Déli Hírlap, 1981. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
1981-07-22 / 169. szám
„A festészetben tűrhetetlen a csúnya” Somogyi Győző képei k '^K : jH a^c Érdekes és meghökkentő színhatásával elüt a megszokott tájképektől a Nógrádi táj. (Részlet.) Érdemes és tanulságos is elolvasni Somogyi Győző nyilat* kozatait, mielőtt megtekinte. nénk a József Attila Könyvtár kiállítótermében a festményeit. Művészről lévén szó, természe* tesen magának a produktumnak kell megszólítania a nézőt, ám az önelemzés elárulhat valamit a festő-grafikus világképéről, művészi felfogásáról. Miben érzi másnak a festészetet, mint a grafikát? Ügy véli, hogy a grafika Alkalmasabb arra, hogy szociális igazságokat fejezzen ki. Ugyanakkor: „A festészetet magasabb rendűnek érzem, mint a grafikát, vagy legalábbis másravalónak”, mert... „a festészetben tűrhetetlen a csúnya, elfogadhatatlan a kritika, az irónia, a groteszk... A festményben a szépet és az igazat kell ábrázolni,, meg a célt, ami felé haladnunk kellene.” A nagy kérdés persze mindig az: hogyan valósulnak meg a művész deklarált elvei? Nos, a látogatót min- • denekelőtt Somogyi Győző színvilága ragadja meg. Az, hogy mit emel ki a néző, mindig esetleges, de talán nem véletlen, hogy a rózsaszín tűnik fel először. Ezt a színt általában nem szeretik a festők, mert „csinált”, alig található a természetben. Somogyinál viszont a legváratlanabb helyen és funkcióban: háttérként jelenik meg. Mintha bizony önmaga cáfolataként (?) iróniának szánná. Egyik döbbenetes erejű képén, a Béke királynője címűn egy tragédiát, vagy ha úgy tetszik, a tragédiát ábrázolja. A kép jobb oldalán az atomrobbanás sárgáspiszkos „gombája”, alatta az elpusztult város. A kép bal oldalán a megfeszített Krisztus, balján egy ijedten, döbbenten a távolba néző férfi, jobbján anya, ölében riadt szemű gyermekkel. Mindez rózsaszín alapon. A renais- sance-festőktől vett „idézetnek” vehetjük a két pelikánt, rejtélyes viszont a halra emlékeztető szörny szerepe. Lehet az atomrobbanás okozta mutáció, elkor- csosulás jelképe is, noha tudjuk, hogy a keresztény mitológiában a halnak más a jelentése. Nehéz kiemelni a legjellemzőbb képeket, mert a kiállítás egésze hat, s nem is elég csupán egyszer megnézni, hogy megértsük. Somogyinál semmi sem olyan, mint ahogyan megszoktuk. Nógrádi táj című festménye is a színekkel kap meg. A hegyek rózsaszínek, sárgák, barnák, míg a völgyben meg- , búvó falu háztetői feketéből piroslanak elő. Az egésznek Ezisijat a imi filmfesztiválról Kovács András Ideiglenes paradicsom című filmje a játékfilmek, Palástny György Égig érő fű című alkotása pedig a gyermekfilmek kategóriájában kapott ezüst díjat a most véget ért moszkvai filmfesztiválon. A száz ország és több nemzetközi szervezet filmjeit bemutató fesztiválon a játékfilmek kategóriájában az aranydíjat egy brazil, egy vietnami és egy szovjet alkotás kapta. Az aranydíjas szovjet film a Teherán—43 című alkotás. A vietnami filmművészek alkotása, a Puszta mező, valamint a brazil Kifacsart ember című film ugyanebben az elismerésben részesült. Ezüstdíjat Kovács András filmje mellett a japán Zavaros folyó és a norvég Kitüntetés című film kapott. A díjnyertes magyar játékfilm, amelyet még nem mutattak be hazánkban, egy francia hadifogoly magyarországi tartózkodásának idejét felelevenítve ad képet a fasiszta korszak végnapjainak emberpusztító tragikumáról. A gyermekfilmek versenyében egy szovjet film. a Fekete tyúkocska, Viktor Gresz alkotása kapta meg az arany- dijat. valami megmagyarázhatatlan ünnepélyességet ad ez a kontraszt. A színek feleselése figyelhető meg a két Du- na-parti kép: a Nagymaros és a Visegrád kompozíciójában. A falu élénk, vidám színei mellett meditációra kényszerít' Visegrád hegyeinek sötét tömbje, történelmi komorsága. Szokványosnak éppen nem neveznénk a Csepeli cserzőanyaggyár című képét a gomolygó rózsaszín és a sárgák gőzeivel, ködeivel. Az épületek kontúrjai élesen emelkednek ki ebből a gomolygásból, a fákat viszont valami békétlen szél tépi, cibálja. A legfeltűnőbb hiány a képen éppen az emberé. Azért tesszük ezt szóvá, mert az egyik interjújában líraian, nagy szeretettel beszél éppen a lebontásra ítélt csepeli lakótelepről, a sufnikról, arról a táj- rendező erőről, amellyel sjz emberek a tenyérnyi udvarokon is kertet varázsolnak a sivárságba. Ez a mély együttérzés, azonosulási vágy fejeződik ki nemcsak a tájképein, de a figurális kompozícióin is a fáradt arcú, a távolba vagy önmagukba néző embereken, a színes, vágtató, meghorkanó lovakon. Ha szépségről beszélünk, akkor Rembrandt kései rajzaira, festményeire kell utalnunk. Maga Somogyi is azt vallja, hogy „az igazság nem mindig szép”, legalábbis nem a kellemesség jelentésében. Újrafogalmazza a valóságot, mint minden szuverén alkotó. Márpedig ez ellenállást vált ki a nézőben, erőfeszítésre kényszeríti, hogy maga is fogalmazza meg a vizuális élményét. Nem harmóniát ad a festő ingyen, hanem a küzdelem, a konfliktusok legyűrésének, megoldásának a szépségét, s ez még akkor is imponál, ha nem mindenben értünk egyet- (hwpácsi) Mintha ugyanaz az erő mozgatná a fát, űzné a lila-sárga-kék-barna színekben pompázó lovat, Somogyi Győző Paripa című képén. SZERDA. •* Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró_ nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Ezt láttam ... — 12.55: Operaslágerek. — 13.25: Dzsessz- melódiák. — 14.10: Kárpáti-rapszódia. — 15.00: Hírek. — 15.10: Haydn: D-dűr szimfónia. — 15.33: Külföldről érkezett. — 16.00: Ütközően. — 16.10: Kritikusok fóruma. — 16.20: Bemutatjuk új felvételeinket. — 16.50: Filmzene. — 17.00: Hírek. Ütközően. —17.07: A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepén. — 17.37: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik, Mészáros Tivadar vezetésével. — 18.12: Hol volt, hol nem Volt. . . — 18.30: Esti magazin. — 19.15: ..Szép vagy Alföld...” — 20.25: Világhírű zongoraművészek. — 21.36: Régi híres énekesek műsorából. — 22.00: Hírek. —.22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Csenki Imre madrigálokat vezényel. — 22.52: A régi magyar gabona. — 23.07: A Lipcsei Rádió szimfonikus zenekarának1 hangversenye. — 24.00: Hírek. — 0.10: Szörényi Szabolcs táncdalaibóL Petőfi rádió: 12.03: Énekszóval, muzsikával. — 12.&0:. Hírek. — 12.33: Tánczenei koktól. — 13.30: Labirintus. — 14.00: Kettőtől négyig ... — 16.00: Kötődésem a tájhoz. — 16.30: Hírek. — 16.33: Ütközően. — 16.35: Néhány perc tudomány. — 16.40: Fiataloknak! — 17:30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. — 1&.5&: ww műsor Világtörténelem a hangversenyteremben. — 19.25: Bojtár László népdalfeldolgozásaiból. — 19.45: A beat kedvelőinek. — 20.30: Hírek. — 20.33: Kíváncsiak klubja. — 21.23: Közvetítés a Duna Intercontinental szálló Csárda étterméből. — 21.43: A Rádió dalszínháza. — 23.00: Hírek. — 23.15: Lengyel dzse&szpanorama. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 12.00. Zenekari muzsika. — 13.00: Hírek. — 13.07: A századelő irodalmának hetei. — 13.27: A Juilliard vonósnégyes játszik., — 14.49: Dallapiccola: Odüsszeusz. — 16.55: öt földrész zenéje. — 17.00: A zeneirodalom remekműveiből. — 18.07: Dietrich Fischer-Dieskau schumann-felvételei. — 19.00: Hírek. — 19.05: Nagy siker volt! — 20.15: Külföldi tudósítóké a szó. — 20.30: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 21.30: A századelő irodalmának hetei. — 22.00: Magyar zeneszerzők. — 22.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek,’ időjárás. — 1-7 .,05: Részletek a Funny Girl című film-musicalből. — 17.30: index... A miskolci stúdió gazdaságpolitikai magazinja. (A tartalomból: Rakodásgépesítés a 3. sz. Volánnál. — Az udvar Az udvarban az volt a legnagyobb gond, hogy hogyan jón be a szén. A tüzelő, amely nélkül nem füstöltek volna a századelőn rakott kémények, es nem fújták volna vissza sem a füstöt, hogy nagyanyái gondozásból időnként visszakapó édesanyám zsörtölődhessen: már megint koromszagú vagy, fiam! A sparheltre vastagon égett rá a rósz- szül szeleid kémények áldása, a szurok, nem győzték az asszonyok késsel levakarni; a kormolás nagyobb munka volt, mint a lyukas csatorna alatt fogott esővízből a nagymosás. De ez őszi, téli baj volt, az esztendő felén, ilyentájt nem a kéményt, az eget kémleltük: csak ne essen. Mert ha esett, abba az udvarba legfeljebb Neumann bácsi tudott bejönni. Ott lakott az emeleten, ismerte az első udvar lejtőjének minden bukkanó- ját, ki tudta centizni a belső lapos fordulóit. Kövér belsped-lovai szinte maguktól mentek, és hozták a köves szenet, a jobb minőségű vágott fát. Akkor már csak az a gond volt nagymama vállán, hogy ki rakja be a kamrába, erről szólt a langyos nyárestéken kinyíló ajtók előtt elhelyezett sámlikon a beszéd, Itt jó helye volt a fájós ízületeknek, amelyek már nem voltak alkalmasak szénlapátolásra, fahordásra, és amelyeket, ha mással nem, jó tanáccsal mindig megszánt az udvar: — Majd lesz valahogy, Szabó néni, majd behordja a Gyuri. Gyuri a szomszéd asztalosműhely mindenese volt, talán ő ismerte a legjobban a táblát: „Szabó Gábor úri szabó, műhely a második udvarban.” Ö hordta az öregeknek a faszenet is, amely arra kellett, hogy a vastömb, a méternyi rúddal óvatosan kiemelt, külön nyéllel ellátott szabóvasaló átizzék, és olyan tüzes legyen, amilyen éppen kellett. A párállá gőzben így simult a párnára a fazon, így igazodhattak egymás mellé a gondolatok. — Ma megint szép idő van, Gáborkám! — mondta a mindennapi szunyókálás utáni munkás délután örökös vendége, a nyáron is nagykabátban járó, kedves aggastyán, és az akkor háromszáz forintért Ózd-szerte legjobb fazont készítő öregember bólintott: — Jó idő van, Gyulám ...» Jó idő volt nagymama kiskertjére, amelyet a századelőn épült gyárvárosi bérház emeleti lépcsője ala bűvölt, és a csodával határos módon életben tartotta. Az árvácskát szerette a legjobban, de a petúnia kedvéért is óraszám görnyedt fölötte, bölcs hallgatással hárítva el a raplimat: miért nem vehetek szélben, szemerkélő esőben is napozót. — Menj át kislányom a 46-osba — szólt, ha már minden kötél szakadt — hozzál két kiló kenyeret. A két forintért kapható barna volt akkor a legjobb (a leginkább ne-, künk való), de hoztam a Singer-varró- gépet hajtó, elfüggönyözött ablak mögött a törzsvendégekkel diszkrétan próbáló öregembernek Nikotex Munkást, kiló cukrot a vasárnapi süteményhez. Olyan dolgokat, amitől nyugodtan leülhettem az első udvarban Steiner bácsi háromlábú széke mellé, és pletykálhattam. Mert mi más volt az a gyerekbeszéd a másik öregembernek, aki körül halomban állt az ócska cipő, de minden észrevételre válaszolt. Bizony, vigyázz az úton, ha átmész ... Jól vannak nagyma- máék? Helyes. Percek alatt ven fel egy flekket a megkopott sarokra, és órákig mélázott a múlton. Kedves fiatal felesége a második volt, Auswitzban maradt hajdan a család, ahogy felnőtt suttogásból sokkal, később megértett igazságokból megtudtam. Akkor csak azt tudtam, hogy nagyon jó délutánokat ücsörögni a cipőhalmok között, és ennél csak az jobb, ha meglóghatok: fel Meggyesre, ki a Gyújtóra . . . A Meggyes olyan ’Özdon, mint Diósgyőr: a meggyfáiról kapta a nevét. Hogy a Gyújtó miről kapta, azt sokkal később tudtam meg. A kolóniákat, az üzemet, a századnál is idősebb gyárat kerítés, kapu őrizte; a régi Özd utcáin nem lehetett dohányozni. Csak itt, a még régebbi belváros után következő, a felszabadulás után némi belvárosi ranghoz jutó Vörös Hadsereg utcán, ebben a városrészben lehetett rágyújtani. Itt, ahol az én szememben világvárosi élet lüktetett, ahol ismertek a patikában. Korfu csokoládét adtak a boltban, ha forint húszat láttak a pultra kapaszkodó kezemben (mást nem ettem meg), ahol az egész utca sajnált, amikor egy tiltott biciklitúráért csúnyán megvert nagymama, és napokig mosogatta langyos vízzel a plezúros térdemet Nem fájt az, csak sajgott, és. ha nagy baj ér, most is úgy érzem magam, mint a kisgyerek, alti csúnyán elesett. Sajgó, húzó, álomból is felriasztó, idegeket borzoló rossz érzés, fog el, most is, amikor harminc évvel később arra < járok. Hetenként, mert sajnos arra visz a szüleim felé igyekvő autóbusz; át kell utaznom az ózdi Gyújtón. Elfordítom a fejem, nem nézek az udvarba, pedig a sok-sok lakásos ház első fele áll még. Ide még nem ért el a városrendezés, itt, a fal mentén surranó lejtőn még bárki kipróbálhatná: le tudja-e hajtani egy zivataros nyári délutánon a téli tüzelővel megrakott kocsit? Csak már az nem lenne, aki a nagyszerű mutatványt elégedett sóhajjal kísérje; oda vannak az első udvar lakói, és a második udvar sincs sehol. A kiskert virágai rég kivesztek, az emeletes ház apró földkupac, vasbeton üzletház készül a vegyesbolt helyén, és én minden hétvégi utómról még azon a hét végén, vasárnap délután visszafordulok. Nem jó visszafordulni, nem jószántamból teszem. A múlt század végi, a kiegyezés utáni ipartelepítéssel együtt járó városépítés során született régi házat, a vizes falakat, a rosszul szeleid kéményeket, a harmadik udvarból cipelt tele vödröket, a téli hideget átengedő vetemedett szimpla ajtót, a sokgyerekes családok napi civakodását, a porba szakadó kötéllel tönkrement nagymosás fölötti sírást nem hiányolom. Tetszik a város átépítése is, jobban tetszik, mint a miskolci, mert a kisebb nagyságrendű településeken talán hamarább lehet nagyot alkotni, és ez mutatja is magát. Szívesen nézem, amíg elsuhan az autóbusz, de a gondolataim csak az udvar mélyén levő földkupacnál időznek, és a télen szánútnak is használt lejtőnél. Van még ember, aki le tudna itt lovas kocsival ereszkedni, ha lefagy az ólmos eső? MAKAI MARTA 1 Aratási tapasztalatok. — Munkás- mérnökök. — A miskolci üzemek és vállalatok első félévi mérlege.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Dobog Bela. — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (A szovjet —magyar barátságfesztivál csu- vas küldöttei Egeiben. — Salgótarjáni jelentés. — Agria borverseny.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.30: Hírek. — 16.35: Testünk. — 17.05: Életet az éveknek”. — 17.35: A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepén. — 17.55: III. magyar- szovjet ifjúsági barátságiesztivál. — 19.10: idősebbek is elkezdhetik ... — 18.15: Esti mese. — 19.30: ÍV-híradó. — 20.00: Isten után az első. — 21.35: Ki járt jobban? — 22.00: Bayanihan. — 22.35: Tv- híradó 3. — 22.45: Tv-tükör. — 22.55; Universiade 1981. Televízió. 2. műsor: 20.01: Fesztivál a Duna mentén. — 21.05: Tv-hfradó 2. — 21.25: Zalai szarvasok. — 22.05: Parabola. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Festők és szobrászok Katowicéből. — Mini Galéria (10 —14) : Textiltervek. — József Attila Könyvtár kiállítóterme (12— 20) : somogyi Győző festményei. — Herman Ottó Múzeum (10—18) : Ember es munka. — Ikonok* magyarországi gyűjteményekből. — Kiss Miklós clédestapoicsanyi körzeti állatorvos keménycserép- gyűjteménye. — Miskolci Képtár (10—18): Két évszázad magyar festészete. — Herman Ottó-em- Lékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Diósgyőri vár (9—19): A diósgyőri vár története. — Pénzek Diósgyőr életében. — Déryné-ház (9—19) : A miskolci színészet története.- — Borsod—miskolci Múzeum (10— 18) : Kondor Bél a-emlék kiállítás, — Megyaszói festett asztalosmunkák 1735-ből. — Erdélyi kerámiák a Déri-gyűjteményből. — Dómján József Toidi-illusztrációi. Filmszínházak: Béke (f4): Puska és bilincs (színes szovjet film); (hn6. 8) : Kamaszok (mb. színes francia film, 14 éven felülieknek!) — Béke kamaramozi (6): örült nők ketrece (mb. francia—olasz film, 16 éven felülieknek, III. helyár!). — Kossuth (f3. hn5. 7): Zugügyved zavarban (mb. színes olasz film, 14 éven felülieknek, II. helyár!). — Táncsics (fo, f7) : Nevem: senki (mb. színes olasz —francia—NSZK film, Hl. helyár!). — Táncsics kamaramozi (6) : MégkÖzelitések (mb. színes svájci —francia film, 14 éven felülieknek!). — Tapolca, Ady (7): A nyolcadik utas: a halál (színes angol film, 18 éven felülieknek, III. helyár!). — Tapolca, kertmozi (9): A nyolcadik utas: a halál (színes angol film, 18 éven felülieknek, Hl. helyar!). — Göröm- böly, Krúdy (6) : Fogadó az örök Világossághoz (színes magyar film, i4 éven felülieknek!) — Tokaj vendégátóház (f8) : Piedone Egyiptomban (mb. színes olasz film). — Vasas kertmozi (f9): Hotel a Halott Alpinistához (színes szovjet film). — Gárdonyi kertmozi (f9): Pokoli torony I—II. (színes amerikai film, 14 éven felülieknek. dupla és III. helyár!). — Art Kino (T9) : Nonna Rae (színes amerikai film, 14 éven felülieknek!). — Szirma (f6) : A péntek nem ünnep (mb. csehszlovák film), CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: Mai kulturális programok. —v 8.25: Népdalok. — 8.50: Donizetti: Betly. — 9.44: Brum- madzag, a zenebohóc. — 10.00: Hír ék. — 10.05: Sirius kapitány veszélyben. 10.35: Zenés játékokból. — 11.05: Schumann: Spanyol szerelmi dalok. — 11.25: üresen. — 11.40: Abel a rengetegben. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Indulók fúvószenekarra. — 8.20: Tíz perc külpolitika. —8.30: Hírek. — 8.33: Napközben. — 10.00: ZenegLéielött. 3. műsor: 9.00: A Beatles együttes összes* felvételei. — 9.28: Magyar kamarazene. — 9.50: Balettzene. — 11.00: Hírek. — 11.05: A Bécsi Ceoncentus Musicus Kamarazenekar tagjainak felvételeiből. — 11.45: Kováts Kolos operaáriákat énekel.
