Déli Hírlap, 1981. március (13. évfolyam, 50-75. szám)

1981-03-17 / 63. szám

A sajtókonferencián kérdezték A Csorba-telep , lakóház-felú Q A közelmúltban beszámol­tunk róla, hogy sok év után kimozdult a holtpontról a Csor­ba-telep ügye. Talán már az idén hozzálátnák, hogy s port­ás üdülőközponttá fejlesszék a tiszta vizű tavat, környékével együtt. Valószínűleg ez a hír­adás késztetett arra több mis­kolcit — köztük Boros Gábort, aki maga is a Csorba-telepen lakik —, hogy megkérdezze a rádió Sajtókonferenciájától: megvalósulnak-e a szép tervek a VI. ötéves tervben, és ha igen, lebontják-e a telepen le­vő néhány régi otthont? B<mtanak-e a ló körül? És a Bódéiétól)? Névsor is lehetne szerint a Széchenyi út W. se. alatti ház 1956-tól nem volt tatarozva. A maga és 15 lakó­társa nevében kérdezi: „Mi történik az épülettel, megvár­ják, míg összedől?** Nem várják meg. Sok más, Széchenyi úti épülethez ha­sonlóan ezt is felújítják, terv szerint a VI. ötéves terv vé­gén. Figyelemre méltó javaslat­tal élt Tarcaii István né: a fel­újításra kerülő lakások tulaj­donosainak a névsorát is hor­ifc Hozzáértő anyukák akarnak majd lenni..Z Hivatástudatból és kíváncsiságból Komoly játék a próbababával Mi történik akkor, ha a családban az első bébit var­rják? A kismama lázasan tanulmányozza Spock hí­res könyvét, vagy a .töb­bi csecsemőápolási szakiro­dalmat. De a gyakorlat az egészen más. Az első napok­éban tisztába tenni, füröszte- ni igen nagy izgalommal jár, s e tevékenység nem nél­külözheti a szakszerűséget. ILYEN MÉG NEM VOLT Néhány gyakorló anyuka is megirigyelhette volna áxt a tudást, amit tegnap az Egészségügyi Szakközépisko- ban produkáltak általános és középiskolás diákok. Ezek a tudnivalók csak azok tanter­vében szerepelnek, sajnos, akik hivatásszerűen választ­ják e pályát. A Vöröskereszt karolta- fel az ügyet, mond­ván, hogy az ezeken a szak­körökben szerzett ismeretek az életben- kamatoztathatók. Így rendezték meg a városi vetélkedőt, amelyen külön kategóriában az általános is­kolások. gimnáziumok, szak- középiskolák és szakinun- •képző intézetek tanulói ve­télkedtek. A zsűri elnöke, dr. Med- gyesy Ödönné gyermekgyó­gyász főorvos nagy örömmel üdvözölte az első ilyen ve­télkedőt. Hiszen az egészség- ügyi kultúrára nevelést nem lehet elég korán kezdeni. A cél pedig az volt. hogy jó szülök legvenek a mostani gyerekek. Mert a mai apu­káknak, anyukáknak kevés jeles osztályzatot tudnának adni: nem állnak szülői hi­vatásuk magaslatán. Amint az újszülött és mamája kike­rül a kórházból, rögtön ven­dégeket fogadnak, pedig el­vileg hat hétig nem javall­tak a csecsemő látogatását. 1A kórházból hazatért anyu­kának sok-sok pihenésre lenne szüksége, hogy a cse­csemőt megfelelő ideig táp­lálni tudja; mert az anyate­jet a legjobb tápszer sem pótolhatja. JO APUKÁK AKARNAK LENNI Az általános iskolások 1. számú csapatában felfedez­tünk két fiút is. Károlyi Ru­dolf és Szilágyi István talp­raesettsége. ügyessége nyom­ban megtetszett dr. Galam­bos Ldszlónénak, a zsűri al- elnökének, aki egyben az Egészségügyi Szakközépisko­la gyakorlati oktatásvezető­je. Meg is kérdezte az egyik fiúcskát, milyen pályára ké­szül; mert szíve szerint már­is ide csábítaná. A köztu­datban ugyanis az él. hogy ez kifejezetten lányiskola. Pedig mentőápolói szakon, ha lenne, egy évben 12 je­lentkező, indítanának egy- egy tanulócsoportot. A fiúk iskolatársai, Liptai Ildikó, Leitner Judit és Ju: ász Tün­de, a 42. számú Avas-déli iskolából jöttek. Tanárnő­jük, magyar-orosz- szakos Ivánná Farkas Éva, és a szomszédos bölcsödéből Se­res Józsefné gondozónő itt drukkol értük. A gyerekek nagy örömmel mesélik, hogy Varga Ildikót, egy tündéri bölcsődés kislányt meg is fü- rösztöttek. hogv ez a ver­senyszám is példásan men­jen a gyakorlatban. A fiúk határozott programmal in­dulnak; egyszer majd jó apukák szeretnének lenni. Szkárosi Lászlóné, a 6. számú Általános Iskolából is hozott egy fiúkból álló csa­patot. Még reggel is azt'bú- várkodták, honnan származik a mózeskosár eredete. Isko­lájukról el is neveztek a három es fél kilós próbaba­bájukat Fazekas Marikának és Fazekas. Zsuzsinak. AHOGY A NAGYKÖNYVBEN ALL Amíg a gyerekek füröszte- nek és pelenkáinak. Szászfái Lajosné, a Vöröskereszt vá­rosi titkára mondja el, hogy a szervezet centenáriuma és az Ifjúsági Vöröskereszt meg­alakulásának 60. évfordulója alkalmából szeretnek kiven­ni részüket a családi eleire nevelésből. Az elsősegély­nyújtó versenyek mar ha­gyományosak. de ez az első csecsemőápolási vetélkedő. Pedig elsősegélynyújtásra az életben kevesebb lehetőség nyílik, kisbabát gondozni vi­rk A lányok mellett a fiúk sem vallottak szégyent... szont egyszer valamennyi lánynak és fiúnak kell... Dr. Galambos Lászlóné felsőfokban beszel a gyere­kek teljesítményéről. Momd- ja, egy kislány olyan szak­szerűen fürösztötte a próba­babát, ahogy az egészség­ügyiek nagykönyvében meg van írva. . Az egészségügyi szakközépiskolások nem ri­valizálhatnak többi diáktár­sukukal ezen a vetélkedőn. Nekik, hivatalból kell tudni mindezt, így nem indulhat­tak. De a leendő szakembe­rek — csecsemógondozók. vé­dőnők — munkáját könnyí­tik meg mindazok, akik maj­dan apukaként, anyukaként szaktudással megáldva tud­ják gondozni gyermeküket. Valószínű a versenybírák nagy meglepetésére is, re­mekeltek a fiúk. Az általá­nos iskolások versenyét a 6. számú Általános Iskola fiú­csapata nyerte. A középis­kolások csapatai a következő helyezést érték el; 1. Kos­suth Gimnázium. 2. a 3. sz. Ipari Szakközépiskola, 3. a Közgazdasági Szakközépisko­la fiúcsapata. Azoknak a kedvéért, akik nem olvasták a néhány héttel ezelőtt megjelent cikkünket, röviden idézzük a tartalmát: a Csorba-telepi tó ma is fel­legvára a miskolci kajak- és kenusportnak, és sokan jár­nak ki partjára napozni, fürdeni, pecázni. Eddig azon­ban azért nem kerülhetett sor nagyobb arányú fejlesz­tésekre, .mert a tó és kör­nyéke a kavicskotró válla­lat munkaterülete volt. Az idén befejezik a bányászást és hozzálát a vállalat a kö­telezően előirt rekultivációs munkához, azaz a tópart rendezéséhez. Ezt az alkal­mat akarják megragadni a társadalmi munka szervezői, a kavicskotró vállalat ugyan­is megígérte a tél végén le­zajlott tárgyaláson, hogy művezetéssel, esetleg gépek­kel segíti az önkéntes bri­gádok munkáját. Ha sikerül megfelelő erőket mozgósíta­ni. már az idén kialakíthat­ják a kajak-kenu verseny­pályát, és a rendezett, növé­nyekkel betelepített part al­kalmassá válna a további A Magyar Autóklub szer­vizállomása mozgássérült klubtagjai részére ingyenes közlekedésbiztonsági vizsgá­latot végez a rokkantak éve alkalmából. A vizsgálathoz szükséges utalványt a Sze- rnere utcai klubirodában ve­hetik át a jogosultak. fejlesztésekre. Néhány év múltán a Csorba-telep sport- és hétvégi kirándulóközpont­ja lehet a városnak. E munkálatok azonban nem járnak szanálással, azaz Boros Gábor nem számíthat arra, hogy régi otthonát le­bontják és másikat adnak helyette. Ki kell tehát vár­niuk, amíg lakásigényükét annak rendje és módja sze­rint besorolják a többi közé. Q Szanálással kapcsolatos Ze- lenák János. Rácz Ádáni utcái lakos kérdése is: mikor sajá­títják ki a Bodótetőt? A városi tanács illetékes osztályán azt a választ kap­tuk, hogy a szóban forgó te­rületre tervezett kisajátítá­sok egy része már lezajlott. A munkát 1984—85-ben foly­tatják. Ezen a területen ugyanis előreláthatólag a VII. ötéves tervben kezdődik a lakásépítés. 9 Miközben új lakótelepek, városrészek születnek, Miskolc belvárosa bizony meglehetősen tönkrement. INégyesi Józsefné Az Ezermester- és Űttörő- bolt Vállalat Szabó Lajos ut­cai barkácsműhelyében egyre szélesebb a kölcsönözhető szerszámok, kisgépek listája. A tapasztalatok szerint ugyanis a kölcsönzőszolgá­lat iránt nagyobb az érdek­lődés, mint a műhely liasz­zák nyilvánosságra, éppúgy, mint azokét, akik új otthonhoz: jutnak, tgy ugyanis a lakók jó előre tudnák, mikor kerül sor rájuk, érdemes-e elvégez­tetni az olyan kisebb felújítási munkákat, mim a festes, csem­pe/, es. Szó szerint idézzük * vá­rosi tanácstól kapott választ: „A végrehajtó bizottság minden ev augusztusában hagyja jóvá a következő év­ben felújítandó epüietek címsorát. Ezt a címsort az igényeknek megfelelően ki lehet függeszteni. A VI. öt­éves terv időszakara is ké­szül felújítási javaslat, de az még az évek során változ­hat, így ha ezt kifüggeszte­nék. esetleg félretájékoztat­nák a lakosságot”. Megjegyzésünk: a kérdés — kérés — is azt bizonyítja, hogy a lakók igénylik a névsort. Ha pedig tervsze­rűen zajlanak a felújítások, akkor elképzelhetetlen, hogy ne legyen több évre szóló, megbízható előrejelzés. B. t). nálata iránt. A VI. ö%év« tervidőszakban újabb bar- kácsműhely nem épül; a je­lenlegi is alkalmas a növek­vő igények kielégítésére, ha meghosszabbítják a nyitva- tartás idejét. Szerszám- és kisgépkölcsönzéssel egyébként az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat is foglal­kozik; a jelenlegi szűk üz­lethelyiség helyett új — 163 négyzetméter alapterületű — egység épül. Hatvankét éve történt A szirmai ifjúsági klubban ma este hat orakor veterá­nokkal, pártmunkásokkal ta­lálkoznak a fiatalok. A talál­kozó témája ma már törté­nelem: az idén ünnepeljük a Tanácsköztársaság kikiáltá­sának hatvankettedik évfor­dulóját. I inti—magyar baráti kör Finn—magyar baráti kör lesz Miskolcon. Az alakuló ülést a Városi Művelődési Központban rendezik, ma es­te hat órakor. Minden ér­deklődői: szMieeen lennek. A gyalu mintája A padlás mélyéről halászták elő a gyalut, ami most szobadíszként szolgai. Emlékek őr­zője a regi famegmunkáló szerszám, a tulaj­donos nagyapja, a bognármester használta valamikor. Most körbejár a baráti társaság­ban. Forgatjuk, nézegetjük. Azt keli megfej­tenünk, miért mintás a fatok egyik oldata. A házigazda szemmel látható élvezettel hall­gatja a laikusok találgatását. Szó. ami szó, nem sokra futja a tudományunkból. Egyesek teljesen öncélú díszítő elemnek tartják a fa- ba vesett hosszanti mintázatot, masok úgy vélik, hogy a tájatokba jól belesimultak a mester ujjat, s biztosan állt markában a szerszám. Az utóbbi feltételezés ésszerűnek tűnik, de csa:: addig, m/g n szerszám titká­nak tudója meg nem mutatja, hol kellett markolni a tokot. Mindjárt kiderül, hogy a vajatoknak semmi köze a biztos fogáshoz. Hogy megkönnyítse a dolgunkat a tulaj, felhívja figyelmünkét a gyalukés formájára. De meg ezután is csak hosszas tűnődés után ébredünk ra. hogy ha a pengét nekiereszte- t énk egy deszkának, pontosan olyan min­tát hagyna maga után. mint amilyen a gyalu tokján látható. Hogy miért véste rá a szerszámfoglalatra a mester? Egyrészt azért, mert súlyt helye­zett rá. hogy a munkaeszköz, amit naponta kézbe vesz. szemre is vonzo legyen. Ám. ha pusztán a díszítés a célja, akkor akár virá­got, kismadarat pingálhatott volna rá. ízlése, gyakorlati érzéke megóvta ettől. A funkció­jának megfelelő mintázat alapián. könnyen kiválaszthatta, melyik gyalu után nyúljon. Ezután már ügy működött társaságunk, mint egy néger dzsessz-zenekar: improvi­záltunk a témara, érdeklődési körünk sze­rint. Volt, aki emlékezett ra, hogy néhány évvel ezelőtt a Budapesti Nemzetközi Vasá­ron valamelyik külföldi pavilonban szemet vidítóan szép szerszámokat látott. Türkiz­kékben pompázott a fejsze és az ásó feje, a nyelük meg olyan piros volt. mint a pi­pacs. Mar akkor is túl cifrának találta a kiállított tárgyaltat, úgy érezte, egy ..profi’’ favagó semmi pénzért sem venne kézbe pa­pagájszínű fejszét. Szóba kerültek az ajándékboltok ..népmű­vészeti" tárgyai: a cifra csikóbőrös kulacsok, pincsikutyát sem riasztó karikás ostorok, tulipános nyelű bugyiik, egyebek. Csak az hiszi el. hogy közük van a népművészethez, aki a tárgyak eredetijével sohasem találko­zott. Társaságunk építész tagja azt fejtegette, hogy lakótelepeink egyhangú beton-szürké­jét, formai sivárságát nem lehet feloldania falakra pingált népi motívumokkal. Volt ilyen próbálkozás például Pakson, de ez is zsákutcába jutott. Végül abban egyeztünk meg. hogy veszí­tettünk jó ízlésünkből, szemünket, lelkünket megrontották a környezetünket elárasztó csúnya tárgyak. De még sokunkban él az igény. Lám. a házigazda is előkotorta a pad­lás mélyéről az egyszerűségében is szép munkaeszközt, és ott őrzi, ahol mások a pettyes hátsójú őzikét, a negédes táncosnőt, és a többi ..márkás” porcelánfigurát. (békés) II Inkább kölcsönöznek

Next

/
Oldalképek
Tartalom