Déli Hírlap, 1981. március (13. évfolyam, 50-75. szám)

1981-03-31 / 75. szám

*> Tegnaptól kabaré is Már csak van... ez hiányzóit! jfí Eger szegi Judit, Tardy Balázs, Horváth Zsuzsa és M. Szi­lágyi Lajos A humor egyik forrása a fö­lény tudata, fölénybe pétiig az­zal szemben kerülhetünk, amit jól ismerünk. Tehát a fonák­ját is. Olyan szükségünk van a feszültségoldó, jóízű nevetés­re, mint a tiszta vízre és le­vegőre. A nevetés öli a neu­rózis bacilusait, a bosszúság vírusait. Tüdőnk és kedélyünk megtelik levegővel, amit aztán jóleső fáradsággal fújhatunk ki „a Szemere-sarkon". hogy a műsor egyik poénját idéz­zük. sokszor elmondjuk, mond­ják az ide látogató vendégek is, hogy Miskolc piszkos, zsúfolt, komor város, és mi, lokálpat­rióták — noha a tényeket ne­héz tagadni — kicsit mindig sértve erezzük magúnkat. Egé­szen más, ha a humor ostyá­jában kell bevennünk ezeket a keserű pirulákat. A humorista fölényérzetét átveszi a néző- hallgató is, a fullánkok kelle­mes bizsergést okozva tudato­sítják. hogy igenis leküzdhetők ezek a gondok-bajok. Mindezt pedig a Miskolci Kabaré tegnap esti premier­je kapcsán mondjuk jókedv­vel és örömmel. Mert jó do­lognak tartjuk, hogy ez a másfél órás műsor egyálta­lán létrejött, hogy négy, még ifjú ember: Bérezés József, Karosi Imre, Kiss József és Szabados Gábor akar, ambí­ciója van, s ezekért az elkép­zelésekért tesz is valamit. Talán a véletlen hozta így, hogy mind a négyen mérnö­kök, ám az már nem vélet­len, hogy egymásra találtak. Harman (újságíróként) egy épületben dolgoznak, s Bér­ezés, Karosi és Szabados már csináltak együtt kabarét az egyetemen Silány Kinpad címmel. Érthető hát, hogy — emlékezve az ottani sikerek­re — fel akarják támasztani, illetve újra létre akarják hozni Miskolcon ezt a külön­ben csak látszólag könnyű műfajt. Az, hogy törekvése­ikhez kitűnő partnernek bi­zonyul Barna György, a To­kaj vendéglátóház igazgatója, mar szinte természetesnek mondható. ismerve eddigi tevékenységét a város köz­művelődésében. Dicsérendő persze a Miskolci Nemzeti Színház is', mert vállalta en­nek a lényegében még ama­tőr társaságnak a bemutatá­sát Mert kockázat ez — hi­ba lenne hallgatni erről —, amelyben persze a szerzőké a legnagyobb tét. Nos. az el­ső akadályt: a megszólalásét, a nyilvánosság elé lépését si­keresen vették. sére — nem soroljuk tovább). Miskolc valósága, hétköznap­jai számos sajátos, csak a vá­rosra jellemző témát kínál­nak. Hisszük, hogy szerzőink fel is fedezik őket. Ennek azonban feltétele a valóság állandó, nem szűnő tanulmá­nyozása, s a napilap-informá­ciónál mélyebb megismerése. Elvégre nemcsak a békájáról nevezetes a Szinva két part­ja, hogy csak egy példát mondjunk. Az igazi humor mindenkor valós konfliktu­sokat hidal át elegáns moz­dulattal. Nos, a műsornak sok-sok felszikrázó pillanata, a spontán kitörő nevetések és tapsok azt tanúsítják, hogy szerzőink már birtokolják az eszközt, a formát, amit meg, kell tölteni tartalommal. Végezetül az elismerés hangján kell szólnunk a szí­nészek : Eger szegi Judit, Hor­váth Zsuzsa, M. Szilágyi La­jos, Tarái. Balázs és Ujlaky get, s ahol helyzeteket is ír­tak a szerzők, ott élvezettel komédiáztak, A szöveget azonban meg kell tanulni! Ilyen intim közelségben a né­zőhöz, megengedhetetlen, hogy egy kupié szövegét ol­vassák! Szűcs János rende­zőre hárult a szerkesztő há­látlan szerepe is. Célirányo­sabb lesz azonban ezt a mun­kát a következő produkció­nál már jóval a próbák el­kezdése előtt elvégezni. S ak­kor több idő jut a próbákra is. Nem kell félni a húzástól és a kontrolitól, hiszen- ezek a fiatalemberek ontják az öt­leteket, egy eldobott rossz he­lyett írhatnak száz jót. Valami történt, elkezdődött tegnap este a Tokajban. Meg­érdemli a jóindulatunkat, fi­gyelmünket, érdeklődésün­ket. A cím burkolt kérdésére igennel válaszolhatunk. Ed­dig hiányzott a kabaré Mis­kolcon, de lám itt van, s lesz T A Tudósklub legutóbbi adá­sa az értelmiség mai helyzeté­vel foglalkozott. Azért ezzel, mert a ;o-es évek gazdasági ki­hívása újra felveti a kérdést, hogy milyen helye, szerepe és felelőssége van értelmisé­günknek. Sokszor hajlamosak vagyunk ezt a kihivást csu­pán a külgazdasági tényezők­re érteni, holott legalább any- nyira fontos a belső struktúra- és szemléletváltoztatás is. Huszár Tibor (az ELTE tanára) éppep a gépipari exportunk visszaesését emlí­tette példának. Ma már csak olyan termékkel lehet siker­rel betörni a piacra, amely­ben új (műszaki) gondolat realizálódik. Erdélyi Sándor (mérnök. vállalatigazgató) viszont feltette a kérdést, hogy milyen motívumok ösztönözzék . a mérnököket az új kigondolására és vé- gigharcolására. ha még a vállalatvezetők sem érdekel­tek abban anyagilag? Nem először mondta ki (többször le is írta a Valóságban), hogy társadalmunkban job­ban érvényesül a pozíció, mint a produkcióorientált mentalitás. Egyszerűbben fo­galmazva. érdemesebb a ve­zetői állásokra törekedni, mint valami újat kitalálni. Ez a légkör és szemlélet vi­szont nem kedvez az inno­vációnak, az alkotó típusú Városunk kórushangver­sennyel emlékezik meg Bar­tók Béla születésének 100. évfordulójáról. A városi ta­nács művelődési osztálya, va­lamint a Városi Művelődési Központ művészeti és propa­gandaosztályának szervezé­sében holnap este 7 orakor kezdődik a Bartók-teremben az ünnepi műsor, amelyben ífjllép a 6. sz. Általános Is­kola énekkara, az Egressy Béni Zeneiskola kórusa, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola leánykara és zenekara, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zene­kara és a miskolci Bartók- kórus. Zongorán közreműkö­dik Osvayné Jaki Erzsébet. Az ének- és zenekarokat Reményi János, dr. Farbaky Jó szemmel veszik észre, s egyáltalán meglátják váro­sunk kifigurázandó, meg­fricskázandó jelenségeit. Hu­moruk még nem mindig men­tes bizonyos utánérzésektől (a nevek felsorolását ezúttal még mellőzzük), sok hasznos patentot, ötletet, megoldást vettek át például a rádióka­barétól, a tévéből is ismert sztároktól. Ez önmagában még nem baj, sőt természe­tesnek mondható. Minden kezdő tanul valakitől, s ép­pen azzal, hogy másolja azt. Szigorúbb szerkesztéssel, na­gyobb önkontrollal a hibák javíthatók, a még bántó su­taságok kigyomlálhatok. Mire is gondolunk itt? Két dologra is. Nézzük először a J szakmait. A kabaré nehezen ! áll meg egy logikai szál, vagy kerettörténet nélkül. Ezt ez esetben Selmeczi György ki­tűnő, hangulatos zenéje (a zongoránál Regös Zsolttal) helyettesíti. Szabados Gábor konferansza szellemes, de nem tudja pótolni, feledtetni a fentebb említett hiányt. Itt jegyezzük meg, hogy a kaba­ré jól elbírja a szabadszájú- ságot, sőt a pikantériát is, de csak akkor, ha poénértéke van. Különben a durvaság bántó, mert funkciótlan. Nem ezzel kell ma már a ..polgárt pukkasztani", méltatlan a szerzők tehetségéhez. A má­sik észrevételünk már a tar­talomra vonatkozik. A ver­bális humor statikussá teszi a produkciót. A színész csak a valós élethelyzeteket tudja jól eljátszani. Nem azt kí­vánjuk ezzel állítani, hogv a látottaknak nincs valóság­alapja, de azt igen, hogy nem új felfedezések (gondolunk itt például az albérletre, a „szerződött gyerekekre”, a brigádmozgaiom Jdáresedé­Dénes teljesítményéről. Igye­keztek el is játszani a szöve­még jobb is! (horpácsi) Gézáné és Finta Gábor ve­zényli. Sumonyi Zoltán regénye ___•____Panel-halom Délután háromnegyed kettőkor, azaz egé­szen pontosan 13 óra 40 perckor fordul be a tanár UI-s Trabantja a Váci útról az Ár­pád-híd étterem elé. Az étterem előtti bekö­tő úton. meg a szélső ház parkolójában már nagy készülődés folyik, rendőrök, ifjúgárdis­ták, tűzoltók, rakodómunkások ügyködnek a téren, alig lehet elmenni közöttük. Oldalt, a járda mellett egy piros csuklósbusz és egy tűzoltóautó szűkíti le az utat. Az autóbusz tetején hangszóró, amely 'erős beatmuzsi- kával árasztja el a környéket; a zenét időn­ként megszakítják, és az Angyalföldi Ifjúsá­gi Napok kezdődő rendezvénysorozatára hív­ja fel a. járókelők és az ott tolongó gyerekek figyelmét egy enyhén raccsoló, de annál ön- tudatosabb női hang. A stúdió az autóbusz végében van elhelyezve, ott kezelik a mag­nót, tárolják a magasan felpolcozott hang­szalagokat, de az autóbusz első része is ter­mesen van kiképezve, s inkább hasonlít egy könyvtárra és irodára, semmint utasszállí­tásra alkalmas járműre. Könyvtárszerű pol­cain kötegekben állnak a különböző röpla­pok, amelyek mindegyike más-más akcióra, versenyre, vetélkedőre szólítja fel a környék fiataljait, spt életkorra való tekintet nélkül az Árpád-hídi lakótelep és környéke vala­mennyi lakóját. Külön bálákban állanak a zöld, fehér, rózsaszínű és kék röpcédulák, aztán a különböző méretű részleges, vagy teljes műsorfüzetek. Éppen ezeket kezdik most az ifjúgárdisták kihordani az autóbusz­ból, s helyezik el őket az „Ifjúsági Lapkiadó Vállalat” meg a „Népművelési Propaganda­iroda” feliratú kis pavilonokban. A pavilo­nok a Váci út és a lakótelep előtti járda kö­zött állnak; négy vagy öt műanyag házacska az Árpád-híd feljárója és az étterem közötti szakaszon. A pavilonok mögött, meg kétol­dalt a fákra kifeszített köteleken — beke­rítve így az egész füves-fás-bokros parkot és a ház előtti parkolót is — háromszögletű piros és fehér zászlócskák lebegnek. — Na, ezek nem vesztegették az időt — mondja feleségének a tanár —, mert reggel még semmi sem volt itt! S amíg lépésben elhalad a csoportosuló gyerekek és az intézkedő hivatalos szemé­lyek között, nyugodtan el tudja olvasni a pi­ros autóbuszra festett feliratot is. IFJÚSÁGI VITAKÖRÖK — JÖJJ IFJÚ TÁRSUNK — KISZ-AKTIVISTÁK KÖRE — ALAPSZER­VEZETI TITKÁRKÉPZŐ TANFOLYAM. Amikor a középső panelház előtt kiszáll­nak a Trabantból, inkább csak megszokás­ból járják körül a házat, hogy nincs-e lent valamelyik pádon vagy homokozónál Gergő a dédivel — de mert nincs, és gondolhatták is, hogy ilyenkor már nincsenek lent, lehív­ják a közelebb álló liftet, és felmennek a he­tedik emeletre. Ott a tanárt ugyanaz a kép fogadja, ami reggel, amikor a lakásukból lépett a folyosóra: Hankóczyné zavarodot­tan szaladgál a folyosón, "karján az áléit és bágyadtán levegő után kapkodó Andreá­val. A folyosó üvegajtaja kitárva, a szemben levő ablak Is kifordítva áll, és ebben a gyenge huzatban ingázik Hankóczyné ab­laktól ajtóig. A tanár először azt gondolja, hogy még mindig a telefonra várnak, de a felesége, aki egy órával későbben ment el hazulról, s így hallotta a körzeti orvossal folytatott telefonbeszélgetést, meg ő maga is legalább negyedóráig győzködött az asz- szonnyal — most félig meglepetten, félig indulattal felkiált: — Jézusisten! Még mindig nem vitték kórházba ezt a kisgyereket?! Mire vár?! Azt akarja, hogy itt fulladjon meg a folyosón?! (Folytatjuk) A Tudósklubban, az értelmiségről embernek. Márpedig ez nagy zavart okozhat az értelmi­ség körében, az értelmiség megítélésében. Tekintélyt, társadalmi presztízst csak (szak)tudásával szerezhet, ám ha úgy érzik (különösen a kezdő) értelmiségiek, hogy az anyagiakban hátrányos helyzetbe kerülnek, akkor parlagon hevertetik a meg­szerzett tudásukat. Ez pedig egyértelműen pocsékoláát je­lent az egyénnek is, a tár­sadalomnak is. hiszen a dip­lomában is munka realizá­lódik. De van ennek más veszélye is, figyelmeztettek a vitában. Ha az anyagiak min att csökken az értelmiségi pályák presztízse (értsd: viszonylag alacsonyabb a fi­zetés, nehezebben jut a kez­dő diplomás lakáshoz), ak­kor a munkás szülők nem fogják ezekre a pályákra irányítani a gyerekeiket. Ez pedig a társadalom mozgá­sának lelassulásához vezet­het. Az értelmiségi érzékeny emberfajta, s igen nagy baj is lenne, ha nem volna az. Elégedetlenségének azonban csak az egyik oka lehet az anyagi megbecsülés mérsé­keltebb volta, vagy a lakás­hiány. Legalább ennyire ér­zékeny arra, hogy megfelelő­en fogalkoztatják-e, igénybe veszik-e a szakértelmét a döntések meghozatalánál. A kérdés általában nemzedéki ellentétként vagy éppen morális problémaként szo­kott felvetődni, holott ez el­sősorban gazdasági, követ­kezményeiben társadalmi és politikai. Ez adja meg ennek a rétegnek a súlyát. Nagyon nem mindegy, hogy mennyi­re hatékony a magyar „szür­keállomány”, a diplomás em­berfőkben felhalmozódott tu­dás és tapasztalat. Ezzel egyáltalán nem ér­tékeltük föl ezt a réteget. Sőt! Joggal hangsúlyozták a vitában, hogy az értelmiség szerepe nem csupán a tudo­mányok művelése, az. új gon­dolat „megtermelése” ipar­ban, mezőgazdaságban és máshol, de ezt a tudású műveltséget át is kell tudni adni, a példa erejével sugá­rozni a környezetre is. Más­képpen fogalmazva, az egész társadalom tudásszintjét, ter­melési kultúráját emelnie kell. mert enélkül lemara­dunk a versenyben. Ehheá azonban meg kell szereznie, a társadalomnak meg kell adnia az értelmiségnek, a szakértelemnek az őt megil­lető presztízst, elismerést. (horpácsi) KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Törvénykönyv. — 12.50: Hangverseny deiitíoben. — 13.51: „A rabság alkonyában”. — 14.31: Máltái nepzene. — 14.40: Elő vi­lágirodalom. Finnország. — 15.00: Hírek. — 15.15: Koruspódium. — 15.28: Nyitnikék. — 16.00: Útköz­ben. — 16.05: Kapaszkodók. — 16.38: Nóták. — lí.üü: Hírek. Út­közben. — 17.07: .összevonni? Megtartani? — 17.32: Eper és ver. Filmzene-részletek. — 17.45: A Szabő család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Mindenki ze­neiskolája. — 20.00: Eorradajmár, diplomata, tudós. — 20.20: Bee­thoven: Nagy fúga. — 20.40: Le­hár operetttlalalból. — 21.05: „A varázsló emlékkönyvébe”. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Amiről Amerika beszél. — 22.30: Barokk kamarazene. — 22.57; Metronóm. — 23.17: Rim- szkij-Korszakov operáiból. — 24.00: Hírek. — 0.10: Táncdalok. Petőfi rádió: 12.25: Ifjúsági könyvespolc. — 12.30: Hírek. — 12.33: Melódiakoktél. — 13.30: Éneklő Ifjúság.'— 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: A Baccara együttes felvételeiből. — 18.30: Hírek, — 18.33: Népdalkörök or­szágszerte. — 18.53: Operettegyüt­tesek. — 19.20: „Bomba” a la­boratóriumban. — 19.30: Csak! fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Kíváncsiak klubja. — 21.23: Slágermúzeum. — 22.21: Nóták. — 23.00: Hírek. — 23.15: Gyulai Gaál Ferenc szerzeményeiből. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 12.40: Tikk'-takk . . — 13.00: Hírek. — 13.07: Epizó­dok Goda Gábor regényéből. Le­velek Judithoz. — 13.55: A Ma­gyar Rádió és Televízió szimfo­nikus zenekara játszik. — 13.31: Nagy mesterek kamarazenéjéből. — 16.00: Emlékezetes dzsessz­hangversenyek. — 16.45: Labirin­tus. — 17.00: A zeneirodalom re­mekműveiből. — 17.45: Harmine perc alatt a Föld korül — 18.15: Verdi-áriák. — 19.00: Hírek. — 19.05: Búcsúlevél. — 19.35: Toko- dy Ilona és Gulyás Dénes dal­estje. — Kb. 21.15: Zenekari ope­rarészletek. — 21.51: Ragyogj, csillag. Regény. — 22.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — i7:05: Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Zakar János és Regös Zsolt. — 17.45: Döntött a bíróság. Kié a szülő nélküli gyermek? Dr Timár László jegyzete. — 18.00: Eszak- magyarországi Krónika. (A Bor­sod megyei Tanács V. B. tár­gyalta. — Április 4-1 előkészüle­tek Heves megyében.) — 18.25— 18.30: Lap- és müsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.00: Min­denki iskolája. — 17.05: Hírek. — 17.10: Tv-mozaik. — 17.20- Él­ni, élni... — 17.55: Haiónapló. — 18.30: Rátonyi Róbert operett­műsora. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Játék há­rom percben. — 20.05: Névte­len csillag. — 21.10: Stúdió ’81. — 22.10: Életrajz a falon. — 23.05: Tv-híradó 3. Televízió, S. műsor; 20.91: ~„A jó filmek akkor születnek, ami­kor az ember teljesen elve­szett...” — 20.25: Testünk. — 20.50: Tv-híradó 2. — 21.15: Rio Bravo. Amerikai film. Szlovák televízió: W.20: A tu­domány és a technika világa. — 17.25. Nyugat-szlovákia! maga­zin. — 17.55: iskolatévé. — 18.30: Esti mese. — 18.40: Aktuális kér­dések. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: svéd film. — 21.45: Hu­szonnégy óra a világban. — 22.00: Hangverseny. — 22.50: A nevelésről. — 23.15: Hírek. Miskolci Nemzeti Színház ipyt Lear király. Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum (10—18) : Ember és mun­ka. — Barangolás Magyarorszá­gon. — Ikonok magyarorszagi gyűjteményekből. -7 Miskolci Képtár (10—18): Két évszázad magyar festészete. — Borsod— miskolci Múzeum (10—18): Mű­tárgyvédelem a néprajzi muzeo­lógusban. — Kondor Béla-emlék- kiállítás. — Korb Erzsébet-em- lékkiállítás. — Miskolel Galéria (10—18): Iparművészeti tárgyak mindennapi környezetünkben. — Tellinger István grafikái. —Jó­zsef Attila Könyvtár (12—20): Keresztes Dóra grafikái és film- tervei. — Vasas Galéria (14—19): Amatőrfórum. Bari Árpád fest­ményei. Filmszínházak: Béke (14, hnS, 8) : Az első nagy vonatrablás (szí. angol film, II. helyár!) — Beke kamaramozi (4): Próbaidő­sök (rnb. szovjet film). — (6): Száll a kakukk fészkére (mb. szí. amerikai film, 16 éven fe­lülieknek, II. helyár!) — Kos­suth (f3): Autóversenyzők (szí. magyar film). — (hnä, 7): Lavi­na (mb. szí. kanadai film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — Hevesy Iván Filmklub (fő, f7): Trófea (szí. jugoszláv film). — Táncsics (f5, f7): Luxusbordély Párizsban (mb. szí. francia film, 16 éven felülieknek, III. helyár!) — Táncsics kamaramozi (6): Száll a kakukk fészkére (szí. amerikai film, 16 éven felüliek­nek, n. helyári) — Szikra (4, 6): Köszönöm. megvagyunk (szí. magyar film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk 1) — Fáklya <f5, f7): A halál magnószalagon érkezik (mb. szí. román film). — Petőfi (fő. £7): Hölgyem, Isten áldja (mb. szí. francia film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk, II. heiyár!) — Tokaj vendéglátónál« (7): Kramer kontra Kramer (szí. amerikai film, 14 éven aluliak­nak nem ajánljuk!). SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. -* K’o. 8.20- Mai kulturális progra­mok. — 8.27: Világablak. — 8.56: Olvasólámpa. — 9.06: Sza­bó Csilla zongorázik, Kocsis Al­bert hegedül. — 9.44: Kis ma­gyar néprajz. — 9.49: Tarka me­se, kis mese. — 10.00: Hírek. — 10.05: A kiselefánt kalandjai. — 10.19: Tengerecki hazaszáll. — 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 10.50: Verbunkosok, nó­ták. — 11.30: Petrovics Emil mü­veiből. Petőfi rádió; 8.90: Hírek. — 8.05: Radios Márk népi zeneka­ra játszik, Kerslcs Anka énekel. — 8.20: Amiről Amerika beszél. — 8.30: Hírek. — 8.33: Idősebbek hullámhosszán. — 9.28: A 04, »5, 07 jelenti. — 10.00. Zenedélelött. — 11.30: A Szabó család. 3. műsor: 9.00: Az Állami Oree* Énekkar orosz és szovjet szerzők műveiből énekel. — 9.30: A pop­zene híres szerzőpárjai. — 19.30: Yehudi Menuhin vezényli va bathi fesztivál zenekarát. — ll.0*; Hírek. — 11.95: A Dunánál. — 11.25: DzsesszicKielelekboh

Next

/
Oldalképek
Tartalom