Déli Hírlap, 1981. augusztus (13. évfolyam, 178-202. szám)
1981-08-18 / 192. szám
Megkérdeztük: Miért kevés a szeméttároló? Lapunk olvasói közül többen szóvá tették, hogy a városban — különösen az idegenforgalmi szempontból is kiemelt Tapolcán és Lillafüreden — kevés a szeméttároló a sétányokon, egyes várakozóhelyeken. A kérdést Varga Zoltánhoz, a Városgondnokság vezetőjéhez továbbítottuk. — A nyári idényre felkészülés során a megelőző évekénél sokkal több szeméttárolót szereztünk be. A városban bizonyára több helyütt észrevették már, hogy ezek között jócskán volt új típusú is. Jóllehet, mi is tisztában vagyunk vele, hogy ez még nem elég, ám az is sok gondot okoz, hogy egyremásra eltűnnek, tönkremennek. Arról már nem is beszélve, hogy a tapolcai csónakázótóból szinte minden hét végét követően, kihalászunk egy-két szeméttárolót. Az ilyenfajta pusztításnak egyelőre nem tudjuk elejét venni, nem állíthatunk minden szemetesedény mellé parkőrt... Jobb üzletpolitika — vastagabb boríték Jíilollai SaiólÉityta A sajóbábonyi Észak- magyarországi Vegyiművek meglehetősen nyitott kereskedelmi és értékesítési politikát folytat. Jellemző: ebben az esztendőben több sikeres bemutatót és tanácskozást rendeztek, mint a megelőző években együttvéve. Hegedűs Istvánt, a vállalat kereskedelmi főosztályvezetőjét ennek okairól, céljairól kérdeztük. — A cél egyértelmű: a hazai értékesítés optimális és hosszú távú biztosítása, a mezőgazdaság kapacitásainak és lehetőségeinek lekötése, a szerek megfelelő alkalmazásának biztosítása. E cél érdekében a befhUtatók és szakmai tanácskozások lényeges eszközt jelentenek a mezőgazdasággal való szoros' együttműködésben. Kereskedelmi es fejlesztési szakembereink nagyon fontosnak tartják, hogy a felhasználók ismerjék meg a vállalatot, termékeinket, fejlesztési elképzeléseinket. Hogy célunkat elértük, azt fél évi eredményeink is bizonyítják: ha kismértékben is, de terveinket túlteljesítettük. Ugyanakkor a termékösszetételből következően a vártnál is nagyobb nyereségre tettünk szert. Ennek eredményeként a januári bérrendezés mellett lehetőségünk nyílt év közbeni juttatásokra is. A vastagabb boríték pedig minden bizonnyal olyan húzóerő, hogy minden különösebb nehézség nélkül várhatjuk az év végét. Miután ilyen sikeresnek ítélhető üzletpolitikánk, 'fejlesztési és kereskedelmi szakembereink már az 1982. é.i mezőgazdasági bemutatók és szakmai tanácskozások programjának kidolgozásán munkálkodnak... Az év elején a Miskolci Patyolat Vállalat is lehetőséget kapott áremelésre (országosan 24 százalékkal lett drágább ez a szolgáltatás), de nem élt vele. Kiss Béláné, a Vállalat főmérnöke azzal indokolta a döntést, hogy a más szolgáltatások drágulása egyébként is csökkentette a forgalmat, s a lakossági áremelés még több ember kedvét vette el a Patyolattól. A vállalat vezetői jól számítottak, az év eleji kismértékű forgalomcsökkenés nem sokáig tartott. Július végéig a vállalat 20 miskolci és 14 vidéki üzletében 115,5 százalékra teljesítették a tervet, ezen belül a lakossági tervteljesítés mértéke 106,6 százalék volt. Az év elején tervezett 14 millió | 870 ezer forinttal szemben több mintt 17 millió forint be- i Brigik és rokkantak találkozója A Mozgáskorlátozottak Borsod megyei Egyesülete augusztus 20-án reggel 8 órától a Muhi-csárdánál szervezi meg a pártoló brigádok és a mozgáskorlátozottak találkozóját. Az este 8 óráig tartó, egész napos rendezvényen műsort ad az Etűd színpad, s fellép a Vakok Szövetségének művészeti csoportja is. Emellett diszkón, tombolán és mókás játékokon szórakozhatnak a jelenlevők, akiknek ebédet biztosítanak. Visszanyerik a fotóezüstöt Az ' OFOTÉRT Vállalat nem véletlenül reklámozza, hogy a használt fixíroldatot visszavásárolják a fotósoktól. Az Avas-délen megnyitott laboratóriumban — ahol beállítottak egy fotóezüstöt visz- szanyerő berendezést —, az elmúlt két hónap alatt mintegy 20 kilónyi ezüstöt „termeltek” a fotóoldatokból. Ez mintegy 7—8 ezer dolláros megtakarítást jelent a népgazdaságnak. Az OFOTÉRT Vállalat terveiben az idén mintegy 3 tonna ezüst ily módon történő visszanyerése szerepel. Házhoz megy a Clarke Patyolat, régi áron vételre tettek szert. Érdemes megemlíteni, hogy a nagy forgalom mellett, mindössze 2—3 ezrelékre tehető az elveszett, vagy meghibásodott textíliák miatt kifizetett kártérítések összege. A Patyolat-üzletekben tavasszal és ősszel van a „csúcs”. Most a lakosság számára is előnyös módszerrel kísérleteznek: szeptember elsejétől 10—15 százalékos árkedvezményt nyújtanak a gyorstisztító szalonokban. Azt várják, hogy a késő őszi tisztításra szánt ruhaneműket korábban beviszik a Patyolatba. Másik új szolgáltatásuk: vásároltak egy nyugati gyártmányú Clarké típusú szőnyeg- és kárpittisztító gépet. Ezzel hívásra akár házhoz is mennek a butortextíliák felújítására. (szántó) ■y Termő ágak Első szárnypróbálgatása lehetett a gerle- | fiókának, de nem élte túl. Rosszul számította I ki az utat szegélyező kőfal magasságát a j Papszer utcában, visszazuhant és tollcsomó- vá foszlott egy gépkocsi sárhányóján. Barátom elborzadva torpant még, s valami olyasmit dörmögött, hogy tönkreteszünk, elpusztítunk magunk körül mindent. Vigasznak szántam — botcsinálta ornitológushoz illő — magyarázatomat: a balkáni gerle kitűnően alkalmazkodott a nagyvárosi viszonyokhoz, szapora fajta és kipusztulásától egyáltalán nem kell tartanunk. Barátom azonban nem méltányolta, sőt, kifejezetten rossz néven vette ezt a — szerinte földhözragadtan praktikus szemléletre valló — magyarázatot. Ügy vélte, hogy a gerlehalál ürügyén, több órával azelőtt megkezdett vitánkhoz szolgáltattam számára újabb ellenérvet. Azzal kezdődött, hogy lefestette, mivel gazdagodott és, hogy néz ki most a hétvégi házát övező kert. Szemléletes előadásában megjelent előttem a gondosan, géppel nyírt pázsit, a különböző fajtákból, művészi ízléssel összeállított fenyöfacsoport, és egyáltalán mindaz, ami szívének kedves, már csak azért is, mert a keze munkáját dicséri. Istenemre mondom, nem az irigység, és nem is a természetemből fakadó örök ellenkezési hajlam mondatta velem: én jobban szeretem azokat a kerteket, melyek szépségük mellett hasznosak is. Példaként hoztam apámék kicsinyke birtokát, ahol tavasztól őszig mindig történik valami — a szemhizlaló gyönyörűségeken kívül. Mert a természetben is úgy van, hogy ami igaz.aa szép, az hasznos is. Az alma, barack vagy a cseresznye virágáról nem az jut az öregeim eszébe, hogy I milyen jól mutatnának a vpzában, hanem az, hogy az idén megint gazdag lesz a termés, ha nem jön jég, fagy. Ott is úgy lángolnak a napraforgók, mint egy impresszionista festményen, ám a tányérok magja a kert kis szárnyas gondozóinak és a baromfiudvarnak hízik. A kerti lugas nemcsak árnyat, hanem termest is ad ápolójának, legalább annyit, amennyi hordóba szűrve kitart az újig. Szégyellnivalóan ritka hazatéréseim fénypontja a kertnéző séta, számbavétele mindannak, ami az öregeimnek a kényelemnél is többet jelent. Pedig az az érték, amit a háztájinak sem nevezhető „gazdaság” hoz, szerény nyugdijukhoz képest is elenyésző. A „magunk borát" kóstolgatva úgy latolgatunk, tervezgetünk, mint egy farmer, s hogy ilyen alkalmakkor a veranda asztalát anyám — egyébként féltve őrzött — rózsái díszítik, az csak természetes. Valahogy így érveltem én a szépség és a célszerűség harmóniájáról, de nem kerekedtem felül a vitában. Barátom azzal vágott vissza, hogy élete a szigorúan megtervezett és kiszámított praktikum sínjein gördül, azokat az órákat, napokat, melyeket hétvégi telkén tölthet, szeretné egészen másként élvezni. A nyírott fű, a gondosan összeválogatott fenyők, dísznövények — csak szerintem: öncélú —, szépsége feledteti vele a napi hajszát, az anyagiakért, egzisztenciáért folyó versengést. Vitánk eldöntetlen. (békés) ^ A Ruhaipari Szövetkezet termékei a tengerentúl is ismerik Jó időt és jó időtöltést remélnek V endégváró Mezőkövesd Matyó rózsa és a fogaskerék a címerben Mezőkövesdnek 20 000 lakója sincs, s most mégis 30 000-nél több vendéget vár. A lázas készülődés napjait éli a matyó főváros. Alkotmányunk ünnepén - a házigazda jogán és kötelessége miatt - szeretne kirukkolni. 1981. augusztus 20. alighanem jeles napként kerül be a krónikákba. Itt mindent számon tartanak, itt a büszkeséget a ten- nikész lokálpatriotizmus táplálja. Legutóbb talán az újbóli várossá nyilvánítás időszakában volt ilyen hangulat. Akkor hangzott el a legalizált rang indoklásara: Mezőkövesd matyó mivoltával adott legtöbbet az országnak. * . A költő Kiss Gyula verset írt: „A régi képzelet-szült vonal // Miskolc Eger között feszülve // most háromszöggé tágul, // fogadjátok őt is társul, // rápillantba kócos Kö- vesdre.” Kispál Pál tanácselnök-helyettes ezt írta a majd 800 oldalas városi monográfia előszavában : „A matyó' nép küzdelmes életében és történetében a legnagyobb elismerést az jelentette, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1972. november 24-én ha- tározatilag elrendelte településünk várossá szervezését. A jogi értelemben vett várossá alakulás időpontját az Elnöki Tanács 1973. április 15-re. a tanácstagi választások napjára tűzte ki. Nekünk, akik itt születtünk, akiknek,ez a táj adott életet, akiknek itt ringatták bölcsőjét, akiknek ükapái és ükanyái itt élték le küzdelmes életüket, sokat jelent ez a szó: Mezőkövesd, és meghatottságot az a szó: város”. * A szakírók huzatos tájnak nevezik Alsó-Borsodot. Ez a történelmi átjáró „vesztett csaták és csúfos futások” vidéke volt, sokan megfordultak itt, sokan elmentek innen. Ez a hányattatott sorsú település (a magyar falvak királynőjének titulálták, de lakói városnak tisztelték akkor is, amikor hivatalosan nem volt az) 1464-ben Mátyás királytól pecsétet, városi rangot és „segíteni akarván a város ínségén”, adómentességet kapott. Kövesden egymásra fény- képeződnek a képek. Múlt, jeKis Jankó Bori háza mindig nyitva áll len, jövendő jól megfér egymással; az egyik kiegészíti azt, ami a másikból hiányzik, S a múltat szépíti is az émjé- kezés. A nevezetes kukorica- szár-máglya — amelyen elégtek a művészietlen, de méregé, drága cifraságok — 1925. február 25-én lobbant fel. Kis Jankó Borit azóta töb,bet emlegetik, mint ezt az öntisztító tüzet. Világos vonalak, tiszta színek születtek. Jól mutat az új címerben a matyó rózsa és a fogaskerék. * így is, úgy is lehet szólni a nagy változások korát élő városról. A lakosság száma 18 435. Évente születik 250 gyermek. 1979-ben 136 házasságot kötöttek és 27-et bon-, tottak fel. A foglalkoztatottal« kétharmadát az ipar tartja el: Az egy lakosra jutó bolti alapterület nagysága meghaladja az országos városi átlagot. Az egy kövesdire jutó kiskereskedelmi forgalom évente tetézi a 40 000 forintot. A hasonló miskolci adat 38 000 forint körül van. Figyelemre méltó, hogy az újonnan épülő lakások közül 82 százalék három, vagy annál több szobával rendelkezik. * Kövesd nagyon készül a hét közepén kezdődő, háromnapos rendezvényre. A tanácselnökhelyettes mondta tegnap, sokadik szemleútj áról visszatérve: — Megtisztelve érezzük magunkat, hogy nyolc megye vendégeit fogadhatjuk, s át- érezzük annak a felelősségét, hogy Mezőkövesd ad otthont a politikai ünnepségnek, valamint a termékbemutatónak és vásárnak. Igyekszünk jó házigazdák lenni. Kellemes időt, és jó időtöltést kívánok mindazoknak, akik csütörtöktől a matyó fővárosba látogatnak. (brackó) t 4 Papp Jánasék dohányjarmja a Széchenyi utcában
