Déli Hírlap, 1981. augusztus (13. évfolyam, 178-202. szám)
1981-08-06 / 182. szám
Úttörők közt Tapolcán Ez a tábor nem olyan tábor ★ A táncosnő máskor mindig nadrágot hord. 0 ugyanis Horváth Péter, aki bizonyára az egyik sikerszám lesz egzotikus táncával, a ma esti tábortűznél. Madzag a lakai a tábor bejáratat őrző sorompón, de az ügyeletesek szigora aeélzárat pótol. Szükség is van itt a te- rületőrzö fegyelemre, hiszen az lglói üli úttörőtábor a Borsod- tourist autóskempingjének területen fekszik. Pontosabban: a kemping egy részét bocsátották az úttörők rendelkezésére, két komfortos, — zuhanyozóval, W. C.-vel ellátott — épülettel együtt. Ezt egészíti ki majd az a harmadik, a „közösségi-’, ami azonban még messze áll attól, hogy a csendes foglalkozás, tévézés, játék otthona legyen. Azt szoktuk mondani, hogy „ajándék lónak ne nézd a fogát!” — és ez az épület valóban ajándék. Sokáig ABC-üzletként szolgált a faház, amit díjmentesen bocsátott az úttörőszóvetség rendelkezésére az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat, alapozását, szerelését, belső berendezését pedig társadalmi munkában végzik a helybéli vállalatoktól jött önkéntes brigádok. De ajándék ide vagy oda, az épület átadása bizony jócskán késik, és jelenleg még egy honvédségi sátorban áll a televízió. Mindezt én panaszolom, és nem a tábor jelenlegi lakói, a 11. sz. Általános Iskola úttörői, úttörővezetői. Nekik eszükbe sem jut szomorkod- ni, fő az. hogy hétágra süt a nap, ebéd után strandolás a program, aztán meg számháború. Persze, délelőtt sincs lyukas óra. Most zajlik a tábori olimpia, ki játszik, ki szurkol, de senki sem unatkozik, amíg eldől a bajnoki cím sorsa pingpongban, tollaslabdában, kötélhúzásban. Az utóbbi sportot, úgy láttam, szívesen űzik a pedagógusok is, Lippa tanár úr teljes súlyát latba vetve — és ez nem csekélység! — segíti az egyik csapatot, de most ez is kevés, talán mert a túloldalon küzd a két „főnök”: Gyurácz Németh Ger- gelyné táborvezető, és Kissne Uszkay Angéla, a helyettese. Az izgalmas mérkőzések szünetében arról váltok szót Korom Edit rajtitkárra!, Vágási Andreával és Mézét i Magdolnával, hogy megkérdik-e tőlük pedagógusaik, i mivel töltenék legszívesebben i a táborozásra szánt nyolc napot. Sejthetik, honnan fúj a szél, mert a körénk gyülekező társaikkal együtt kórusban tiltakoznak: az ó táboruk nem olyan tábor, mint amilyet a televízió Családi kör című műsorában nemrégiben bemutattak. Itt nagy a demokrácia, működik az Önkormányzat, és nincs felesleges tiltás. • • • Maguk állították össze a vidám napokat záró tábortűz műsorát is, és mert meghívást kaptam, csak egyetlen számot hajlandók előzetesként bemutatni. Igen, ma este fellobbannak a lángok a tapolcai hegyoldalban, de ami nekik cseppnyi szomorú! ság, az másoknak öröm, hiszen azóta biztosan összepakolta a hátizsákot a következő turnus ... (békés) Miért Napsugár a Piva? Európában a legtöbb embernek összefut a szájában a nyál, a Hertz vagy a Pick márkanév hallatán, szinte látja maga előtt a szalámi rúdjait. De ugyanígy indul a képzettársítás, a gyógyszerespirulát a kézbe véve, Richter Gedeon nevét idézve. S ha igazi, jó süteményről esik szó. a pesti polgár már vágja is rá: Hauer! A volt gyárosok, bolttulajdonosok, cukrászok már rég nem élnék, de nevük még most is sokat jelent. Patinájukkal a múltat őrzik, s szavatolják a minőséget. Érték ez a javábó:. Ugyanúgy a múlt őrizendő hagyatékai, mint egy romos épület. Kár. hogy Miskolcon kevéssé törődünk ezzel. Vajon miért kell a Piva cukrászdát Napsugárnak elnevezni? A hajdani olasz cukrászfamilia neve — emléküket síremlék őrzi a Mindszenti-temetőben — egy darab helytörténet. De lehet tovább sorolni: bátran cégére lehetne a csomagolópapíron vagy az ajtó felett a Széchenyi úti Csemegének a Weidlich név. Ugyanígy felfoghatatlan, hogy a Rácz cukrászra hogyan lett Dominóvá? Valahogy az az érzése támad az embernek, valami kényszer hajtja a névadókat, hogy felcseréljék a valódi, hamisítatlan, miskolci neveket, kozmopolita, mindenütt fellelhető, semmitmondóakkal. Pedig a városi polgárok ragaszkodnak a régihez. A Búza térből minden átkeresztelés ellenére sem lett soha Béke tér. D<- talán az is ide kívánkozik, hogy miért kell Adyról elnevezni a valamikor’ miskolci Forgó-hidat? A félő csak az. hogy az emberek emlékezete nemzedékeket nem tud áthidalni sokáig: a felnövekvő fiatalság már egyre kevesebbet jegyez meg a nevekből. S az emlékeket nem lehel kómuveskanállal. restaurátor ecsettel, ragasztóval helyreállítani, rekonstruálni, csak tovább vinni, éltetni... KISS LÁSZLÓ Valamennyi elkerülhető... Kevesebb az üzemi baleset, mint tavaly A sokéves átlagot meghaladó kánikulai hőség alaposan próbára teszi szervezetünket. Ki-ki önmagán mérheti le hatását: lassítja reflexeinket, tompítja a figyelmet. S hogy ez mily veszélyeket rejt. arról a közlekedésben, a strandokon, szabad vizeken előforduló, nem csekély számú halálos baleset krónikája szól. Szabad időben kevésbé vagyunk óvatosak. mint a munkahelyeken. Az üzemi balesetek alakulása legalábbis erről árulkodik. — Megyénk nagyüzemeiben nincs nyári baleseti „csúcs”. Tapasztalataink szerint inkább az első és a harmadik negyedévben — és a tavaszi hónapokban — szokott valamelyest több baleset előfordulni. Az idei első fél év adatai is ezt tanúsítják — tájékoztatott az SZMT munkavédelmi osztályáról Krizsán József. Például a vegyiparban... összesen 2567 baleset történt megyénk üzemeiben, s ha ezekből leszámítjuk azt a 253-at, amelyet munkába menet vagy munkából jövet szenvedtek eí a dolgozók, kiderül, hogy az előző év hasonló időszakához képest, az idén jelentősen csökkent a sérülések száma. A munkavéHetvenedTk születésnapja akalmából dr. Kovács László, az MSZMP városi bizottságának titkára, valamint a helyi pártalapszer vezet képviselője köszöntötte lakásán Dozsnyák Jánost. Dozsnyák János 1935-től él Perecesen, életútja szorosan kötődött a bányásztelepüléshez: részt vett az illegális pártmunkában, tagja volt a MOKAN- komiténak. A felszabadulás delmi versenyben részt vevő 130 nagyüzem közül főként a vegyipari vállalatoknál volt számottevő ez a csökkenés. Míg tavaly, az első fél évben 193, az idén 168 balesetet jegyzőkönyveztek, s ezek közül is 13 úgynevezett úti baleset volt. tehát nem az üzemek területén, s nem munka közben történtek. A balesetek csökkenésének egyik eredménye az is, hogy a vegyipari ágazatban 254 nappal kevesebb esett ki a termelésből a sé'rü- léses betegségek miatt, mint az előző esztendő első hat hónapjában. Élelmiszeripari vállalatainknál és üzemeinknél is hasonló a helyzet: az úti baleseteket leszámítva 136 sérülés történt a munkahelyeken — tavaly 192 volt —, s csaknem kétezerrel kevesebb munkanap esett ki a termelésből ilyen okok miatt. S ez mutatja azt is, hogy a sérülések is könnyebbek voltak, hiszen az átlagos gyógyulási idő is éppen nyolc nappal volt kevesebb: egy balesetre 19.8 nap jutott, míg 1980-ban 27.8 nap volt. Tizenhárom temetés Sajnos, nem lehet hasonló csökkenésről beszélni a halálos végű üzemi baleseteknél. Idén is — akárcsak tavaly — 13 áldozata van a munkahelyi baleseteknek. A halált okozó balesetek majd’ mindután a Bányászszakszervezet helyi csoportját vezette, 1946-tól a Bányászszakszervezet Központi Bizottságának tagja. A Szénbányászati Tröszt területi főmérnökeként ment nyugdíjba, életútját hat kormány- és miniszteri kitüntetés fémjelzi, közöttük a Munka Érdemrend arany fokozata, valamint a Szocialista Hazáért Érdemrend. egyike valamilyen járműhö* kötődik, s tulajdonképpen mindegyiknél kimutatható az általánosítható ok: a szabályok megszegése, a szabálytalan munkavégzés, az előírások betartásának elmulasztása. Januárban például a December 4. Drótmű egyik targoncavezetőjére a szabálytalan közlekedés miatt ráborult a járműve, s ezért vesztette életét. A Miskolci Építőipari Vállalatnál egy gépkocsivezető szintén életét vesztette a gépjárműve borulásakor. A szabálytalan munkavégzés ebben az esetben is kimutatható volt. Az érdő- gazdaságnál januárban, majd májusban okozott halálos végű balesetet a lovas fogattal szabálytalanul végzett munka. Az egyik fogatos leesett a kocsiról, a másikat a jármű egy fának nyomta. A MÁV egyik pályafenntartási dolgozóját mozdony gázolta halálra. az ok: fegyelmezetlen közlekedés. A kazincbarcikai városgazdálkodási vállalat lakatosát személygépkocsi ütötte el, mert a jármű vezetője súlyosan megszegte a KRESZ előírásait A különböző darukról mindenkinek tudnia kell, hogy veszélyes munkaeszközök. Mégis évről évre temetünk a velük vagy általuk okozott üzemi balesetek miatt Idén a KOKÖV Miskolci Gyárában egy darukötöző, az Ózdi Kohászati Üzemekben egy darukormányos, majd alig egy hónap múlva egy kemencesegéd vált áldozatává, a veszélyes géppel végzett szabálytalan munka következményeként. A baleset-elhárítási óvó rendszabályok elmulasztása újra meg újra visz- szafordíthatatlan tragédiát okoz az árammal dolgozók körében is. Idén a Diósgyőri Gépgyár villanyszerelője volt az áramütés áldozata. Egy lányt a Borsodi Ércelókészítő Műben zúzott halálra a szállítószalag, az ÉÁÉV-nél egy lakatos zuhant le 36 méter magasból, s az erdőgazdaságnál kivágott fa dőlt egy fakitermelőre. Ha... A tragikus végű, de a szerencsésebb kimenetelű balesetek okait is minden esetben alaposan elemzik a szakemberek. A tapasztalat sajnos mindig ugyanaz: valamennyi elkerülhető lett volna, ha a balesetelhárítási, biztonságtechnikai előírásokat mindenki betartotta és betartatta volna a munkahelyeken. Ha a műszaki, technológiai vagy éppen a munkatársi fegyelem ellen nem vétettek volna, ha az ember—gép— környezet rendszerében a következetes figyelem érvényesül. (r) A táppénzes helyzet alakulásáról Szehdrő nagyközség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága holnap reggel fél 9-től tartja soron következő ülését. A testület tagjai beszámolót hallgatnak meg a lejárt határidejű vb-határoza- tok végrehajtásáról, majd ugyancsak beszámoló alapján ismerkednek meg a családi jellegű társadalmi rendezvények megszervezésének tapasztalatairól. Végül tájékoztatást kapnak a táppénzes helyzet alakulásáról a nagyközségben. Dozsnyák János köszöntése
