Déli Hírlap, 1981. augusztus (13. évfolyam, 178-202. szám)
1981-08-25 / 197. szám
Az ősz az évadjuk Hazai Finisben a szemétégetőmű — sajnos, csak Budapesten Veszedelmes alumínium, szélvészkisasszonyok Ügyszólván nincs olyan ősz, hogy a híradások ne számolnának be azokról a rettentő erejű és óriási pusztításokat okozó trópusi forgóviharokról, hurrikánokról, melyek augusztus végén, szeptember és október hónapokban dühöngenek a Föld különböző tájain. Megjelenésük szorosan az előbb említett hónapokhoz fűződik, s ez egyáltalán nem véletlen. Ilyenkor, ősszel találkozik az északkeleti hűvösebb pasz- szát szél a délkeletről fúvó, melegebb légáramlattal, az északig szélesség tizedik foka körül, A két légtömeg határán keletkező forgó légmozgások a magjai a fürdőkád lefolyónyílásához érkező vízhez hasonlóan örvénylő légtömegekből álló hurrikánoknak. A borzalmas erejű légörvény középpontjából a levegő valósággal kicentrifugá- lódik, így ott derült, szép idő uralkodik. Köröskörül azonban tombol, őrjöng az óránként 250—300 kilométeres sebességgel fújó szélvihar, ami sajnos, meglehetősen lassan, olykor csak 10—20 kilométeres óránkénti sebességgel mozog az óceán felett, haladva a szárazföldek felé. Átmérőjük 5600 kilométer is lehet, s főleg szigeteket tarolnak le teljesen. A szárazföld fölé ér-kezve, erejüket lassan elvesztik, s csendes esőket hozó ciklonok formájában érik el Nyugat-Európa partjait. Kelet-Azsiában tájfunoknak nevezik a forróégövi forgószeleket, a hurrikán név egyébként a mexikói viharistentől, Hurrakántól származik. Általában a nyugatindiai szigetek környékén, a Karib-tenger térségében, Mexikó s az Egyesült Államok déli tájain kell tartani a veszedelmes szélvészkisasszonyoktól. A kedveskedő elnevezés nem véletlen, a meteorológusok régi szokást követve, szépen hangzó női névvel illetik a pusztító szélviharokat. A Mária nevezetű 1954-ben Japánban több mint 100 ezer embert tett hajléktalanná, hajókat süllyesztett el. Vera nevű „húga” öt évvel később földig rombolt le egy japán kikötővárost, 45 ezer halottat hagyva maga után. Ma már kísérletek folynak a trópusi orkánok megszelídítésére, igaz egyelőre kevés gyakorlati haszonnal. A meteorológusok viszont pontos előrejelzéseikkel, a jól megszervezett jelzőszolgálattal, s a meteorológiai mesterséges holdak elterjed- tével már előre tudják jelezni a szélvészkisasszonyok útvonalát. így elkerülhető a nagy anyagi kár. s főleg megóvható az emberek élete. importréz helyett Eddig kizárólag vas és réz felhasználásával készítették az Egyesült Izzóban az égőfejeket, ezentúl — igaz, még csak kísérletképpen —, hasznosítják az alumíniumot is. Külföldön már jó néhány lámpagyár áttért a sokkal olcsóbb alumínium felhasználására, itthon azonban — bár alumíniumunk van bőven — mostanáig váratott magára az új eljárás és technológia kialakítása, alkalmazása. A Székesfehérvári Könnyűfémművel kötött megállapodás szerint az Egyesült Izzó folyamatosan kap a Tungsram lámpagyártáshoz jó minőségű, magnéziumötvözetű alumínium lemezt. A fehérváriaknak sikerült olyan nagy szilárdságú ötvözetet kikísérletezniük, amely mindenben megfelel a szigorú előírásoknak. Ez év első felében az Egyesült Izzó sikeres kísérleteket folytatott az alumínium lámpafejekkel, amelyek kiállták a próbát. Az új izzófej nem lágyult meg, amikor az üveget belefolyatták. Az év Férfidivat, tavaszra A Zalaegerszegi Ruhagyár elkészítette a jövő1 tavaszra,-s nyárra .ajánlott modelljeit,, .A kollekciót .egyelőre , még csak a kereskedelem , képviselői láthatták, az őszi BNV-n azonban a nagyközönség is meg- I ismerkedhet a zalaiak kíná- 'tatéval.i*A.>szakemberek tetszését ar férfi felsőruházati termékek közül elsősorban a félig bélelt, lezser szabású öltönyök nyerték meg. végéig már 25 millió lámpa készül ily módon. Az izzósok számítása szerint a hazai alumíniummal rövid idő alatt feleslegessé teszik a drága külföldi sárgarezet. Nem kevésről, legalább évi három- , ezser tonna,,rézről van sz^S ami nem kevésbé lényeges: a Tungsram-izzók minősége nem lesz rosszabb az alumínium lámpafejekkel. Mennyit ér egy pinopang- aszlai? ^ Pattog a labda a betonasztalon... (Ágotha Tibor felvétele) Összesen 114 játszótér található Miskolcon, amelyeknek a teljes alapterülete meghaladja az 57 ezer négyzetmétert. Az új játszóterek kialakításáért,' karbantartásáért a Miskolci Kertészeti Vállalat a felelős. Évente átlagosan 3 millió forintot költenek felújításra, üzemeltetésre. Kevés a parkőr, s a játszóeszközök sok esetben a vandál pusztítás áldozataivá válnak. A város közterületein felállított 390 lengőhinta közül már kora tavasszal többet leszaggattak, összetörtek. Néhány esztendővel ezelőtt a Miskolci Ipari Vásár alkalmából igen tetszetős, s praktikus kerti fajáték-bemutatót rendeztek a nép- kerti sportcsarnok előtt. Itt a minta játszótéren láthattuk a trójai falovat, amely később a népkertbe került. Tönkrement s a napokban végleg kiselejtezik. A rugós falovak, a mászóköteles bordásfal, valamint a görgős mászóka már korábban felmondta a szolgálatot. A vasból szerkesztett játékok jobban ellenállnak az időnek, ám sok esetben veszélyesebbnek bizonyulnak a kisgyermekek számára. Napjaink legközkedveltebb játszóeszközéből, a beton pingpongasztalból összesen 210 található a parkokban, azzal az öttel együtt, amita napokban állítottak fel. Egy- •gy asztal a betonba ágyazással együtt 5 ezer forintba került, amíg a BÁÉV gyártotta. Az utóbbi időben ennél is drágábban vették meg Debrecenből, s ráadásul ezeknek a táblája két részpől áll, s körülményesebb a felj állítása. Mondanunk sem érdemes, a vandálok a ping- pongasztalokat sem kímélik. Többször összezúzzák a lábát az asztaloknak, s nem egyszer olyan ká/t' okoznak bennük, hogy javíthatatlanná válnak. (szántó) sekben. Az összes kazán begyújtását szeptemberre tervezik. Már most a szemétégetőműben dolgozik három műszakban a jövendő üzemeltető szakembergárdá. tanulják, gyakorolják, hogyan kell bánni a berendezésekkel, mit kel) elsajátítani az apró kiigazításokhoz. Nemcsak azért kísérik a miskolciak a megszokottnál is nagyobb figyelemmel —, s valljuk be. irigységgel — a pesi szemétégetőmű építését, mert tűrhetetlennek tartják a régi szeméttelepen uralkodó állapotokat, hanem, mert a tervezett új szeméttelep körül is magasra csapnak az indulatok, vélemények hullámai. Mi is többször írtunk már erről lapunkban, megszólaltatva a szakértőket, a tanács illetékeseit, s a szeméttelep terveit ellenző, helytelenítő miskolciakat. Talán nem árt még egyszer elmondani, hogy a városunk vezetői elé került szakvélemények többszörösen is mérlegelték a szemételhelyezés ártalmatlanításának minden lehetséges módját, ezen belül természetesen a szemétégetőmű építését is. Ezt a variációt nem találták célszerűnek városunk esetében, in-, dókáik között a nagy beruházásigényesség mellett más, a város energiagazdálkodását érintő ellenérveket is felhoztak. Tehát szemétégetómü- nem épül Miskolcon. Csak egyben bízhatunk: a szemét- égetés bevezetőben említett „sajátos miskolci” módjától megszabadulunk a régi szeméttelep bezárásával. ......... k—é A több mint kétmilliárd forintos beruházással születő óriás a fővárosban keletkező háztartási szemét 60 százalékát ártalmatlanítja majd. A kazánok óránként 40 tonna gőzt adnak, a turbinák pedig 24 megawatt áramot termelnek. Marad hőenegia arra is, hogy innen fűtsenek tízezer káposztásmegyeri lakást. A hulladék gazdaságos hasznosítása is megoldott: a szemétégetőmű mágnesei az előzetes számítások szerint évente több mint 13 ezer tonna hulladékvasat választanak majd ki, és a keletke>k Első látásra inkább egy tudományos-fantasztikus film díszleteire emlékeztet a szemétégetőmű vezérlőterme ★ A kémény legfelső pontja százhúsz méternyire van a földtől v Felépült a rég várt szemétégetőm ú Budapest határában, Rákospalota peremén. A jövő év áprilisában minden berendezése működni fog. A nemcsak Budapesten, hanem az országban is első szemétégetőmű eleget tesz valamennyi környezetvédelmi előírásnak. A miskolciak közül sokan szkeptikusan hozzátették a fenti hírhez, hogy városunkban nincs szükség ilyen létesítményre, hiszen itt már évek óta folyamatosan ég a szemét a cementgyár melletti szeméttelepen, fojtó füstjével beterítve időnként a fél várost. ző salakot is fel tudják használni több célra. A megépült 120 méter magas kémény óránként több “mint félszázezer köbméter forró füstgázt fog a levegőbe engedni, de a szennyező anyagokat már előzőleg, a kibocsátás előtt kiszűrik a pernyeválasztó berendezéfi legjobb, ha elég t Aprópénz a kiesőiben Tizenegy belvárosi üzlet pénztárosát kértük meg: váltson fel 100 forintot 10 forintosakra. A kísérlet csak a tizenegyedik üzletben járt eredménnyel. Ezek után pénzügyi szakemberektől érdeklődtünk; valóban kevés-e az aprópénz? Mint megtudtuk.’ a Magyar Nemzeti Bankban mindennap elegendő mennyiségű aprópénzt rolniznak az erre beállított ügyes masinák. Bőven van egy-, kétforintos, valamint filléres pénzérme. Az aprópénzhiány elsősorban annak a következménye, hogy a bolti pénztárosok a szükségesnél kevesebbet igényelnek, illetve váltanak a pénzintézetekben. Legnagyobb aprópénzünkből, a tízforintosból érme és papírpénz egyaránt forgalomban van. Az utóbbi időben a pénztárosok körében a papír tízest előnyben részesítik az érmével szemben. Ennek az a magyarázata, hogy a tízes érme 8,83 gramm, eszerint ezer darab súlya meghaladja a 8 kilót. A pénztárosnők többsége nem szívesen cipekedik ilyen nehéz rakománnyal. Érdekességként említjük meg, hogy a bankban elegendő mennyiségű 5 és lyukas kétfilléressel is szolgálni tudnak. Mivel a bolti termékek zöme kerek számra végződik, nem nagyon találkozunk a pénzforgalomban ezekkel az apró fizetőeszközökkel. Annál több van belőlük a „dollár-boltok” pultjain, ahol suvenirként, nylon fóliába ragasztva, nyugati valutáért megvásárolható a teljes magyar aprópénzminta. És amiről a pénzügyi szakemberek hivatalosan nem beszélhettek: egyre gyakoribb szokás, hogy a tíz-húszfillére- seket köcsögben, vagy befőttesüvegben összegyűjtik a családok. Csupán azért, hogy a felgyülemlett sok aprópénz ne dagassza a zsebüket. Hogy szabadulhatunk meg a családi aprópénz-gyűjteményünktől? Célszerű berolnizni a készletet, hogy a legközelebbi vásárláskor ne várakoztassuk meg a mögöttünk sorakozókat (szántó) Betemették, de újra kiásták Az idei kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a Veszprémhez közeli Baláca-pusztán 2000 évvel ezelőtt nagy kiterjedésű római villagazdaság állott. Baláca-pusztán a század első negyedében 12 épületet már feltártak. Akkor kerültek elő azok a nemzetközi hírű mozaikpadlók, amelyek ma a Nemzeti Múzeumban, illetve Veszprémben es Tihanyban láthatók. Az időközben visszatemetett éniiletcso- portot most újból feltárják. A villagazdaság centrumát, a főépületet már részben kibontották. Itt újabb falfestményeket, mozaikokat és használati tárgyakat találtak. Az éDület melletti udvaron egy 17 méter hosszú falfestményre leltek, restaurálását megkezdték. A leletek, főleg a falfestmények és a mozaikok, valamint a fejlett központifűtés-rendszer azt jelzik, hogy Pannónia egyik virágzó földbirtokának központja * ál 14 Baláca-pusztán. Végét járja a trójai faló
