Déli Hírlap, 1981. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

1981-07-23 / 170. szám

Mérgünkben sokszor az ártatlan telefonon állunk bosszút. Sajnos, sok a törött készülék. A belvárosban több a vandál Telefonok doktorai Nélkülözhetetlen barátunk, segítőtársunk, munkaeszkö­zünk és hétköznapi bosszúsá­gaink egyik leggyakoribb for­rása a telefon. Zavar, ha ál­munkból csörget fel, és örü­lünk neki, ha jó hírt közöl- ' nek rajta, ám nem ismer ha­tárt mérgelődésünk, amikor a beázott kábelen nem ka­punk szabad vonalat. S ha rossz a készülékünk, a hiba- bejelentőt tárcsázzuk, ahon­nan gyorsan kiküldik a sze­relőket. — Mi lesz a rossz és a törött telefonok további sorsa? — kérdeztük Pálur Zoltántól, a posta távközlési javítóműhe­lyének vezetőjétől. — Műhelyünk 30 tagú gár­dája egy hónapban ezer te­lefonkészüléket javít meg. Köztük megtalálható a régi CB—35-ös bakelit és a leg­újabb típusú TM—76-os te­lefon is. Szerencsére jő az alkatrészellátás, mind a ré­gi mind az új készülékekhez. Természetesen az újabbakat könnyebb javítani, mert azokban már kevés a mecha­nikus alkatrész, és a fő ele­meik nyomtatott áramkörrel készülnek. A mostani készü­lékek ára alig ezer forint, ám rövidesen forgalomba hozzák az NSZK-ból impor­tált alkatrészekkel gyártott nyomógombos telefont is. Láttuk a műhelyben az egy­más mellett sorakozó nyilvá­nos telefonkészülékeket. Ezek is .sok' munkát adnak a sze­relőknek, mivel akadnak, akik szöggel, fémforgáccsal, gombbal és még ki tudja mi­vel próbálják működésre bír­ni ezeket a szerkezeteket. A «város 300 nyilvános állomá­sa közül leggyakrabban a bel­városiakat rongálják meg. Ez azt bizonyítja, hogy a tele­fonhiányos peremkerületek­ben jobban ügyelnek a gyak­ran életet mentő berendezés biztonságára. — Szeptemberben új, kor­szerű műhelyt kapunk a Szentpéteri kapu végén. Ak­kortól az úgynevezett átvi­teltechnikai készülékek javí­tását is vállaljuk. Az új he­lyen a mostani Kazinczy ut­cai telepnél sokkal jobb mun­kakörülményeket teremtettek .számunkra a ppsja vezetői. (szántó) Egy héten nyolcssázszor A lisloi Népszerű nevükön földkós- tolóknak hívják a Borsod megyei Növényvédő és Agro­kémiai Állomás talajvizsgá­lattal Foglalkozó laboratóriu­mának szakembereit. Az el­nevezés {alálő, hiszen a ha­tárban levő minden egyes tábla szőlőültetvény, vagy gyümölcsös talajából vett minták alapján határozzák meg, mennyi és milyen táp­anyag hiányzik a földből, melyik került túlsúlyba. Nem kevés az, amit az ap­ró földmintából megtudhat­nak : 14-féle paraméter a vizs­gálat eredménye. Hároméven­ként rendszeresen sorra ke­rül a megyében minden föld­terület, ahonnan hathektáron­ként eme|nek ki mintát. Évi 30—32 ezer minta fut át a 17 szakember kezén, s.ez annyit jelent, hogy hetente átlagban 800-szor hajtják végre a vizs­gálatsorozatot. Csúcsidőben persze több is befut, ilyenkor más laboratóriumoknak is ad-, nak át belőle. Ezt könnyen megtehetik, mivel az ország­ban a laboratóriumok egysé­ges vizsgálati módszerrel dolgoznak. Ha megszülettek az ered­mények, a talajminták ösz- szességéböl táblánként átla­got számolnak. Az eredmé­nyekből következtetve, műtrá- gyázási szaktanácsot tudnak adni, ha igényli ezt a mező­gazdasági nagyüzem. Ma már egyre több helyen vannak olyan mezőgazdasági szakem­berek, akik a kapott eredmé­nyek elemzését önállócin el is tudják végezni. A miskolci állomáson a munkát megkönnyíti a fél­automata vegyelemző beren­dezés. A gép végigcsinálja a vizsgálati fázisokat, a szak­emberek munkája főleg az el­lenőrzésre, s az eredmények kiértékelésére szorul, Ajtó, ablak Ä takarékosságról sokat beszéltünk, de tenni érte és érde-í kében nem lehet eleget. Gyorsan változnak a körülmények, az alapanyagok és energiahordozók ára szinte egyik évről a má­sikra átértékelődik, a költségek szempontjából új rangsor ala­kul ki. Hogy mi az olcsó és mi a drága, hogy melyik a pa­zarló és melyik a takarékos megoldás, az lényegében csak hosszabb idő távlatában igazolódik be, noha a helyzet pilla­natonként változhat, s a józanul mérlegelő elme gyakran té­vedhet. A hagyományos, fából készült ajtó és ablak lényegesen ol­csóbb volt, mint a kazincbarcikai BVK remeke, amely mű­anyagból öntetett. Ésszerűtlen lett lolna, mondjuk tíz évvel ezelőtt a házgyári lakások amúgy is magas építési költségét azzal duzzasztani, hogy fa helyett műanyag legyen az ajtó és az ablak. Igen ám, csakhogy'az elmúlt tíz év alatt a fa ára többször emelkedett, s az már korábban is tudott volt, hogy a mázolás, (illetve két-három évenként az újrafestés) sok és egyre dráguló élőmunkát jelent. A másik probléma a fának abbéi az elidegeníthetetlen tulajdonságából ered. hogy vete­medik. Ha rosszul zár az ablak, akkor bejön a hideg és ki­megy a meleg. Ha a radiátor az utcát is fűti, az már min­denképpen. pazarlás, s ehhez még hozzá kell számítani az egyénileg szabályozhatatlan, egycsöves fűtési rendszer egyen­lőtlen hőelosztásából adódó veszteséget és bosszúságot is. A panelek szigetelése sem volt kifogástalan, s ez csak növelte az elillanó hőmennyiséget, miközben az energiaárak fölfelé kúsztak. A példákat nem véletlenül vettük az építőipar területéről. A közelmúltban hozott szigorító rendelkezések, s kötelezővé tett technológiák a takarékosság jegyében születtek, noha vár­ható, hogy így az egyszeri költségek növekednek majd. A borsodi építők most olyan fa—műanyag kompozíciójú ablak­kal kísérleteznek, amely a korábbinál jobban zár, s hőtar- több. Továbbá: rendelet tiltja az eddig általánosan használa­tos, egyénileg szabályozhatatlan egycsöves fűtési rendszer be­építését a bérházakba. (Szakmai berkekben sokvariációjú, 9 költségű műszaki megoldások forognak közkézen a régi ..egy­csöves” lakásonkénti, helyiségenkénti szabályozhatóságának érdekében. Hozzávetőlegesen lakásonként két-három ezer forintba kerülne a csappal ellátott, úgynevezett átkötőszaka­szok beépítése.) Egy, ugyancsak az egyéni takarékosság je­gyében hozott rendelet szerint, a melegvíz-fogyasztást és a fűtési energiafogyasztást lakásonként kell, kellene mérni. Ehhez persze, a nem éppen olcsó órákat kell felszerelni. Az biztos, hogy ez a megoldás jobban int majd a csak szükség szerinti felhasználásra, mint a mostani egyetemes átalánydíj. De az is biztos, hogy ez a takarékosság, (illetve a technikai feltételek megteremtése) pénzbe kerül. Hosszú távon mindenképpen kifizetődő a vízórák, a jobban illeszkedő ablakok beépítése. De a majdani haszon árát most kell megfizetni. B. I. Ponty08 kádak Hol a hal? Az élőhal a Búza tér alatt — pontosabban a csarnok alatti tárolóban — és a Baj­Az akta útja rövidebb... Még sok a kontár Miskolc valamikor az Ipa­rosok városa volt, most tá­mogatni, segíteni kell a vál­lalkozó kedvűeket, hogy le­gyen elegendő, lakosságot szolgáló mester. Az ösztönzés­nek van is eredménye, hiszen ma majd másfélszer annyi kisiparosunk van, mint 1975- ben. Ä vállalkozó kedv növelé­séhez adókedvezményt nyúj­tanak az ellátatlan területe­ken dolgozó, vagy a hiány­szakmák művelésére vállal­kozó kisiparosoknak. A mű­helygondokon is igyekszik se­gíteni a városi tanács, a lakó­telepi házak garázsszintjén műhelyként szolgáló helyisé­geket alakítanak ki, de szer­veznek műhelyépítő- és fenn­tartó szövetkezetét is. A tervek szerint öt év múlva a jelenlegi 1200 helyett 1500 kis­iparos fog tevékenykedni vá­rosunkban. Nem mindenki járja sajnos a szabályos utat. ügy orszá­gos felmérés szerint legalább annyi kontár működik jelen­leg, mint amennyi az iparen­gedéllyel rendelkező meste­rek száma. S nálunk sem jobb a helyzet. A jog különb­séget tesz: kontár, aki túllé­pi a saját iparengedélyében meghatározott tevékenység határait, s kontár az is, aki érvényes engedély nélkül vál­lal munkát. Jó részük álta­lában főfoglalkozása mellett tesz szert ily módon jelentős mellékkeresetre. A kontárkodás az ellenőri­zetlen jövedelemszerzés mel­lett más gondot is jelent. Bár nem mindig végeznek rosz- szabb munkát, mint az enge­déllyel rendelkezők, — sőt, sokszor még különbet is —, de a megrendelőt kontárok esetében kevéssé védi a jog­szabály. Azaz a felvett, s le nem dolgozott előleg, vagy a rossz munka miatt igen ne­hezen érvényesítheti követe­léseit. Persze, a kontárok lé­nyegesen olcsóbban dolgoz­nak — megtehetik,' hisz’ adót nem fizetnek —, mint az iparengedéllyel rendelkezők, s ez óriási vonzerő. A megoldás nem a kontár­kodás fokozott ellenőrzésében, vagy új adminisztratív intéz­kedésekben rejlik, hanem ab­ban, hogy a legális iparenge­délyes munkát kell vonzóvá tenni. Ebbe beletartozik az iparengedélyek kiadásának gyors, zökkenőmentes, hiva­tali útja, a bürokrácia elkerü­lése és a kedvezmények szé­les körű kiterjesztése. Az ügyintézésben már sikerült rövidíteni a kérelmek útját, de az iparengedélyekkel, a kisiparosok adóztatásával, el­lenőrzésével, felügyeletével kapcsolatosan még számos új, korszerű jogszabály meg­születése várható á közeljövő­ben. Baráti eszmecsere a városi pártbizottságon (Folytatás az 1. oldalról) Drótos ~ímszIó, városunk pártbizottságának első titká­ra ugyancsak tegnap fogadta a vologdai fiatalokat. Nem­csak arról beszélt a szovjet vendégeknek, hogy Vologda mit jelent a miskolci embe­reknek, hogyan vált az elmúlt évek során egyre ismertebbé ez a szó, s amit takar, a test­véri kapcsolatok sokasága, ha­nem arról is, hogy gyorsan fejlődő városunk milyen ap­róbb, s nagyobb problémák­kal küzd napjainkban. Egy­szerre gond és öröm az, hogy Miskolc a fiatalok városa. Gondot jelent a lakásigénylőíc számának gyors növekedése, s a demográfiai hulláin, ugyanakkor felbecsülhetetlen az a segítség, amit városunk fiataljai, KISZ-tagjai nyújta­nak Miskolc építéséhez, gya­rapításához, s a nagyberuhá­zások építéséhez. Az LKM-ben az ország har­madik legnagyobb KlSZ-szer- vezetével ismerkedett a szov­jet delegáció, s ebben Porko­láb László, a nagyüzemi KISZ-bizottság titkára segí­tette őket. A több mint 200 éves gyár jelenét érzékletes számokkal tárta a vendégek elé. Szólt a közelmúltban el­kezdett nagy vállalkozásról, a kombinált acélmű építéséről is. Szó esett az értékesítési gondokról, a megnehezült gazdasági környezetről, s az ehhez való alkalmazkodást elősegítő tervekről. Valósá­gos szakmai vita, párbeszéd alakult ki pillanatok alatt, hiszen a szovjet fiatalok kö­zött kohász szakember is akadt. Ugyanúgy érdekelte y A vologdai küldöttek egyik vezetője, Alekszandr Vaszilje- vics Maklahov, a vologdai városi Komszomol-bizottság titkára szenvedélyesen érdeklődött minden technikai részlet iránt a miskolci üzemlátogatások során. Képünk a D1CÉP kábelüze­mében készült. . ­őket á KISZ KB Vörös Zász­lajával kitüntetett ajapszer- vezet munkája, mint az acél minősége, a termékszerkezet adatai. Az eszmecsere után a kombinált acélműbe látoga­tott el a csoport, ahol a kor­szerű technológia, s a fiatal szakembergárda valóban rá­szolgált „a fiatalok gyára” névre. Az ebédet követően a társ­üzem, a DIGÉP várta vendé- geinkat. Az érdekes, jól szer­vezett program után egy kis pihenésként a Mályi-tóhoz látogattak el a komszomolis­ta fiatalok. Este pedig a Mis­kolci Közlekedési Vállalat KISZ-klubjában rendeztek tiszteletükre forró hangulatú, baráti estét. A mai napon megyénk ne­vezetességeit tekintik meg, s barátságos sportviadalon mé­rik össze erejüket vendéglá­tóikkal. Este következik a ta­lán legjobban várt' program: magyar családok látják ven­dégül szovjet barátainkat. (k-ó) esy-Zsilinszkv úti Halszaküz­let raktárában várja (?), hogy sorsa beteljesüljön; a külön­féle tengeri halak a hűtőház­ban pihenik ki a Hamburg­ból, Lengyelországból, a Szov­jetunióból ide vezető út fára­dalmait. Élőből jelenleg * ponty megy, vagy inkább megye- get, sokan drágállják, kilón­ként 58—65 forint. A gazda­ságokból teherautón szállít­ják Miskolcra, kádban. Egy ZIL-platón három kád hal utazik, nyáron 7—8, télen 10 —11 mázsa van egyben-egy- ben. (A melegben ugyanis na­gyobb az oxigénszükségletük.) A Halértékesítő Vállalat július közepén új akciót indí­tott: filézett, panírozott már­ványpontyot kínálnak a ve­vőknek. Az akció augusztus végéig tart. Utána nem sok­kal megjelennek az egyéb halfajták is a piacon. Főzni való aranysárga kukorica A legújabb főzni és patto­gatni való csemegekukorica- fajtákat mutatták be tegnap Kecskeméten áz ipar- és a termelőgazdaságok képvise­lőinek, a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben. Az itt ki­nemesített főzni való kuko­ricaújdonságok aranysárga szeműek és vékony héjúak, s választékuk lehetővé teszi, hogy nyár elejétől késő őszig egymást váltva érjenek a há­zi kertekben, a nagyüzemi táblákon. A gömbölyű szemű, sárga színű, pattogatni való kecskeméti kukoricahibridek rövid tenyészidejűek, 'bő ter- mőek. A beérett, telt szemek érzékenyen reagálnak a hőre, egyenletesen pattognak: egy deciliterből három liter lesz. De már ennél is vannak job­ban pattogok a fajtajelöltek között. A tenyészkertben be­mutatott — most érő — hib­ridek egy részéből már jö­vőre magot kaphatnak a ter­melők. 'I Gyárakba látogailak wlogi vendégeink

Next

/
Oldalképek
Tartalom