Déli Hírlap, 1981. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
1981-07-25 / 172. szám
„Aranyoskám, ezért még pénzt is kap?” Olvasószolgálatban 77 A könyvtárral úgy van az olvasni' szerető earner, mint a gyere* az euessegbouoan; irigykedik a nénire, mert annyi cuitrot, csokit ehet, amemiyit akar. Lehet, hogy a hasonlat túlságosan is protan és nem is pontos, mert a jó kereskedő el tudja adni az árut akkor is, ha nem szereti az édességet. De érvényes-e ez az egyik leg- kenyesebb portékára: a könyvre is? Miért szereti, miért választotta, milyen szépségeket talál a szakmában a könyvtáros? A Vasas Művelődési Központ Bartók Könyvtárában tettem fel a kérdést Czakó Lajos- nénak és Kázsmérné Krémer Máriának. Azért éppen nekik, mert Czakóné a „rangidős” (1962 óta dolgozik itt), míg Kázsmérné csak most ismerke. dik ezzel a munkával. , — Kislány koromban két polcnyi könyv volt otthon — mondja. — Többnyire mesék, de később regények is. Nagyon szerettem olvasni. A tanáraim (az általánosban) azt javasolták, hogy humán pályára menjek. Egy évig jártam is a Herman gimnáziumba, de családi okok miatt (a szüleim elváltak) kimaradtam és elmentem fodrásztanulónak. De itt is csak az irodalom érdekeit — szakkörbe is jártam —, ás tudtam, hogy nem maradok sokáig a szakmában. Később estin le is érettségiztem. Mégis a sors döntött úgy, hogy ott kellett hagynom a fodrászatot. Megbetegedtem, s az orvos azt mondta, hogy vagy más munkát választok, vagy rokkantként fognak leszázalékolni. Ekkor jelentkeztem ide segédkönyvtárosnak, azaz a „könyvtáros IV”-re. Ősztől elvégzem az egyéves tanfolyamot, utána főiskolára szeretnék menni. Most még tanulgatom a szakmát, amit, hivatásnak, missziónak tartok, de úgy gondolom, az a helyes, ha mindig a saját igényeimből indulok ki. Czakó Lajosné útja más volt. Egyenesebb, de hosz- szabb is. Az ő karrierje egyszersmind kicsit modellje is a közművelődési könyvtárakban dolgozó szakemberekének. Nem minden tanulság nélkül. ______ A diplomát i drágán adják — 1958-ban, amikór leérettségiztem, adminisztrátor lettem a szécsényi járási tanácsnál. Szerettem olvasni, s amikor egy piciny szobában, két polcnyi könyvvel megalakult a járási könyvtár, szívesen engedtem a csábításnak, átmentem oda dolgozni. Igen nehezek voltak a körülmények. Gumicsizmában jártuk a járás falvait. Túl nagy becsülete nem volt ott és akkor a könyvnek. Egyszer egy palóc ruhás néniké meg is kérdezte: „Aranyoskám, ezért még pénzt is kap?” Pedig az érettségi óta . jóformán állandóan tanulok. * 1959-től két évig a középfokú szaktanfolyamot végeztem Pesten. Akkor azt mondták, hogy ez elég, később kiderült, hogy kevés. 1972-től — 3 év alatt — megszereztem a debreceni főiskolán a népművelés-könyvtár szakot. Akkor úgy tudtuk, hogy ez főiskolai végzettségnek számít, később kiderült, hogy nem, 1977-ben komplex államvizsgát kellett tennünk, majd ezt meg kellett pótolni íuvMitwyu sf’Oíii j)c Kázsmérné Krémer Mária a fodrászatot hagyta ott a könyvekért ha elfogadják a tanácsainkat, s legközelebb már igénylik is azt. Fodrász legyen, vagy könyvtáros? Közben letelvén a munkaidő, Magdolnát köszöntem jöttek a kartársnők, egy sereg csinos lány és fiatalasz- szony és namar heves vita alakult ki. Mert nem könnyű „terep” a közművelődési könyvtár sem. Szorítanak a könyvárak és a beszerzési keret feszültségei, a manuálisan végzett tengernyi adminisztrációs munka (maguk gépelik a'katalóguscédulákat), ami miatt sokszor éppen az olvasásra, tájékozódásra, fel- töltődésre nem jut elég idő. Heves vita alakul ki arról, hogy a közvélemény a fodrászmesterséget, vagy a könyvtárosszakmát becsüli-e többre? A jelenlevő hölgye« mindkettőben érdekeltek, és ügy vélik, hogy páciensként (a fodrászatban) kevesebb megbecsülést, kevésbé udvarias kiszolgálást kapnak, mint amilyent tőlük vár el a közvélemény és a felettes hatóságok. (horpácsi) Évente két gyermek film... Ez bizony kevés y. Czakó Lajosné két évtizede van a pályán. Nincs a könyvtáros szakmának olyan területe, ahol még nem dolgozott. (Kiss József felvételei) egy filozófia államvizsgával, hogy végre elismerjék a főiskolai végzettséget. Azóta elvégeztem a kétéves esztétika szakosítót a marxizmus— leninizmus esti egyetemen. A kartársnőmnek már köny- nyebb dolga lesz, ha felveszik» mert 4 év alatt megszerezheti a főiskolai oklevelet. .— 1962 óta dolgozom itt, a Vasas könyvtárában (akkor jöttem férjhez Miskolcra). Végigpróbáltam a szakma szinte minden területét. Voltam az állományba vételnél, szerkesztettem katalógust, dolgoztam (az LKM-ben) a letéti könyvtárban, most az olvasószolgálatnál vagyok. Az olvasóink többsége munkás, akiknek igen sokirányú az érdeklődése, a műszaki kérdésektől a hobbin, barkácsoláson keresztül a szépirodalomig. Meg kell nyerni őket, ismerni az életüket, gondjaikat. hogy személyes ismerőssé váljanak. Amikor először jönnek ide, tanácstalanul mozognak a könyvtárban Krimit, bestsellert kérnek. Az a mi legnagyobb sikerünk. Az Állami Ifjúsági Bizottság nemrégiben áttekintette — a Művelődési Minisztérium értékelése alapján — a gyermek- és ifjúsági filmgyártás, illetve forgalmazás helyzetét s az ezzel kapcsolatos feladatokat. A ma felnövekvő nemzedékek szabad idejük jelentős részét töltik moziban, több időt szánnak a művelődés, ^szórakozás e népszerű formájára. mint egyéb kulturális tevékenységekre, például olvasásra, múzeum- vagy színházlátogatásra. Ezért oly fontos, hogy mind több, róluk és hozzájuk szóló művel találkozhassanak a filmvásznon, olyanokkal, amelyek nem sekélyes szórakoztatással vagy a valóságot leegyszerűsítve ábrázoló „tanmesékkel” kívánnak hatni a fiatalokra, hanem az értékes műalkotások esztétikai törvényei szerint, egyszersmind közönségük életkori sajátosságaira figyelemmel közvetítik mondandójukat. Akkor igazán jók tehát a gyermekfilmek, ha az alkotóműhelyekben támasztott művészi, dramaturgiai, szakmai követelményeknek ugyanúgy megfelelnek, mint a többi mű. Jellemző, hogy a magyar filmgyártás legsikeresebb, győrmekekhez szóló alkotásait legtöbbször nem e műfaj „specialistái”, hanem filmművészetünk egészének jeles képviselői készítették. A kiváló alkotók azonban a tapasztalatok szerint mind nehezebben vállalkoznak gyermekfilmforgatásra, ennek oka elsősorban a megfelelő irodalmi alapanyag szűkössége és a műfaj művészi megbecsülésének csökkenése. Évente átlagosan két játékfilm készül hazánkban a 3— 14 éves korosztály részére, s ez nem elégíti ki az igényeket. A mennyiségi gondok mellett ugyanannyira fontos az is, hogy a létrehozott művek egyenletesen magas színvonalat képviseljenek, érvényesüljön magatartás- és jel-' leinformáló hatásuk, maradandó élménnyel gazdagítsák ifjú nézőiket 4 A filmforgalmazásban az eddigi eredményes kezdeményezések — a mozik és iskolák szerződéses kapcsolatai, az évente megrendezett gyer- mekfilmnapok — mellett az értékes gyermekfilmek folyamatos műsoron tartásával lehetne jobban kielégíteni az igényeket. A filmet értő és szerető ifjú közönség neveléséhez pedig a közművelődési intézmények, valamint az általános és középiskolák járulhatnak hozzá a filmklubhálózat tartalmi és szervezeti fejlesztésével, illetve azzal, hogy a mozilátogatásokat, a filmélmények feldolgozását tudatosabban építik be a tantervi programokba. Ma: karnevál Ifjúsági napok kezdődtek Szegeden A hét vége Szegeden a fiataloké. Őket fogadják az ünnepi hetek könnyűzenei programjai, a szabadtéri játékot« soron levő előadásai és más kulturális és szórakoztató programok. A KISZ városi bizottsága és az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda aa idén 15. alkalommal szervezte meg számukra a szegedi ifjúsági napokat. ■ , Tegnap, az eseménysorozat nyitónapján az ország minden megyéjéből és a fővárosból különvonatokkal, kü- lönautóbuszokkal érkeztek meg a fiatal vendégek, akiket Szegeden a város K1SZ- esei kalauzolnak. A szórakoztató programok, zenei műsorok, dzsesszkon- certek tegnap délután kezdődtek az újszegedi színpadon, a városi ifjúsági házban és a Tisza-partfal lépcsősorai előtt felállított szabadtéri színpadon. Az ifjúsági napok egyik ki-* emelkedő eseményét, a szegedi fiatalok vidám karneváli felvonulását, ma délután rendezik meg a Tisza mellett levő rakparti úton. Folklórkonferencia Nyolc ország — Bulgária, Csehszlovák] -■ Jugoszlávia, MSgyaroaz NDK, az NSZK, a Szovjetunió és Törökország — néprajzi intézményeinek szakemberei tudományos konferenciát vitatják meg Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában, a folklorizmus fogalmát, és jelenségeit. A tegnap kezdődött kétnapos eszmecserén a különböző nemzetek ősi népi hagyományainak őrzéséről, közreadásáról hangzanak el előadások. « Augusztus 8—9-én Néptánctalálkozó Mezőkövesden A Mezőkövesdi városi—járási Művelődési Központ és az Ipari Szövetkezetek Borsod megyei Szövetsége immár harmadízben rendezi meg Mezőkövesden a matyóföldi néptánctalálkozót. A rendezvényre 1977 óta kétévenként kerül sor, az ország számos helyéről sok érdeklődőt vonz. A mostani találkozó időpontja: augusztus 8—9. Tizenegy néptánccsoport mutatkozik be Mezőkövesden, de a környező falvak is vendégül látnak nem egy együttest. A második nap délutánján — fél 5-kor — kezdődik a táncos felvonulás a postától a művelődési központig. Este gálaműsorral zárul a találkozó. Lóránt Zsuzsa Kalapos, és zició című szobra a brazíliai Alfi Vivern KompoKisplasztikai biennále Ötödik alkalommal rendezték meg Budapesten a nemzetközi kisplasztikái kiállítást. Harminc ország 100 művészének 400 alkotása látható a műcsarnok termeiben, szeptember 27-ig. A budapesti nemzetközi kisplasztikái kiállítás egyre inkább megfelel az induláskor megfogalmazott célkitűzéseknek. Az „Egyén és közösség” * téma megtartása mellett — amely már az_ előző kiállításnál is jól szolgálta a humánus értékek felmérését, az eltérő körülmények között dolgozó alkotók munkásságának összehasonlítását — az idén ajánlásként Bartók Béla születésének jO. évfordulója szerepelt. A kiállításon változatos anyaggal, sokféle szobrászati irányzattal találkozhat a látogató. k Hol van már az a toll... Az anyagmegmaradás nyelvi elve Az anyagmegmaradás törvényszerűségét ugyan a természettudományok művelői állapították meg, de az anyag a nyelvfejlődés során sem mindig múlandó. Eássunk néhány példát: a mai grafitceruzák őse az ón- rúd volt. Már évszázadok óta nem írunk ónrudacskákkal, de az irón (író-ón) szót, mint a ceruza szinonimáját ma is számon tartják a nyelvi szójegyzetek, s ha az élőbeszéd ma már csak ritkán, s a hivatali nyelv is módjával használja, azért ma is általában ismert és értett szónak számít, noha az írószerszám anyaga azóta grafitra változott. Az írótollat sem lúdtollból faragják manapság, már utóda, az acélhe- gyű toll is a múlté lesz lassan, de a golyós, filc, vagy rostanyagból készült írószer- számot is egyformán fótinak nevezzük.. Amikor a vasút felhagyott a talpfák használatával, hosszú ideig járta a vasbeton talpfa kifejezés; most kezdi kiszorítani a vasbeton alj elnevezés. Megérti az eladó azt az anyukát is, aki műanyag cumisüveget kér, mert az üvegből készült könnyen törik. Az üvegnél maradva: a szemüveg ma már csak részben készül üveglencsével, itt is hódít a műanyag, különösen, ha sokdioptriás pápaszemröl rol. van szó. Műanyagból készül a napszemüvegek jelentős része "is. A tárgyak elnevezése más vonatkozásban sem tart lépést gyakran a technikai fejlődéssel. Amikor még nyílt tűzön vagy kezdetleges tűzhelyen sütöttek-főztek, akkor az edénynek lábai voltak, s ezért lábasnak nevezték. Ma, amikor már rég zárt térben lobog a tűzhely lángja vagy a gázláng, esetleg villamos főzőlap szolgál a konyhában, persze nincs az edénynek lába, de azért változatlanul lábasnak hívjuk. Már a megszületése pillanatában nem volt összhangban a nevével a tollaslabda, mert hiszen a labdát nem toll, hanem apró, műanyagból készült „vitorlák” segítik a repülésben. Ám a szó képzésében van logika, mert ettől a szereléstől valósággal szárnyakat kap az ütőkkel röptetett golyó. A beretválkozás forradalma is hozott nyelvfejlődesd furcsaságokat. Amikor a be- retvát kezdte kiszorítani Gi- lette újdonsága, akkor azt mindenki zsilettkészüléknek, vágóélét pedig zsilettpengének nevezte. Később, az idegen szavak kiküszöbölésére irányuló törekvés megszülte az önborotva szót, s ma már mindenki borotvapengét kér az illatszerboltban — akkor is, ha Gilette-márkát vásáCS. B. Elmarad a Kedves hazug Elmarad a Vasas Művelődési Központba mara hirdetett Shaw-színmű, a Kedves hazug előadása. Akárcsak a tegnap elmaradt Huszti Péter —Piros Ildikó előadóest, a mai kétszereplős játék — Tolnay Klári és Mensáros László lettek volna a közreműködők — is a művészek külföldi tartózkodása miatt hiúsult meg.
