Déli Hírlap, 1981. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

1981-07-09 / 158. szám

a miskolciaké a szó Mb. rovatvezető: Nyikes Imre — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc 3501. Pl. 39. — Tel.: 18-225 Balesetveszély a Bertalan utcánál A diósgyőri Bertalan utcai útkereszteződés régi gondja a Miskolci Közlekedési Vállalatnak. Az Eger felé tartó útról itt kanyarodik kis ívben jobbra a 6-os, Perecesre járó busz. A szögletes útkereszteződést évek óta szidják az autóbusz- vezetők, hiszen nem könnyű a szűk helyen a bekanyarodás. Ráadásul az utasok kérésére a városi tanács utasította a vállalatot, hogy csuklós busszal oldja meg a perecesi—ere- nyői utasok szállítását. Ennek a vállalat azzal a kéréssel együtt tett eleget, hogy a Bertalan utcai kereszteződést kere­kítsék le. A csuklós buszok immáron hónapok óta szállítják az utasokat a Marx tér és Pereces között, a Bertalan utcai lekerekítés azonban máig csak ígéret maradt. El lehet kép. zelni, hogy ha nehéz volt szóló busszal bekanyarodni a Ber­talan utcára, milyen nehéz csuklóssal!... Ez a kanyarodási művelet veszélyt jelent a busz mögött közlekedő jármüvekre is, hiszen a busznak rá kell hajtania — a szögletes járdák miatt — a belső úttestsávra is. Ráadásul szinte minden egyes kanyarodásnál mégiscsak rámegy egy-két kerék a járda szé­lére is, s emiatt egymás után mennek tönkre a 6-os buszok abroncsai. Pedig a megoldás sosem látszott olyan közelinek, mint éppen most. Az egész város tudja, hogy most építik át az „egri” utat a Marx tértől Diósgyőr felé, az északi oldalon. Mi sem lenne egyszerűbb, mint arrébb tenni X—2 méterrel az útban levő, az ÉMÁSZ vezetékeit tartó oszlopot, s lekere­kíteni a két utca sarkát. Ám erről —, amint azt a közlekedési vállalat igazgatójától megtudtam — egyelőre szó sincs. Napokkal ezelőtt jártam Diósgyőrben, igy pontosan nem tudom, hol tartanak a munkával az útépítők. Azt azonban laikusként is meg tudom ítélni, hogy az egészhez viszonyítva egy ilyen lekerekítés elenyésző munka, s meg akkor is érde­mes megcsinálni, ha az eredeti kivitelezési tervben nem sze­repek Ny. L Rendbe tették, de hogyan? A tél folyamán kábe­leket fektettek le a Pet- neházy utcában. Ennek során a 20—22* éves fa­sorból alig maradt va­lami, ám nem kerülték el sorsukat a fák közé, fák mellé ültetett dísz- bokrok, cserjék sem. Az árkot még télen, a leg­keményebb hidegben betemették, a felesleges földet gépkocsival el­szállították. Csak ta­vasszal derült ki, hogy ezzel nem használtak a környék, az utca lakói­nak, hiszen a „rendbe- tett” terület azóta is hepehupás, megsüllyedt az árokban a föld. Nem maradtak sértetlenek a járdák sem (igaz, azóta ezeket feliből-harma- dából már rendbehoz­ták), s az utca parkosí­tott részét ellepte a gyom, a gaz. Ezzel a kertészeti vállalat mun­káját is tönkretették a kábelfektetők. Az utca lakói most azt várják, hogy végre tegyék rend­be a Petneházy utcát, pótolják a kiirtott fá­kat, bokrokat. Emberséges kéményseprők Ha virág volna benne..1 Jk A Középszer utcától járda vezet az avasi lakótelep felső részére. A járda mellett beton­ból készült virágtartókat helyeztek el. Milyen szép lenne, ha a virágtartókban gyom, fű he­lyett virágok pompáznának ... L. J. Miskolc Köszönjük, hogy segítenek J. J. (Miskolc, Vászonfehérítő u. 1/8.): Nagy gyakorlatunk van már a kézírásos levelek elolvasásában, úgyhogy az ön írása sem oko­zott gondot. Sok mindenben egyet is értünk a levelében le­írtakkal, ám mindenben nem. Elfelejti, hogy az említett ven­déglátó vállalat az elmúlt évek­ben többször kapott magas ki­tüntetést, ami mégiscsak azt bi­zonyítja, hogy nem dolgoztak rosszul. Ezzel természetesen nem A Déli Hírlapban cikk je­lent meg arról, hogy a Tiszai Hőerőmű Vállalat dolgozói patronálják a girincsi gyer­mekintézményt, ahol a me­gye értelmileg középsúlyosán sérült gyermekei vannak el­helyezve. Sem én, sem mun­katársaim nem remélték, hogy ekkora segítséget ka­punk majd az erőműtől, a vál­lalat Vöröskereszt-szervezeté­től, amelynek irányításával 44 erőműi szocialista brigád tünket tolmácsolni rovatuk­ban a szocialista brigádoknak. Egy nyugdíj előtt álló igaz­gatónak nincs boldogabb pil­lanata, mint amikor látja, hogy növendékeit segítik. A magam és munkatársaim ne­vében köszönjük a 44 brigád- na ., hogy kinyújtották segítő kezüket növendékeink felé. Honti József a Girincsi-Állami Gyógypedagógiai Nevelő és Foglalkoztató ^ I. a Miskolc III., Anna- bánya u. 5. sz. alatti épület ügyében vizsgálatot indítot­tunk. Az épületben lakó MIK- bérlőket felszólítottuk a szo­cialista együttélés magatartá­si szabályainak betartására, valamint az épület és környé­kének tisztántartására. Júni­us első hetében az épületben kifüggesztettük a városi ta­nács 5/1980. számú, a lakó­házak házirendjéről szóló rendeletét. E rendelet lehető­séget ad a bérlőknek, hogy egymás közötti vitájuk el­döntését az I. fokú szabály­sértési hatóságtól kérjék. A vízelvezető csatorna tisztítá­sát a helyszínen végzett vizs­gálat után elvégeztük. A meg­rongálódott kémények javítá­sát nyilvántartásba vettük, a munkát vállalatunk TMK- részlege 1981. november 15-ig elvégzi. Az épület előtt hú­zódó közút csatornázása, il­letve a hegyoldalról lezúduló víz elvezetése ügyében a vá­rosi tanács műszaki osztálya, illetve a városi vízművek hi­vatott intézkedni.” (A választ Nyíri István, a Miskolci In­gatlankezelő Vállalat igazga­tója adta Bartek János, Mis­kolc III., Annabánya u. 5. szám alatti lakos levelére, amelyben a lakóház rendje, illetve környékének állapota miatt panaszkodott.) „... a 3. számú főközleke­dési útnak a tapolcai csomó­pont és a Szilágyi Dezső ut­ca közötti szakaszán a főútról a garázsokhoz történő balra, nagyívű kanyarodás tilalmá­val kapcsolatban az útsza­kasz forgalomba helyezésekor már kifejtettük véleményün­ket. Akkor is utaltunk arra, hogy a főútvonalon összehan­golt jelzőlámpás forgalom- irányítás létesül. Ennek za­vartalan működtetése, a fő­út kapacitásának biztosítása stb. miatt nem engedélyezhe­tő a balra nagyívű mozgás. A főút átkelési szakaszán a fen. tiek miatt indirekt mozgások­kal csatlakozó utcákon ke­resztül a garázsok elérhetők.” (A választ Varga Józseftől, a KPM Miskolci Közúti Igaz­gatóságának vezetőjétől kap­tuk június 18-i cikkünkre, amelyben V. T. olvasónk ész­revételezte:- a Kun Béla út-, ról barla nagyívben kanya­rodva nem érhetők el a ga­rázsok, s emiatt az autósok­nak nagy kerülőt kell tenni­ük.) Miért nem szép a gondozott kiskert? A Báthory István utcai la­kosok nevében szeretném el­panaszolni, az alábbi, szerin­tünk furcsa és érthetetlen ese­tet, aminek a vége az lett, hogy megbüntettek bennün­ket. A családi házak előtti zöld­övezeti részt különböző kul­túrnövényekkel, virággal, burgonyával, zöldségfélével ültettük be. Nagy volt a meg­döbbenésünk, amikor megje­lent a tanácsi vb-hivatal képviselője, a városgondnok­ság munkatársa egy URH-s kocsin, s 100—300 forint hely­színi bírságot vetett ki ránk. Mindez június 25-én, délelőtt történt. Mi nem tudtunk arról, hogy ebeket a területeket nem le­het beültetni, s nem is ér­tünk ezzel egyet. Ráadásul még csak előzetes felszólítást, figyelmeztetést sem kaptunk, /t mi kor megkérdeztük, hogy akkor legyen benne dudva? — a tanácsi képviselő azt vá­laszolta: akkor legyen benne dudva ... Kérdezzük, melyik szebb a ház előtt: a dudva, vagy a szépen gondozott kis­kert? Lapjukban június 26-én ol­vastuk az „őrjáraton vol­tunk” című riportot, amely­ben Laczkó Gyula, a vb-hiva­tal munkatársa így nyilatko­zik: „Igyekszünk a fokozatos­ság elvét betartani. Először többnyire csak figyelmezte­tünk, s csak azután bünte­tünk, ha visszatérve nem tör­tént változás.” Ezt mi is el­vártuk volna. A magam és a lakótársaim véleménye az, hogy indokolatlanul kaptuk a pénzbüntetést * Balogh Zoltán lakóbizottsági elnök Űj tűzhelyem üzembe he­lyezése előtt arra kértem a Borsod megyei iíéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgálta­tó Vállalatot, küldjenek ki egy kéményseprőt, aki meg­tisztítja a kororfikiszedő ak­na és a tűzcsőnyílás közötti aknát. Két kéményseprő jött ki, de nemcsak ezt a munkát végezték el, hanem a kéményt is kiégették, a nehéz tűzhelyet a helyére tették, a csöveket felszerelték rá, s ki is próbál­ták. Emberségüket köszönöm. özv. Ny. D.-né Miskolc, Hárs u. 3. azt állítjuk, hogy nincsenek a vállalatnak csapnivalóan dolgo­zó egységei Is. Bizony Vannak, nemegyszer ml is szóvá tettük már ezt. Levelét továbbítottuk a vállalat illetékes vezetőjéhez, s őszintén reméljük, hogy hasz­nosítják az ön gondolatait a miskolci vendéglátás színvonalá­nak növelése érdekében. Négyesi Barnabásné (Kisfokai, Szabadság u. 19.): Ügyével foglalkozunk. A te­metkezési vállalattól azt a vá­laszt kaptuk, hogy semmi közük nincs a nevezett fényképészhez. Hamarosan hírt adunk róla, mi­lyen eredményre jutottunk. Kilépni nem könnyű... s)c Mármint a Gyöngy cukrászdából, az Ady-hídnál. Ahol is a cukrászda bejárata előtt — minden bizonnyal az Ady-hídi útépítési munkálatok miatt — felvágták a járdát, a beton, illetve aszfalt helyére kavics, sóder került, csak éppen elfe­lejtették az eredeti állapotot visszaállítani. Pedig nem is lenne olyan nagy munka * ^ EL, segíti intézményünket. Ké­rem, szíveskedjenek köszöne­■ Intézet igazgatója Mindennek megvan a módja... Naponta utazom az MKV járművein és tapasztalom emberségüket, segítőkészsé­güket. Tehát az álábbi eset nem jellemző alkalmazottaik- ra: A 74 éves édesanyámmal, keresztlányommal, és az. ő 8 hónapos kislányával vártunk a Marx téren a villamosra. Beérkezett. Én még a járda­szigeten álltam a gyermekko­csival, amikor a villamosveze­tő már csengetett. Alig volt időnk felszállni, s már el is indult. A gyerek az olasz gyártmányú kis kocsiban, biztonsági övvel lekötve aludt. A féket behúztuk, a kocsit ketten fogtuk, az ele­jén és a végén. A vezető a mikrofonból felszólított ben­nünket, hogy azonnal vegyük ki a gyereket a kocsiból. Kér­tük, hogy — mivel a másik megállóban leszállunk, és úgy vigyázunk a gyerekre, mint a két szemünkre — en­gedje meg, hogy a kocsiban maradjon, mert könnyebb a leszállás, nem kell felkölte- ni. Erre a vezető kirohant a fülkéből és mint aki teljha­talmú úr, kiabálni kezdett; hogy bírságolni fog, és addig nem indul el. Engedelmes­kedtünk. Két perc múlva le­szálltunk, és én közöltem az „udvarias” vezetővel: lehet, hogy mi szabálytalanul utaz­tunk, de máskor ő se csen­gesse le a villamost, amíg mindenki fel nem szállt. És most jön a huszonéves villa­mosvezető válasza, ki napon­ta rója a zsúfolt Miskolcot villamosával: „Magának ah­hoz semmi köze, mikor csen­getek, különben is, fogja be a pofáját!” Történt mindez július 7-én, a 139-es számú villamoson, amelyik 18.15-kor ért a Gyula utcai megállóba. Kérdésem: vezethet-e tömeg- közlekedési járművet az, aki ennyire nem ura az idegei­nek? Nem lehet-e ebből na­gyobb baj, mint ha egy gye­reket három felnőtt Vigyázó kíséretében nem vesznek ki a kocsiból a villamosán, két megállónyi távolságra? Sz. Isívánné Miskolc Tarthat-e szomszédom 4—5 macskát? — kérdezi B. G. miskolci, Oprendek Sándor utcai lakos. Levelében leír­ja, hogy a sok macska nem­csak neki, hanem másoknak is bosszúságot okoz. A macs­kabarát szomszéd azonban azt vágta a fejükhöz, hogy ha akar, száz macskát is tart­hat. A kérdésre a városi tanács­nál kértünk választ. Városunk tanácsa éppen legutóbbi ülésén módosította, és egészítette ki a 3/1976. sz., az állatok tartásáról szóló rendeletét. E rendelet Mis­kolcot négy állattartási öve­zetre osztja. A macska (és az ebj az egyéb állatok foga­lomkörébe tartozik, s a ren-j delkezés szerint az I. és a II. övezetben családonként és lakásonként egy, a III. és a IV. övezetben családonként, illetve lakásonként két macs-; ka tartható. Az Oprendek Sándor utca az I. állattartá­si övezetbe tartozik, vagyis az ottlakók családonként és la­kásonként egy macskát tart-; hatnak, *

Next

/
Oldalképek
Tartalom