Déli Hírlap, 1981. augusztus (13. évfolyam, 178-202. szám)
1981-08-24 / 196. szám
I 3|c A látványos munkának már vége. Most a vízvezetéket szeretik. A ház már áll Hosszú évek óta tartó vajúdás után újból épület magasodik a volt Roráriusz helyén. Betonból és téglából álló „csoda” nőtt ki abból a hatalmas kráterből, amelyet tíz évig palánk takart el a kíváncsi szemek előj. Tervek jöttek, s terveket vetettek el, amíg a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat hozzákezdett a terület beépítéséhez. Ennek három éve. A ház áll, s a tulajdonképpeni látványos munkának már vége. Mit csinálnak most a kerítés túloldalán? Erre voltunk kíváncsiak? Az elmúlt hónapban a darut leszerelték, s elszállították. Júliusban szovjet egyetemisták segítettek a BÁÉV- eseknek. Maradhattak volna, hisz jó munkásoknak bizonyultak, de a Balatonra mentek nyaralni. Ez volt a munka bére. Most a leendő üzlethálózatba szerelik a fűtési szerel.... - .... >fc A főút felöli homlokzat. Jövőre már teljesen kész lesz. íAgotha Tibor felvételei) Lassul a nagyvárosok növekedése Drágul a létfenntartás • Munkaalkalom falun is Iparosodás és urbanizáció Nemrégen még ugyanúgy beszéltek a nagyvárosok explo- ziójáról, mint a demográfiai robbanásról: az óriási nagyvárosi agglomeráció növekedése, a*mi sok megoldhatatlannak látszó problémát vont maga után, elsősorban szociális és higiéniai problémákat, feltartóztathatatlannak tűnt, különösen a fejlődő országokban, ahol jelenleg a legtöbb nagyváros van. • Az új kutatások azonban azt jelzik, hogy a nagyvárosok jelenlegi növekedési üteme, elsősorban a fejlődő országokban, valószínűleg már csak rövid ideig tart, és a nagyvárosi területek népességszámának jelenlegi nagy emelkedése fokozatosan lelassul. Ez az egyik fő következtetése annak az urbanisztikai konferenciának is, amelyet az idén május elején szervezett a Becs melletti Laxemburg- ban a Nemzetközi Alkalmazott Rendszeranalízis Intézet (HASA). Az IIASA által kidolgozott demo-ökonómiai modell több gazdasági okát mutatja ki annak a jelenségnek, hogy lelassul a falusi lakosság bevándorlása a városokba, és csökken a nagyvárosok növekedése. Közülük a legfontosabbak: csökken a különbség a falusi és a városi lakosság létfenntartási költségei között; a falusi lakosság számára jobban elérhetők a városi típusú lakásviszonyok és szociális szolgáltatások; megváltozott a városi szociális és lakossági szolgáltatások színvonala stb. Mivel a nagyvárosokban drágul a létfenntartás, és mivel ugyanakkor a falusi körzetekben is több a kedvező munkalehetőség, lassul a tömeges átáramlás a faluból a városokba. Még az is megfigyelhető, hogy ezelí a gazdasági okok sokkal jobban befolyásolják a nagyvárosok ^ Nagyváros növekedését, mint a kisebb városok természetes szaporodástörténelmi trendje. Tavaly a Föld népessége mintegy 4,3 milliárd volt, a század végére pedig várhatóan 6 milliárdra növekedik. A világ lakosságának jelenleg a 42 százaléka él városokban, és ez a részarány az ENSZ vényeket, a vizet, a villanyt A kőműveseit a válaszfalakat húzzák, a hidegburkolók a padló alá betonoznak. Egy év múlva elnyeri végleges köntösét az épület. ^Puskázhat” a tudakozó # a telefon könyv Ha a 09-et, a postai tudakozót hívjuk," sok esetben kapásból válaszolnak a vonal másik végén ülők a kérdésre. Ám ha fejből nem sikerül a válaszadás a kérdezett számra, címre, úgy lehetőségük van a „puskázásra” is. Egyrészt valamennyi miskolci közületi és magánelőfizetőnek ábécé szerinti kartonrendszere van, másrészt mikrofilm is segíti az itt dolgozók munkáját. Egy 10x20 centiméteres lapocskán van például valamennyi miskolci előfizető neve, lakcíme és telefonszáma, de a Miskolci Postaigazgatóság területének — Borsod és Heves megye — valamennyi előfizetője elfér három mikrofilmes lapocskán. Ezt egy okos masinába helyezve, pillanatok alaitt kikereshető a kért adat. Ügyek és emberek Hogyan látja az ügyintézői Mit jelent a casco? Mit jelent a casco magyarul, minek a rövidítése ez az általánosan ismert fogalom? Bárkit me>«t» deztünk, azonnal felsorolta ennek az autóbiztositási formának az előnyeit, ám azt. hogy honnan származik a kifejezés, még találgatni sem nagyon merték. A helyes választ dr. Fövenyessy Józseftől, az Állami Biztosító megyei igazgatójától tudtuk meg. aki elmondotta, hogy ez a latin, illetve olasz eredetű Mő már évszázadokkal ezelőtt ismert volt. Jelentése jármütesttörés. Fontosabban: casco jármütest, cascare = jármütesttörés. Van ennek a szónak egy testvér kifejezése: a cargo, amely a szállítmány tönkremenését jelenti magyarul. Ez a biztosítási forma legalább annyira elterjedt és ismert szakmai körökben, mat maga a casco. Minden bizonnyá) megdöbbentő és meghökkentő eredmény jönne ki akkor, ha valaki összeszámolná azt az időt, amelyet a dolgozók munkaidejükben ügyintézésre fordítanak. Maradjunk egy példánál! A tanácsi hivatal ügyfélszolgálati irodáit havonta és átlagosan 11 ezer ember keresi fel. Keddenként és csütörtökönként este hat óráig fogadjak az ügyfelet, ekkor azonban alig jönnek. Ez több mint furcsa! —, Régi tapasztalat már — mondja a tanácsi hivatal osztályvezetője, dr. Tornay László —, hogy a meghosz- szab’oitott félfogadási időben es a szabad szombati ügyeletén igen kis számban jelennek csak meg. Pedig ez az időn nagyon sok dolgozónak már nem munkaidő ... 7 akart) mögött Ám, ha lehet — és a számok ezt bizonyítják — az ügyfelek munkaidejükből „áldoznak” fel órákat ügyesbajos dolgaik intézésére. Hogy miért? Tessék a válaszok: — Azt hittem hogy itt is csak fél négyig vannak. Különben is, az a harminc perc, amennyivel hamarabb eljöttem, nem számít... — Az én ügyemet itt nem tudják elintézni. Csak feljebb ... Ott pedig nincs meghosszabbított félfogadási idő. — Ebben az irodában csak tudomásul veszik a dolgomat, de nem intéznek el semmit... Persze, takaró mögé bújni — hogy estefelé és szombatonként már nem. vagy csak felületesen intézik el az ügyeket — nem lehet. Hisz ekkor is kiadják a tej y. tál - ványokat, átveszik a .lakás- igényléseket, bejegyzik a személyi igazolványba a ki- és bejelentkezéseket, s felvilágosítással szolgálnak az ügyintézők. Ez utóbbi teszi ki egyébként munkájuk zömét. Dr. Tornay Lászlót az ügyfélszolgálati irodák feladatairól kérdeztük. — Ezt három részre bonthatjuk le — mondotta. — Az ügyfelek tájekpztatása, esetenkem jogi felvilágosítás adása; közreműködés az államigazgatási eljárásokban; s végül a jogkörebe utalt államigazgatási hatósági és hatósági jellegű ügyek intézése. V asárnap megbeszélik, hétfőn jönnek A tíz ügyintéző — eny- nyien dolgoznak ugyanis az irodákban — munkája tehát sokrétű. Nyitrai Petemé és Rónaszegi Péter előadók hogyan látják az üvegfal mögül az ügyfeleket? ;— Minden második ember, aki hozzánk fordul, csak ért deklődik. Hol tud telket venni, hogyan tudja elcserélni lakását, miképp lehet benyújtani lakásigénylési kérelmét — általában ezek felől tudakozódnak. Jellemző, hogy hétfőn mindig többen vannak. Talán ennek az az oka. hogy vasárnap együtt a család, megbeszélik a dolgokat s aztán másnap a tanácshoz fordulnak. Nálunk egyébként viszonylag türelmesek az emberek, kivárják a sorukat. Ezzel szemben a/ osztályokon nem ritka, hogy hangoskodnak, sóit az asztalt verik... Nem lent, hanem ott — Célunk az — folytatja az osztályvezető —, hogy az irodákban magasabb szak- képzettségnek legyének, elsősorban főiskolát végzettek. A jogi felvilágosításokat, a jog- propaganda feladatait — igaz, ezt még nem nagyon igénylik az ügyfelek — magas szinten még nem tudjuk ellátni. Nem könnyű itt dolgozni — ez tény. Ezért ' is próbáljuk házon belül is megértetni a kollégákkal, hogy az ügyintézők nem lent, az ügyfélszolgálaton dolgoznak, hanem ott az ügyfélszolgálaton dolgoznak... LS. (Mező István rajza) szakértői szerint 2000-re már több mint 50 százalék lesz (3,1 milliárd ember). Ez mintegy a 124-szerese lesz a múlt század eleji városi lakosság számának (mintegy 24,2 millió ember). • • Az ENSZ szakértői szerint ez a növekedés fejlődő országokban lesz a legnagyobb. 1975 és 2000 között Limában, Mexikóban, Djakartában és Teheránban a háromszorosára emelkedik a népességszám. Ugyancsak az ENSZ szakértőinek becslései szerint Addisz Abebában, Nairobiban. Lagosban és Kinshasá- ban a városi népességszám még a négyszeresére is emelkedhet, és 2000-ben a legnagyobb város Mexikó lesz, több mint 31 millió lélek- számmal. Andrej Rogers professzor, az IIASA szakértője azonban most úgy véli, hogy ez a szám a valóságban kisebb lesz: „A’z átmeneti urbanizáiódás Után. ami minden fejlődő országban végbement. a városok lassuló növekedésére lehet számítani” — mondja. • • Minden országban végbement vágj' végbemegy az a folyamat, hogy a falusi lakosság, egy része ipari lakossággá alakul. A mai fejlett országokban az urbanizáiódás együtt ment végbe az iparosodással és ez a folyamat ma már stagnál, sőt néhol bizonyos mértékben visszafelé halad. Egyes, ma még kevésbé fejlett országokban azonban az urbanizáiódás megelőzi az iparosodást, és éppen ezért , nagy szociális problémákkal jár együtt. Ezekben az országokban olyan körülmények között indultak gyors növekedésnek a nagyvárosi körzetek, hogy közben nincsenek meg a szükséges eszközök az alapvető, igények kielégítéséhez; a munkalehetőségek megteremtéséhez, a lakásépítéshez, az élelmiszer- ellátás biztosításához, az energia- és vízellátáshoz, az egészségügyi berendezések létesítéséhez, az oktatásügy, a szállítás, fejlesztéséhez stb. IA rendszerelemzés itt any- nyiban tud segíteni, hogy ki tudja mutatni a várható szükségletek valószínű színvonalát például a foglalkoztatás, a lakásellátás, a szolgáltatások vonatkozásában.
