Déli Hírlap, 1981. augusztus (13. évfolyam, 178-202. szám)

1981-08-18 / 192. szám

Megkérdeztük: Miért kevés a szeméttároló? Lapunk olvasói közül többen szóvá tették, hogy a város­ban — különösen az idegenforgalmi szempontból is kiemelt Tapolcán és Lillafüreden — kevés a szeméttároló a sétá­nyokon, egyes várakozóhelyeken. A kérdést Varga Zoltán­hoz, a Városgondnokság vezetőjéhez továbbítottuk. — A nyári idényre felké­szülés során a megelőző éve­kénél sokkal több szeméttá­rolót szereztünk be. A vá­rosban bizonyára több he­lyütt észrevették már, hogy ezek között jócskán volt új típusú is. Jóllehet, mi is tisz­tában vagyunk vele, hogy ez még nem elég, ám az is sok gondot okoz, hogy egyre­másra eltűnnek, tönkremen­nek. Arról már nem is be­szélve, hogy a tapolcai csó­nakázótóból szinte minden hét végét követően, kihalá­szunk egy-két szeméttárolót. Az ilyenfajta pusztításnak egyelőre nem tudjuk elejét venni, nem állíthatunk min­den szemetesedény mellé parkőrt... Jobb üzletpolitika — vastagabb boríték Jíilollai SaiólÉityta A sajóbábonyi Észak- magyarországi Vegyiművek meglehetősen nyitott keres­kedelmi és értékesítési poli­tikát folytat. Jellemző: ebben az esztendőben több sikeres bemutatót és tanácskozást rendeztek, mint a megelőző években együttvéve. Hegedűs Istvánt, a vállalat kereske­delmi főosztályvezetőjét en­nek okairól, céljairól kérdez­tük. — A cél egyértelmű: a ha­zai értékesítés optimális és hosszú távú biztosítása, a me­zőgazdaság kapacitásainak és lehetőségeinek lekötése, a sze­rek megfelelő alkalmazásának biztosítása. E cél érdekében a befhUtatók és szakmai tanács­kozások lényeges eszközt je­lentenek a mezőgazdasággal való szoros' együttműködés­ben. Kereskedelmi es fejlesz­tési szakembereink nagyon fontosnak tartják, hogy a fel­használók ismerjék meg a vál­lalatot, termékeinket, fejlesz­tési elképzeléseinket. Hogy cé­lunkat elértük, azt fél évi eredményeink is bizonyítják: ha kismértékben is, de ter­veinket túlteljesítettük. Ugyanakkor a termékössze­tételből következően a várt­nál is nagyobb nyereségre tet­tünk szert. Ennek eredmé­nyeként a januári bérrende­zés mellett lehetőségünk nyílt év közbeni juttatásokra is. A vastagabb boríték pedig min­den bizonnyal olyan húzóerő, hogy minden különösebb ne­hézség nélkül várhatjuk az év végét. Miután ilyen sikeres­nek ítélhető üzletpolitikánk, 'fejlesztési és kereskedelmi szakembereink már az 1982. é.i mezőgazdasági bemutatók és szakmai tanácskozások programjának kidolgozásán munkálkodnak... Az év elején a Miskolci Pa­tyolat Vállalat is lehetőséget kapott áremelésre (országo­san 24 százalékkal lett drá­gább ez a szolgáltatás), de nem élt vele. Kiss Béláné, a Vállalat főmérnöke azzal in­dokolta a döntést, hogy a más szolgáltatások drágulá­sa egyébként is csökkentette a forgalmat, s a lakossági ár­emelés még több ember ked­vét vette el a Patyolattól. A vállalat vezetői jól számítot­tak, az év eleji kismértékű forgalomcsökkenés nem so­káig tartott. Július végéig a vállalat 20 miskolci és 14 vidéki üzleté­ben 115,5 százalékra teljesí­tették a tervet, ezen belül a lakossági tervteljesítés mér­téke 106,6 százalék volt. Az év elején tervezett 14 millió | 870 ezer forinttal szemben több mintt 17 millió forint be- i Brigik és rokkantak találkozója A Mozgáskorlátozottak Borsod megyei Egyesülete augusztus 20-án reggel 8 órá­tól a Muhi-csárdánál szer­vezi meg a pártoló brigádok és a mozgáskorlátozottak ta­lálkozóját. Az este 8 órá­ig tartó, egész napos rendez­vényen műsort ad az Etűd színpad, s fellép a Vakok Szövetségének művészeti csoportja is. Emellett diszkón, tombolán és mókás játékokon szórakozhatnak a jelenlevők, akiknek ebédet biztosítanak. Visszanyerik a fotóezüstöt Az ' OFOTÉRT Vállalat nem véletlenül reklámozza, hogy a használt fixíroldatot visszavásárolják a fotósoktól. Az Avas-délen megnyitott la­boratóriumban — ahol beál­lítottak egy fotóezüstöt visz- szanyerő berendezést —, az elmúlt két hónap alatt mint­egy 20 kilónyi ezüstöt „ter­meltek” a fotóoldatokból. Ez mintegy 7—8 ezer dolláros megtakarítást jelent a nép­gazdaságnak. Az OFOTÉRT Vállalat terveiben az idén mintegy 3 tonna ezüst ily mó­don történő visszanyerése szerepel. Házhoz megy a Clarke Patyolat, régi áron vételre tettek szert. Érdemes megemlíteni, hogy a nagy forgalom mellett, mindössze 2—3 ezrelékre tehető az el­veszett, vagy meghibásodott textíliák miatt kifizetett kár­térítések összege. A Patyolat-üzletekben ta­vasszal és ősszel van a „csúcs”. Most a lakosság szá­mára is előnyös módszerrel kísérleteznek: szeptember el­sejétől 10—15 százalékos ár­kedvezményt nyújtanak a gyorstisztító szalonokban. Azt várják, hogy a késő őszi tisz­tításra szánt ruhaneműket ko­rábban beviszik a Patyolat­ba. Másik új szolgáltatásuk: vásároltak egy nyugati gyárt­mányú Clarké típusú szőnyeg- és kárpittisztító gépet. Ezzel hívásra akár házhoz is men­nek a butortextíliák felújítá­sára. (szántó) ■y Termő ágak Első szárnypróbálgatása lehetett a gerle- | fiókának, de nem élte túl. Rosszul számította I ki az utat szegélyező kőfal magasságát a j Papszer utcában, visszazuhant és tollcsomó- vá foszlott egy gépkocsi sárhányóján. Bará­tom elborzadva torpant még, s valami olyas­mit dörmögött, hogy tönkreteszünk, elpusz­títunk magunk körül mindent. Vigasznak szántam — botcsinálta ornitológushoz illő — magyarázatomat: a balkáni gerle kitűnően alkalmazkodott a nagyvárosi viszonyokhoz, szapora fajta és kipusztulásától egyáltalán nem kell tartanunk. Barátom azonban nem méltányolta, sőt, kifejezetten rossz néven vette ezt a — szerinte földhözragadtan prak­tikus szemléletre valló — magyarázatot. Ügy vélte, hogy a gerlehalál ürügyén, több órával azelőtt megkezdett vitánkhoz szolgáltattam számára újabb ellenérvet. Azzal kezdődött, hogy lefestette, mivel gazdagodott és, hogy néz ki most a hétvégi házát övező kert. Szemléletes előadásában megjelent előttem a gondosan, géppel nyírt pázsit, a különböző fajtákból, művészi ízlés­sel összeállított fenyöfacsoport, és egyáltalán mindaz, ami szívének kedves, már csak azért is, mert a keze munkáját dicséri. Istenemre mondom, nem az irigység, és nem is a ter­mészetemből fakadó örök ellenkezési hajlam mondatta velem: én jobban szeretem azokat a kerteket, melyek szépségük mellett hasz­nosak is. Példaként hoztam apámék kicsiny­ke birtokát, ahol tavasztól őszig mindig tör­ténik valami — a szemhizlaló gyönyörűsége­ken kívül. Mert a természetben is úgy van, hogy ami igaz.aa szép, az hasznos is. Az alma, barack vagy a cseresznye virá­gáról nem az jut az öregeim eszébe, hogy I milyen jól mutatnának a vpzában, hanem az, hogy az idén megint gazdag lesz a termés, ha nem jön jég, fagy. Ott is úgy lángolnak a napraforgók, mint egy impresszionista fest­ményen, ám a tányérok magja a kert kis szárnyas gondozóinak és a baromfiudvarnak hízik. A kerti lugas nemcsak árnyat, hanem termest is ad ápolójának, legalább annyit, amennyi hordóba szűrve kitart az újig. Szégyellnivalóan ritka hazatéréseim fény­pontja a kertnéző séta, számbavétele mind­annak, ami az öregeimnek a kényelemnél is többet jelent. Pedig az az érték, amit a ház­tájinak sem nevezhető „gazdaság” hoz, sze­rény nyugdijukhoz képest is elenyésző. A „magunk borát" kóstolgatva úgy latolgatunk, tervezgetünk, mint egy farmer, s hogy ilyen alkalmakkor a veranda asztalát anyám — egyébként féltve őrzött — rózsái díszítik, az csak természetes. Valahogy így érveltem én a szépség és a célszerűség harmóniájáról, de nem kereked­tem felül a vitában. Barátom azzal vágott vissza, hogy élete a szigorúan megtervezett és kiszámított praktikum sínjein gördül, azokat az órákat, napokat, melyeket hétvégi telkén tölthet, szeretné egészen másként él­vezni. A nyírott fű, a gondosan összeváloga­tott fenyők, dísznövények — csak szerintem: öncélú —, szépsége feledteti vele a napi haj­szát, az anyagiakért, egzisztenciáért folyó versengést. Vitánk eldöntetlen. (békés) ^ A Ruhaipari Szövetkezet termékei a tengerentúl is ismerik Jó időt és jó időtöltést remélnek V endégváró Mezőkövesd Matyó rózsa és a fogaskerék a címerben Mezőkövesdnek 20 000 lakója sincs, s most mégis 30 000-nél több vendéget vár. A lázas készülődés napjait éli a matyó főváros. Al­kotmányunk ünnepén - a házigazda jogán és kötelessége miatt - szeretne kirukkolni. 1981. augusztus 20. alighanem jeles napként kerül be a krónikákba. Itt mindent számon tarta­nak, itt a büszkeséget a ten- nikész lokálpatriotizmus táp­lálja. Legutóbb talán az új­bóli várossá nyilvánítás idő­szakában volt ilyen hangulat. Akkor hangzott el a legalizált rang indoklásara: Mezőkö­vesd matyó mivoltával adott legtöbbet az országnak. * . A költő Kiss Gyula verset írt: „A régi képzelet-szült vo­nal // Miskolc Eger között fe­szülve // most háromszöggé tágul, // fogadjátok őt is tár­sul, // rápillantba kócos Kö- vesdre.” Kispál Pál tanácselnök-he­lyettes ezt írta a majd 800 ol­dalas városi monográfia elő­szavában : „A matyó' nép küz­delmes életében és történeté­ben a legnagyobb elismerést az jelentette, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa 1972. november 24-én ha- tározatilag elrendelte telepü­lésünk várossá szervezését. A jogi értelemben vett várossá alakulás időpontját az Elnöki Tanács 1973. április 15-re. a tanácstagi választások napjá­ra tűzte ki. Nekünk, akik itt születtünk, akiknek,ez a táj adott életet, akiknek itt rin­gatták bölcsőjét, akiknek ük­apái és ükanyái itt élték le küzdelmes életüket, sokat je­lent ez a szó: Mezőkövesd, és meghatottságot az a szó: vá­ros”. * A szakírók huzatos tájnak nevezik Alsó-Borsodot. Ez a történelmi átjáró „vesztett csaták és csúfos futások” vi­déke volt, sokan megfordul­tak itt, sokan elmentek innen. Ez a hányattatott sorsú tele­pülés (a magyar falvak ki­rálynőjének titulálták, de la­kói városnak tisztelték akkor is, amikor hivatalosan nem volt az) 1464-ben Mátyás ki­rálytól pecsétet, városi rangot és „segíteni akarván a város ínségén”, adómentességet ka­pott. Kövesden egymásra fény- képeződnek a képek. Múlt, je­Kis Jankó Bori háza min­dig nyitva áll len, jövendő jól megfér egy­mással; az egyik kiegészíti azt, ami a másikból hiányzik, S a múltat szépíti is az émjé- kezés. A nevezetes kukorica- szár-máglya — amelyen elég­tek a művészietlen, de méregé, drága cifraságok — 1925. feb­ruár 25-én lobbant fel. Kis Jankó Borit azóta töb,bet em­legetik, mint ezt az öntisztító tüzet. Világos vonalak, tiszta színek születtek. Jól mutat az új címerben a matyó rózsa és a fogaskerék. * így is, úgy is lehet szólni a nagy változások korát élő vá­rosról. A lakosság száma 18 435. Évente születik 250 gyermek. 1979-ben 136 házas­ságot kötöttek és 27-et bon-, tottak fel. A foglalkoztatottal« kétharmadát az ipar tartja el: Az egy lakosra jutó bolti alapterület nagysága megha­ladja az országos városi átla­got. Az egy kövesdire jutó kiskereskedelmi forgalom évente tetézi a 40 000 forintot. A hasonló miskolci adat 38 000 forint körül van. Figyelemre méltó, hogy az újonnan épülő lakások közül 82 százalék há­rom, vagy annál több szobá­val rendelkezik. * Kövesd nagyon készül a hét közepén kezdődő, háromnapos rendezvényre. A tanácselnök­helyettes mondta tegnap, so­kadik szemleútj áról visszatér­ve: — Megtisztelve érezzük magunkat, hogy nyolc megye vendégeit fogadhatjuk, s át- érezzük annak a felelősségét, hogy Mezőkövesd ad otthont a politikai ünnepségnek, va­lamint a termékbemutatónak és vásárnak. Igyekszünk jó házigazdák lenni. Kellemes időt, és jó időtöltést kívánok mindazoknak, akik csütörtök­től a matyó fővárosba láto­gatnak. (brackó) t 4 Papp Jánasék dohányjarmja a Széchenyi utcában

Next

/
Oldalképek
Tartalom