági munka- közösség még lazább forma. Mondjuk építészek, tervezők, kivitelezők vállalkoznak arra, hogy egy szövetkezet áruházának átalakítását flottul megoldják. • A pontös végrehajtási utasítás, s az egész dolog lényegét meghatározó jövedelemszabályozás megjelenése szeptember végére várható . .. — Sok az érdeklődő, nagy a kíváncsiság. Optimista vagyok, s szövetkezeti elnök létemre sem féltem a szövetkezés eddigi kereteit az újfajta szövetkezéstől. Az új formák létrehozását társadalmi igény kényszerítette ki, s várhatóan mindnyájunkat erősítő folyamatoknak leszünk tanúi... Azt persze nem hallgathatom el, hogy a megvalósítás nem lesz problémamentes. Érdekek találkozhatnak és ütközhetnek. Egy bonyolult gazdaságú világban bonyolultabbá, vagy ha úgy tetszik, kifinomultabbá, rugalmasabbá kell válnia a termelés, elosztás szolgáltatás formáinak is. Üj és jó lehetőségekről van szó. Élni kell vele. És vállalkozni rá! B. I. + Kő, kő hátán... Kemény munkát végeznek az LKM dolomitbányájának dolgozói. (Solymos László felvételei Öt megye szakemberei Gyóoyílós És egészségkultúra Megalakult az Egészségnevelési Szövetség Északkelet- magyarországi csoportja, amely öt megye — Borsod, Heves, Hajdú, Nógrád és Szabolcs — egészségnevelési szakembereit, társadalmi aktivistáit fogja össze. Elnökségében részt vállaltak a debreceni Orvostudományi Egyetem, a Magyar Általános Orvosok Tudomát- nyos Egyesülete, a Magyar Higiénikusok Társasága, az Egészségügyi Szervezők, a Dohányzás Ellen Küzdők Társasága, a gyermek- és ifjúságvédelem területi dolgozói. Az alakulóülésen, Debrecenben meghatározták a főbb célkitűzéseket, a tudományos alapok fejlesztését, az egészségügyi szakemberek széles körű együttműködését. Az első tudományos ülést | szeptember 25-én Miskolcon I A gyógyítás és az egészség- kultúra összefüggései címen rendezik meg. A konferencián dr. Tényi Jenő, a pécsi Orvostudományi Egyetem Tervezési Tanszékének professzora Egészségkultúra és egészségmagatartás címmel tart referátumot. A témához kapcsolódva kiállítást és módszerbemutatót rendeznek a megyei kórház kultúrtermében. i y A múltat örökítik a jelenre, a nyomaiban még ma is meglévő élet-, lakásviszonyok őrzői, a mezőkövesdi matyó emlékházak. (Kiss József felv.) Nemcsak új otthon lehet a megoldás Kölcsönök tatarozáshoz idiilőt is át lehet alakítani... Nemcsak új otthon építésével lehet megoldani a lakásgondot; néha a régi kibővítése, átalakítása is eredménnyel jár, egy lakásból akár kettő is válhat. De az is nagy segítséget jelent, ha a régi, omladozó házból egy kis korszerűsítéssel új lesz. Ezek olcsóbb megoldások, mint az újrakezdés, de nem olcsók! A szükséges tíz-, százezrek előteremtéséhez az OTP többféle formában is tud segítséget nyújtani. Legfeljebb a felújítási költség 75 százalékáig lehet kölcsönt igényelni egyes lakások, lakóépületek, valamint a közös tulajdonú épületrészek felújításához. A felső határ — kiemelt körzetekben — többszintes lakóház 1 vagy családi ház esetén százezer, egyéb helyen kilencvenezer forint. A kamat kedvezményes: évi két százalék. Egyes különleges esetekben a kölcsön a kivitelezési költség 75 százalékánál nagyobb is lehet, például hátrányos szociális helyzet vagy bauxitbeton- épület esetében. A kölcsön állami lakások bérlőinek is jár — az általános, nem speciális feltételek szerint. Fontos tudni, hogy általában szilárd alapozású, szigeteléssel ellátott, gazdaságosan felújítható házak helyreállítására lehet kölcsönt engedélyezni. Az átalakítási, bővítési — megosztás, toldaléképítés, helyiségek átalakítása — kölcsön is jár az állami lakások bérlőinek s lakástulajdonosoknak egyaránt. Az összeg pgyanúgy alakul, mint az előző esetben. De ha például magántulajdonú lakás esetén a megosztással keletkezett új lakás eladásra készül, általában nem engedélyezik a kölcsönt. Feltétel az is, hogy a munkálatok eredménye különbejá- ratú, önálló, lakás legyen, vagy a bővítés eredményeképpen legalább egy többletlakószoba keletkezzen, s ez jogos lakásigényeket elégítsen ki. Korszerűsíteni is lehet kölcsön segítségével. Állami és magánlakásokra egyaránt vonatkozik, s közművesítéshez is igénybe vehető. A mértéke legfeljebb az ösz- s7.es költség 75 százalékáig terjedhet, s a felső határ 70 ezer forint. Kedvezőbbek a feltételek komfort nélküli vagy félkomfortos lakások komfortossá tétele esetén. Kölcsönt lehet igénybe venni a közterületi közmű- hálózatnak — víz. gáz. villany — az utcába való bevezetésére is. az illetékes tanács javaslatának alapján. Itt 20 ezer forint a felső határ, a költségekből 90 százalékot tehet ki a kölcsön ösz- szege. De ha a NIM által kijelölt egyes területeken álló lakások bérlői vagy tulajdonosai vállalják a föld- gázvezeték készülékig való bevezetésének költségeit, a felső határ 70 ezer forint, s a részarány a költségekből 90 százalék is lehet. Kevesen tudják, hogy üdülők is átalakíthatok állami segítséggel. A városok vonzáskörzetében, vegyes építési övezetben levő üdülőépületet korszerűsíteni, felújítani. bővíteni, közművesíteni lehet, ha az illető tulajdonos lemond tanácsi lakásáról, vagy ha sajátja van, eladja, elajándékozza. Az is szükséges még, hogy az építésügyi hatóság engedélyezze az üdülőépület lakás céljára való használatát, s a tulajdonos vállalja, hogy oda beköltözik, állandóra. (k—ó) A Nehézipari Műszaki Egyetemen Alapfokú állami nyelvvizsgák Ezúton értesítjük az érdeklődőket, hogy az Állami Nyelvvizsga Bizottság J981. október 2.9-re (csütörtök), 11 órai kezdettel vizsga- napot tűzött ki. A vizsgák Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetem Idegennyelvi Lektorátusán lesznek. Az alapfokú állami nyelvvizsgára angol, francia, magyar (nem magyar anyanyelvűek számára), német, olasz és orosz nyelvből jelentkezhetnek az érdeklődők Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyéből. Jelentkezési lapok és csekkek Miskolcon, a .Nehézipari Műszaki Egyetem Idegennyelvi Lektorátusán (Miskolc-Egyetemváros 3515, Főépület IV. e. 402-es szoba) és a TIT Borsod megyei és Miskolc városi Szervezetében (Miskolc, Széchenyi út 16. I. e.) igényelhetők. A vizsgadíj 200 Ft, mely összeg csekken fizetendő be az Idegennyelvi Továbbképző Központ számlájára. Alapfokú nyelvvizsgára korra és iskolai végzettségre való tekintet nélkül lehet jelentkezni. Vizsgára csak azok bocsáthatók, akiknek jelentkezési lapja legkésőbb 1981. október 15-ig beérkezik az NME Idegennyelvi Lektorátusára. Az alapfokú nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzéséhez a jelöltnek csak szóbeli vizsgát kell ten-1 nie. Az állami nyelvvizsgát a művelődési miniszter 3 1980. (X. 25.) MM számú rendelete szabályoz-
