Déli Hírlap, 1981. augusztus (13. évfolyam, 178-202. szám)

1981-08-12 / 187. szám

/ Az idén még csak egyes iskolákban Ol nap lesz a hét Az év végére az üzemek, vál­lalatok áttérnek az ötnapos munkahétre, változik a szülők, a családok menetrendje. Eh­hez igazítják az iskolás korú gyermekekét is. A tervek sze­rint végérvényesen csak a jö­vő év szeptemberétől. A né­hány hét múlva kezdődő, 1981— 82-es tanév még csak a kísérlet tíz hónapja lesz. Ertelemsze- rően csak az iskolák egy kis részét érinti most még a meg­változó forma, de mindenkit érdekel, és az érdekelt intéz­ményekben munkának sem lesz kevés az átállás. A tanítási hét megrövidü­lésével a tananyag nem lesz kevesebb, az érintett isko­lákban tehát némileg máris megváltozik a tanév struk­túrája. A kísérletet irányító Művelődési Minisztérium (a szakmai felügyelet az Orszá­gos Pedagógiai Intézet gond­ja) meghatározta a munka­rendet, amelyről dr. Kör- nyei Lászlótól, a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetőjétől kaptunk tá­jékoztatást. Megváltozik a innnkarend A kísérletben részt vevő is­kolákban 1981. augusztus 31. az első tanítási nap, az év­nyitókat az igazgatóik dön­tésétől függően 29-én, vagy 30-án tartják. Az általános iskolákban és a gimnáziu­mokban 1982. június 18-án, a szakmunkásképzőkben és szakközépiskolákban június 11-én tanítanak utoljára. A téli szünet december 24-től január 3-ig, a tavaszi ápri­lis 5-től 12-ig tart. Kirándu­lásra, üzemlátogatásra két nap vehető igénybe, és meg­rövidül a társadalmi mun­kára szánt idő is. Vagy más­képpen: az általános iskolák első hat évfolyamán 190, a hetedik és nyolcadik osz­tályban 180, középfokon pe­dig 160 nap kell hogy le­gyen a tanév. Ha valami ok­nál fogva ez nem sikerül időre, az iskolaigazgatók meghosszabítják. Egyelőre kísérlet A Köznevelés hasábjain hónapok óta folyó szakmai vita pillanatnyi eredménye- j ként az érintett intézmények két megoldás között választ- I hatnak, kétféle tanterv sze­rint oszthatják be a megta­nítandó anyagot. Az egyik a régi, a másik harmadolja a tanévet, és házon belül döntenek arról, hogy napi hány órában tanítanak. Az óraszámok ugyanis tantár­gyanként, évfolyamonként és iskolatípusonként változnak, erre egységes receptet a kí­sérletnek ebben a stádiumá­ban igen nehéz lenne adni. A szakemberek úgy számol­ják, hogy az iskolában tar­tózkodás ideje naponta lé­nyegesen nem lesz hosszabb, hiszen hosszabb, tovább tart az oktatási év. Az iskolák és a közműve­lődési intézmények kell hogy gondoskodjanak sza­badidős programokról, ami nyilván másfajta, a ismert­től némileg eltérő készenlé­tet jelent. El fog térni a megszokottól a pedagógusok munkarendje is; a pihenő­nap számukra nem biztos hogy a vasárnapon kívül a szombatot jelenti. Előfordul, hogy a szabadnapot máskor kapják meg. Adnak napközit A szülőket ugyanis érthe­tő módon az izgatja elsősor­ban, hogy a gyermekintéz­mények hogyan igazodnak az ő megváltozott munkaide­jükhöz. Az óvodákban már régen érvényben van az úgynevezett területi elv, egyes kijelölt intézmények fogadják a hét végén a ki­csiket. Ha a szülő dolgozik, az iskolákban is napközit biztosítanak szombaton. Az 1982 szeptemberében kezdő­dő tanévet felmérések elő­zik majd meg, az iskolák napra készen tudni fogják, ki, melyik család tart erre igényt. A megyében 21 iskolában tanítanak az új rend szerint (Leninvárosban minden ok­tatási intézmény máris áttér erre), Miskolcon a Kabar úti óvodát, a 18-as számú (vas­gyári) Általános Iskolát, a Kohóipari, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkö­zépiskolát, illetve a 100-as, és 101-es Szakmunkásképző Intézetei érinti. M— A múzeum évkönyvében Miskolc gazdag zenei A Herman Ottó Múzeum legújabb (XIX.) évkönyvében izgalmas tanulmány olvasha. tó V. Zalán Irén tollából vá­rosunk kultúrtörténetéről. A címe: Miskolc zenei élete a két világháború között. Váro­sunk kultúrtörténetének csu­pán egy szeletét ígéri, a szer­ző azonban szerencsésen tá­gít ezen és igen érdekes képet ad a tárgyalt korszakról. Rögtön az első mondatával egyet kell értenünk: „A vá­ros művészeti életére vonat­kozó tanulmányok sora nem hosszú. Ez a hiány sajnos Humoristák A nevetéssel úgy vagyunk, mint a napsütéssel: minél több van belőle, annál jobb. Nos, aki ma este 8 órakor részese lesz a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ műsorának, annak bizonyá­ra .igencsak kijut majd a ne­vetésből. A humoristák ta­lálkozóján ugyanis nemigen nyomot hagy a szellemi élet jelenén is. Legtöbbször sirán­kozás formájában, miszerint „itt soha nem történt semmi, ennek a városnak nincs is ha­gyománya, történelme”, más­kor meg éppen a nagyot- mondásban. Nos, a zene terén nem volt mit szégyenkeznünk más, hasonló városokkal ösz- szehasonlítva. A büszkeségre nem, illetve nem csupán vá­rosunk szülötte, Reményi Ede ad okot, hanem sokkal inkább az intézményhálózat (a zeneiskolákra gondolok), s még inkább az a mozgalmas zenei élet, amelyet a radiká­találkozója lehet megállni e nélkül. Az est műsorán a Ludas Matyi című szatirikus hetilap mun­katársai — Mikes György, Somogyi Pál, Peterdi Pál és Radványi Barna — mellett fellépnek Pataki Ferenc, Varga András, Dévényi Ce­cilia, Nádas Gábor, Deák János és Peterdi Győző. + Nap-maszk. Tízezer éves kultúra A cédrus népe Európai kőrútja után ha­zánkba, a Néprajzi Múzeum­ba érkezett a kanadai kultu­rális minisztérium kiállítása a Kanada csendes-óceáni part­vidékének indián kultúrájáról. Havas hegycsúcsok, buja nö­vényzet, ködös és csipkézett csendes-óceáni partvonal: im­már 10 000 éve itt élnek Ka­nada északnyugati partvidé­kének indiánjai. Közülük a legismertebbek a tlingitek, a haidák, tsimsiánok, bella coo- lák, nootkák és szalisok, akik cédrusfából készítik a min­dennapi élethez szükséges tár­gyaikat. A francia és az angol nyelv­ben a cédrus a neve az óriás tujafának. Ez nem a bibliai libanoni cédrus, hanem a cip­rusfajták rokona, 60—70 mé­ter magasra nő, átmérője 2 méternél szélesebb is lehet. A nyugati partvidéki népek mí­tosza szerint a fáknak lelkűk és hatalmuk van, akárcsak az állatoknak és az embereknek. Hitük szerint a cédrus az égig emelkedett és egyszerre volt a múltjáról lisan gondolkodó miskolci ér­telmiség és munkásság terem­tett a század elején. Ez terem­tette meg a zeneiskolákat, hí­vott és tartott meg itt kivá­ló tanárokat, hozott létre ze­ne- és énekkarokat, sőt, ma már hihetetlenül hangzik: „a Miskolci Nemzeti Színház 1920-as évekre eső virágzó operai életét” is.- Számos, ma már elfeledett társaság ala­kult, amelyek a közművelő­dés és más művészetek ápo­lása mellett igen sokat áldo­zott a zenére és a zenészeire is. Érdekes, de talán nem ér­dektelen (V. Zalán Irén is fel­hívja rá a figyelmet), hogy noha létezett egy Lévay Jó­zsef Közművelődési Egyesü­let is, az irodalmi élet soha nem volt eleven Miskolcon. Meglepő viszont az a felsoro­lás. amely azokat a hajdani zeneértő vezetőket veszi számba, akik maguk is ak­tívan muzsikáltak, nem egy koncerten is felléptek. Felso­rolni is hosszú a hajdani énekkarok, „dalárdák” szá­mát (csak a MÁV-nál hatot számoltam meg, s a mai ol­vasó már el sem hiszi', hogy volt idő, amikör több szimfo­nikus zenekar is létezett a vá­rosban világ tengelye és út a menny­bolt felé. A cédrus nagyon tartós, el­lenáll a nedvességnek, de elég lágy ahhoz, hogy kezdetleges eszközökkel megmunkálhas­sák, egyenes erezete pedig le­hetővé teszi, hogy nehézség nélkül hasíthassák hosszú, egyforma méretű deszkákra. A partvidéki törzsek cédrus­ból építették nagy. nyereg­tetős házaikat és 20 méteres kenuikat, ebből faragták to­temoszlopaikat és készítettek sokféle fatárgyat. Még ruha­neművel is ellátta őket ez a fa, mivel rostos háncsából ru­hát, fejfedőt, takarókat és sző­nyegeket szőttek. Kétszáz évvel ezelőtt, a fe­hér ember megérkezésével gyökeresen megváltozott a cédrus népeinek élete. Nem­csak újszerű gazdasági, tár­sadalmi, kereskedelmi, politi­SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — lz.2u: Ki nyer nia? — 12.35: Hazunk tája. — 12.50: Ope­raslágerek. — 13.20: Kritikusok Fóruma. — 13.30: Dzsesszfelvé- teleköől. — 13.46: Monte Christo grófja. — 15.00: Hírek. — 15.10: Szabó Ferenc-müvek. — 15.41: Mai dalok. — 16.00: Útközben. — 16.10: Jegyességaríi Anna Borúsá­vá]. — 16.47: Farkas Ferenc: Athé„ ni Timon — szvit. — 17.00: Hí­rek. — 17.07: Korábban érkezett. — 17.32: Gershwin-müvek. — 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Gondolat. — 20.00: Látogatás a Zürichi Operában. — 20.57; Dalo­ló, muzsikáló tájak. — 21.30: Fű­től Iáig. — 22.00: Hirek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc kül­politika. — 22.30: A kamarazene Kedvelőinek. — 23.28: Balassa Sándor: Requiem Kassák Lajo­sért. — 24.00: Hírek. — 0.10: Nó­ták. Petőfi rádió: 12.03: A Magyar Rádió népi .zenekara játszik. — 12.30: Hírek. — 12.33: Tánczenei koktél. — 13.25: Útikalauz üdü­lőknek. — 13.30: Színes szőttes. — 14.00: Kettőtől léi ötig ... — 16.30; Hirek. — 16.33: útközben. — 16.35: Nehány perc tudomány. — 16.40: Slágermüzeum. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: Egy rádiós naplójából. — 19.13: Világtörténelem dióhéjban. — 19.35: Dixieland-hangversenyek. — 21.45: Népzenekedvelőknek. — 22.15: Zenés játékokból. — 23.00: Hirek. — 23.15: A tegnap sláge­reiből. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 13.00; Hírek. — 13.07: A Juilliard-vonósnégyes felvéte­leiből. — 14.20: Operafelvételek. — 15.10: A századelő irodalmának hetei. — 15.30: Mozart-müvek. — 16.45: öt földrész zenéje. — 16.57: Alfred Deller énekel. — 17.30: Magnósok, figyelem! — 18.15: Gluck operáiból. — 19.00: Hírek. 19.05: Müvészlemezek. — 20.00: Tízmillió lépés. — 21.00: Szimfo­nikus zene, — 22.30: Hirek. Miskolci rádió: I7.00:v Hírek, időjárásjelentés. — 17.05: Máté Péter és Gloria Gayner énekel. — 17.30: Index. A miskolci stú­dió gazdaságpolitikai magazinja. (A tartalomból: Ami kötelesség — nem vállalás. — Az ötnapos munkahét első tapasztalatai. — Gyorsmérleg betakarítás közben.) Felelős szerkesztő: Paulovits kai viszonyokkal ismerkedtek meg, hanem a kereszténység­gel és sok, eddig ismeretlen, de annál pusztítóbb betegséggel. A század elején minden jel arra vallott, hogy fokozatosan kihal a cédrus népeinek kul­túrája. Napjainkban igen ked­vező megújhodási folyamat­nak lehetünk szemtanúi, a régi életmódjukból bizonyos vonások újraszületnek, termé­szetesen a mai életviszonyok keretében. Újra felhasználják a nagy cédrusokat, újra fa­ragnak maszkokat, használati tárgyakat, totemoszlopokat, újjáélesztve gazdag művészeti hagyományaikat és megőrizve kulturális identitásukat. A 46 tárgyat számláló, (szeptember 7-ig látogatható) kiállítás nem másolatokat, hanem mai mo­dern népművészeti terméke­ket, maszkokat, öltözeteket, vadász-halász szerszámokat vonultat feL műsor Ágoston. Szerkesztő: Horváth Kálmán. — Sport. — 18.00: Észak­magyarországi krónika. (Az Avas Bútoripari Vállalat térmékeiről. — Három megye energetikusai­nak munkaversenyét értékelték Egerben.) — 18.25—18.30: Lap. és müsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.20: Hí­rek. — 16.25: Faúsztatók versenye. — 16.50: Testűnk. — 17.20: Az ítélet. — 18.10: Bartók_bemutatók nyomában. — 18.25: „...az érte­lemig és tovább”. — 19.10: Tévé­torna — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00; Külpolitikai fórum. — 21.30: Egy nyári este. — 22.35: Tv-híradó. 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Ma­gasiskola. — 21.20: Tv-híradó. 2. — 21.45: Autó-motorsport. — 22.05: „A felnőttek furcsák néha . . .” Szlovák televízió; 15.50: Hírek. 15.55: Gyerekek műsora. — 16.20: Menekülés az arany földjéről. — 17.20: Utazó kamera. — 18.00: Au­tósok, motorosok magazinja. — 18.30: Kamerával a katonáknál. — 18.45: Riportműsor. — 19.10: Es­ti mese. — 19.30; Tv-híradó. — 20.00: Kaleidoszkóp. — 21.15: Ve­télkedő. — 21.55: Huszonnégy óra a világban. — 22.10: Will Shakes­peare. — 23.00: Kerékpárverseny, felvételről. — 23.15: Hirek. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18); Festők és szobrászok Ka­towicéből. — Mini Galéria (10— 18): Textiltervek. — Vasas Galé­ria (14—20) : Alapfy Attila Lovak című fotókiállítása. — Miskolci Képtár (10—18) : Két évszázad magyar festészete. — József At­tila Könyvtár (12—20) : Somogyi Győző festményei. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — ikonok magyarországi gyűjteményekből. — Kiss Miklós dédestapolcsányi körzeti állator­vos keménycserép-gyűjteménye. — Herman Ottó-emlékház (10— 18) : Herman Ottó élete és mun­kássága. — Borsod—miskolci Mú­zeum (10—18): Kondor Béla-em- lékkiállítás. — Megyaszói festett asz talos m unkák 1735-ből. — Er­Tizennyolcadik tv-tanév Tanévnyitásra készül az iskolatelevízió. Tizennyolca­dik tanévét a gyerekeknek és felnőtteknek, tanulóknak és pedagógusoknak egyaránt szóló, Szamárfül című iro­dalmi összeállítással nyitja meg, augusztus 29-én, Az első igazi iskolateleví­ziós órára szeptember 15-én „csengetnek be”: ekkor je­lentkezik első ízben a hete­dikesek kémiaoktatását se­gítő új műsor, amely az atomok belső világába ve­zeti el a 13 éves gyerekeket dr. Varga Ernő középiskolai tanár közreműködésevei. Az általános iskolai „óra­rendben” a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a környezetismeret, a rajz és műalkotás-elemzés, a tech­nika, a kémia, a fizika, a földrajz és osztályfőnöki óra szerepel. A középiskolások tévés mű­soraiban a hangsúlyt a ma­gyar irodalom, a művészeti nevelés, a filmesztétika, a fizikai kísérletek, a világ­nézeti tantárgy oktatására helyezik. Lesz televíziós orosz és angol nyelvű óra, az osztályfőnöki órák kere­tében pedig szót ejtenek az egészséges életmód, a do­hányzás és az alkoholfo­gyasztás káros következmé­nyeiről. Olvasótábor Kékmezőn Leendő szakmunkások is­merkednek irodalommal, a művészetekkel és a termé­szettudománnyal a harmadi­kén kezdődő és tizenötödi­kéig tartó kékmezöi olvasó­táborban. Az elnevezes ha­gyományos, a tartalom azon­ban ezúttal új. Helyesebb is lenne talán művelődési tá­bornak nevezni. Négy lelkes fiatal pedagógus: Ferenczi Uzon (angol—magyar),. Kris­tóf Mária művészettörténész, Lipták Judit óvónő és Zom- bori Judit (matematika—fi­zika) vezeti a kis csoporto­kat. A program — noha van egy előzetes tervük is — az érdeklődésnek és az időjá­rásnak megfelelően változik. délyi kerámiák a Déri-gyűjte­menyből. — Dómján József Tol- di-illusztrációi. — Diósgyőri var (9—19): A diósgyőri vár történe­te. — Fanzek Diósgyőr életében. — Deryné-ház (9—19): A miskol­ci színészét története. Filmszínházak: Béke (Í4. hn6, 8): Majmok bolygója (színes ame­rikai film, 14 even aluliaknak nem ajánljuk, 111. helyar!). — Beke kamaramozi (6j : Fuss utánam, hogy elkapjalak (mb. francia film). — Kossuth (Í3. hnä, 7): Muppet-show (mb. színes angol film). — Táncsics (15, f7): Üveg- törők (színes angol film, 16 éven felülieknek, m. helyár!). — Tán. csics kamaramozi (6): Fellini: Róma (színes olasz—francia film, 16 éven felülieknek!). — Tapolca, Ady (7): Nevem: Senki (mb. szí­nes olasz—francia—NSZK film, III. helyar!). — Tapolca kertmo- zi (9) : Nevem; Senki (mb. színes olasz—francia—NSZK film, III. helyar! (Rossz idő esetén vetítés a teremben.) — Góromböly, Krú­dy (6): Repülés az űrhajóssal (színes szovjet film). — Tokaj venúéglálóhaz (18) ; Piedone Egyiptomban (mb. színes olasa fiim). — Vasas kertmozi (f9) : Kóma (mb. színes amerikai film, 16 even felülieknek, III. helyar!) — Gárdonyi kerimozl (Í9) : A XX. század kaiózai (mb. színes szov­jet film, II. helyar:). — ART KI­NO (f9) : Hírmondó. Kisfilm-ösz- szeáilitas, — Szirma (f6): Felhold árnyékában I—II. (mb. szovjet Ilim, dupla helyáx’). CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: Máj kulturális progra­mok. — 8.25: Szovjet indulók fú­vószenekarra. — 8.34: De Falla: Rövid élet. — 9.44: Zeiievár. — 10.00: Hírek. — 10.05: A kincses sziget. — 10.33: Czine Mihály: Nép és irodalom. — 10.43; Népdalok. — 11.19: Minden új szokatlan... — 11.39: Abel a rengetegben. Petőfi rádió; 8.00: Hirek. — 8.05: Honthy Hanna énekel. — 8.20; Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hirek. — 8.33: Napközben — sta- zadszor. — 10.00: Zemedélelőtt. 3. műsor: 9.00: A Beatles egytit. tes összes felvételei. — 9.32: Ka- maramuzsika. — 10.26. Operaari- ak. — 11.00: Hírek. — 11.05: Zené­kari muzsika.

Next

/
Oldalképek
Tartalom