Déli Hírlap, 1981. március (13. évfolyam, 50-75. szám)

1981-03-14 / 61. szám

A demokrácia nem ajándék Pedagógusok egymás közt „A demokrácia nem a hatalom gesztusa, nem juttatás” — mondta dr. Kovács László, az MSZMP városi bizottságának titkára, a csütörtök délután, a Gábor Áron Kollégiumban meg­rendezett rétegtalálkozó zárszavában. A témái az iskolai, a tantestületek demokráciája volt. Joggal vetődhet fel a kérdés — fel is- vetették a vita során —. hogy egyáltalán miért kell még erről beszélni, miért nem evidencia ez? Nos. erre is utalt dr. Kovács László. A munkahelyi demokrácia fogalma és gya­korlata maga is vívmány, új és megtanulandó, megvalósítandó célkitűzés. Léte, erőssége sehol nem annyira fontos, mint ép­pen az iskolában. Itt formálódik a legnagyobb érték, a leg­nemesebb anyag: maga az ember. Kovács Lajosné, a pedagó­gus-pártbizottság titkára vi­taindító előadásában elmon­dotta, hogy az elmúlt évek­ben javultak a feltételek, a légkör is, ám ez semmi okot nem ad az elégedettségre. Sót. Ezeknek a rétegtalálko- zóknak (ez volt a második és még' három követi) éppen az a céljuk, hogy a kommu­nista es pártonkív üli peda­gógusok nyíltan és őszintén mondják el a véleményüket, hogy a pártbizottság megis­merhesse a megoldandó gon­dokat, feladatokat. Melyek ezek a gondok? Mindenekelőtt szakmai jel­legűek. Az egyik nozzaszolo elmondotta, hogy a pedagó­giai szaoadság mindaddig íikció, amíg bürokratikus rendeietek, határozatok és a sokszor bizony teljesen fö­lösleges adminisztráció, üres­járatok őrlik fel a tanár ide­jét es energiáját. Példaként eppen az érettségit említet­te. hogy egyetlen osztályza­tot 22 helyen kell „iktatni ’. Nos. ettől vaxogn nem lesz jobb a tartalom, áligha nő a tanulók tudásszintűé. Sehol, az élet más területén nincs ekkora túlszabályozottság, mint éppen ' az iskolában. Senki se a rend ellen apel­lál. Az iskola feladatait min­denkor a társadalom hatá­rozza meg, s a pedagógusok > szívesen teljesítik is ezeket a feladatokat. A gondot az okozza, s rontja ennek a ré­tegnek a közérzetét, hogy nem mindig tekintik part­nernak, csupán a döntések végrehajtójának. A pedagógusnak azonban egeszen másfajta döntéseket kell hozni, a pedagógiai hely­zethez, pillanathoz kell al­kalmazkodni. A gyerek és a pillanat nem var. Erre azon­ban csak az a pedagógus ké­pes, akinek jó a közérzete, fizikai, lelki kondíciója, sem­miféle körülmény nem za­varja, hogy a gyerekre kon­centráljon. A demokrácia nem az álló­víz nyugalmát jelenti. Az élet — az iskola is — tele tan konfliktusheiyzettel. Ez óriási felelősségéi ró az Igaz­gatókra. Nem a felelősség el- vagy áthárítását jelenti, ha >a munkát arányosan osztják el, az értékelésnél, a döntések meghozatalakor egyenrangú partnereknek te­kintik a beosztott pedagógu­sokat. A vezető ne engedje át a terepet az „ügyeletes zseniknek”, az önös érdekei­kért intrikáló klikkeknek, a demagógoknak és akarno- koknak. Szó esett a vita során a KISZ- és a szakszervezet mint érdekképviselet szere­péről is — mondván, hogy nem állnak mindig a hely­zet magaslatán. Az embe­reknek fel kell tudni ismer­ni, hogy mi az érdekük, s meg kell tanulni érvényesí­teni is azokat. Csak így sa­játítható el az' a tolerancia is. amely tudomásul veszi a vélemények sokféleségét; s az alkotó energiákat egy kö­zös cél szolgálatába tudja állítani. Gyanús, sőt rossz a csend, álharmónia, ahol so­ha nincs vita, ellenvélemény. Az ilyen testületekben vagy a megtorlástól való félelem, vagy a fásult közöny fojtja az emberekbe a szót. Aligha kell bizonygatni, hogy miért kárhoztatandó ez: egy idő után mindenki úgy bánik a rábízottakkal, az alárendel­tekkel, ahogyan vele bánnak. Márpedig a pedagógusainkra mi a gyerekeinket bíztuk ... (horpácsi) Böngésző ... (Kerényi felv.) A nemzetiségek nyelvén Kétszer annyi könyv jele­nik meg hazánkban a nem­zetiségek nyelvén a VI. öt­eves terv időszakában, mint a megelőző öt esztendőben. Egyre növekszik a nemzeti­ségi kiadványok száma, s műfajilag változatosabbak, színvonalasabbak: eredmé­az új cipőboltban MOST ÉRKEZETT! NAGY VÁLASZTÉK! Kilenc cipőipari szövetkezet exportból visszamaradt divatos szandáljaiból. Női szandál Női szandál Női szandál Női szandál 347 Ft 318 Ft 467 Ft 485 Ft helyett helyett helyett helyett 100 Ft 100 Ft 313 Ft 347 Ft VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! ÁFÉSZ, Rakamaz nyesen zárult a nemzetiségi könyvkiadás első ötéves ter­ve. A következő öt évben a kiadásra szánt művek főleg irodalmi és néprajzi jelle­gűek. Megjelentetik többek között a fiatal német költők és írók műveinek, á szlovák szerzők elbeszéléseinek anto­lógiáját, a román Ivanus Il­lés, Magda lJucian verseit. Tovább bővülnek a néprajzi .sorozatok: a délszlávok V— IX., a németek, a, szlovákok, a románok IV—VI. néprajzi kötetét adják ki. Megkezdik új sorozatok, mint például a magyarországi németek nép­dalait. népi mesterségeit, a magyarországi románok folk­lórkincsét ismertető kötetek nyomtatását. Szó van arról is, hogy irodalmi almana­chot létesítenél:, amely újabb publikálási lehetőséget kínál a hazai nemzet5ségi írók, költők, műfordítók, kritiku­sok számára. A iörvény tornácán Művelődési életünk, iskolai, közművelődési, illetve művészi eszközükkel történő nevelő munkánk eredményei tagadhatat­lanok. Bármerre tekintünk, ennek a kulturális nevelő munká­nak az eredményei mindenütt jelen vannak. Egyre szaporod­nak a magasabb iskolai végzettséget jelző bizonyítványok, növekszik a művelődési alkalmak látogatottsági statisztikája. Fogynak a kultúrcikkek — könyvek, hanglemezek, lakáskul­turális tárgyak —. és talán ide sorolható még az is, hogy fia­talságunk jelentős része kocsma helyéit diszkóban tölti — nem ritkán italozással — szabad idejét. Nem oktatlan elgondolkodni, vajon a sokféle kulturális ne­velő ráhatás mennyiben változtatja megfáz embereket, maga­tartásukat, egymáshoz. való viszonyukat, mennyiben teszik ezék a kulturális hatások az egyes embert és a közösséget kulturáltabbá. Azért is érdemes ezen meditálni, mert egész kulturális nevelő munkánk- célja, hogy műveltebb társadalmat teremtsen, és ne csak az egyénnek nyújtson több szakmai, vagy általános ismeretet. Sajátos dolog, hogy míg egyre emelkedik a kvalifikáltabb emberek aránya, vele együtt növekszik a társadalmi együtt­élés szabályait semmibe vevők száma. Amíg például a vonaton tucatjával, vagy százával látni tankönyvek vagy sokszorosított jegyzetek fölé hajolva tanuló ifjú és nem ifjú utasokat, mel­lettük mindig megtalálhatók a már induláskor ittas, renitens- kedő csoportok. Az utcán ott állnak a könyvesboltok előtt szemlélődök, az ajánlatban válogatók, mellettük a kötekedők, zajongók. a trágár megjegyzéseket tevők, köpködők, italozok. A moziban egymás mellé kerül á íilfnelvezŐ és a botrány­okozó. És nagyon hosszan léhetne sorolni a visszataszító maga­tartási megnyilatkozásokat a sötétedő utcáit csoportosan üvöl­töző, ijeszigető társaságoktól, a legundorítóbb megnyilatkozá­sokkal meghökkentőkig, a tréfálkozó megjegyzéseket tevőktől a legordenárébb ajánlatig, a tréfálkozástól a vaskos durva­ságig. Általában nem bűncselekmények még ezek, nem ütköznek tételes törvényekbe, bár egyik-másik formájuk igencsak közel áll a garázdasághoz. Még nem bűncselekmények — hangsú­lyozandó: még nem! —, de azoknak elindítói lehetnek, mert verekedések származhatnak belőlük, riadaiomkeités forrásai lehetnek, megbotránkozásokat okoznak. Nem tévesztendők még össze ezek az illetlenkedők a tarhálókkal, a tréfásan, de kemény ököllel pénzt kunyerálókkal, az utcán és a mozi­előcsarnokban akár . bicskaheggyel is nandabandazó „koldu­sokkal”, a verekedő, szurkáló garázdákkal, tolvajokkal, ki- sebb-nagyobb erőszakkal gyakorlatilag rablóvá lett vagányok­kal. De hol a pontos határ, amelyen túl a legénykedes. a talmi kivagyiság, a rossz film- és tévéiilm-hősök majmolása már bűnözésbe csaphat át? A bűnözés szélén állnak ezek az utcai rendbontók, a törvény tornácán táncolnak, mert egyik-másik megnyilatkozásuk, cselekedetük, igencsak rendőrért kiált. (Va­jon az úttest közepén suhanó, vagy robogó kék-fehér autó látványa képes-e renitenskedő fiatalokat kulturáltabb maga­tartásra bírni?) , Tévedés ne essék: nemcsak tanulatlan segédmunkásokról van szó. Bőven van érettségizett is közöttük. Hol van hat kulturális nevelő munkánk eredménye, hol mutatkozik meg az iskolában, vagy egyéb fórumokon nyújtott tudás a kultu­ráltabb emberi magatartásban? Félrefordított fejjel, behúzott nyakkal igyekszünk elkerülni e rendbontókat, hogy magunkat megóvjuk az inzultusoktól, de ezzel egyben bátorítást is adunk azoknak, akik semmibe veszik a rendel, a társadalmi együttélés írott és íratlan sza­bályait. Megoldás? Csak közhelyeket lehetne emlegetni a társadalmi összefogásról, közművelődési munkánk hatékonyságának eme­léséről. De még valami hozzáteendő: a közművelődésnek itt már találkoznia kell a közrendvédelemmel is. BENEDEK MIKLÓS hunion vi Zolláo regem c 0 Békére nevelni Hogyan valósítom meg a békére, a nemzetközi meg­értésre nevelést? — A kér­dés megválaszolására pályá­zatot hirdet az Országos Be- ketanács, a KISZ KB, más szervekkel karöltve. A jel­igés pályázatra 20 gépelt ol­dalnyi terjedelmen belül várják a tartalmas, elemző munkákat, az óvodák, az ál­talános iskolák, a szakmun­kásképző és a szakközépis­kolák, a gimnáziumok, a pe­dagógusképző intézmények és más oktatási intézmények vezetőitől, óvónőktől, taní­tóktól, tanároktól, október I-ig. A Gép­es Felvonószerelő Vállalat Hejöcsabo: HCM, Sajóbábony: ÉMV, Kazincbarcika: BVK, valamint mályi munkahelyeire (elvételre keres szakmunkásokat az alábbi munkakörök betöltésére: • ács-állványozó, • hegesztő, • csőszerelő, • festő-mázoló. Jelentkezni lehet Miskolc, Széchenyi út 28. sz. 1/2. Hankóezyné később a kávéfőzés, felszolgá­lás, táncos vetkőzés mellett egyéb szolgáltatá­sokkal is a vendégek rendelkezésére állt, egy­szóval mindenre használható, kitűnő munka­erőnek bizonyult. Es ezt megfelelően hono­rálták is. „Úri kurva voltam én. dédike, olyan ruháim, ékszereim, kocsim volt ott nekem, amilyent fél Budapest megirigyelne ma is!” Ezt mindig leplezetlen kérkedéssel mondja, s hozzá azzal a rátarti szabadszáj ósággal, hogy ő nem szégyelli megmondani, miként kereste azt a nagy vagyont. Es szavait, ne­hogy azt higgye bárki is, hogy ö a messziről jött emberek gátlástalanságával a levegőbe beszél, színes fényképekkel tudja igazolni. Piros Porsche volánjánál ül egy narancsfa alatt, s a karja tele arany karkötőkkel. A fényképek hátlapján pedig az alábbi feliratú pecsét olvasható: This paper manufactured by Kodak. Tel-Aviv. Hét évig gyűjtögetett szorgalmasan, amikor valami súlyos betegséget kapott, s a kórházi kezelés minden értékét fölemésztette. ..Több riiint léi évig voltam a kórházban, dédike aranyos, de akkor én megesküdtem mindenre, amiben még hinni tudtam, a gyerekem, meg még a születendő gyerekeim életére is, hogy ha egyszer innen élve kikerülők, soha kór­házba be nem megyek!” Testileg, lelkileg is teljesen tönkrement, mire elhagyta a klini­kát, s akkor kérte a magyar hatóságokat, hogy visszatérhessen Budapestre. „Ügy jöt­tem haza, ahogy elmentem, dédike, két pár cipő. egy gyöngyház-retikü! meg az a ruha volt, minden vagyonom, amiben leszálltam a repülőgépről.” Itthon ismét kávét főzött egy étteremben, s megismerkedett Hanltóczy Andrással, a nála jó tíz évvel fiatalabb pincérrel, aki végül feleségül Vette. Itt laknak a pincér szüleinél a két félszobában — és alig elviselhető össze­Panel-halom zártságban, hiszen a szülők máig sem tértek napirendre afölött, hogy a fiuk egy ilyen vén, satöbbi-satöbbit vett feleségül. Pedig már két unokájuk is van: az ötéves András és a két­éves Andrea, aki most szinte élettelenül kó- kadozik Hankóezyné karján, amikor a tanár kilép a folyosóra. — Fölébredt már a dédike? — kérdezi sírva az asszony. — Föl, de mi baj van, miért sír? Én nem segíthetek ? — Csak telefonálni szeretnék a körzeti or­vosnak, mert Andrea nagyon rosszul van. Na­gyon fullad, pedig egész éjjel kamillateát párologtattunk. — Persze, telefonáljon csak! De be is zö­röghetett volna! Emiatt akár éjszaka is! Nem kell 'ezzel a dédire várni. Menjen csak be, ott a telefon! Ezzel a még nyitott ajtón betessékeli az asszonyt, ő maga pedig az órájára pillantva futólépésben megy a liftek felé. A kapun kilépve a tanár ismét felgyorsítja lépteit, maiét közben kotorja elő zsebéből a slusszkulcsot, ezzel se ménjén az idő, hanem a zárai már messziről megcélozva, egy pilla­nat alatt nyithassa ki UI-s Trabantja ajtaját. Beugrik a vezetőülésre, könyvekkel megpa­kolt nehéz táskáját hátradobja, még ugyan­ezzel a lendülettel hajol le. hogy elfordítsa a benzincsapot, s miközben kihúzza a szívató gombját, kinéz a szélvédő üvegen. Kocsija pontosan a liftaknával szemben áll. így jói látja, hogy a ház két kapuján szinte egy­szerre lép ki két fiatalasszony. Alkatra meg hasonlítanak is egymásra, magas, vékony, harminc körüli csinos nők. s mindkettő egy- egy iskolásgyereket vezet. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom