Déli Hírlap, 1981. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
1981-07-23 / 170. szám
Mérgünkben sokszor az ártatlan telefonon állunk bosszút. Sajnos, sok a törött készülék. A belvárosban több a vandál Telefonok doktorai Nélkülözhetetlen barátunk, segítőtársunk, munkaeszközünk és hétköznapi bosszúságaink egyik leggyakoribb forrása a telefon. Zavar, ha álmunkból csörget fel, és örülünk neki, ha jó hírt közöl- ' nek rajta, ám nem ismer határt mérgelődésünk, amikor a beázott kábelen nem kapunk szabad vonalat. S ha rossz a készülékünk, a hiba- bejelentőt tárcsázzuk, ahonnan gyorsan kiküldik a szerelőket. — Mi lesz a rossz és a törött telefonok további sorsa? — kérdeztük Pálur Zoltántól, a posta távközlési javítóműhelyének vezetőjétől. — Műhelyünk 30 tagú gárdája egy hónapban ezer telefonkészüléket javít meg. Köztük megtalálható a régi CB—35-ös bakelit és a legújabb típusú TM—76-os telefon is. Szerencsére jő az alkatrészellátás, mind a régi mind az új készülékekhez. Természetesen az újabbakat könnyebb javítani, mert azokban már kevés a mechanikus alkatrész, és a fő elemeik nyomtatott áramkörrel készülnek. A mostani készülékek ára alig ezer forint, ám rövidesen forgalomba hozzák az NSZK-ból importált alkatrészekkel gyártott nyomógombos telefont is. Láttuk a műhelyben az egymás mellett sorakozó nyilvános telefonkészülékeket. Ezek is .sok' munkát adnak a szerelőknek, mivel akadnak, akik szöggel, fémforgáccsal, gombbal és még ki tudja mivel próbálják működésre bírni ezeket a szerkezeteket. A «város 300 nyilvános állomása közül leggyakrabban a belvárosiakat rongálják meg. Ez azt bizonyítja, hogy a telefonhiányos peremkerületekben jobban ügyelnek a gyakran életet mentő berendezés biztonságára. — Szeptemberben új, korszerű műhelyt kapunk a Szentpéteri kapu végén. Akkortól az úgynevezett átviteltechnikai készülékek javítását is vállaljuk. Az új helyen a mostani Kazinczy utcai telepnél sokkal jobb munkakörülményeket teremtettek .számunkra a ppsja vezetői. (szántó) Egy héten nyolcssázszor A lisloi Népszerű nevükön földkós- tolóknak hívják a Borsod megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomás talajvizsgálattal Foglalkozó laboratóriumának szakembereit. Az elnevezés {alálő, hiszen a határban levő minden egyes tábla szőlőültetvény, vagy gyümölcsös talajából vett minták alapján határozzák meg, mennyi és milyen tápanyag hiányzik a földből, melyik került túlsúlyba. Nem kevés az, amit az apró földmintából megtudhatnak : 14-féle paraméter a vizsgálat eredménye. Háromévenként rendszeresen sorra kerül a megyében minden földterület, ahonnan hathektáronként eme|nek ki mintát. Évi 30—32 ezer minta fut át a 17 szakember kezén, s.ez annyit jelent, hogy hetente átlagban 800-szor hajtják végre a vizsgálatsorozatot. Csúcsidőben persze több is befut, ilyenkor más laboratóriumoknak is ad-, nak át belőle. Ezt könnyen megtehetik, mivel az országban a laboratóriumok egységes vizsgálati módszerrel dolgoznak. Ha megszülettek az eredmények, a talajminták ösz- szességéböl táblánként átlagot számolnak. Az eredményekből következtetve, műtrá- gyázási szaktanácsot tudnak adni, ha igényli ezt a mezőgazdasági nagyüzem. Ma már egyre több helyen vannak olyan mezőgazdasági szakemberek, akik a kapott eredmények elemzését önállócin el is tudják végezni. A miskolci állomáson a munkát megkönnyíti a félautomata vegyelemző berendezés. A gép végigcsinálja a vizsgálati fázisokat, a szakemberek munkája főleg az ellenőrzésre, s az eredmények kiértékelésére szorul, Ajtó, ablak Ä takarékosságról sokat beszéltünk, de tenni érte és érde-í kében nem lehet eleget. Gyorsan változnak a körülmények, az alapanyagok és energiahordozók ára szinte egyik évről a másikra átértékelődik, a költségek szempontjából új rangsor alakul ki. Hogy mi az olcsó és mi a drága, hogy melyik a pazarló és melyik a takarékos megoldás, az lényegében csak hosszabb idő távlatában igazolódik be, noha a helyzet pillanatonként változhat, s a józanul mérlegelő elme gyakran tévedhet. A hagyományos, fából készült ajtó és ablak lényegesen olcsóbb volt, mint a kazincbarcikai BVK remeke, amely műanyagból öntetett. Ésszerűtlen lett lolna, mondjuk tíz évvel ezelőtt a házgyári lakások amúgy is magas építési költségét azzal duzzasztani, hogy fa helyett műanyag legyen az ajtó és az ablak. Igen ám, csakhogy'az elmúlt tíz év alatt a fa ára többször emelkedett, s az már korábban is tudott volt, hogy a mázolás, (illetve két-három évenként az újrafestés) sok és egyre dráguló élőmunkát jelent. A másik probléma a fának abbéi az elidegeníthetetlen tulajdonságából ered. hogy vetemedik. Ha rosszul zár az ablak, akkor bejön a hideg és kimegy a meleg. Ha a radiátor az utcát is fűti, az már mindenképpen. pazarlás, s ehhez még hozzá kell számítani az egyénileg szabályozhatatlan, egycsöves fűtési rendszer egyenlőtlen hőelosztásából adódó veszteséget és bosszúságot is. A panelek szigetelése sem volt kifogástalan, s ez csak növelte az elillanó hőmennyiséget, miközben az energiaárak fölfelé kúsztak. A példákat nem véletlenül vettük az építőipar területéről. A közelmúltban hozott szigorító rendelkezések, s kötelezővé tett technológiák a takarékosság jegyében születtek, noha várható, hogy így az egyszeri költségek növekednek majd. A borsodi építők most olyan fa—műanyag kompozíciójú ablakkal kísérleteznek, amely a korábbinál jobban zár, s hőtar- több. Továbbá: rendelet tiltja az eddig általánosan használatos, egyénileg szabályozhatatlan egycsöves fűtési rendszer beépítését a bérházakba. (Szakmai berkekben sokvariációjú, 9 költségű műszaki megoldások forognak közkézen a régi ..egycsöves” lakásonkénti, helyiségenkénti szabályozhatóságának érdekében. Hozzávetőlegesen lakásonként két-három ezer forintba kerülne a csappal ellátott, úgynevezett átkötőszakaszok beépítése.) Egy, ugyancsak az egyéni takarékosság jegyében hozott rendelet szerint, a melegvíz-fogyasztást és a fűtési energiafogyasztást lakásonként kell, kellene mérni. Ehhez persze, a nem éppen olcsó órákat kell felszerelni. Az biztos, hogy ez a megoldás jobban int majd a csak szükség szerinti felhasználásra, mint a mostani egyetemes átalánydíj. De az is biztos, hogy ez a takarékosság, (illetve a technikai feltételek megteremtése) pénzbe kerül. Hosszú távon mindenképpen kifizetődő a vízórák, a jobban illeszkedő ablakok beépítése. De a majdani haszon árát most kell megfizetni. B. I. Ponty08 kádak Hol a hal? Az élőhal a Búza tér alatt — pontosabban a csarnok alatti tárolóban — és a BajAz akta útja rövidebb... Még sok a kontár Miskolc valamikor az Iparosok városa volt, most támogatni, segíteni kell a vállalkozó kedvűeket, hogy legyen elegendő, lakosságot szolgáló mester. Az ösztönzésnek van is eredménye, hiszen ma majd másfélszer annyi kisiparosunk van, mint 1975- ben. Ä vállalkozó kedv növeléséhez adókedvezményt nyújtanak az ellátatlan területeken dolgozó, vagy a hiányszakmák művelésére vállalkozó kisiparosoknak. A műhelygondokon is igyekszik segíteni a városi tanács, a lakótelepi házak garázsszintjén műhelyként szolgáló helyiségeket alakítanak ki, de szerveznek műhelyépítő- és fenntartó szövetkezetét is. A tervek szerint öt év múlva a jelenlegi 1200 helyett 1500 kisiparos fog tevékenykedni városunkban. Nem mindenki járja sajnos a szabályos utat. ügy országos felmérés szerint legalább annyi kontár működik jelenleg, mint amennyi az iparengedéllyel rendelkező mesterek száma. S nálunk sem jobb a helyzet. A jog különbséget tesz: kontár, aki túllépi a saját iparengedélyében meghatározott tevékenység határait, s kontár az is, aki érvényes engedély nélkül vállal munkát. Jó részük általában főfoglalkozása mellett tesz szert ily módon jelentős mellékkeresetre. A kontárkodás az ellenőrizetlen jövedelemszerzés mellett más gondot is jelent. Bár nem mindig végeznek rosz- szabb munkát, mint az engedéllyel rendelkezők, — sőt, sokszor még különbet is —, de a megrendelőt kontárok esetében kevéssé védi a jogszabály. Azaz a felvett, s le nem dolgozott előleg, vagy a rossz munka miatt igen nehezen érvényesítheti követeléseit. Persze, a kontárok lényegesen olcsóbban dolgoznak — megtehetik,' hisz’ adót nem fizetnek —, mint az iparengedéllyel rendelkezők, s ez óriási vonzerő. A megoldás nem a kontárkodás fokozott ellenőrzésében, vagy új adminisztratív intézkedésekben rejlik, hanem abban, hogy a legális iparengedélyes munkát kell vonzóvá tenni. Ebbe beletartozik az iparengedélyek kiadásának gyors, zökkenőmentes, hivatali útja, a bürokrácia elkerülése és a kedvezmények széles körű kiterjesztése. Az ügyintézésben már sikerült rövidíteni a kérelmek útját, de az iparengedélyekkel, a kisiparosok adóztatásával, ellenőrzésével, felügyeletével kapcsolatosan még számos új, korszerű jogszabály megszületése várható á közeljövőben. Baráti eszmecsere a városi pártbizottságon (Folytatás az 1. oldalról) Drótos ~ímszIó, városunk pártbizottságának első titkára ugyancsak tegnap fogadta a vologdai fiatalokat. Nemcsak arról beszélt a szovjet vendégeknek, hogy Vologda mit jelent a miskolci embereknek, hogyan vált az elmúlt évek során egyre ismertebbé ez a szó, s amit takar, a testvéri kapcsolatok sokasága, hanem arról is, hogy gyorsan fejlődő városunk milyen apróbb, s nagyobb problémákkal küzd napjainkban. Egyszerre gond és öröm az, hogy Miskolc a fiatalok városa. Gondot jelent a lakásigénylőíc számának gyors növekedése, s a demográfiai hulláin, ugyanakkor felbecsülhetetlen az a segítség, amit városunk fiataljai, KISZ-tagjai nyújtanak Miskolc építéséhez, gyarapításához, s a nagyberuházások építéséhez. Az LKM-ben az ország harmadik legnagyobb KlSZ-szer- vezetével ismerkedett a szovjet delegáció, s ebben Porkoláb László, a nagyüzemi KISZ-bizottság titkára segítette őket. A több mint 200 éves gyár jelenét érzékletes számokkal tárta a vendégek elé. Szólt a közelmúltban elkezdett nagy vállalkozásról, a kombinált acélmű építéséről is. Szó esett az értékesítési gondokról, a megnehezült gazdasági környezetről, s az ehhez való alkalmazkodást elősegítő tervekről. Valóságos szakmai vita, párbeszéd alakult ki pillanatok alatt, hiszen a szovjet fiatalok között kohász szakember is akadt. Ugyanúgy érdekelte y A vologdai küldöttek egyik vezetője, Alekszandr Vaszilje- vics Maklahov, a vologdai városi Komszomol-bizottság titkára szenvedélyesen érdeklődött minden technikai részlet iránt a miskolci üzemlátogatások során. Képünk a D1CÉP kábelüzemében készült. . őket á KISZ KB Vörös Zászlajával kitüntetett ajapszer- vezet munkája, mint az acél minősége, a termékszerkezet adatai. Az eszmecsere után a kombinált acélműbe látogatott el a csoport, ahol a korszerű technológia, s a fiatal szakembergárda valóban rászolgált „a fiatalok gyára” névre. Az ebédet követően a társüzem, a DIGÉP várta vendé- geinkat. Az érdekes, jól szervezett program után egy kis pihenésként a Mályi-tóhoz látogattak el a komszomolista fiatalok. Este pedig a Miskolci Közlekedési Vállalat KISZ-klubjában rendeztek tiszteletükre forró hangulatú, baráti estét. A mai napon megyénk nevezetességeit tekintik meg, s barátságos sportviadalon mérik össze erejüket vendéglátóikkal. Este következik a talán legjobban várt' program: magyar családok látják vendégül szovjet barátainkat. (k-ó) esy-Zsilinszkv úti Halszaküzlet raktárában várja (?), hogy sorsa beteljesüljön; a különféle tengeri halak a hűtőházban pihenik ki a Hamburgból, Lengyelországból, a Szovjetunióból ide vezető út fáradalmait. Élőből jelenleg * ponty megy, vagy inkább megye- get, sokan drágállják, kilónként 58—65 forint. A gazdaságokból teherautón szállítják Miskolcra, kádban. Egy ZIL-platón három kád hal utazik, nyáron 7—8, télen 10 —11 mázsa van egyben-egy- ben. (A melegben ugyanis nagyobb az oxigénszükségletük.) A Halértékesítő Vállalat július közepén új akciót indított: filézett, panírozott márványpontyot kínálnak a vevőknek. Az akció augusztus végéig tart. Utána nem sokkal megjelennek az egyéb halfajták is a piacon. Főzni való aranysárga kukorica A legújabb főzni és pattogatni való csemegekukorica- fajtákat mutatták be tegnap Kecskeméten áz ipar- és a termelőgazdaságok képviselőinek, a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben. Az itt kinemesített főzni való kukoricaújdonságok aranysárga szeműek és vékony héjúak, s választékuk lehetővé teszi, hogy nyár elejétől késő őszig egymást váltva érjenek a házi kertekben, a nagyüzemi táblákon. A gömbölyű szemű, sárga színű, pattogatni való kecskeméti kukoricahibridek rövid tenyészidejűek, 'bő ter- mőek. A beérett, telt szemek érzékenyen reagálnak a hőre, egyenletesen pattognak: egy deciliterből három liter lesz. De már ennél is vannak jobban pattogok a fajtajelöltek között. A tenyészkertben bemutatott — most érő — hibridek egy részéből már jövőre magot kaphatnak a termelők. 'I Gyárakba látogailak wlogi vendégeink
