Déli Hírlap, 1981. augusztus (13. évfolyam, 178-202. szám)

1981-08-13 / 188. szám

Hamarosan beszámolunk róla, hogy mely darabokat láthatják majd a nézők az új székekből Kicserélték a székeket, a színpadon dolgoznak A papírpénz karrierje A papírpénz minden való­színűség szerint Kínából származik. I. e. 119-ben U-ti császár idejében fehér szarvas bőréből készített, színes festményekkel díszí­tett, negyszogletes bőrdara­bok voltak pénzként 'forga­lomban. Egy másik kínai adat köz­li, hogy i. sz. 605—617 kö­zött olyan súlyos gazdasági zavarok keletkeztek a meny- nyei birodalomban, hogy kényszerűségből sokféle ér­tékes tárgyat használtak pa­pírpénz helyett. így pl. for­galomba kerültek bőr- és papirdarabkák, vaskorongok is. I. sz. 800 körül általános fémhiány keletkezett Kíná­ban és emiatt elrendelte a császár, hogy fémet semmi­féle célra felhasználni és az­zal kereskedelni nem szabad. Egyidejűleg elkobozták a gazdag kereskedők drága fémkészleteit is, de — hogy a kereskedelemben fennaka­dás ne keletkezzék, a kincs­tár az elkobzott fémek ér­tékének megfelelő utalvá­nyokat bocsátott ki. melye­ket, pénzként lehetett fel­használni. A papírpénz használata időnként megszűnt, majd újra feltámadt. A 13. szá­zad közepén mongolok hó­dították meg Kínát és Kub- laj kán újra bevezette a pa­pírpénz használatát Ebben az időben a pénzeket fa kérgéből készítették és ma­gas értéke volt: egy uncia ezüstöt vagy egy uncia aranynak egytizedét érte. Marco Polo, a híres ve­lencei kereskedő, aki 17 évet töltött Keleten, főleg Kíná­ban, a 13. század végén fel­jegyezte, hogy a mongolok voltak Kínában a papírpénz bevezetői, amikor a hatal­mas birodalmat megszállták. Mint az előzőekből kitű­nik, Marco Polo megállapí­tásai a papírpénz eredetéről nem egészen helytállóak, hi­szen i. e. a 2. század elején már ismerték a papírpénzt Kínában. A papírpénz elterjedt az egesz világon. Olykor a gaz­dasági válságot a papírpénz fokozott kiadásával próbál­ták megoldani, de ez soha­sem sikerült. Korunk idős emberei jól emlékeznek az időnként fellépő inflációs időkre (az 1920-as években, vagy pl. a II. világháború befejezese után, a forint be­vezetése előtti időszakban). Ekkor a pénz elértéktelene­dése felborította az embe­rek életét, szinte elviselhe­tetlenné tette. A rohamos pénzeléstéktelenedés erősen próbára tette az emberek számolási ismereteit is, hi­szen pl. 1946-ban — a forint megjelenése előtt — egy vil­lamosjegy ára 10 billió pen­gő körül mozgott. Előfor­dult, hogy a mai villamos­jegyár másnapra kétszere­sére emelkedett és marok­nyi vadonatúj papírpénzzel kellett megváltani. A papírpénz használata ma már világszerte általános, az aranypénzek pedig az 1930- as nagy világválság után fo­kozatosan eltűntek. R. J. Áfelújítás harmadik felvonása Villanyszerelők a Miskolci Nemzeti Színházban A „világot jelentő deszka, kon” — valamint fölöttük, alattuk — harmincnégy vil­lanyszerelő mutatja be pro­dukcióját ezen a nyáron a Miskolci Nemzeti Színház­ban. Ök a főszereplők, raj­tuk kívül egyéb szakipari munkások is besegítenek a felújításába. Természetesén nem valami sikerdarabot újí­tanak fel, hanem a szinhá. zat. Az első felvonás két éve volt, tavaly — egyebek mel­lett — a nézőteret festették ki. Most a villanyszerelők mellett felvonultak a kárpi­tosok is, de ők már végez­tek. A 826 nézőtéri széket egytől-egyig kicserélték, ezek­ben a napokban kerülnek fel rájuk a számok. (A győri FATEX készítette az ülőké­ket.) A „miskolci nyári—őszi színház” június első napjai­tól októberig tart. Csurilla János „társrendező”, azaz a budapesti Villanyszerelő Ipa­ri Vállalat vezető szerelője mondja a „műsorról”: — Nyolc és fél milliós munkát végzünk harmincné­gyen, a Martin és a Bánky szocialista brigád tagjai. A hátsó házban, a színpadon, a kazánházban mindent kicse­rélünk, ami villamossággal kapcsolatos. Erőátviteli be­rendezések, biztonsági kö­rök, telefonok, világosítás — összesen mintegy 7200 folyóméter műanyag, illetve alumíniumcsövet építünk be, utána 55 kilométer vezeté­ket kötünk be. Az évadnyitás szeptember elején lesz — Egerben. Mis­kolcon novemberben kezdőd­nek meg az előadások. Ha­marosan beszámolunk la­punkban az 1981—82-es sze­zon műsortervéről SZ— CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12,00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Ezt láttam... Válón. — 12.50: Zenemúzeum. — 14.34: Sza­badpolc. — 15.00: Hírek. — 15.10: Muzsikus p ortrék gy erm ekeknek. — 16.00: Útközén. — 16.05: Rádió­napló. — 18.00: Virágénekek. — 18.15: Hol volt, hol nem volt . . . — 18.30: Esti magazin. — 19.15: 30 éves a Rádiószínház. — 19.46: Világhírű zongoraművészek. —- 20.46: Nótaest. — 21.40: A Duná­nál. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc kül- politka. — 22.30: A dzsessz vilá­ga. — 23.30: A Magyar Rádió és Televízió ‘ énekkara schubert-mű- veket énekel. — 24.00: Hírek*. — 0.10: Sztevanovity Zorán táncda- laibóL Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: Nemzetiségeink zenéjéből. — 12.55: Kapcsoljuk a pécsi kör­zeti stúdiót. — 13.25: Látószög. — 13.30: Tomászinduló. — 14.00: „Nincs számomra lehetetlen”. — 14.30: Hírek. — 14.35: Aki 15 sportágban volt amatőr. — 15.00: A III. félidő. — 15.45: Gólok, mé­terek, történetek. — 16.00: Le­műsor hoczky Éva és Jámbor László daljátékfelvételeiből. — 16.30: Hí­rek. — 16.33: Útközben. — 16.35: Idősebbek* hullámhosszán. — 17.30: Belépés nemcsak tornacipőben. — 18.30: Hírek. — 18.33: A Magyar Rádió szórakoztató zenei hele. — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hírek. — 20.33:'A jövő emlékei. — 21.08: Kabarécsütörtök. — 22.08: Népda­lok, néptáncok. — 22.41: Baran­golás régi hanglemezek között. — 23.00: Hírek. — 23.15: Hervé ope­rettjeibőL — 24.00: Hírek. 3. műsor: 12.40: A Norvég Szó­listaegyüttes Grieg-zsoltárokat énekel. — 13.00: Hírek. — 13.07: Emlékezetes dzsesszhangverse­nyek. — 13.55: Rádiószínház. — 14.34: Fiorenza Cossotto és Martti Talvela opera felvételei bői. — 15.10: Schubert: Esz-dúr trió. 16.00: Zenei lexikon. — 16.20: Mu­zsikálás — farmerban. — 16.50: Felhívjuk figyelmüket! — 16.55: A 25 millió fontos váltság­díj kicsit hosszú cím, es ne­künk,** a nagy összeg ellenire sem túlságosan sokat jelentő filmcímnél többet mond az an­gol kalandfilm főszereplőjének, Roger JVIoore-nak a neve. An­gyal ismét visszatért, ha nem a képernyőre, akkor a filmvá­szonra, és ez már maga elég a tisztességes szórakozást jelentő sikerhez. A film nézőit azon­ban garantáltan meglepetés éti: A 25 millió fontos váltságdíj azért lesz siker, mert a műfa­jában nagyon jó film, és mert (ez egyébként a tévéből is ki­derülhetett) Roger Moore ki­tűnő színész, a gengszterfőnök­ként ellenlábasa Anthony Per­kins pedig ha lehet, még jobb. jfc Szerelők a színpadon Bükk* múzeumot építenek A Bükki Nemzeti Park Baráti Körének tagjai rég­óta dédelgetik az álmot: egy Bükk-múzeum létrehozását. Ügy tűnik,, a közeli jövőben valósággá válik az elképze­lés. Még az idén megkezdik a tagság és a támogató üze­mek mintegy 500 ezer forint értékű társadalmi munkájá­val a barlangmuzeum építé- 6gt. -Ebben helyezik majd el Bükki Nemzeti Park ritka­ságait, amelyeket a nagykö­zönségnek is bemutatnak majd. (Herényi László felvételei) A Dekameron a Kossuthban A megyei moziüzemi vál­lalat és a Tokaj vendéglátó­ház szervezésében látható filmmúzeumi sorozat része­ként vetítették az elmúlt na­pokban Pasolini világhírű olasz filmjét, a Dekameront a Tokajban. A nagy érdek­lődésre való tekintettel most nagyobb nézőteret kerestek; pútól a jövő héten hétfőig, augusztus 17-ig a filmet éj-, szakai előadásban, este ki­lenc órától a Kossuth mozi is vetíti. Jó a napi aktualitásra épülő történet is; a legkor­rektebb hír sem hagyja tel­jesen nyugton az embert, ha a világban olyan gyakori terrorizmusról, erőszakról, vagy éppen a ger.gsztervilág divatos pénzszerzési akcióiról (emberrablásról, válogatott zsarolásról) szól. A filmben mindez benne van, sőt an­gol filmről lévén szó, kicsit a napi angol politika is (a miniszterelnöknő, bár hajlé­konyabb, humánusabb, mint a most hatalmon levő), még­sem árt, ha kiválogatjuk az összetevőit. A szereplők is ezt teszik. A. W. McLaglen rendező nyilván apró kis oldalvágás­nak is szánta, amikor a ban­da főnöke (Anthony Per­kins) kikéri magának: ő nem terrorista. Egy becsü­letes gengsztert nem illik mindenféle politikával sérte­getni, amit ő akar, az „tisz­tes” üzlet. Nevezetesen a tengeri olajkitermelésben legérdekeltebb részvényest, az angol kormányt kívánja megvágni 25 millió font ere­jéig. Ennyit kér, hogy a fú­rótornyot és a kitermelő bá­zist ne robbantsa fel, és a kormány képviselői, ha reá­lisan gondolkodnak, nem is tartják ezt túl soknak. A fegyverkezési kiadások je­lentős részét vinné el, ha a két objektum megsemmisül­ne, és újra fel kellene épí­teni. Mellesleg nem is szól­va (a film hangsúlyózza, hogy a politika ezt sokadik szempontnak tartja) a ten­ger szennyezéséről. Komoly dolgok ezek na­gyon, de most nem kell el­komolyodnunk, a film nem a politikusok morálján vi­tatkozik (erről a jelzések szerint megvan az alkotói­nak a véleménye), hanem azt mutatja meg, hogyan le ­het az ilyenforma zsarolást kivédeni, ha van hozzá fér­fi, aki ember a talpán. Azt, hogy férfi, fontos hangsú­lyozni, mert a másik nem ennek a különc, hajdanvolt várurak utódjának a sze­mében nem is egészen em­ber. Megvan rá az oka, mert mióta az eszét tudja, kishí- ján elvették tőle az ember­nek ezt a fontos tulajdonát a körülötte nyüzsgő női csa­ládtagok, és az már igazán csak az életnek a dolgokat kiegyenlítő természetéből adódik, hogy csak elismeri nehezen: ésszel élő lény né­hány nő is. Az pedig a film aranyos, angolos, fanyar hu­morából adódik, hogy ked­venceinek, otthon hagyott macskagyűjteményének újabb tagjái Jennifer, Ruth és Esz­ter nevű cicákkal szaporod­nak, mire véget ért a tör­ténet. Izgalmas történet egyéb­ként, de nyilván nem me­séljük el, mert legalább annyira értelmetlen a bo­nyolult cselekményt felidéz­ni, mint amennyire nem il­lik. A végét akárki sejtheti, a többihez pedig elég any- nyi, hogy bunyó, lövöldözés, tengeri vihar, feszültség, iz­galom is legalább annyi van benne, mint logikus vonal- vezetés, báj, kedvesség és iróniával súlyosbított politi­ka. M— + Egy kocka a fűmből Popzene sztereóban. — 18.0»: A zeneirodalom remekműveiből. — 19.1)0: Hírek. — 19.05: XX. századi kamarazene. — 19.46: Vizsgaren­dekbe. — 20.19: Weber operáiból. — 21.18: Uj Bach-kantátalemeze­inkből. — 22.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.0«: Hírek, idojárásjeleniés. — 17.05: A Ti­szától a Dunáig. Eszak-magyar- országi képeslap. (A tartalom­ból: Bánkút — nyáron. — Lakók es házfelügyelők. — Nyugdíja­sok a kiskertekben.) Szerkesztő: Nagy István. — 18.00: Eszak-ma- gyarőrszági Krónika. (Kiállítás előtt az AGROKER-nél. - Az Egri városi Tanács V, B. a város áruellátásának helyzetéről tár­gyal. — 18.23—18.30: Lap- es mü- sorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 15.35: Hí­rek. — 15.40: Az uj tanítónő. — 17.30: Csak gyerekeknek! —18.20: Telesport. — 18.45: Párbeszéd a filmszalaggal. — 19.10: Tv-torna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból. — 2J.10: Ki járt jobban? — 21.40: A gyava. — 23.05: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Egy­két-há ... és ... — 20.30: Be­szédtéma — beszéljünk róla. — 21.10: Tárgyalásszünet. — 21.25: Tv-híradó 2. — 21.50: Szemle. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18): Textiltervek. — Vasas Galé­ria (14—20): Alapfy Attila Lovak című fotókiállítása. — Miskolci Képtár (10—18): Két évszázad ma­gyar festészete. — József Attila Könyvtár (12—20): Somogyi Győ­ző festményei. — Herman Öttó Muzeum (10—18): Ember és mun- ka. — Ikonok magyarországi gyűjteményekből. — Kiss Miklós dedestapolcsanyi körzeti állator­vos keménycserép-gyűjteménye. Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete es munkássá­ga. Filmszínházak: Béke (f4): A kis rendőr nagy napjai (mb. szí. szovjet film). — Béke kamaramo­zi (6) : A betyárkapitány kincse (román film). — Kossuth (í3, hnö, 7) : Solo Sunny (mb. szí. NDK film, 16 éven felülieknek!). — Filmmúzeum (9): Dekameron (szí. olasz film, 18 éven felüliek­nek, III. helyár). — Hevesy Iván Filmklub (15, £7): Picasso ka­landjai (szí. svéd film, 14 éven felülieknek!). — Táncsics (f5): Edénkért a sikátorban (szí. ame­rikai film, 16 éven felülieknek!). — (f7): Szerelmeim (mb. szí. olasz film, II. helyár, 14 éven fe­lülieknek!). — Táncsics kamara­mozi (6): A vágy titokzatos tár­gya (mb. szi. francia film, 16 éven felülieknek, II. helyár!). — Szik­ra (4. 6): Ratgeb, a festő (szí. NDK film, 14 éven felülieknek!). — Fáklya (f5, f7): Játékszer (mb. szi. olasz film, 16 éven felüliek­nek!). — Petőfi (f5. f7): Ballagas (szí. magyar film, 14 éven felüli­eknek). — Tapolca, Ady (7): Tűzharc (szi. angol film, 14 éven felülieknek, in. helyár!). — Ta­polca kertmozi (9): Tűzharc (szí. angol film, 14 éven felülieknek, in. helyár!). (Rossz idő esetén vetítés a teremben). — Vasas kertmozi (f9): Amerikai barát (mb. szi. NSZK—francia film. 16 éven felülieknek, II. helyár!). — Mis sole—Hámor (6): Egy holland Jáva szigetén i—ii. (holland film, dupla helyár). PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Mai kulturális programok.— 8.25: Mit kezdjünk a hulladék­kal? — 8.35: Fellegi Adám zon­gorázik. Ütő Endre énekel. — 9.33: Hej. Dunáról fúj a szél . . . — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hírek. — 10.05: A kincses sziget. — 10.33: A századelő irodalmának hetei. — 10.38: Rudolf Lamy ének­együttese Marenzio-madrigálokat énekel. — 11.00: Regélő színház­épületek. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Az izraelita felekezet ne-’ gyedórája. — 8.20: Tíz perc kül­politika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Elisabeth Schwarzkopf és Nicolai Gedda operettfelvételeiből. — 9.00: Ferenc Éva népdalfelVétélei- ből. — 9.21: Harminc perc alatt a Föld körül. — 9.53: Lottósorso­lás. — 10.00: Zenedélelött. — U.45: Tánczenei koktéL Roger Moore a moziban

Next

/
Oldalképek
Tartalom